Az induktív híd az egy kicsit más, abban 3 tekercs van, a vevő az adótekercsek közös terében helyezkedik el. A jelenleg használt megoldások amiket IB-VLF-nek hívnak ennél egyszerűbb megoldást használnak. Itt csak 2 tekercs van, ezek oly módon vannak elhelyezve egymáshoz képest, hogy a vevőtekercsben lehetőleg csak nagyon kicsi jel indukálódjon. Ez nyilván függ az adótekercs amplitúdójától is, a gyakorlatban akkor mondják hogy egy fej kiegyenlített állapotban van, ha a vevőtekercsben csak 3-40mV körüli feszültség indukálódik.
Rajzoltam egy ábrát (csatolás), az A a kevéssé kiegyenlített (alulcsatolt) állapot, ilyenkor a vevőtekercsen nagy amplitúdó mérhető. A B a kiegyenlített állapot, ilyenkor a nullához közeli feszültség van a vevőtekercsen, és a C a túlságosan kiegyenlített (túlcsatolt) állapot, amikor a vevőtekercsen szintén nagy amplitúdójú, de már ellenfázisú jel van.

Hogy miért lett a DD fej gyakori azt nem tudom, nekem mondjuk nem tetszik. Talán azért, mert a koncentrikus fejeket általában kisebb vevőtekerccsel építették, ami miatt egy ilyen fej kisebb felületet "lát", gyakrabban kellett lengetni, lassabban lehetett vele haladni. Amik nekem most szimpatikusnak tűnnek és az építésükön gondolkodom, az egy szimmetrikus fej de nem olyan mint a SEF, illetve egy koncentrikus, ami kissé nyújtott és szögletes. Mivel nyújtott nagyobb felületet "lát" (gyorsabban lehet haladni vele). Egyikben sincs ív csak egyenes vonalak, így a házi elkészítésük is jóval egyszerűbb, az öntősablon elkészítéséhez nem kellenek komoly előkészületek, akár lécekből is összerakható, vagy egy felsőmaróval a forma egy deszkába marható. A kiegyenlítésük sem olyan problémás, ennél a szimmetrikusnál pl. 1mm-es elmozdulás esetén még ugyanúgy használható marad a fej, csináltam kísérletképpen egy másféle formát, ott 1-2 tized mm elmozdulás is már teljesen felborította a kiegyenlítést.

A műszerész asztalán a szkóp szerintem alap, talán minden más műszernél fontosabb. Nem csak a fémdetektorhoz hanem minden máshoz is. Amit nemrégiben adtam el az egy nagyon jó minőségű Japán szerkezet volt, a feladatra tökéletes, és az árából még egy vacak kínai gépet sem nagyon kapsz, esetleg használtan. Nézelődni kell, néha 20ezer körül már vannak jók, detektorban pedig amit már "érdemes" megvenni (mert olyat nehéz házilag csinálni), azok bőven százezer felett vannak.

Az induktív hídnál úgynevezett kiegyenlítést használnak. A vevő tekercs az adó tekercs mágneses mezejében olyan pontban van elhelyezve, ahol az adó tekercs jele elméletileg nem indukál benne feszültséget. A mágneses erővonalak kiegyenlítik egymást. Olyan, mintha egy tekercs végeit rátennéd egy érzékeny voltmérőre, vagy szkópra, majd egy mágnest elhúznál előtte. Ahogy közeledik a mágnes, a tekercsben egyik irányban megindul az áram, egy darabig növekszik, majd csökkenni kezd, egészen nulláig, majd ellenkező irányban megint növekedni kezd egy csúcsig és a mágnes távozásával megint nulláig csökken. A kiegyenlített mágneses tér abban a pillanatban (nem)látható, amikor az áram irányt vált a tekercsben. A mágnes ott halad mellette, szinte a legközelebb van a tekercshez, ugyanolyan gyorsan megy, de egy időpillanatban mégsem folyik áram a tekercsben. Ha egy nagyobb fémtárgyat teszel a tekercs közelébe, akkor a mágnes elhaladásakor másik helyen lesz a kiegyenlített helyzet.
Az IB gépeknél a mágnes mozgását az adó tekercs váltakozó mágneses mezejével "helyettesítik" és a vevő tekercset olyan pozícióba hozzák, hogy abban ne indukáljon áramot az adó jele. Ez a helyzet nagyon kritikus, tizedmilliméter pontosságú. Ezt a kiegyenlített helyzetet egy fémtárggyal föl lehet borítani, miáltal a vevő tekercsben áramot fog indukálni az így nem kiegyenlített mező.
A keresők ennek a megváltozott áramú vevő tekercsnek figyelik az amplitúdó és fázis változásait.

Szerintetek van értelme a Deltához olyan átmérőjű fejet csinálni, amivel mondjuk 1 Ft-ost 10-20 cm mélyen lehetne keresni?

A Deltán a PI elvű Delta Pulse értendő? Ki kell próbálni, biztos lehet azzal is érmézni ha nem zavar hogy az összes vasszemetet is ki kell ásni.

A DP alapból elég alacsony frekvencián pengeti a tekercset. Tehát nagyon lassan kell vele haladnod. Ha ilyen kis fejjel szeretnéd használni, akkor érdemes lenne áthangolni 300-500 Hz környékére, vagy talán még magasabb frekvenciára. A hangoló automatája sem arról híres, hogy gyors, tehát azt is piszkálni kellene. Talán jobban járnál egy Surf-fel. Az inkább eleget tesz ezeknek a kívánalmaknak.

Szerk: Elnézést, Attilawapnak ment (volna) a hozzászólás.

Az induktív fejnél úgy olvastam, hogy a két adótekercs között van a vevőtekercs és mivel aze gyik adótekercs ellentétes, ezért a két tekercs között nincsen feszültség addig amíg változás nem történik.
Mekkora lehet az adó tekercsszáma maximálisan? És visszatérve mi van ha többet párhuzamosan vagy valami szinkronnal összekötök?
Egyébként még azon ötleteltem, mi van akkor ha neodím mágnessel megerősítem a mágneses teret? A nedodím mágnes viselkedése elektromágneses térben...(?) Vagy ez önmagában akkora torzulást okozna a vevőjelen, hogy felesleges próbálkozni?
Mindóenestre most azon töröm afejelmet, hogyan hozható létre igen erős elektromágnes erőtér.
Ha vennék fémkeresőt, akkor is megpróbálkoznék kutatni ezen témában.
Ami után keresgélek még az áramkörtervező program.

Igen, az 3 tekercses. Az IB a nevéből is (induction balance) induktív mérleg vagy egyensúly, ami a kiegyenlített állapotban lévő adó és vevőtekercsre utal.

Általában amiket láttam gyári megoldásokat azokban az adótekercs 30 és 120 menet között volt. Mindenképpen kell kompromisszumot kötni, amiből a kísérletezést nem nagyon lehet kihagyni, persze ha az optimálisra törekszel. Ha van a gépeden egy szimulátor az sokat tud segíteni, mert jóval kevesebbet kell forrasztgatni, persze az sem mindenható.
Mutatok egy példát a két képen. Ezeken 10Vpp (csúcstól csúcsig) négyszögjellel van a tekercs meghajtva, és egy soros kondival nagyjából rezonanciába hozva. Az egyik képen a tekercs 1mH, a másikon 3mH. Látszik, hogy a nagyobb induktivitással jóval nagyobb amplitúdót lehet csinálni, de ez csalóka, mert a soros ellenállást nem változtattam. De ugye ahogy növeled a menetszámot, úgy fog nőni vele együtt a tekercs ohmos ellenállása is, ami korlátozza a körben folyó áramot. Ez és a rezonancia a gyakorlatban még bonyolultabb, mert a körben mindig jelen vannak járulékos (szórt) kapacitások és induktivitások is. Tehát kísérletezni kell, és akkor találsz egy kompromisszumot.

A párhuzamos kapcsolással, ha egyébként ugyanúgy helyezkednek el a tekercsek a térben, ugyanott vagy mintha vastagabb huzalból tekernéd. Hogy a mágnes milyen hatásokat okozna azt meg nem mondom, de lehet hogy bajos lenne a kiegyenlítés, illetve jelentősen növelné a fej súlyát, ami nem utolsó szempont amikor órákon át lóbálni kell.

Én nem vagyok nagy szakértője a témának, és nem is építettem túl sok gépet, de azt mondom hogy gyárit venni nem nagyon érdemes, mert amiért kiadsz több száz ezret, azzal sem fogsz sokkal mélyebbről érmét szedni, csak max. 2-3cm-rel, mert azok zöme is csak 20-30V-os adójellel megy.

Ha nyáktervező programot keresel arra a sprint layout tökéletes, az áramkör szimulációkhoz pedig a tinát és a multisimet ajánlom. Ezeket megtanulni rendesen használni egy külön szakma, de ha alaposan megismered akkor rengeteget tudnak segíteni, és ha hozzáteszed a fizikát, az elektrotechinkát a matematikai modellekhez (pl. kondenzátorhoz berajzolod a vele sorban lévő ESR-t, a tekercshez annak járulékos ellenállását, kapacitását, stb.), akkor gyakorlatilag a valósággal megegyező eredményeket fog adni.

Ge Lee Köszönöm a válaszaidat! Veszek zománcozott rézhuzalt és azt hiszem 2-3 db iránytűvel mérem majd a mágneses térerősség kiterjedését. Gondolom a mágneses teret nem tudja szimulálni.

Mi lenne, ha nem szinusz lenne a vevőoldalon, hanem háromszögjel ? A szinusznál ugyanis vannak olyan pontok, ahol a fáziseltolódás kis feszültségváltozást eredményez. Háromszögnél mindegy hol kapuzzák, melyik részét, fázisváltozásnál ugyanakkora a feszváltozás. Mégpedig a déú/défí nagyobb, mint a szinusz bármely pontján. Ez csak egy kósza ötlet, (de, ha működik a dolog, akkor az én szabadalmam. ).

És persze a feszváltozás a jel amplitúdójától is függ. 12V-os jelnél négyszeres a 3V-os amplitúdójú háromszög (avagy szinusz) jelhez képest. Anno kaptam egy katonai fémkeresőt. Abban 10db góliát elemről egy fesznövelő inverter adta a tápot, két jó nagy teljesítmény tranzisztorral.

Excellel végigszámoltam melyik kvarcoszvillátor lenne jó, úgy látom, hogy a 12,288 Mhz kettő megfelelő választható frekvenciát tudna bináris osztóval: 6 kHz, 12 kHz.
Pl. a 4060 bináris számláló kimenetére milyen kapcsolást kössek, hogy magas legyen az Ueff érték, nagy áramot tudjon a tranzisztor és persze szinuszos jel kimenet legyen, X,Y csatornára külön kimenet.
Megoldható-e hogy egyszerre több tranzisztzort vezéreljen úgy hogy azonos szinuszjelek keletkezzenek?
Azért nem a kvarcoszcillátor fórumba írtam, mert ott csak okostojások elmondják hogy több oszcillátort építsek és keverjem össze a jeleket, de még csak kapcsolási rajzot sem közölnek...

Nem tudom hogy lehetne megcsinálni. Egyébként ha jól emlékszem akkor nekem az IGSL bemenetén háromszögszerű a jel mivel nincs rajta párhuzamos kondi. Illetve jóval közelebb van a jelforma a háromszöghöz mint a szinuszhoz. De mire végigmászik a vevőerősítőn, a kimeneten már szinuszos.
Ha azt vesszük a szinuszt is lehet úgy kapuzni mintha háromszög lenne, csak ki kell hagyni belőle az ívet, vagyis az 50%-osnál kisebb kitöltésű kapuzójel kell. Ha így nézzük már nincs nagy különbség.
Nem azzal van a baj hogy kicsi a feszváltozás, mert azt lehet erősíteni. A baj az, hogy van egy vacak oszcillátor, aminek alapból nagy a fázishibája. Ezt már nem lehet erősíteni mert a hasznos jelet a hibával együtt tudod csak. Ezért kell egy normális kvarcoszci az elejére leosztással, hogy ez a hiba a lehető legkisebb legyen.
Többek között ezért sincs értelme egy 4066-ot 4053-ra cserélni. Duplája lesz vele a fázishiba is.

Ha olyan osztó van a lánc végén ami elbírja 2db 0,5A-es BC tranyó bázisáramát, akkor azzal már közvetlenül meghajthatod a tekercset, de tehetsz közé buffer fokozatot is (akár egy emitterkövetőnek bekötött műveleti erősítőt). Nem kell szinusz, négyszöggel is hajthatod. Nagy amplitúdó úgyis csak rezonancián lesz, ott meg már szinuszos lesz az áram és a feszültség is.

Nekem alapból háromszögszerű volt a vevőerősítő kimenetén, aztán a precizitás kedvéért kondikkal szinuszt csináltam belőle. Lehet, hogy nem kellett volna.
Így is nagy a szünet. Ha 50%-nál kisebbre kapuzom, még nagyobb. Akkor utána nagyobb időállandójú szűrő kell, ami lassúvá teszi.
Természetesen kvarcoszci van benne a stabilabb fajtából.
Lehet, hogy dupjája lesz a fázishiba, de utána feleakkora időállandójú RC is elegendő elvileg, így gyorsabb lehet a komplett masina.
Fázismászkálást a kapuzó IC-t meghajtó komparátoroknál lévő RC tagok hőfokfüggése sokkal inkább okoz szerintem.

Jó megoldás lehet a problémára az adójel és a kapuzójelek Előállítása PIC-el. Akkor már csak az a fránya kondenzátor okozhat gondot, ami a tekercset rezonanciára hangolja és persze a vevőerősítő RC tagjai.

GeLee! Amit beadtál kapcs. rajzot 4024-es osztóval, arról mit lehet tudni? 8 Volt helyett 18-20 Volt is ráköthető? A kapcsolási rajz egy része sajnos lemaradt... Köszönöm!

Mi a véleményetek erről a tekercs elrendezésről?

Azt ötletadónak szántam, meg kell nézni az IC adatlapját, de szerintem a 20V már sok neki.

Amire rá van tekerve, az mi ? Mert ha ferrit, akkor felmerül a kérdés, honnan szerzel 20-25 cm-es ferritgyűrűt ? Anélkül meg kicsi lesz az erőtér. Avagy embertelen mennyiségű derótot kell rátekerni. Szerintem.

Bocs, hogy belekotyogok. 4060-as IC-vel szerintem egyszerűbb a kapcsolás. Mivel n a 2.-en osztókat tartalmaz így können levehető róla 16khz meg annak a fele.
Jut eszembe a cibolában nincs kvarcoszci mégis stabil gép. Ha változik az adójel fázisa, akkor nyilván a vett jelé is, vele szinkronban. Hogy ez a geb és x csat. fázistolóin mekkora fázisdifit jelent, az más kérdés.

16KHz-hez mekkora kvarc kell? 15 KHz-ez nincs megfelelő?
Most ez X,Y csatorna fáziseltolás gondolom áramra vonatkozik és nem feszültségre, ugye?
Megnéztem a tekercsek párhuzamos kapcsolását, mind az ellenállás, mind az induktivitás úgy van, ahogy az ellenállások párhuzamos kapcsolásánál, azaz két azonos tekercs esetén feleződik. Baj ha csökken az induktivitás, és a két tekercsben pontosan azonos fázisú áram lesz akkor???
ezt gondolom csak mérnök tudja.
A kísérletképpen megépített leendő tekercset úgy csinálom meg, hogy több legyen, aztán a dobozban kiksírlétezem, de még az is furcsa, hogy árnyékolásként alufóliát írnak és hogy árnyékolt kivezetést, na már most ezek mind fémek, nem lett volna célszerűbb rézfóliát írni és a tekercs kivezetését egészen felvezetni a dobozig?
Ha DD fej helyett valós háromtekercses induktívhidat valósítok meg (gondolom ellenkező tekercselés felül), közte nincs mágneses tér, tehát a vevőegységnél sokkal nagyobb menetszámú tekercset tudnék eléírni egy érzékenyebb megvalósításhoz.
Na persze kérdéseim sora még ezáltal nem ért végett, mert elvileg nagyon pontos híd kell, viszont láttam egy TL061 vagy OPA 177 icét, ahol valami trimerrel nullába lehet hozni kimenet (gondolom én, hogy azért van).
Amire én gondoltam: 3 x 100 menet adótekercs + 3 x100 menet ellentétes adótekercs, közte 300 menet vevőtekercs, brutálisan hangzik?

Lehet 4060-al is, teljesen mindegy, nekem mondjuk a komparátor + 4024 tetszik mert az még egyszerűbb ha közvetlenül meg tudja hajtani a tranyókat.

Igen, ezt már leírta egyszer valaki hogy a cibola jelfeldogozása mennyivel jobb mint mondjuk az IGSL-é. Aztán ehhez képest a gép meg pont ugyanolyan érzékeny, semmivel sem jobb...

A legegyszerűbb a 32,768-as kvarc, mert azt bárhol kapni. Viszont csak kettővel meg néggyel osztva tudod használni, az nem valami sok, de jobb mint a semmi.
Egyébként szinte mindegy hogy az a freki éppen 9kHz, vagy 17kHz. Nekem úgy tűnt hogy a magasabb freki a jó talajon jobb, az alacsonyabb pedig a rossz minőségű talajon. De ebben nem sok tapasztalatom van.

A rézfólia nem fém? Az alu könnyebb, olcsóbb, meg van a háztartásban, nem kell külön megvenni. Nekem a grafit spray jobban tetszik, de az nyilván drágább. Meg nem tudom mennyire tapad jól a lakkhoz, mert nálam azzal van szigetelve és merevítve a kész tekercs.

Ha ezt 0.25-ös huzalból csinálod, akkor az negyed kilogrammos lesz.

Nem számít a súly, mert vállpántra gondoltam, nem 0,25 hanem 0,75-ből szeretném.
4 ampert szeretnék elérni és 24 voltra, ill. stabil 18-20 voltra gondoltam.
Szerintem frekvencia meg nem mindegy, egyfelől az is befolyásolja a Z ellenállást, másfelől az anyagok szétválasztására a kisebb frekvenciát írták.
Most azt nem tudom, hogy miből öntsem ki a tekercset (műgyanta, vagy egyéb ragasztó), mindenestre a zománcozott réteg ne sérüljön meg. Lehet a ragsztóról konkréttat megtudni?
Amúgy látom hogy van elektromágneses térszimulátor is...

Az igaz, hogy most álltam neki atémának, de megvagyok győzödve, hogy az elektromágneses erőtér nagysága mérvadó: nagy feszültség kell, nagy áram, sok menetszám...

Ha 0.75-ös huzalból tekered, és csak 20 centi átmérőre, akkor háromnegyed kilogrammnyi rezet kell elhasználnod. Ehhez erős fölépítés kell, hogy tartson.
Nem akarlak a szövegemmel nagyon befolyásolni, de szerintem járhatóbb út lenne az, ha először megépítenél egy, már létező konstrukciójú gépet, majd ha az működik, akkor megpróbálhatod a paramétereit javítani, vagy a tapasztalatok alapján átalakítani.

A súly nagyon is számít, szinte minden plusz deka. Lóbálj 10-20 percig egy kínai fejet ami csak 2db összefordított műanyag tányér, majd utána egy olyat ami műgyantával kiöntött. Lesz különbség, nem is kicsi, pedig csak 20 deka súlykülönbség van a kettő között.
Előbbit nem nagyon tudja az ember házilag megcsinálni fröccsöntő gép hiányában.
Kényelmesen haladni csak úgy tudsz a terepen, ha csak a gép van a kezedben. Minden más (vállpánt, fejhallgató, stb.) csak zavaró tényező, ami amellett hogy nagyon hamar idegesítő tud lenni még hátráltat is.

A telepeket hátizsákba gondoltam.
Amúgy régóta készítesz fémkeresőket, erre beadsz egy olyan elméleti kapcsolási rajzot, amit nem is használsz... Azt hittem, hogy konkrétumokat kapok, hogy az oszcillátor milyen típusú nagy áramú tranzisztort hajtson meg pl. Szerintem hanyagolom ezt a fórumot.

Mivel valószínűleg senki nem csinált még olyan gépet amit te akarsz, nem is lehet mást csak elméleti rajzot küldeni.
4 amper az adón az elég brutális, szerény véleményem szerint valószínűleg semmit nem fogsz vele találni, az adó erőssége be fog zavarni.

Nem. Ha régóta csinálnék akkor jóval több tapasztalatom lenne benne, és nem a szimulátorban néznék meg ezt azt.
Olyan dolgokról kérsz konkrét rajzot amit még senki nem próbált ki. Vannak elméleti megoldások a fejemben, de idő hiányában egyiket sem tudom kipróbálni.
Nem muszáj ide írni, keress olyan fórumot ahol adnak kész, kipróbált rajzot nyáktervvel együtt, ami többet tud az összes félmillás gyári gépnél.
Ha lenne ilyenem én sem osztanám meg a rajzát itt, hanem elvinném néhány lengetős találkozóra, lealáznám vele az összes gépet, aztán közölném a furcsán néző tulajokkal hogy ezt megkaphatják kicsivel olcsóbban mint amennyiért amazt vették.
A fórum nem kívánságkosár, azért van hogy megosszunk ötleteket tapasztalatokat egymással (ha akarunk), és ezekből vagy összegyúródik majd valami vagy nem, kinél kinél hasonló, vagy éppen teljesen más formában.
Ha egy egyszerű oszcillátor elkészítéséhez is konkrét alkatrésztípusra van szükség, akkor elég nagy fába vágtad a fejszét, mert egy működő géphez még nagyon sok minden kell...