Szia!
Na sikerült egy képet összehoznom. Gondoltam eleinte kihasználom az USB képfeltöltést a jobb minőségért, de miután rájöttem arra is, hogy a vele adott software nem windows 7-re készült és nem ismeri fel a szkópot azután a kedvem elment és maradt a hagyományos módszer.

Mindent kiír. Nincs mit hozzátenni.

Az az érdekes, hogy a multiméter (középkategóriás kb) 13,5V fölötti feszültséget sehogy nem ír ki és annak is a belső ellenállása 10M ohm, míg az oszcillószkópnak 1M ohm, szóval nem szabadna jobban leterhelje. Tudásom se elég az is biztos a sin jelek igazán megértéséhez. Köszönöm.

Nézz utána ezeknek a fogalmaknak. Magyar nyelven is találsz forrásokat. Ez egy angol képes magyarázat:Bővebben: Link. Az RMS-ről(effektív érték):Bővebben: Link

És akkor a mérőműszerem "mit számol" (RMS-t, nem?)? Ugyanakkor miért van az, hogy az 1,44xeres szorzó a multiméter által kihozott értékkel jön ki helyesen? Kicsit az zavar, hogy két multiméter is ugyanazt az értéket mutatja és, hogy ezt én semmilyen opcióval nem vagyok képes elérni egy drága szkóppal. Bocsánat a buta kérdésekért és köszönöm a segítségeket.

A 1553 -nak kettős időalapja, vízszintes eltérítő generátora van. A második (B) eltérítő generátort az elsőhöz (A) képest késleltetve lehet indítani, az üzemmód kapcsolók állásának megfelelően. Ezt a második eltérítést az első generátor által rajzolt képen erősebb kivilágítással jelzi, ekkor a késleltetéssel beállítod a megfelelő helyzetbe, és az üzemmódkapcsolót átváltva teljes képernyőn láthatod a kijelölt részt. Ennek összetett jelek (pattern, TV, PCM, stb.) vizsgálatánál van lelentősége. (időzítés, fel-, lefutás, impulzus alak, fázis, stb.) A két, és többsugaras szkópokat az elektronikában több jel egymáshoz való viszonyának vizsgálatához (pl. órajel) használnak, ezért itt a vizsgálandó bemenőjelek időben nem függetlenek egymástól.
Valódi független kétidőalapos szkópokat ritkán használnak, többnyire orvosi diagnosztikában.

Lehet, hogy a multid csal, és a szkóp a hiteles. Egy valóban hiteles mérést kellene végezned hitelesített műszerekkel.

Jaj mekkora :lama: vagyok. Kicseréltem a MAXWELL multiba az elemet próbából és egyből előjött a 15V. Megnyugodtam me ezek szerint az olcsóbb műszerem kalandozott el. Köszönöm mindkettőtöknek. Viszont akkor az az érdekes, hogy a transzformátoromat 12V szekunder feszültséggel vásároltam, de ez már a legkevesebb. Mégegyszer köszönöm örökös segítőkészséged.

Hello!
- Egy transzformátor, névleges terhelésén adja a névleges feszültségét. (Persze ha jól van méretezve, és a hálózat is annyi amennyi az előírt, de soha nem az.)
- Egyébként 1..10Mohm-al terhelni, pedig egyáltalán nem politikus egy trafót. Az mellett bármit összeszedhet.
- Egy hálózati feszültség, szinte soha nem szinuszos, az mindig felharmonikussal is terhelt (tehát torz). Ez meghamisíthatja a mérésedet.
- A multiméter sem biztos, hogy TRUE RMS, de a szkóp valószínűleg az, mert az számolja az értéket. A legtöbb multiméter, meg átlagot mér, de effektívre van kalibrálva..
- Szóval, ha a hálózatról közel szinuszos feszültséget szeretnél nézni, akkor valami RC tagos alul-áteresztő szűrőt kell közbeiktatni. Az csökkenti a felharmonikus tartalmat, és közelíteni fognak egymáshoz a mérések-számítások. Mert ugye a gyök kettő, is csak egyedül a szinuszra igaz..
üdv! proli007

Szia!
Köszönöm neked is a mindig tökéletes, segítő hozzászólásaidat. Van mit még tanuljak.

Gondolom "tervezett" ismert terhelest gondoltal.
Ugye a cegek mindeg kiirjak ..."Csak sajat XYZ tipusu adapterrel hasznalni !"

En ugy tudom hogy ha nagyobb aramot akarunk fogyasztani egy transzformatorbol mint amenyire van tervezve akkor esni fog a kapcsain a feszultseg mivel a belso ellenalas megno es ezen esik a feszultseg a "tulzott" fogyasztastol.
Nevleges terheles vagy ilesztett terheles eseten maximalis az ero atvitel.

Esetleg egy olcso (anyag sporlolas) rossz hatasfoku transzformatort relativ nagy A/mm^2 (alulmeetezett rezhuzal keresztmetszettel ami rendessen melegszik is) ugy szamitjak ki a kapocsfeszultseget uresjaratnak hogy az egy adott tervezett terhelesnel pont anyit csokkenjen amivel az adott fogyaszto mukodik.

Ilyenek ezek a nyulpiaci meg 1$-os uzletekben kaphato halozati adapterek peldaul . De sok telefon transzformatoros halozati adaptere is .Nem az egyeniranyitott es megszurt feszultsegre gondolok hanem direkt a trafo kapocsfeszultsegere.

Jo kis muszer .
Nincs ennek egy trimmer-bealito valahol ahol etalon feszultseghez lehet beallitani.Nekem a meloba van egy jo par szkopom .Mindegyik profi laboratoriumi szkopnak van egy egy trimmerje amit csavarhuzoval bealithatok .Olyan is van ameliknek az elterito idot is beallithatom egy a kepernyon megjeleno 1000 Hz-es 1Vpp negyszogjel szerint amit a szkopban levo "etalon" generator ad.
Egy ruszki szkopot meg szejjel kel szedjek idonkent hogy egy trimmert utannaalitsak de az egy Video-szkop 10MHz -es aminel az oszciloszkop csak indikator inkabb a wobler a fo dolog benne TV es radio javitas/bealitashoz.

Multimeterek altalaban efektiv vagyis RMS -t mer.Olcso muszerek elallitodnak.

A multimeter frekvenciamenete nem olyan linearis mint egy szkope . Altalaban 50 Hz korul mernek pontossan.Ugy latom 50Hz-et mertel ..Az 50Hz-re ratevodott magasabb frekvenciakat egesz radiofrekvenciakig a szkop megmeri a multimeterbe le vannak" szurve" igy az efektiv ertek kisebb .talan ez az oka.

A csucs-csucs feszultseg szinuszos hullamforma eseteben kb 3 x az efektiv ertek. tehat kb 3 x 13,5 V =kb 40V pp

Majdnem pontossan Vpp=(U _RMS *1,42 )*2

A digitális szkópokban, mivel az egész mérési processzust mikrovezérlők végzik, a hitelesítést is szerviz programmban lehet elvégezni, semmi trimmer poti.
A DVM -ek általában csúcsfeszültséget mérnek, de effektív értéket mutatnak, ami csak szigorúan kistorzítású színuszra igaz. Amelyik DVM thru RMS- mérésére képes, az jóval drágább is, és nem csúcsegyenirányítóval, hanem termisztoros mérővel mér.
A digitális szkópban azért lehet valódi effektív teljesítményt mérni, mert a bemenőjelből vett mintákból kiszámolható a mért jel effektív értéke.

Halló!

Segítséget kérek! Van egy (TRIO 30 MHz OSCILLOSCOPE CS-1577) jelölésű oszcilloszkópom, szervizkönyv vagy kezelési útmutató kellene!

Kell legyen egy "etalon" referenciafeszultseg amihez viszonyitja/szamitja a dolgokat . Ha ez szuper stabil akkor minden rendbe kene legyen.De altalaban kiserleti meresekhez laboratoriumi cuccoknal van "nullazas" es " beallitas" /bemelegites/....hitlelesites stb..a meresek elott .

Termeszetes hogy a szimpla DVM szinuszos hullamformat feltetelezve jelezi ki az efektiv erteket .ha a hullamforma elter akkor mar nem valos a kijelzett ertek.

Természetesen van "etalon", amihez hitelesíti magát a műszer vezérlője, pl. egy nagy stabilitású referencia feszültség forrás, a korrekciós táblázat pedig egy valamilyen nem felejő RAM ban. Ezt a táblázatot lehet korrigálni a külső jellel való hitelesítés folyamán, a szervizprogrammból. Egyébként minden bekapcsolás után az inicializálás részeként lefut egy önteszt, amiben benne van a "ön"hitelesítés is.

Szerintem Bővebben: Link, itt megleled.

Üdv!
Körülbelül 1 hónapja vásároltam egy új szkópot. A topikot átolvasva nagyon sok dolgot olvastam a leválasztásokról. Olvastam olyant is, hogy új műanyag házas szkópoknál nincs szükség rá. Mellesleg a szobámban földelés amúgy sincs. A szkóp tápkábeljén viszont van akárcsak a PC tápkábelek. Most akkor, hogy is van?
Csak azoknál a vizsgálandó készülékeknél adódhat probléma amelyeknek direktben hálózathoz közük van és földelést is kapnak? Mármint ha pl egy egyenirányítás megtörténik akkor már nem? Kapcsolóüzemű tápokról beszélek. Az az érdekes, hogy a szobámban nincs földelés de nekem is nagyon halványan felgyúl a fázisceruza. Persze nem olyan erősen mint egy földeléses konektorban.
Most akkor egy ilyen modern szkóppal is van mitől tartani?

Van nekem egy ilyenk szkópom. Most javítgatom, meg tanulom a használatát, de lila gőzöm sincs mire jó a COUPLING kapcsoló a trigger résznél.
Ha valaki felvilágosítana megköszönném !

A trigger-jelet lehet szűrőzni ezzel a kapcsolóval. Be tudsz iktatni egy nagyfrekvenciás szűrést, vagy kisfrekvenciás szűrést az AC állásban. Vagy ráengedsz mindent a triggererősíte a DC állásban.

Hello!
Az nem túl szép dolog, hogy a szobádban nincs földelt konnektor. Ha egy készüléken földelt dugó van, akkor annak érintésvédelmi rendszerét is ehhez van kialakítva. Tehát nem célszerű földeletlen csatlakozóról üzemeltetni. Életvédelmi szempontból, meg szabálytalan..

Ha egy szkópnak műanyag borítása van, az még nem garantál semmit. Attól még a szkóp kezelőszerveinek fém része (rögzítő csavar), de minimum a bemeneti csatlakozók GND (vagy bármely) pontja simán érinthető, és áramütést szenvedhetünk!
Ilyen mérést, csak akkor végezhetnénk, ha a szkóp gépkönyvében erről műszaki paraméter és érintésvédelmi bizonylat van. De nem lesz!

Ha a hálózati feszültség egyenirányítva van, még rosszabb a helyzet, mert akkor még attól is elesünk, hogy a hálózat nulla vezetéke és a föld között csak kis potenciál különbség van. De az ilyen jellegű méréseket, le sem írom, mert csak gyakorlott és életvédelmi szabályok teljes ismeretével rendelkezők végezhetnek (de azok is szabályellenesen) így méréseket. Kezdőknek semmi esetre nem szabad kockáztatni. Elég probléma lehet, hogy a primer oldalon amúgy is komoly feszültség és ráadásul mögöttes teljesítmény van.

De ha már szkópokról beszélünk, ezek az impulzus mérések, a legnagyobb elővigyázatosság esetén is könnyen megárthatnak a szkóp (vagy a mérővezeték) egészségének..
üdv! proli007

Köszönöm szépen a választ!

Szia!
Köszönöm először is a válaszod. Épp azért vásároltam szkópot mert elkezdtem kapcsolóüzemmel is foglalkozni.
Mellesleg Romániában élek és errefele csak a fürdő illetve konyhában van földelés. Szobákban nincsen. Nem tudom ott hogyan van a régi tömbházaknál megoldva. Igaz így is a szobámba van pár dolog minek földeléses dugassza van.
Akkor ha kapcsolóüzemmel foglalkozok akkor mire kell odafigyelni ilyen feltételek mellett? Csak leválasztótrafó?

Nekem Owon 25MHz digiszkópom van. Egysze sikerült levágatni vele a 16-os autómatát. Be is rosáltam hogy ennyi volt a 80 rugó. Elhibáztam ott a lépést hogy épp hálózatról a saját akkuját( sok cerkaaksi) töltötte és közbe rámértem egy tv primer ágába javítás közben. A test ugye a puffer elkó negatívján volt tehát végülis a szkópon keresztül a földre kötöttem , totál zárlat a graetz hídnak és mindennek.
Tanultam a dologból mindig akksiról megy a szkóp ha ilyen helyeken kell mérnem. Vagy kell leválasztótrafó ami nem olcsó.

Nekem is új szkópom van de nem rendelkezik akkumlátorral. A leválasztótrafót a szkópra is lehet tenni vagy szigorúan a mérendő tárgyra csak?

proli007-től pedig azt szeretném megtudni, hogy ha nincs a szobámba földelés akkor az mitől különb mint egy leválasztótrafós hálózati fesz?
Köszi mindkettőtöknek.

Egy lakást, általában lakásnak építenek, nem laboratóriumnak, és nem műhelynek. A lakószobában használatos berendezések kettős szigetelésűek, nem is igényelnek földelt csatlakozó kiépítését.
Ahol erre szükség van, a konyhában, (villanytűzhely, hűtőgép) és a fürdőszobában, (mosógép, vízmelegítő) ki is építik.
Az oszcilloszkóp többnyire, laborba, műhelybe való eszköz, és felépítéséből adódóan védőfölddel ellátott eszköz, és a bemenete sem földfüggetlen.
Ha nem alkalmas földfüggetlen (akkumlátoros) üzemmódra, akkor csak a leválasztó tranformátoros megoldás van. Olyan eszközök vizsgálatához, amelyek a hálózattól nincsenek galvanikusan leválasztva, pl. közvetlen kapcsolóüzemű tápegységekkel működő berendezések csak leválasztó transzformátorral leválasztva lehet méréseket végezni, különben zárlat keletkezik.

Értem. Hát "földet a szobámba elég bonyolult lenne behozni" . Viszont akkor lehet a szkópot is leválasztó trafóról működtetni vagy szigorúan csak a vizsgálandó tárgyat? Remélem nem okoz gondot, hogy nincs földelés a szobámban. Amúgy ilyen a jószágom.

Elvileg mindegy melyiket választod le, praktikusabb a mérőeszközöket. Ezt akkor is meg kell tenned, ha nincs védőföld.

Köszönöm. Akkor ezekbe az új drága digitális szkópokba miért nem teszik bele gyárilag a galvanikus leválasztást a hálózatról? Most megnézve hirtelen multival nem hiszem el de tényleng a tápkábel GND-je közös a mérőfej GND-jével. Azt hittem olyan tápjuk van, hogy teljesen leválasztja ezt. Mondjuk a tápkábel GND-je mint írtam sehova nem vezet ezért is kérdeztem, hogy ilyenkor mi értelme van a leválasztótrafónak. Még nem tudom honnan de egyet nem árt akkor beszereznem.

A műszer épsége szempontjából elvileg tényleg mindegy melyiket választod le, de érintésvédelmi szempontból én a vizsgálandó eszközt működtetném leválasztótrafóról.