Sany nem a Fi-relé működési elvét kérdezte.

Arra kíváncsi, honnan ered az áram, ha a kismegszakító le van kapcsolva.

Igen, így van.

Nem a mért, hanem a közvetlen Paksi.

Valószínűleg a villamos hálózat adott helyen TT. Ott nincs összekötve a fogyasztóknál a nulla és a földelés, a két pont között lehet akát 1-2 V különbség is. Ha a kettőt össze van kötve, szándékosan vagy véletlen, folyahat a nullán (és természetesen a földelésen is) akkora áram, amire már megszólal a Fi-relé. A kismegszakító csak a fázist szakítja, a nullát nem.

Az a baj az eredeti hozzászólással, hogy nagyon zavaros, van szó nulláról és PEN-ről is olyan összefüggésben, ahogyan nem szabadna létezniük.

Gyaníthatóan a vázolt eset áll fenn, hacsak nincs szabálytalan vételezés.

Lehet. Csak Pakson se verje le a biztosítékot.

Vagy a nulla nem is nulla, hanem fázis.

Szia!
Vannak ilyen hálózatok....Ahol 3x230V van

Ott előfordul hat , hogy mindhárom egyszerre; L-PE-N. is.

Ha a hálózati PEN-t leveszi a helyi védőföldről, már kap jó esetben 2-10V feszültségkülönbséget a kettő között. Ha védőföld ténylegesen a helyi potenciálon van, és a FI után a védőföld össze van kötve a nullával, akkor ez a jó esetben 3-5V tud akkora áramot, amit már a FI nem tolerál. Ennek az áramnak semmi köze a helyi automatákhoz, csak a szomszédokéhoz, amit ugye az utcában végig nem kapcsolt le.

Köszönöm.Mostmár világos. Itt mindig tanulhatok valami újat.

A képen látható verziót próbáltam megvalósítani. Akkor is történt véletlenszerű lekapcsolás, amikor az óra előtti áramkorlátozó kismegszakítók le voltak kapcsolva. Nem értettem, hogy a fi-relé honnan kap tápot a működéséhez? Illetve amikor a fi-relé megállt, akkor a kismegszakítókat egyenkét felkapcsolva mind leverte a fi-relét.

Az előző hozzászólásból és erről a képről is egy fontos dolog hiányzik, hol találkozik a PEN és a PE, mint a védőföldelő szonda.
Ez társasház, vagy családi ház ?
Vagy nem is létezik valódi védőföldelés ?
Akkor itt a hiba oka. Hiába vannak lekapcsolva a kismegszakítók a védőföld és a Nulla között
ott lesz a 0-15 V közötti feszültség és az le fogja oldani a FI relét.

Ez egy családi ház. A földelés meglétéről nincs információ. Gyanítom, hogy nincs. Max a legközelebbi földelt oszlopnál.

Elég ha a villanybojler testszál be van kötve, a víz már föld. Aztán hogy az merre csavarog... na az a kérdés.

Szia!
A villanybojler esetén a szigetelt vizcső ves viz a 6--10kOhm nagyságrendbe esik.A FI/RCD relének épp elegendő?

Más célra ;jelentős feszültségemelkedés várható.

Sziasztok!
Szeretnék kérdezni valamit és nagyon remélem, hogy nem sértem meg a szabályzatot vele. Nem mélyreható szakmai kérdést szeretnék kitárgyalni, hanem egy nyelvi kérdésben, pontos megfogalmazásban szeeretnék segítséget kérni. A kérdésem általános, vonatkozhat kis teljesítményű generátorra is, nem feltétlenül nagyipari termelésre. Ha mégis a tiltás hatálya alá esik a kérdésem, akkor elnézést kérek és kérem törölni.

Röviden a kérdésem az lenne, hogy az angol "generator load" megfogalmazást helyes-e magyarul generátor terhelésnek fordítani, vagy helyesebb inkább a generátor termelés kifejezés.

Generátoroknál ha szabályozható a termelt energia, akkor agolul azt Load Control-nak nevezik, és be lehet állítani, hogy mennyi legyen a Load, mennyi W, kW vagy MW. Sok helyen láttam lefordítva a generator load kifejezést generátor terhelésnek. De nekem ez nagyon idegennek tűnik. Hiszen a generátor nem terhel semmit. Nem azt szabályozom, hogy mennyi legyen a generátor terhelése. A használt fogyasztó terheli a generátort, terhelése a fogyasztónak van. A generátor termeli az energiát és a load control-lal azt szabályozom, hogy mennyi legyen a generátorom által megtermelt energia.

Mit gondoltok, magyarul helyes-e a fentiek alapján generátor termelésnek fordítani ezt a kifejezést? Vagy vannak szakmailag megszokott, elfogadott kifejezések, ami alapján a terhelés számít megfelelő fordításnak ebben az esetben, hiába hangzik furcsán.

Én inkább kihagynám a generátor kifejezést és maradnék a terhelésnél. Mert valoban azt lehet beállitani, amit azután a generátornak kell ellátnia energiával.
A termelés nem jo, mert azt idöben mérik ( Wh stb ).

Ha a maximális megtermelt energia szabályozható, amit nem kötelező teljesen kihasználni (pl. mint egy háztartásban egy dugalj, hétköznapi áramfejlesztő), akkor generátor teljesítmény. Ha a megtermelt energiát 100 %-ban felhasználja a fogyasztói oldal, akkor helyes a generátor terhelés.

Előbbi esetben a fogyasztótól függ a generátor terhelése.

Szia!
Hát elég fura?

Az angol nyelvű
leirások szinte mindig konyha nyelvűek.A német tudja precizen megfogalmazni, s következetesen mindig ugyanazt a szót használja ugyanarra..

De ha olvasnál olasz + spanyol műszaki szövegeket is ---már nagyon jónak tartanád az angolt!

Egy egy afrikai nyelven meg értelmezhetetlen lenne.

Szerintem az ilyen szűkítő nyelvészkedésnek nem kellene aláfeküdni. A generátor terhelés nem csak azt jelenti, hogy a generátor terhel valakit, hanem azt is, hogy a generátort terhelik. Nagyon sok kifejezésbe bele lehetne kötni, de aki tudja, miről van szó, az nem teszi, legfeljebb humorból. A terhelés a szakirodalom szerint az éppen igénybevett teljesítmény.

Nagyon jó példa az amerikai angol, és amit mi tanulunk az iskolában.
Signalling <->Signaling, mindkettő helyes, én már annak is örülök, ha legalább egy dokumentumon belül egységesen írják.

Értem, köszönöm mindenkinek a választ.
Megyőztetek, tényleg így logikusnak hangzik, szóval akkor helyes a terhelés kifejezés.

Sziasztok,segítséget szeretnék kérni egy régi gép modern hálózatra kötésében.

A gép egy marógép,eredetileg egy olyan vezérlőszekrénnyel/elektronikával,ami 3 fázisú de nulla nélküli. Tehát a sorkapocsnál csak az R,S,T és a zöld-sárga föld kivezetés található.
Ezt a gépet kötném egy olyan hálózatra,ami FI relével védett és rendelkezésre áll az 5 vezeték. (L1,L2,L3,N,Föld)

Az előző tulajnál a bekötés az alábbi volt : FI relé nélkül volt megtáplálva a 3 fázis és a föld-nulla össze volt kötve a földelő sorkapocsban. Tudom,hogy nem szabályos így...
A gépben található egy 3 fázisú hajtás illetve több db 1 fázisú tápegység is : ez utóbbiak bekötése például úgy volt,hogy a primer oldali fázis ment az R bejövő fázisra,az N pedig a közösített nulla-földre.

Én akárhogy kötöm a Fi relé mögé a gépet,egyből leveri. Ha a nullát nem kötöm be és csak a három fázis+védővezető,akkor is,illetve megpróbáltam az eredeti bekötést is,az sem működik.

Az ötletem a következő : A Fi relé előtt leveszem a 3 fázist,ezt bekötöm a gép eredeti R,S,T kapcsaiba,a védőföld direktbe menne a megfelelő sorkapocsra. A nullát pedig bevinném a gépbe egy új sorkapocsra : az egyfázisú fogyasztók nulláját pedig bekötném ide. Szabályos ez így?
(A Fi relé egy lakossági,30 mA-s típus)

Köszönöm szépen!

A gépben szétszeded a nullát és a földet. A sorkapcsot vagy cseréled ötösre, vagy mellé teszel még egyet. Az így már 5 vezetékesre átalakított gépet 5 eres kábellel bekötöd és működni fog. Használhatod a meglevő FI relé után is, de ha akarod, akkor a ház FI reléje előtt leágazol és egy másik FI-t felteszel a marónak. FI relé nélkül nem használnám.

Az a baj,hogy nincs mit szétszedni belül. Eredetileg nem volt bent nulla és a külön tápegységeket is bekötötték a közösített nulla-föld sorkapocsba.
Itt a képen látszik,hogy a földeléshez megy egy 2-es számozású fekete ér : ez az egyik 1 fázisú kapcsolóüzemű táp nullája.
Tehát én kívülről be tudom vinni a nullát és akkor oda bevezetékezem azt,ami igényli a nulla meglétét?
Azt nem tudom,hogy ha nincs bekötve most a nulla sehova sem,akkor is lemegy a Fi relé és ha bekötöm a zöldsárgához,akkor is.
Előbbinél értem már,hogy ha terhelés van,akkor az a nullán nem folyik át,így lekapcsol a FI relé,ez üzemszerű. Utóbbinál is normális így,hogy lemegy? Mármint ha közösítve van a nulla-föld?

A nullát nem kellet bekötni, 3 fázis+föld. A régi bekötésben sem volt nulla, nincs semmi közösítve.
Ha utólag kötöttek bele fázis-föld közé fogyasztót, akkor azt külön kell ellátni a nullával.
Veszel sínre való csokit ( mert az egyik már törött ) és szépen bekötöd, a fekete 2-őt a nullára.
És nézd át, van még valami fogyasztó fázis-föld közé kötve.
Az utólagos beépítésű egységnek legyen önálló, megfelelő értékű biztosítéka, nem egy motor biztijéről ledrótozva.

Hello! Csak a tisztánlátás miatt..
- A régi gépben vélhetően nem volt kapcsolóüzemű táp. Tehát át van mókolva valami.
- Egy régi gépben, a mágneskapcsolók is 380V-ról jártak.
- Ha még is volt benne 220V-os cucc, akkor volt benne 380V/220V-os biztonsági trafó.

Hamarosan készítek képet az aktuális állapotról. Egy kapcsolóüzemű tápot kikötöttem direkt,hogy a nulla hiánya ne szóljon bele,de így is lement a Fi relé.
Jövök a képekkel,hátha segít.
Köszönöm!

Csak tisztánlátás...

- Én még 60-70 éves gépben sem találkoztam 380V-os mágneskapcsolóval, főleg nem direktbe. Veszélyes, mert a vezérlés is 380V, ezt végállás kapcsolókra, nyomógombokra kivezetve extra védelem kell.
- Igen a trafó már kb. 150 éves...
- Inkább találkoztam leválasztó trafós 220-as mágneskapcsolóval, vagy 24V relé+mágneskapcsoló.
- Létezik 400V-os kapcsolótáp. Részben a fáziskiesést is tudják vele detektálni.
- A mókolás univerzális, mint a kontárkodás.
Köszönöm a szemléletkiigazítást, asszimiláltam.
Ui.: A sorkapocsra nézve 80-90-es évekbeli gépről beszélünk.

Első körben minden 230V ról működő dolog nulláját kikötném, utána azokat összekötném, és az 5 eres kábel nulla vezetékére kötném. Aztán a gép testjére rákötném az 5 eres védővezetőjét. Ha ezek után leveri a FI relét, újra átnézném melyik nulla maradt testre kötve. Ha nincs egy sem, akkor a fázisokon ohm/ szigetelés mérővel megnézném, melyik vezet test felé. (Valamelyiknek muszáj) Azt meg kellene keresni, mert lehetséges, hogy valamit nem vettél észre, de az is, valamely motor testzárlatos, esetleg valamely sorkapocs/csatlakozó ki van "öntve" valami olajos trutymóval, ami a FÍ relének már nem barátja.

Csak hogy még tisztább legyen a látás:


Azért mert Te nem találkoztál ilyennel, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Mai napig kaphatóak még a régi Ganz mágneskapcsolók tekercsei is.
A néhány éve gyártott 100+ milliós gépünkben is 400 V-os mágneskapcsolók üzemelnek.