Szerintem az ic halott mert a 2-es es 3-as lab kozt sipol a multi

Az IC-t foglalatból kivéve mérted? Biztos nem a panelen van a hiba?

Igen kivettem es ugy mertem meg.A ha nincs benn az ic a panelen nem sipol.

Holnap cserelem az ic-t aztan ujra merem.Ha ugyanezek az ertekek lesznek akk mi a teendo?

Az IC bemenete nem lesz csak úgy magától zárlatos. A két bemeneti pont között tekintélyes áram folyt szerintem. Az okát csak Te tudod kideríteni, elég hozzá például egy panel alatt felejtett szerszám, vagy huzal darab, vagy akármi.
Rakd össze szépen körültekintően és reménykedünk benne, hogy jó lesz.
Újabb kudarc esetén át kellene térned egy lepróbált NYÁK-terv alapján maratott panelra.

Megtalaltam a hibat az 1k-ohmos es 33k-s ellenallas meg a 47pF-os kondi egy helyrol ment a kimenetre.Ez okozhatott kimeneti egyenfeszt?

Az 1k ellenállás és a kimenet kapcsolatát nem tudom elképzelni, de biztos úgy van, ha mondod. Talán abban játszhatott szerepet, hogy tönkre ment az IC, az volt a DC hiba forrása.

Berajzoltam a lenti kepen ugy volt bekotve.

Na mukodik vegre kimeneti dc megszunt szol rendesen.Koszonom a segitseget

Ügyes vagy!

Érdeklődnék hogy várhatóan a VF6 hozza azt mint a VF2?
Gondolok itt elsősorban a THD- ra, illetve hangminőségre is.
Vagy esetleg a VF4 jobb ebből a szempontból szerintetek?

Kedves Tomy,
kérdésed és a magam tapasztalatai kergettek az oldalra, hozzászólóként.
Utóbbi időben a zeneszeretetem és a fettes erősítő építési lehetősége (Király Tibor), adta a tapasztalatokat. Sokat kapacitáltam erről a fórumról, és mások közölt okosságaiból.
Ennek eredménye az eddig általam nem tapasztalt csodálatos zenehallgatási lehetőség.
Ezt úgy jellemezném röviden: színpadkép, részletek, az eredeti hangzáshoz való közeliség.
A VF3-2-4-eket építettem meg.
Az összegzett tapasztolatom, ahogy mások is jelezték, az ne5534 kezdő szerény anyagi lehetőséggel
bíró építőtársainknak a megfelelő alkatrész. ahogy mások is tapasztalták 10-ből, 2-3 alkalmas jobb hangra. Magam, tán pont e fórumon ajánlott opa606-t használtam a VF2-ben és a heed-canampbonban is. A VF3-t Philips 5534-el használjuk a mai napig bár átépítés alatt van minőségi okokból.
Ezek az erősítők bombabiztos, jó minőségű üzemelést biztosítanak.
A VF2-őt építettem át VF4-re a tisztán fettes hangzásért, nem hiába.
Az én véleményem is az, hogy erősítőt nem a mért adatokra érdemes építeni, hanem a hangjáért, és ezek nem biztos, hogy ugyanott találkoznak.
VF2-3-4-6, a VF3-t 2db dióda különbözteti meg a VF6-tól. Tapasztalataim szerint a hangban is van különbség a két dióda miatt.
Ugyanis a VF3 beállítása során kíváncsian ráakasztottam hangszórókat, és elhűltem a hangjától.
Levéve a 2db 22ohm-t a hallható hangminőség kissé, de hallhatóan visszaesett.
Átgondolva ennek okát, az gondolom, a Philips 5534-nek megfelelőbb lenne 12v-on belül maradnia.
Így eljutunk a VF6-hoz, és a VF-3-om felújításának is ez az egyik oka.
Ezek az erősítők igényes hangzást biztosítanak megfelelő megépítés, jó minőségű alkatrészek beépítése esetén.
Alapvető a konstrukció (monoblokk), és a huzalozás. A jó hangzás ellensége az árnyékolt huzal, a sodrott huzal, a hangszínszabályzó, a hosszú és nem megfelelő vastagságú huzal, hálózati zavar, akusztikai hiányosságok (hangfal, annak helye, visszaverődések).

Kedves Tomy, a zenehallgatás jó dolog, de az igazán jó pénzbe kerül, sok munkába van és kompromisszumokon át vezet az út odáig.
Sok sikert, örömöt, mek-mek

Milyen az a fettes erősítő? És a fettes hangzás?

Más mint a tranzisztoros és más mint az IC-s.

Meg kell hallgatni egy fettless erősítőt, oszt kiderül a különbség. Ahol meg a zajmentesség áll az első helyen, ott a speakerless hangsugárzót kell használni powerless tápegységgel egy gainless végfokkal. De lehet, hogy csak arra gondolt, amivel bekenik a csillám szigetelőt. Szilikon alátétesnél ilyen nincs. Aminek következtében az nem is szólhat úgy.

Szerintem arra gondolt, hogy egy t-vel írják.

Szőrszálhasogatás.

Sokat kell még tanulnotok. A fett, az a "fet tranzisztor" rövidítése. Mint a "LED dióda". De lehet, hogy múlt időben van, mert ez egy régebbi módosítás volt (van). De lehetett gépelési hiba is.
(Mé' kell nekem mindenbe beleszólni?)

Kelleni nem kell, de minél többen szólnak bele annál több az infó, hogy hasznos-e vagy haszontalan az már másodlagos, mert lehet hogy ami nekem haszontalan az másnak hasznos. Mint pl. a hangjáról való ömlengés is. Nekem volt 2 meg 3 is összerakva, a 2-ből csináltam egy 400W-osat, egyébként meg a nyákjaik a fiókban hevernek szétbontva. A 3 még inkább teretlen mint a 2, de mindkettőről elmondható volt hogy ha átkapcsoltam róluk a HTA-ra, akkor olyan volt mintha legalább 1-1 méterrel széthúzták volna a zenét térben, meg egy függönyt is felemeltek volna a hangszórók elől. Egyébként nálam a fett az a mai napig Boba Fett a Star Wars-ból.

Eddig azt hittem, hogy a zene van hatással az asszonyra, de inkább az asszony van hatással a zenére. Ezt az egy-egy méteres széthúzást én is érzékeltem, meg azt is, hogy minthe fentébb lennének a sugárzók. Aztán rádöbbentem, hogy nem képzelődtem, hanem tényleg fentébb, meg távolabb kerültek a dobozok attól, ahogy hagytam. Én behoztam az állványokat az erkélyről, aztén siettemben úgy hagytam, mert szaladtam dogozni. Mire hazaértem, az asszony visszapakolta a polcra a sugárzókat, az állványokat meg kivitte az erkélyre. Rátette újra a virágait. A függöny nem szól bele a hangképbe, mert az nem ott van.

Egyébként a zárlatos, elfüstölt térvezérlésú tranzisztor lehetne fett, mert múlt idő.

Azt érzem, hogy nem csak belőlem fogyott el a vitamin. Jöhetne már a tavasz.

Annyit magasztaltad már ezt HTA harminct, hogy Istenbizonyra esküszöm, csinálok egyet egyszer. De ha itt is széthúzza a zenét, jaj neked Meg a függönynek is. Le fogom írni hogy szerepelt a "játékizé"-hez képest. Itt a nyilvánosság előtt vallok színt. Vakujjjak meg, ha nem így lesz.

Nálunk meg inkább rám van hatással az asszony (de ez nem tartozik éppen ide). A széthúzás is teljesen rendbe van. A tavasz meg tényleg jöhetne (de ez sem tartozik ide).
Majd mindjárt jól meg leszek fenyítve szamóca által, oszt csak nézhetem a jégcsapos háromszögemet... vagy mit.

Nem kis fába vágod a fejszéd, mert ennek az erősítőnek, még rajzban is van legalább 3 ismert változata, és nem tudjuk melyiket építette Ge_Lee.
Sőt Obelisk néven ezt mai napig gyártják, és forgalmazzák.
Nekem a csöves illesztővel tetszett leginkább.

Nekem megvan a Huszti Zsolt által kiadott "Hang és Technika" folyóirat 1999 májusi száma (is), amelyben az eredeti leírás megtalálható. Nyákrajz ugyan nincs, de a fénykép jó kiindulási alap. Valahogy összehozom majd saját kútfőből. De igazándiból nem tudom komolyan venni ezt a kapcsolást. Számtalan hasonló minőségű, hangzásvilágú és kapcsolástechnikájú végfok létezett a 80'-as években. (Orister, Orpheus, Prometheus, Beag AET210, stb..) Ezeket elég jól ismerem - mert abban az időben nem is volt más - tehát ezeket hallgattuk, mint "csúcshifi".

Az újság...

Ez csak egy kép egy újság címlapjáról.

ide válaszolok, mert ez jobban illik a témához.

Kedves Tomy, meg Többiek,
kezdőként kivártam, hogy lássam tudok e tapasztalataimmal segíteni, vagy az ilyenkor fellépő kitolódás (letolódás) lesz irányadó.
Magamról, az 1965 táján detektoros rádióval indult a szenvedélyem, hordozható egyenes vevő, FDS 22 fejhallgatóval, lemezjátszó, egy kis zongorázás, zenehallgatás a-z-ig, tba810as, a fórumon is látott 8W-os (3055-el), Quad-405(50W), LM3875gyári kis torzítású ajánlással, az új csillagpont ajánlással (DENON), és Király Tibor műveig, VF2,3,4 jutottam.
A Vf3 elkészültekor győződtem meg arról, hogy jó volt megépítésébe fognom. Használata közben alakult ki bennem a továbblépés elképzelése, további lehetőségek keresése a jobb hangzás utáni érdekében. Sorrendet ne várjatok, talán kicsit össze-vissza, de ez nem lényeges.
NE5534, a végén PHILIPS-ig jutottam, és én is azt tapasztaltam mit olvastam, sajnos ez a kapcsolás
válogatós. 2,2uF, bagatel, majd elna silmicII, csak tompa. Hát wima, nincs elég mély. Kátyu 1 hét után megjött a mély és nem volt tompa mint a silmic-kel.
Elkezdődött egy folyamat a hang jobbítására. Az öreg videoton korona hangfalam kondenzátorait, hangszóróit muszáj volt kicserélni a hallhatóvá vált torzítások miatt. Majd mindig felmerültek hibapontok amire költeni kellet.
A hangszórók beszerzésekor derült ki, hogy a boltban megrendelhető jantzen kondenzátor, ami a monacornál jobb lehetőségeket kínál.
Azóta is ilyeneket használok a hangfalaimban és becsatoló kondinak. Ahogy az imént jeleztem a kondenzátoroknak bejáratási idejük van. Hangjuk ez alatt változó, néha elkeserítő is. Azonban Kb300-500 üzemóra után stabilizálódnak, és akkor hálálják meg a türelmet, illetve mutatják meg igazi hangjukat. A vezetékeknél ez lényegesebben rövidebb idő, és a forrasztásoknak 1-2 óra is elég.
Ezt nem én találtam ki, de én is megtapasztaltam.
Megjegyezném, senkit nem akarok minősíteni aszerint, hogy értékeli, érzi ezt a dolgot, vagy nincs rá igénye. Én úgy gondolom, hogy aki úgy épít erősítőt, hogy a szépsége fontosabb, az ép olyan értéket hordoz, mint aki vizet szerel, földjét megműveli, hogy maga és más élelemhez jusson.
Viszont az nem különc, vagy csodabogár akinek erre van lehetősége, és ezen munkálkodik.
Na meg ez egy olyan dolog, ami igen részletgazdag, mint az ebből születő hangzás.
Kel hozzá megfelelő tesztanyag, naplózás a rengeteg részlet reálisabb elemzésére, önképzés a hallásfejlesztéséhez. Azt halljuk a mi szól, ne azt amit szeretnénk hallani. A hallott hibák helyesebb értékelése vezet a mielőbbi jobb hangzás eléréséhez. Ugyanis a megtalált leggyengébb láncszem adja a legütősebb javulást. De a történet nálam a zenéről szól, mint ahogy olvastam valakinek a tollából:
,,Alább néhány pontban megkíséreltem összefoglalni a saját elképzeléseimet az audiofil ismérveirõl: kéretik véleményezni.

1., Az audiofil a mûszaki érdeklõdését a zeneszeretete révén szerzi, és nem fordítva.
2., Jórészt ismeri a zenei repertoárt, a számára kedves felvételeket gyûjti is.
3., A zenehallgatásban az auditív élményt (szépséget, logikát, igényességet, nagyszerûséget stb.), a katarzis átélését keresi.
4., Tudja, hogy tökéletes dolgok nem léteznek, ezért számára az ésszerû kereteken belüli kompromisszum jelenti a megoldást.
5., A hangvisszaadás minõségéért minden tõle telhetõt megtesz, és képes olyan dolgokban megalkudni, ami nem ezt a célt szolgálja (dizájn, automatika, szolgáltatások, távirányító stb.)"

***
Mint írtam, voltak tapasztalataim erősítő építésben.

Azt tudom mondani minden VF3-6 erősítő tapasztalatlanabb építőjének, ezek az erősítők gond nélkül, jó eredménnyel reprodukálhatók megfelelő megépítés esetén.
Természetesen nem árt Király Tibor tanácsait átolvasni.
Amikor a VF3-t csináltam, pöc-röfre indult.
Igaz a konstrukció ezt biztosította. Azaz teljesen különálló egységeknek építettem meg a hütőborda L alakú tartójára került távtartóval a panelt, hogy a vég fet-ek a borda közepére essenek alatta. Az L alakú tartón van a hangszóró csatlakozó is. A hangszóró csatlakozóra szoktam a csillagpontot kialakítani. Így a hűtőborda automatikusan a szerelés miatt földelve van. Elfelejtettem említeni, mivel csak kéziszerszámaim vannak, pl:kézifúrógép, kialakult nálam a fadoboz kényelme, amit a lapszabászatban méretre vágnak, és jobban alakítható az asztalon. Ezáltal adódik az egységek elszigetelése alapból.
Ha valaki nem hibázza el, és betartja a földelési szabályokat, kizárt dolog, hogy ne működjön.
Nyugalmi áram, melegedés, hőstop.
Én úgy szoktam, tanítottak, nyugalmit melegen illik állítani. Tapasztalataim szerint hidegen 55-60mA-ből melegen kb:90mA alakul ki.
Ha ez nem így van, vagy helytelen kivitelezés miatt gerjedés alakul ki, ha nem is hallható, de érzhető a borda indokolatlan melegsége miatt.
Hűtés
Nem szoktam a bordán spórolni, nem rakom dobozba(zárt térbe), szoktam hőpuffert kialakítani, ami tulajdonképpen egy alu tömb, amire a hűtőbordát csavarozom. Én úgy gondolom, hogy a keletkezett hőimpulzust a tömb jobban elszívja, és vastagsága révén jobban teríti szét a hűtőbordák általában vékony aljfalára. Természetesen a közös felületek zsírozandók.

Nem szerencsés elektrolit kondenzátor melegen tartani, mert jelentősen befolyásolja élettartamát.
Tessék megnézni a gyári adatait meddig fogja paramétereit neked biztosítani.

Nekem nem volt bajom Király mester dióda ellenállás szerelésének ajánlatával. Jó, hát egy kicsit megreszeltem a szigetelő papucs oldalát, húha. Meg vettem a conrad-ba hőpasztát, jól elvannak.
Nincs ebben a készülékben semmi csoda. És ha nem szól, ne méricskéld, hanem keresd meg szemmel mit sikerült elrontani, olvasni, követni a rajzot és ne légy lusta az alkotó tanácsait átnézni.
Király Tibor nyomán, és legyen benne örömötök, mindenki csinálja meg ahogy neki tetszik.

mek-mek

Kedves Tomy, meg többiek,
az előző hozzászólásom folytatását a Moderátor a kábelzűrzavarok közé helyezte át.
Igaz, jelentős mennyiségben van a szövegkörnyezetben "drót" de az erősítőhöz véleményem szerint jellegénél fogva jobban hozzátartozik, mint az Rj45. Végül is, ha valaki a Vf3 erősítő paneltervét, képét tenné fel, és azt áttennék egy paneltervek rovatba, nehézkesebb lenne követni a hozzászólásokat.
A Vf3-as megépítéséhez úgy érzem hozzátartozik a kivitelezés mikéntje, azaz, a drótok, az alkatrészek, az egységek struktúrája, minden olyan dolog, ami annak rendeltetését szolgálja, kivitelezését elősegíti.
Így arra invitálok minden érdeklődőt, kövesse a Moderátor által kijelölt utat, és nézzen rá a konstrukciós megoldásra, képekkel illusztrálva, hátha hasznosíthatja a továbbiakban.

Üdvözlettel,
mek-mek

Bővebben: Link

Kedves Tomy, meg Érdeklődők,

végre alkalmam nyílt a vf3 folytatására, gépidőt kaptam kedves barátomtól és mutatható lett a felújítás folytatása.
Sajnos a doboz szélességét növelnem kell, mert a védelem egyik tápja nem fér bele a jelenlegi dobozba.
Mint említetem a monoblokk miatt, külön védelem kell a testelés miatt.
A dobozillúzió miatt öntapadó tapétával eltakartam a múltat, úgy hogy kisem szereltem semmit, csak láttatni próbáltam a kezelőszervi tengelyek eltolásának eredményét.

Ennek költsége: fogaskerekek 2db 5000,-HUF Conrad
6262 golyóscsapágy 2db+alutömb 1000,-HUF

anyagköltség: 6000,-HUF