Még én írom a hülyeségeket. Talán olvasd végig, mit válaszolok neked!

Továbbra is azonban a motort okolod meg annak a gyártoját, holott azoknak semmi köze a problématokhoz.

1. Nem én konstruált a vonatot, és még mindíg nem a vonat konstrukciója a téma.

2. Győzz meg oly módon, hogy feltöltessz ide képeket olyan villanymotorokról, amik meghaladják a 300W-ot, és sajtolt lemez csapágyházok van, anyjáig szegecselve, hogy még ne is tudj csapágyat cserélni.
Ez a motor nem lehet köztük!

3. A tonnákat hogy számoltad ki? Még ha 100 Nm indítónyomatékkal is számolok, 30mm erőkaron, akkor sem jön ki.

Ritkaság, de szerencsére van a motornak gyári adatlapja. Abban szerepel egy szakító nyomaték címszó alatt egy 11 Nm -es érték. Gondolom, ez a csapágyazat terhelésére vonatkozik. Ez pedig nem egy egetverő érték. Mégiscsak gyanús, hogy konstrukciós hibáról van szó, és lehet, nem ezt a motort kellett volna használni, vagy gondoskodni kellett volna arról, hogy ne a motor csapágyai vegyék fel az egyéb terheléseket.

Ez idáig mind rendben van, amit írsz, de ez is azt mutatja, hogy a motor teljesítményéhez, gyenge a ház. Erre ők is rájöttek, de mint a PIC-ek esetében, nem javították, csupán kiadtak hozzá egy erratát, hogy védve legyenek.
Én vettem a fáradtságot, és negyed órán keresztül túrtam a Google képkeresőjét, de nem találtam több olyan motort, ami golyóscsapágyazás mellett lemez csapágyházas lett volna.
Ebből én arra következtetek, hogy nem életképes technika.

Egyébként pár éve egy ugyanígy lemezből elkövetett galádság folyamatos problémát okozott nekem.
Volt egy Ford Sierrám. 2000-es motorral. A szíjtárcsa felöli főtengely szimering nem öntvényházban volt, hanem egy sajtolt, elég nagy méretű lemezdekliben.
El lehet képzelni, hogy az aluöntvényhez csavarozott lemez milyen alakváltozásokat szenvedett a melegedés hatására. Elég az hozzá, hogy amikor a szimeringet kicseréltem, kb. 1000Km után újra folyni kezdett az olaj.
Se azelőtt, se azóta nem láttam ilyen megoldást.

Mifelénk falun rengeteg házi gépet építettek -gyalu, daráló, körfűrész stb.- ékszíjhajtással. Ilyen probléma sosem volt, erre nemi is gondolt senki, hogy a csapágyház ilyen irányban nem bírja a motor nyomatékát. Ez azért alap dolog lenne szerintem egy villanymotornál. Elég macerás, ha külön tengelyt kell beépíteni, hogy ne terhelődjön a motorcsapágy oldalirányban. Vagy ez egy speciális feladatra tervezett motor, ahol eleve külön teherviselő tengely van.
Manapság alulméretezésre tömeges példa van. Anyagtakarékosság, tönkremegy vegyenek újat.

Az a tervező felelősége, hogy milyen motort választ, vagy ha már ilyet választott, nem oldotta meg a terhelés elviselését. Költségben valószínűleg nem mindegy. Nem tudom mi a drágább, egy nagyobb terhelést elviselő motor, vagy komolyabb hajtáslánc.

Mert ugye ha extra oldalirányú a terhelés, akkor teherviselő csapágyazás kell. Nem tudjuk, hogy a motor gyártója mit ad meg erre és azt sem tudjuk, hogy a lánc mennyire húzta oldalra. Házas csapágy-csapágyház

Köszönöm, megadtad a választ, nincs is több kérdésem.

1. Szernecsére nem te konstruláltad a mozdony, de az sem igen éretett a dologhoz, vagy aki megvette nem értette, higy mire valo.
2. Képzeld el olyan motor is van aminek semilyen csapágya nincs azon az oldalon ahol az átvitelhez illeszkedik. Nagyon sok furogép ilyen.

3. Hagyd már békén azt a csapágyházat, mert nem amiatt történt ami történt, hanem a helytelen konstrukcio és a helytelen haszna'lat miatt.
A nagy mozdonyon is elöfordult, hogy elgörbült a hajtorud, mert nem arra lett tervezve amit ráakasztottak.

Te montad, hogy egy tonnányi a vonat - miután a mozdonykereke nem csuszik meg, ez az erö az áttétellel csökentve megjelenik mint szakitoerö a motor csapágyán. Ha erre 11 Nm-t irnak akkor ennyit. Kiváncsi vagyok ki-e tudod számolni mennyi erö jut a motor csapágyra.
Megint kevered a Gizikét a gözekével, amikor te forgatonyomatékrol beszélsz. Mert a kettö nem ugyanaz. Ha a forgatonyomatékot átléped akkor ledöglik vagy leég a motor, de nem sérül a csapágya! A csapágy radiális terhelése meg az amivel a lánc huzza.

Egy példa lehet, hogy megérted. Vegyél egy mérleget aminek 2 egyforma hosszu karja van. Ha ezt egy motor tengelyére szereled, akkor még egy légy is kibillentheti, még akkor is, ha mindkét karra felakasztol 1-1 tonnát. Gondolod, hogy a motor csapágyának ki kell majd ezt birnia??? Az elforditáshoz elég egy légy is , azaz alig kell forgatonyomaték, de a csapágy tönkre megy.

Meg kifelejtett vagy egy kuplungot, ami a tulterhelésre lekapcsolja a motort vagy ugyanezt nem oldotta meg az elektronikával.
Szoval olcso lonak nem kell a fogát nézni.

Tudod, mielőtt kidobtuk volna a hulladékba az emlegetett márka emlegetett fűnyíróját, én is megmutattam apámnak ezt a csapágyház megoldást. Egy jó darabig mondogatta: "de hát hogy lehet ilyet csinálni".

Mondj egy olyan falusi gépet amit blokkolt helyzetböl inditanak rendszeresen. A mozdony sajnos ilyen. A körfürész a gyalu a szecskavágo stb mind elöször üresen felpörög ( ráadásul nagy 3 fázisu vagy hasonlo motorral) és csak utánna terhelik le.
A mozdony meg mindig ugy indul, hogy a kerekekre rá van akasztva 1 tonnányi vonat. Elpörögni nem tud, kuplung nincs csak jobb esetben valamilyen elektronika ami lassan inditaná a motort (lehet, hogy még áramkorlát sincs benne), amire a lánc átviszi az egész eröt, ami kerékre hat átszámolva az áttétellel. Ezt az eröt mechanikusan és elektronikusan is kezelni kellett volna, ami itt nem történt meg és a kolléga nekirontott a motor gyártojának, hogy vackot gyárt, holott a hiba teljesen máshol van. Ha csak a forgatonyomatékot kellett volna leküzdenie az megtehette volna a konstruktör ugy is, hogy a motor csapágyára semilyen más terhelés nem juttat, csak az igényelt forgatonyomaték.
Szerintem ilyen tudással meg hozzáállással akkor is kinyirták volna a motort - egyszerüen leégett volna, épp csapágyakkal, meg pléh lemeztokkal.

Ez van ha valakinek fogalma sincs a mechanikárol meg a vonat tömegéröl.

Hi!

Egy (nektek ) gyors eldöntendő kérdés.
Azonos paraméterű "kellékek" esetén mit mutatnak a műszerek ?

Köszönöm!

Egy telep feszültségét mutatja a voltmérő, az ampermérő pedig a voltmérő belső ellenállása által korlátozott áramot.

A feszültségmérő 0V-ot, az áramerősségmérő 0A-t ( mindegyik izzón Ut van, de ezek "szembe"vannak a telepfeszültséggel, ezért az eredőjük 0 ! ).

Az ampermerö semmit....a voltmerö sem fog nagyon mutogatni.

Én azt hittem ezen a szakaszon nem lesz feszültség s ezáltal áram sem folyik.

Ok megnyugtattatok.
Köszönöm!

Motor csapágyház szempontjából nézve mindegy hogy mit hajt, mi van utána, csapágyházra a motor erő -ellenerővel szemben- hat, de maximum amit a motor tud. Ha lassan gyorsul az erő és tömeg viszonya miatt, az elektromos problémát jelent, pld. leéghet a "lefogott" motor.
Falusi gép ha felpörgés után megkapja a terhelést, ugyanúgy motorerő-ellenerő eredője hat a csapágyházra, ugyanaz mint mozdonynál, mechanikus szempontból nézve.

Igen, mindegy hogy mit hajt, de nem mindegy mivel terhelik igy irányba. A motor paramétereit kizárolag a forgási energiára értik és nem arra, hogy közben még egy tonnával valahova huzzák is. Ezért kellett volna ugy szerelni ahogy a korábbi rajzomon van, mert akkor a motornak csak a forgásenergiát kell leadnia és nincs más erö ami a gyapágytokra hat.
Gondolkodj el az elöbbi mérleg példán.
Az is igaz, hogy a felusi gépen is ugyanazt a forgási energiát kell leadnia, csak akkor már minden forog és mozgásban van, és nem áll, mint a mozdony esetében.
Emlékezz csak vissza ringlispilesre, az induláskor egy vizeskádba engedte az elektrodákat, és mevárta mig felporög a kötélhinta, és csak utánna kapcsolta a kapcsolot.

Azt azért megkérdezném, hogy a "csapágyház" hibája miatt lett kidobva az a bizonyos fűnyiró?

Azt kell megérteni hogy egy motort (annak felépítésétől független) a beszerelési vagy meghajtási konstrukciótól függően érheti radiális és/vagy axiális terhelés.
A két terhelési formát egy adott motor nem feltétlen egyformán viseli!
Lehet hogy le tud adni egy motor 5* akkora teljesítményt axiális terhelésre mint amitől radiális terhelésnél ripityára törik a háza (vagy fordítva...).
Röviden erről van szó ....

Akkor gondolom itt az indítási túláram amiről beszélünk, ringlispilnél ezért kell a vizes előtétellenállás.
Bármikor előfordulhat bárhol motornál, hogy valami erős fékezést kap, ekkor kiszakad a csapágyház, ez érdekes. Nem csodálom, hogy sonajkniz ezen csodálkozik.

Ezen gondolkodjatok el.


Tudhatja a gyárto, hogy mivel terhelik a motor csapágyát?
A gyárto csak azt garantálja hogy el tudja forgatni 1 vagy 100 Nm-rel. De azt nem, hogy meg kell tartania a 2 t tömeget is. ( ezt a mechanika konstrukcioja okozza - a lánchajtás egyenesen a mozdonytengelyre ( áttétellel).

Igy van azt kellett volna ugy mechanikusan kezelni a motortengelyröl levenni a ráhato eröt, és kezelni az inditási nyomatékot.

Különben nem hoztam volna fel példának. Nem is a kés felőli ment tönkre, hanem a tengely másik végén levő.

Szerintem tudhatja, a motorerő és az általa hajtott akármi ellenerő eredője ami a csapágyházra hat. Ez sosem lesz nagyobb, mint amit a motor tud. Ha a mozdonyt teljesen befékezzük, motorra teljes feszültség, akkor sem fog nagyobb erő hatni a csapágyra, mint ami a motor adott állapotára nézve előre tudható. Mindegy, hogy áttételek után hány tonnát mozgat, a motor áttételek előtt van.

Láttad a rajzot? A gyár csak azt mondja milyen erövel tud forgatni, amit ki is bir a csapágy ha más terhelés nem jut reá. De ha még ráakasztasz 1-2 tonnát akkor baj van.
Gondold el azt is az adott rajzon mi történne, ha a mérlegnek saját csapágyazása lenne ( az tartaná a 2 tonnát), a motornak csak egy tengelykapcsoloval forgatnia kellene. Nos erre mondja a gyárto, hogy 100 Nm garantál.

Akkor az ilyen motorok kizárólag külön -radiálisan terhelhető- tengelyes hajtással használhatók, ami visszább volt rajzodon?