Az 1 F -os kondenzátor, az éppen 1000 uF. Azért az elég nagy. Nem is sűrűn fordul elő, meg elég drága is.
Az, hogy milyen típusú kondenzátort használsz, az attól függ, hogy mi a célja a kondenzátor használatának.
A kondenzátor alapvetően energiatároló eszköz, beteszed a töltéseket, kiveszed a töltéseket, és ezt a folyamatot sok célra lehet használni.

Illetve 1000mF. Az 1F az 1000000uF.

sziasztok!
Én is a kondi feltöltési időkre lennék kíváncsi, hol lehet utánanézni? (a googli ezt a témát adta )


hogy tart tovább több kondi töltése? sorosan vagy párhuzamosan?

pl. itt :
Tau időállandó

Sajnálom,de ebben az anyagban nincs benne a kérdésemre a válasz...
Ha tudja valaki,konkrétabban árulja el, nem akarom az egész fizikakönyvet!!!

Tehát konkrétan az a kérdésem: TÖBB KONDENZÁTOR felöltési idejét hogyan kell kiszámolnom?
Azaz a kondenzátorok melyik kapcsolásban töltődnek egyszerre (gyanítom a párhuzamosban) és melyikben egymás után? (soros?) teh

Sorosban is egyszerre töltődnek, mert nincs semmilyen tényező arra nézve, hogy ez ne így történjen.

kondenzátorok kapcsolása
feltöltési idő/görbe
A linkelt bekezdésben középen (az ábra felett) van a képlet. Valamit még számoltatni is lehet vele, de azt nem próbáltam...
Itt szép ábrával is illusztrálják, meg a "tau" is ott van (h. honnét ered, meg mi az).
Azt hiszem most már mindent tudsz
Ja... az 5*taunál szokták elhanyagolhatónak venni a különbséget a töltőfesz és a kondi feszkója között, azért szerepel az ábrán.
És még valami: a kondi feszültsége és az ellenálláson eső feszültség összege állandó. A rajtuk folyó áram pedig egyenlő (Uc+Ur=Ut, Ic=Ir ez kezdetben Ut/R).

Igen, ezeket mind ismerem,olvastam... a konkrét kérdésre Kadarist válasza az egyedüli,de az sem kielégítő. Tehát ha elfogadom a válasz
t, hogy egyszerre töltődnek, akkor is felmerül, ellenállásokkal kapcsolva is?
Tehát teszem azt sorba kötve mind nagyobb és nagyobb ellenállásokat kapcsolok, egy kondi egy ellenállás....és így tovább... akkor a sorban az ellenállások folyamatosan növekednének... ilyen esetben sem "vödörszerű" a töltődés? vagyis nem töltődik fel az első, majd áterőlködi magát a következő ellenálláson,és töltődik a következő??? (mert ugye lehet az eredőt kell számolni- ez lenne a kérdésem) - a belinkelt oldalakban ez nincs leírva! mielőtt linkelgetnétek olvassátok el!!!
Találomra nekem is ad ki a googli sok oldalt...én a kérdésemre nem találok választ...
És ha így is egyszerre töltődik, hogyan lehet leválasztani? hogy egyik a másikután töltődjön? csak tranyóval? - tranyók előtt hogy oldottákmeg? -elektroncső előtt hogy oldották meg? relé????? - feltöltött kondik kapcsolnak egy relét,és töltődika következő kondi????
Tehát a kérdés... mégegyszer: egyik kondi után a másikat akarom tölteni, mi a megoldás, ha nem tranzisztort és nemelektroncsövet akarok használni????

Ha sorba kötsz azonos kapacitású kondenzátorokat és beteszel valamelyik kettő közé egy ellenállást, akkor sem lesz vödörszerű a feltöltődés, mert az ellenállás csak annyit tesz, hogy a töltőáram csökkentésével növeli a feltöltés időt.

Ok, bocsi, félreértettelek
Sztem tranya meg cső előtt lehet, h relével, az előtt meg talán vödörrel.
Nem nagyon tudok más megoldást. Miért fontos, hogy félvezető nélküli megoldást találj?
"Csak" mert kihívás? Na, hajrá! Szurkolok

Igen, csak mert kihívás. Tanulni akarok belőle...máris tanultam... tulajdonképp 3x át kellett mindent gondolni, ahogy itt írkáltok... Az egész egyébként onnan jött, hogyan tudnék egy késleltetőt csinálni- be ne linkeljetek most ezer áramkört! - szóval nem találtam olyat, ahol nincs tranzisztor, és felmerült a kérdés,oké, de hogy volt a tranzisztor előtt? Azért vagy 50 évig tranyó nélkül kellett késleltetniük... oké, hogy volt az elekrtoncső, de az nm volt valami biztos megoldás,és valami vasútnál lehet nem volt elégséges, nem tudom... csak elmélkedek,és ez a kondenzátor feltöltés felmerült, hogyanis van? Amúgy gondolom relével csinálták de azt sem tudom igazán hogy gondolom több relé,több kondi,kisütögetik egymást,újra töltik... szóval mint mondjuk a csengő, folyton megszakad az áramkör...így lassabb a töltés, a második, harmadik egység meg kisüti az elsőt, stb...-de ez csak feltevés... lehet megcsinálom... -de ez már nem kondi történet...

Volt ikerfémes késleltető, elektromechanikus késleltető, óraműves késleltető és így tovább. Még kondenzátor sem kellett hozzá.

Sziasztok
Nagy erőkkel tanulom a villamosság alapjait. De elakadtam rendesen. Egyenáramon van egy soros RC kapcsolásom és arra akarok rájönni, hogy a kondi mennyi idő alatt töltődik fel teljesen (és/vagy mikor válik szakadássá). Nosza ez nem probléma. U = Q/C = I*t/C Ekkora feszültséget fog tárolni a kondenzátorunk. Jó akkor leellenőrzöm ezzel a jó kis Java-s appal. (Engedélyezni kell a futását, mert mikor klikkeltek rá akkor azonnal indítaná.) Szóval krix-krax és szimuláció indítása. .... Stop. Na még nem töltődött fel a kondi. Megnézem mit ír mennyi az áram, behelyettesítem az időt is. I=20.89mA t=0.875ms C= 0.01 mF és mi a képlet eredménye? 1827.875 mV Not Bad. Sajnos de rossz. 2.91 V az eredmény a szimulátor alapján. Nahát..
Akkor kérdem én. Most akkor ez mi ez?

Szia!
Esetleg nem erről a szimulátorról van szó?

De igen. Habár nekem nem a böngészőbe fut, de ugyanez. Miért? Ez alapból hibás?

Nem, csak a linked abban a formában hibás.

Lehet a böngésződben nincs engedélyezve java futása. Mert ha bejött az oldal és nem történik semmi akkor biztos, hogy le van tiltva. Chrome-mal ha megnyitod biztos rákérdez és akkor rá kell menni a "Futtatás most"-ra. Nekem jó. Amúgy amit linkeltél ott kijön nagyjából, de ott se pontosan, 1 mV eltérés min van. De vajon a 100 Ohm-os 10µF-os RC-ben miért nem jön ki a feszültség?

Hali

Előző probléma sikeresen meg lett oldva, de egy kérdés még marad bennem. Ide feltöltöttem egy feladatot, meg is fogalmaztam hogy mi a kérdés pirossal. Már tényleg nagyon közel járok a megoldáshoz, csak az a kis lendület kellene még

Üdvözlettel: Máté

A te appletedben van egy induktivitás (tekercs) is, aminek nincs sok köze az alapkérdéshez, ezért azt onnan ki kell venni, ezért linkeltem a másikat.

Igaz. Mikor elindul az applet akkor alapból bedob egy RLC kapcsolást, de hát azt kitöröltem és tettem be új elemeket. Jobb klikkel lehet lerakni újakat, viszont kimenteni nem tudom az én kapcsolásom, így azt minden alkalommal újra megcsinálom.
Am most amit belinkeltem (http://moci.atw.hu/feld1.jpg) azt a feladatot próbálgatom. Itt van a progiról egy video: http://www.youtube.com/watch?v=9wS-wxs-Lqs

Üdvözletem!

A*em a kérdésem eléggé idevág, a jövendőbeli erősítőm tápját egy delonhidas egyenirányítóval tervezem megoldani, Bővebben: Link
3A-es diódákkal, egyenlőre, amíg még monó, valamint 3300µF/35vos kondenzátorokkal.
A kimeneten 44,6V-ot mérek, avagy a kondenzátorok közös pontja és végletek között +/-22,3V-ot.
Ha nem csal az emlékezetem, úgy olvastam/tanultam hogy az ekkorka kondenzátorokat kisütve illik tárolni, ezt pedig ellenállással a legkönnyebb megoldani.
Azt előző félévben magyarázták az egyetemen hogy a kisütés ideje fordítottan arányos az ellenállás értékével, de mivel ez nem csak a kikapcsolás után kerül az áramkörbe ezért nagy értékű kell legyen, hogy ne fojlyon rajta jelentős áram, de ezzel lelassul a kisütés (330K-val percekről beszélünk).

Innen ered a kérdésem, hogy mennyire gyorsan kéne kisütni az kondikat hogy ők is szeressék, az erősítő is szerese, meg a pénztárcám is szeresse?
(Mármint hogy az erősítő biztonságban legyen kikapcs után, de ne maradjon áram nélkül ha esik a feszültség, hogy ne fűtsek el komoly teljesítményt vele, mert az megnöveli a fogyasztást és a kondikat sem akarom megviselni.)
Sajnos ez még csak első erősítő, ami maga után vonja hogy semmi tapasztalatom nincs a téren, sőt elektronokkal sem rég óta játszadozom, így a ti segítségeteket kérem a probléma kompromisszumos megoldásához.

A*em még idefér egy bocs a hosszú HSZ-ért.

*Azthiszem

Hello

Egy kísérlethez szeretnem kérni a segítségeteket és mindjárt a lényegre is törnék, íme:
Pár tized milliméteres légrésen keresztül szikrát kell kelteni. Miután a plazmacsatorna létrejött, felhasználva a vezetőképességét, ezen keresztül "rövidre zárni" egy kondenzátort és kisütni.
A nehézség gondolom nyilvánvaló, a szikra keltéséhez szükséges pár ezer voltos feszültségtől a kondenzátort meg kell óvni. A kondenzátor kapacitása 1-10F, megengedett feszültsége pedig maximum10-20V.
A feszülségforrás a szikra létrehozásához lehet egy indukciós tekercs vagy egy egyszerű piezógenerátor.

Megoldásként gondoltam valamilyen nagyfeszültségű diódára, vagy mikrovezérlővel időzített kapcsolóra amivel a szikra magasfeszültségű állapotában a kondenzátort egyszerűen lekapcsoljuk az áramkörről. Erről mellékeltem egy ábrát is.

Mivel nem vagyok villamos szakember és az ismeretségi körömben sem akad ilyen, gondoltam felvetem itt a kérdést. Bizonyára érdekes feladat lesz ez néhány ember számára.

Bármilyen megoldás érdekel, előre is köszönöm a segítséget és a hozzászólásokat.

Szia!

A kondenzátorral sorba kell kötni egy transzformátort amibe gyújtáskor kV-os feszültség indukálódik, ezt a legegyszerűbben úgy tudod megcsinálni hogy egy vasmagra, lehetőleg ferritre, abból a vezetékből amivel a szikraközre kötöd a kondit, tekersz kb 30 menetet, és erre primernek, tekersz 8 menetet, a kondival párhuzamba kötsz egy varisztort, olyat aminek a nyitófeszültsége egy picivel nagyobb a kondenzátorod feszültségénél, a transzformátor primer tekercsére egy 100nF-os 400V-os kondit kell kisütni. Csatoltam képet.

A probléma az hogy honnan szedsz 400V-ot, vagy egy használatom kívüli fényképezőből(vakus, ezzel vigyázz mert a benne található 100µF-os kondi ráz), vagy egy elektromos gázgyújtóból. A gázgyújtó lenne a legjobb mert az 3V-ról működik és csak annyit kell tenni hogy az eredeti nagyfesz trafót leszeded róla és a házilag készített tekercset rákötöd.

Szerintem a félelmed alaptalan. Ha simán elhagyod a varisztort, akkor sem lesz problémád, a kondinak ez az kis plusz feszültség nem fog megártani, mert nagyon kicsi a belső ellenállása. Gondolj bele mennyi ideig töltöd fel nagyobb árambevitelnél is, itt pedig egy pici I magos trafón át sül rá a nagyfesz, elenyésző áramerősség, tehát nem tudsz a kondiban kárt tenni.
(ZLED által ajánlott kapcsolás teljesen megfelelő lesz)
A nagyobb kérdés, hogy a kondi bírni fogja-e a "rövidzárlatot" azaz az ívkisülést.

Az energiatároló kondenzátort egy ferritmagos indukción keresztül kösd a szikraközre.
Egy piezó nagyfeszültségét kösd a szikraközre (pl.: piezó :kiselejtezett gázkonvektorból, vagy öngyújtóból).
Nagyfesz ellen szerintem nem kell védeni a kondenzátort, hisz a piezó nem ad le annyi energiát, hogy a feszültsége,- a nagy kapacitás miatt (10F)-, jelentősen megnövekedjen.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat és a külön kapcsolási rajzot, sokat segítettek. Néhány további kérdés/gondolat:

-Működne-e egy olyan rendszer ami ZLED rajzanak megfelel, annyi különbséggel hogy a transzformator egy autókba való gyújtótekercs lenne? Ezeknek elég nagy az áttételük. Részemről azért lenne optimálisabb mert így tudnám működtetni egy pc tápegységről (12V). Ebben az esetben hogyan módosul a primerkör kapacitásának és ellenállásának az értéke?

-Kondenzátor védelmét azért tartom fontosnak, mert igaz hogy a nagy feszültség mellett kicsi az áram/teljesítmény de mi van akkor, ha a kisülés a kondenzátor belsejében jön létre. A létrejövő íven keresztül a kondenzátorban tárolt energia is felszabadul. Ebben az esetben gondolom lőttek a kondinak is.

-@tursaba:
Miért kell a ferritmagos indukció, illetve mire gondolsz itt pontosan?

-@KBal76:A rövidzárlatos dolognak még utána kell olvassak. Ugyanakkor sok kísérletet láttam pl youtube-on ahol gond nélkül zártak rövidre több ezer farados kapacitásokat. Mi a véleményed erről?

-Első közelítésben valószínűleg egy piezo-generátoros módszert próbálok majd ki, ahogy tursaba javasolta. Ha ez működik jöhet a ZLED féle megoldás.

Mit gondoltok ezekről?

Így szép rezgőkör keletkezik, ami ki tudja előnyös e.
Más kérdés miért kell a kondenzátor szikrája?
Egy soros ellenálláson (tekercsen) keresztül vajon lesz e kedve még az ívet is fent tartani ?
Némi problémának érzem, ami az ívet létrehozza, annak nem szabad a kondenzátor kisülésénél "útban " lenni, ha meg párhuzmos vele, akkor 10-20V on nem nagyon van ív.
Nem igazán értem, miért nem lehet előállítani az ívet egyszerűen a kondenzátor tekercsre sütésével. A szikra energia így teljesen behatárolható, a felhasználó viszont nem hiszem hogy meg tudja különböztetni a szikra mely része származik a kondenzátorból mely része az ívet létrehozó valamitől.
Ha a kondenzátor szemszögéből nézzük, neki is mindegy hogy vezetékes rövidzáron sül ki, vagy egy ívben keletkező rövidzáron. (egyébként ez a fajta kísérlet erősen igénybe veszi a kondenzátort, túl gyors töltés kisütést csak az erre gyártott LOWESR kondenzátorok tudják.

Azért kell saját gyújtó trafót készíteni, mert az sorba van kapcsolva a 10F-os kondival, és ezen a tekercsen nagy áram fog folyni, ezért kell vastag vezetékkel elkészíteni a tekercset. Egy autó gyújtó trafójának a szekunderének nagy az ellenállása, és vékony huzalból van tekerve, ha az ellenállása elég kicsi ahhoz hogy A-es nagyságú áram folyjon benne, akkor a tekercse megszakad.

proba: mivel ez a tekercs kb 30 menetes, az induktivitása elég kicsi, és ha ki is alakul a rezgőkör a 10F-os kondi miatt nagyon alacsony frekvencián rezegne, 0,1Hz szerintem, de ezt a megoldást használják a plazmavágókban is, és ott 60-200A át folyik rajta, ott ez a tekercs 6-7mm vastag rézzel van tekerve.

A válaszolók figyelmen kívül hagyták, hogy te a töltött X Farados kondenzátor töltését szeretnéd kis segítséggel ívvé alakítani. A gyújtóívet a tárgyalt különféle eljárásokkal ki tudod alakítani, egy kis induktivitással meg tudod akadályozni, hogy szikragyújtás helyett a nagy kondi nyelje el. Aminek ez a kis impulzus meg se kottyan, semmit nem változna a feszültsége. Akár nagyfrekvenciás AC gyújtással is létrehozhatnád az indító szikrát. AWI-TIG hegesztőknél ez általános megoldás. A néhány mA-es HF gyújtás indítja az akár többszáz A-es hegesztőáramot. A fojtótekercsecske ellenben befolyásolná a Farados kondenzátor kisütőáramának meredekségét is. Jó lenne tudni, milyen célra szeretnéd alkalmazni. Egyszerűbb lenne megfelelő megoldást találni.

Szerintem sok kis kondit szoktak párhuzamosan kötni a kísérletekben, tehát egy kondi terhelése elenyésző a végső kisütési áramhoz képest, azaz megoszlik a terhelés. Én építettem ilyen elven működô "szikrázógépet" igaz más paraméterekkel. Nálam 1000V 1µF kondi (nem polarizált, hanem styro) és az ívgyújtás 60Kv feszültséggel történt, a szikratáv ~1.5-2cm, a kondinak kutya baja se lett, tartós üzemben sem. A szikrafesz.-nek sorosan illik kapcsolódnia (kvázi hozzáadódik a kondi feszhez a tekercs feszültség), ezt könnyen eléred ha eleve így tekercseled a gyújtótrafót (és persze összekötöd a Prim-Sec tekercset egyik oldalon). És igen, vastag huzal kell a Sec. oldara, ez nálam (a nagyobb fesz miatt) 0.4mm volt, kb. 400menet , Primér oldalon 5 menet, az egész tekercs ~fél gyufásdoboznyi.
@proba: A kimeneten a kondi hatalmas többletenergiát ad, egy I-magos tekercs önmagában pl. hiába ad nagy szikrát, ez egy papírlapot meg se tud sérten, a kondival támogatott szikra egy komplett reklámújságot lágralobbantott 1s alatt (35 szikra/s mellett)