Az nem
Adidas cipőt (valódit, megbízásból) viszont gyártott a Tisza Cipőgyár a '70-es években.

Ha nem is teljesen hasonló:
A helyi nyomdában egy időben nyomtattak Play Boy-t. Valahogy nem akart kikerekedni a megfelelő kész példányszám.
Egy sor (ál)kamera felszerelése után minden stimmelt.
Aztán nagyon régen egy pékségbe kellett felszerelnem egy kis kamerát, Junosztyból monitort, videomagnót.
Az ezt követő napon ugyanannyi alapanyagból két nagy kosárral több kifli lett...
Tehát csodák márpedig vannak.

Érdekesség ? ( másnak lehet, engem inkább bosszant ...)

Kis városunk kapott "új" (máshonnan levetett) buszokat. Ha a busz "elrobog" ~60 méterre az ablakomtól, szinte csak a suhanást hallani ...
Ha megáll a ~100, illetve ~150 méterre levő megállóban* a - közelről szépen csendesen doromboló- busz hangja valamilyen módon felerősödik, szinte elviselhetetlen dübörgést okoz a szobában ..?
Lehet a szoba alakja, mérete miatt berezonál a busz dörmögésére ?

Mi a véleményetek ?

Igazából megoldást majd a hideg fog hozni, amikor becsukom az ablakokat, és nem hallani az utcát
* a két irány megállója

Egy tipp. Induláskor eleve jóval hangosabb, akkor nyomja tövig a gázt a sofőr, az a rezgés ami csak akkor van berezonálhat a szobában. Amikor előtted suhan, akkor már lehet elvette a lábát a gázról, csak lendülettel gurul, motor csendes, nem kap üzemanyagot (csak picit).

Néha járnak felénk nyugatról forgalomból már kivont járművek, akár hibrid is.

Ülök a buszon, csajszi telefonál:
Már fent ülök a buszon, de nem tudom mikor érek haza, mert ez a busz hol megy, hol nem.
Szerintem azon aggódott, hogy a busz beállván a megállóba, jólneveltként azonnal leállította a belsőégésű motort. Majd le és felszállás után kisuhant a megállóból, és ott hangos csörömpöléssel életre keltette a belsőégésűt.

Nagy valószínűséggel a környező tereptárgyakról visszaverődő hanghullámok az ablakodnál éppen összeadódnak (. Szinte biztos, hogy közvetlen a busz mellett sokkal halkabb a masina, ezzel nem nagyon tudsz mit kezdeni, gondolom nem opció a szomszédos házak külső felületét bevonni hangelnyelő/szétszóró burkolattal.

Egy kis szemléltető videó: Bővebben: Link. Nálad több forrás lehet (busz és a tereptárgyak), nyílván nem ilyen egyszerű az ábra de a lényeg látható.

Sziasztok Mesterek!
Nem teljesen elektronika mentes a kérdés de hátha a látencia lefedi és nem lesz baj...
Tehát: a véleményetekre lennék kíváncsi milyen csatlakozóra cserélnétek a meglévő normál autós szivargyújtó dugó/aljzat kombót?
Töprengés oka: 2-3 havonta kell cserélni a szivargyújtó dugót (aljzatot sokkal ritkábban) 12VDC/230VAC inverteren tipikus terhelés 60-120W. (Forrasztó páka, akksis cuccok töltése stb.)
Sokféle szivargyújtó dugó volt már nálunk, jobb-rosszabb, drága -olcsó, nem jelentős különbséggel, de általában romló tendenciát mutat a minőség, tipikusan megsül, olvad a csatlakozó, deformálódik, volt hogy kinyomta magát az aljzatból, de volt olyan is amelyiket szinte be sem lehetett préselni a helyére, vagy épp folyamatosan nyomni kellett befelé kézzel....
Amire gondoltam: jó lenne olyan csatlakozót találni, amelyik valahogy rögzíthető, esetleg valami bajonett zár féle megoldású. Kibékülnék mondjuk egy hasonlóval mint a BNC csak éppen 12VDV 6-12A teljesítményszintre mondjuk több órán át is.
Van ötletetek? Használtok ilyet?
I l y e n a kezdőötletem, de ez kissé nagy méretű, hátha van ennél jobb megoldás is...
Előre is köszi!

Sok mezőgazdasági gépben szinte csak ilyen csatlakozó van, jól bírják a gyűrődést.

Az AMP Superseal csatlakozója 14 ampert bír az adatlapja szerint: Link

Igazad van.
Pontosan ezért is gondoltam rá elsőként én is, ha más érdekes megoldás nem jön marad ez......

Használunk ilyet is, de a gyakorlati tapasztalat szerint 3-4 A-nél többet nem nagyon lehet rábízni, cserébe tényleg kis méretű...

Érdekes lehet még a mellékletben látható típus. Több méretben kapható igény szerint, ezek kb. lemennek a térképről is. Cserébe viszonylag drágák és kényesek az érintkezők a préselés minőségére, alakjára, szinte csak a saját fogójukkal lehet normálisan préselni.

Ezt még nem próbáltam, csak láttam katalógusban, tényleg kicsi és nagy áramú...

A szivargyújtók hátránya az, hogy a dugó pozitív elektródája csak pontszerűen érintkezik. A gyári fűtőbetét pedig két bimetálos lemezzel kapcsolódik a pozitív ponthoz, így nagyobb az áramátadó felülete és a szorító erő. Régen a szivargyújtó dugók végén is olyan érintkezó volt, ami ugyanúgy a bimetálos lemezbe pattant bele, ilyen volt a Junoszt és Minividi TV-k 12 voltos tápkábelén is. 10-15A átvitelére voltak a "stek" csatlakozók, ezeket ma is használják járműveken:stekker

Maradj ennél amit alul linkeltél, ez bírja a gyakori szét-össze csatlakoztatást is. Mint írták, mezőgazdasági gépeken ez van, semmi gond vele poros környezetben sem, és nagy áramoknál sem lesz baj.

Esetleg megpróbálhatnád a Solar MC4 MC6-os csatlakozókat. DC és nagyobb áram sem gond, ráadásul kerek és stabilan bepattan. Bár azt nem tudom, hány ki-be csatlakozást bír el. Illetve a Phoenixcontactnak is nagyon igényes, akár 35A-es kerek változatai is vannak.

Tisztelt fórumozók!
Kipróbáltam az általam vásárolt és használt sárga cellux, más „kevésbé ismert „néven kapton szalag hőmérséklet tűrő képességét, mivel egy "tisztelt" fórumtag szerint ez nem más csak sárga cellux, és 200 fok Celsiuson már elfüstöl. ..szerinte. Vasalótalpon maximális hőfokra állítva, semmi változás (kb. 170 fok lehet) , forrasztópáka, nem szabályozható a hőmérséklet állítása,(de ezzel forrasztok) a páka hegyén van a szalag, szintén semmi változás, még a ragasztós oldala is megőrizte a tulajdonságát, ui. ragad!. Ha jól tudom a leggyakrabban használt forrasztóón 235 fok Celsiuson olvad, tehát a páka ennél kissé melegebb lehet, mondjuk 250 fok, tehát itt már megdőlt az a félresikerült elmélet,miszerint ez nem lehet más mint sárga cellux, mindez kizárólag csak azért,mert nem 20.000 Ft-ért vásároltam ezt a 6mm-es 30 m-es tekercset. Azt gondolom jobb előbb egy kicsit átgondolni a véleményünket,elszámolni 100-ig,mielőtt azt kimondjuk,leírjuk, hiszen azt ha bárki érdemben megcáfolja máris a kardunkba dőlhetünk, vagy beismerjük ,hogy tévedtünk.Nem vagyok biztos benne,hogy ha valaki nagyon unatkozik,az a legjobb megoldás unalmának elűzésére,hogy telekiabálja csacskaságokkal a fórumot, és azon igyekszik,hogy elhitesse bárkivel, miszerint hamisított anyagot vásárolt,(ez volt ugyan is az első elhamarkodott megjegyzése: hamis!) holott halvány fogalma sincs a konkrét termékről..persze a puffogás is egy fajta szórakoztató elfoglaltság !(már akinek) Veszek egy hőmérőt 400 fok C-ig ,és megismétlem a kisérletet pontos értékekkel, és van egy erősebb 150 W-os nagy pákám ,azzal is . Kérdezem a tisztelt fórumozókat: elmondható erről a szalagról, (amit egy elektronikai kereskedésben vettem) az általam elvégzett,de pontos hőmérséklet értékek nélkül természetesen nem teljesen hiteles kisérlet alapján,hogy ez nem "sárga cellux"? A vasaló maximális hőfokra volt állítva, és a páka is üzemelt! (video)

Jónak tűnik a szalag.

Csak annyit teszek hozzá, hogy semelyik forrasztóón nem olvad 235 fokon (legalábbis RoHS az bizos nem , abba nincs ólom és az kb 330 fokon olvad).

Nekem csak annyi bajom van, volt ezzel a szalaggal, hogy trafó impregnálásnál az impregnáló lakk megfodrozta, méretváltozást okozott. Ahhoz nyilván valami egyéb anyagú ragasztó szalag kell.
Szóval a kaptont nem erre gyártották...

Ólommentes
Az más kérdés, hogy melyik pákát mekkora hőre állítjuk - ha lehet.

Látom az adatlapot de próbáltál megolvasztani ilyen ónt 220 fokon?

Olvad az 220 - 230 fokon ha nincs hőelvonás, pl. környezeti levegő, a forrasztóón többi része, alkatrész, NYÁK stb. Nyílván ezért nem lehet ekkora hőmérsékletű pákával forrasztani.

Köszi!Én is így gondolom.

Akkor még jobbak a teljesítmény adatok.Köszi!

Tehát akkor mégse olvad

Általános iskolai tananyag az olvadáspont értelmezése.

Tényleg? De most nem jégről volt szó

Mindegy, hogy milyen olvadáspontról beszélünk.

Ezzel még nem volt dolgom.
Utána nézek, mindenképpen!