Mágneskapcsolóból fojtó... nem semmi ötlet. Végül is az is egy trafó....
Hány menet van rajta?

Én arrol sem vagyok meggyőződve hogy jófelé haladok.
Akár hova teszem a fojtót (vagy a + pólusra a shönt után,vagy a negativ pólusra) nem müködik a töltő.Ahogy csavarom az áramot neki ugy lessz egyre hangosabb a fojtó,de a kimeneti feszültség az megegyezik az akksik kapocsfeszültségével és nem válltozik.
Nem is értem mi történik.
Próbálnám megérteni szimulátorban hogyan is működik a szabájzó kör.
Mit lehetne még megpróbálni?

Katt.:
Van trafóm is,de ez volt szétszedve és ugygondoltam egy próbát ez is megér.Még jó hogy nem bontottam szét a trafót.
A menetszámot nem számoltam meg pontosan,de 130 menet vagy 22 vel több.

Nagyon kicsi a légrés, kb: 2 x 1,2 mm kellene bele. Így nagy áramoknál betelíthet és akkor olyan, mintha a vas ott sem lenne, tehát csak légmagos tekercsként működik. Akkor viszont jóval kisebb az induktivitása.

De most nem emiatt nem megy.

Nem fogom föladni a töltéskiegyenlitőt.
Gugliztam egy kicsit és ilyen nem elfűtős töltéskiegyenlitős megoldásokkal talákoztam.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Csak az a baj hogy én nemigazán értem igy elsőre ezek működési elvét.Tudnál irni erröl egy pár mondatot?
Nem lehet ezek alapján kitalálni valamit?
Nem hiszem el hogy csak nekem volna szükségem egy normális töltéskiegyenlitőre.Pedig szerintem az igény egyre nagyobb lenne rá.Tele van az oldal szélkerekes,napelemes,inverteres,konverteres,megmindenes felhasználókkal.Nem hiszem el hogy nekik egyszerre töltenek az akksik.Aztán meg csodálkoznak hogy két év után gajjrament az akksi és kikövetkeztetik hogy a napelemek allkalmazása kész ráfizetés.

Hello!
Látom a fojtó nem igazán jött be. (persze nem próbáltam én sem) De lehet, hogy problémát jelent a fojtó fázistolása, és az induktív terhelés a tirisztornak. Mert ez a tirisztoros vezérlés, leginkább Ohm-os terheléshez való. (Ha a gyújtás után nem tud kialakulni a tartóáramnak megfelelő áram értéke, a tirisztor kikapcsol...) Erősen induktív terhelésre, segédtirisztor, vagy sorozat gyújtóimpulzus szükséges...
Jópofák ezek a kiegyenlítők (bár csak elmélet, és kidolgozva nincsen. A működésük csak első látásra komplikált. Ha az aksiban nagyobb a feszültség mint kellene, akkor a kapcsolóüzemű táp a töltőáram energiáját "felveszi" és vissza csatolja a töltő kimenetére. (Régen ismert afféle booster megoldás)
De megvalósításában a Katt, vagy Cimó sokkal jobban tudnak segíteni mint én.
Csak a dolognak értelme nem igazán sok van. Mert ha minden aksihoz tudunk akkora kapcsolóüzemű áramkört készíteni ami lenyeli a töltőáramot, akkor mér miért nem egyből kapcsolóüzemű töltőt készítünk minden aksinak? Ez azért elgondolkodtató nem?
üdv! proli007

Töltheted azt a 4db.12V-os akkut,akár 4db.atomstabil labortáppal is,ha az egyik gyengébb gyárilag akkor bizony a kisűtés/használatkor hamarabb fog lemerülni.Mint pl.a másik 3db. Csodák nincsenek,elég 1 gyengébb minőségüt kifogni,névtelen gyártótól. A kisebb energiasürűség,vagy a gyenge minőség miatt,pb.zárt akkunál előfordult, csak 300 töltést bírt ki. De volt már Gp 1800mAh,Ni-mh akkum,ami 6év-5-600 töltés után tudott 1500mAh-t leadni.

"Csak a dolognak értelme nem igazán sok van. Mert ha minden aksihoz tudunk akkora kapcsolóüzemű áramkört készíteni ami lenyeli a töltőáramot, akkor mér miért nem egyből kapcsolóüzemű töltőt készítünk minden aksinak?"

Ezekhez a felveszem az energiát, visszatöltöm a betáp felé azért kisebb energiákat kell megmozgatni, kisebb teljesítményszinten megy az egész. Ennek ellenére ugyanazt mondom, mint te, mert ettől nem lesz sokkal egyszerűbb, mintha 4 db kapcs táp lenne a töltő. Ráadásul meg lehetne csinálni úgy, hogy egy nagyobb DC/DC táp, aminek van 4 galvanikusan független kimenete, amin lóg 4 db soros chopper, ami az áramszabályozást csinálja meg feszültségkorlátozással.

Hello!
Volt a kezemben egy hasonló technikával készült táp. (nem emlékszem a gyártóra) ami hasonló de igen szellemes módon működött. Egy központi teljesítmény egysége volt, és független kimenetek. De nem egyenirányította, hanem szinte traszduktoros módon, egy gyűrűmag ki-be gerjesztésével szabályozta a szekunder oldalát.
üdv! proli0007

Kezdem belátni hogy ekkora akksikra valóban problémás a töltéskiegyenlitő megvalósitása.
Töltés közben egy 21W-os izzó nemsokat fog vissza a töltésen.Ami ér valamit az egy 85W-os izzó,de még majdnem az is kevés.Ez kész energiapocséklás,ráadásul karácsonyfát csinál a kocsibol.
Belátom,megoldás az egyenkénti 12V-os töltés.A kérdés csak az hogy meg fogom e tudni valósitani kapcsolóüzemben.
Mindenesetre valószinűleg meg fogom próbálni,mert igy nem akarom tönkrevágni az akksikat.

Hát, attól, hogy volt benne mágneses erősítő, attól még biztos volt benne dióda. Vagy váltó volt a kimenete? Ezekkel csak az a baj, hogy ekkora teljesítményekre a traszduktornak való vas nagyon drága! Ugye illene mondjuk 30...50 kHz-en mennie és a transzduktor vasmagja telítésig van vezérelve. Ez viszont azt jelenti, hogy nagyok a veszteségek. Vagy ha kicsik, azon vasaknak az ára kb. 10-szer akkora, mint a ferriteké. Vagyis drága! És nem is nagyon vannak belőlük igazán nagy teljesítményre valók. amiket láttam, azok 300 W-ig voltak elegek. Nekem mondjuk 10 kW-ra kellenének...

Szia.
Valamit alkotnom kell a töltéskiegyenlitő témában és ideglenesen (vagy ha beválik véglegesen) összedobnám az álltalad kreállt kapcsolást.
Elősször is ahogy most vannak kötve az akksik az úgy nem jó. (8db akksi,kettesével párhuzamosan és a négy pakk sorosan (48V) )
Arra gondoltam hogy négyet-négyet sorban és a végükön páruzamositanám a pakkot.Igy 6 db elektronika kellene nekik,viszont minden akksi figyelve (kiegyenlitve) lenne és a töltéskiegyenlitők is könnyebben elboldogulhatnak 1 db 84Ah-ás akksival mint kettőböl összerakott 168Ah-al.
Azt akarom kérdezni hogy milyen feteket tegyek bele?
Ezeket néztem ki.:
P-csatornás
N-csatornás
Vagy te mit ajánlanál?
AGM rendszerű akksiaim vannak.A tetején minden cellának egy tulnyomásos szelepe van amit kilehet pattintani.Érdemes volna egy kis desztillált vizet önteni belé?
Feltettem az első formázás adatait.Kisütőáram 8.3A,töltőáram 8.5A. 14.5V-nál lekapcsoltam a töltést mert nem autómata a töltő.
Igen rendesen szórnak az akksik.Ez betudható annak hogy használtak és szerintem a jelenlegi akksipakk kötéséböl adódó össze-vissza töltésnek.
Kiemelném a kettes akksit ami szinte teljesen halott.Ezt nem lehetne valahogy föléleszteni?
A második formázás még fojamatban van.A gyengébb akksikat többször is megformázom hátha segit valami.

Tedd fel sima xls-ként. köszi

Szia.
Nem tudod megnyitni?
Inkább fölteszem pdf-ben.

Hello!
Úgy látom, sokat nem fogok tudni segíteni..
- A Fet-ek "Gate Threshold Voltage" elég eltérő, az LR tipikusan alacsony küszöbfeszültségre készült, Lehet jobb lenne ha ez a két feszültség szimmetrikusabb lenne. De szerintem így is működni fog.
- Sajnos ezekről az aksikról semmi tudásom nincs. talán meg kellene kérdezni, olyan embert aki targonca aksikkal foglalkozik. Mert szerintem ezek munka és nem indító aksik.. (a töltési görbék elég érdekese, van ami egyből valami 13V-ról indul. Most vagy nagy a belsőellenállásuk, vagy töltve voltak? Nem tudom..
- Formázással én is "javítottam" már GK aksit, csak kevés sikerrel. Kezdetben a 2Ah kapacitása, 25-re emelkedett, viszont egy hét alatt simán kisült.. Úgy hogy még is dobni kellett.
üdv! proli007

Szia.
A neten találtam egy pár dolgot az AGM akksikrol,bár elég eltérő.Elvileg az akkumulátorsav egy bór-szilikát szivacsban van felitatva.Ez elsősorban megakadájozza a cellazárlatot és nem engedi kifolyni a savat a sérült házbol.
A kettes akksi minden cellájába öntöttem 1dl desztillált vizet,de sokat nem javitott a hejzeten.Ennek már úgy is mindegy mert töltésnál melegszik a kipúposodott cella.
De az a jelenség miért van hogy a töltési végfeszültség közelében gyorsabban emelkedik a töltőfeszültség.
Például ma a 8-as akksit sütöttem ki másodjára és töltöttem föl.A feszültséd 30 percenként nagyábol egytized voltot emelkedett,ami rendben is volna.De 13.3V után 30 perc elteltével felugrott 15.5V-ra,mert nem figyeltem.
Ez azt jelenti hogy megtelt az akksi és nem fér bele több energia?
Ha minden jól megy hétvégén kitudom próbálni a kiegyenlitőt.Kiváncsi vagyok mennyire birkózik meg a feladattal és hogy lehet e tojást sütni a feteken.
Bizok benne hogy a folyamatos kiegyenlités beválik,mert amikor az 55W-os izzóval próbálkoztam akkor mindig akkor tettem rá az akksira mikor már elérte a 14.5V-ot és igy nemigazán tudta visszafogni az adott akksit.
Majd beszámolok.

Hello!
A cellafeszültség gyors emelkedését én is megfigyeltem már más aksinál. Nyilván töltés alatt, a villamos energia kémiai energiává alakul. Amikor már nincs mit átalakítani, akkor már vízbontásra, és melegítésre fordítódik a bevitt energia. Hasonló lehet a folyamat, mint a víz forráspontjának közelében.
Az aksi belsőellenállásának változása, elég összetett folyamat. Tapasztaltam, hogy csökkent kapacitású aksinknál, ha növeljük a töltőáram értékét a tényleges kapacitásuk tizede fölé, jelentősen nő a kapocsfeszültségük. Tehát ha csak a feszültség limitet figyeljük, nem járunk el helyesen, mert elég hamar lekapcsol a töltés, miközben az aksi nincs is még feltöltve, még annyira sem, mint amennyire lehetne.
Ezért más algoritmus szerinti töltést tartom célszerűnek. De ebben a kis cikkben írtam is róla. Viszont a töltés végén, gyakorlatilag túltöltéssel kellene miden elemi részecskét "átpolarizálni", miközben gázképződés is van. Majd a töltés végén a savsűrűséget helyreállítani. Így lehet csak ténylegesen feltölteni az aksit a maximumra. Persze ez egy felitatott elektrolitnál, nem tudom hogy működik. Már magát azt sem, hogy szabad-e gázképződésig elvinni az aksit. Mert zárt rendszerű aksiknál, tudtommal katalizátor van, amely a durranógázt, újból vízzé alakítja. Ezért nem robban fel.
Viszont ha valami felpúposodik, akkor abban vagy nyomás képződött, vagy az elektródák térfogata nőt. Ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy "szivacsosodik". Viszont akkor meg az elektrolit és maga az elektróda közötti felületi kontaktus romlik el. Szóval ilyen esetben szerinte, vége az aksinak..
Régen ez sokkal ésszerűbben volt kezelve. A cella áthidalások felül voltak, és a hibás cellákat ki lehetett cserélni - mosni.. egyszóval kezelni. Ma amikor hulladék hegyeket termelünk, lehet sokkal célszerűbb lenne visszaállítani az akkumulátoros szakmát és a régi technológiát.
(A cella átkötések azért kerültek az aksiba, mert növelni kellett az indító áramot. Tudtommal ma már ez nem lenne gond, mert a mai indító motorok indítóáram szükséglete kisebb a nagyobb fordulatszám miatt. Ennek ellenére, ma is az indítóáram értékével penyóznak a gyártók. Viszont a savszint alatti átkötésből számtalan probléma van, legfőképpen a tömítéssel. Munkaaksinál meg az egész nem is indokolt, viszont itt a karbantarthatóságnak sokkal nagyobb jelentősége van/lenne...)
üdv! proli007

Én kérek elnézést mert megigértem hogy hétvégén kipróbálom a töltéskiegyenlitőt.Sajna egy picit csúszik.Kész van három panel a próbára csak időm nem volt kipróbálni.(egy is elég lett volna de nincs 24V-os töltőm)
Régebben szemezgettem a cikkedben szereplő töltővel.Nagyon tetszik a többlépcsős töltési karakterisztika.
Viszont az ott emlitett UC3906 töltésvezérlő IC volna nekem az igazi.Ebböl 8db,akksinként egy és meg is volna oldva minden gondom.Ennek a kapcsolóüzemű megfelelöje az UC3909 de ezt beszerezni lehetetlen.
Nem tudsz ajánlani hasonló töltésvezérlő IC-ket amit be is lehet szerezni és megfizethető?
Bár azt nemtudom mi történik akkor ha két egymás mellett lévő akksibol az egyik előbb kapcsol át csepptöltésre.Elvileg ha négy sorbakapcsolt akksin négy ilyen töltő van akkor minden ugy működik mintha négy különálló töltés történne?
Azt hogyan tudom kiszámolni hogy egy akksiba meggyi energia ment bele?

A jó töltéshez 12V-os töltő optimálisabb. Én párhuzamosba kapcsolom át az akkukat töltéskor.

És hogy ha az egyik akksiban van egy cellazárlatos, akkor abban csak forrna az elektrolit? Mert ugye a párhuzamos kötés miatt itt menne vagy 80 A-es töltőáram... Amikor a többség akksi már feltöltödött valahova ( biztos, hogy nem a végfeszültségig ) akkor nagyjából az egész töltőáram a hibás akksira kerülne... nem nehéz elképzelni, hogy mi lenne a végeredmény...

Én soha nem gondoltam volna hogy egynél több (de akár egy is) akksi feltöltése ennyire problémás.Majdnem azt mondom hogy egy külön tudomány.
Bekötöttem a három töltéskiegyenlitő panelt de mielött rátettem volna töltőre az akksikat már haza is vágtam két tranyót meg egy fetet.
Hihetetlen hogyha kiküszöbölöm a lógó vezetékeket (hogy ne érjenek tiltott hejre) akkor más bakit sikeröl elkövetnem.Sajna ez a tény csak engem minősit.
A megmaradt egy panelt rátettem két akksira és láss csodát kéttized volton belül tartotta a két akksi feszültségét.Ez a két akksi hasonló paraméterekkel birt.És alig langyosodtak a fetek.
Ezen felbuzdulva elkezdem lemeriteni a 48V-os pakkot.Cserélem az elhalálozott alkatrészeket a feteket ráteszem egy régi hatalmas hosszúkás procihűtöre,ventillátorral és megpróbálom feltölteni a pakkot.Igy elsőre aztmondom hogy akár még életképes is lehet ez a töltéskiegyenlitő.

szsrobert.:
Eddigi tapasztalataim alapján (ami nem túl sok) szerintem se a soros se a párhuzamos töltés nem előnyös az akksik élettartalmára nézve.Egyik megoldással sem tudod elkerülni a túltöltést.Párhuzamos kötésnél ráadásul még mérni sem tudod hogy melyik akksi hogy áll és beavatkozni sem tudsz hasonló töltéskiegyenlitő eszközökkel.Kezdem azt vallani hogy vagy sorba töltök és beavatkozok,vagy mondjuk egy 4db akksibol álló pakkot 4db töltővel töltök.
És szerintem még a hósszú élet és a teljesen feltöltött akksi titka a minimum kétlépcsős de inkább háromlépcsős töltés.

Lehet venni 4 egyforma töltőt. De nem lesznek egyformák.
Ha a hatásfok nem létkérdés, tegyél minden akkuhoz külön diódát, és emeld meg a töltőfeszt a diódán eső feszültség értékével. Akkor nem meríti le a gyengébb akku az erősebbet.
Másrészről a cellazárlatos akku használhatalan a többivel. Sajna csere.

Mitől töltődne túl?
Semmi baja nem lesz az akkunak. Automata töltő felnyomja 14,4V-ra, majd utána 13,6V-on tartom. Működik.

Soros töltésnél átnyomod az áramot a magasabb feszű akkuból az alacsonyabba, vagy elfűtöd?

Nem tudom, mennyire követted ezt a témát, de itt rozsda autójában levő akksik töltéséről van szó. Nem egyszerű téma, ugyanis, kettő párhuzamosan van kötve, aztán ebből 4 db sorba. Tehát, a diódával leválasztom, meg az egyéb ilyen megoldások kiesnek, hiszen az akksik be vannak építve, összekábelezve, stb. ( nehogy betegyünk néhány diódát sorba az akksikkal mondjuk 400 A-re... )

Persze, a cellazárlatos akksi kukaérett, de mint az előbbiekből kiderül, nem lehet egyszerűen megállapítani a párhuzamos kötés miatt, hogy az éppen melyik...

Biztos hogy működik,de a töltőd akkor kapcsol át mikor mondjuk 4db akksobol álló párhuzamos pakkban az egyik akksi el nem éri a 14.4V-ot.De ez nem azt jelenti hogy a többi akksin is ennyi a kapocsfeszültség.Tehát itt garancia hogy marad alultöltött akksid,viszont nem lessz túltöltött egyik sem.
A soros pakknál garancia hogy lessz alul és túltöltött akksid is de itt betudsz avatkozni.
Én most elfűtős módival próbálkozom.Bár a tapasztalat még igencsak kevés de szerintem ez egy igen összetett folyamat.Több ez annál hogyha az egyik akksira terhelést teszek akkor az lemarad töltés közben és kész.De majd úgyis beszámolok.

Katt.:
Mostmár biztos hogy átfogom kötni az akksikat mert ez igy nagyon ...
Négyet-négyet sorba és a két pakkot párhuzamosan.
Ennál már csak az volna a jobb ha az egyik végén volna egy bika nagy oldható érintkező amit ha kihúzok akkor az összes akksi sorba kerül és egy 96V 10A-os töltővel tölteni.Persze mindegyiken a kiegyenlitő.
Csak ez igy már életveszéjes és kizárt hogy egyszer se érjek rázós hejre.

"Csak ez igy már életveszéjes és kizárt hogy egyszer se érjek rázós hejre. "

Nehogy azt hidd, az ember valahogy megtanulja ezt. Engem utoljára '82-ben rázott meg az áram. Pedig elég sűrűn kotorászom szekrény méretű berendezésekben, amikben még 800 V is előfodul.

Egyébként, nem rossz ötlet ez a betolom, párhuzamos, kihúzom soros kötés. De valahogy ezzel a töltéskiegyenlítővel nem tudok kibékülni. Na mindegy, majd kiderül, hogy mire jutsz a mérésekkel. De legalább nem lenne párhuzamos kötés. ( Lehetne nullbontó késsel, - olyan, mint egy bizti, - )

Tenni kell be megszakítókat. 400A-hez nem olcsó.

Vagy 8 töltő, hajszálra azonos fesszel.

Én még nem tapasztaltam olyat, hogy a párhuzamosan kapcsolt akkuknál az egyik 10, a másik 15V-os lett volna. abba megy az áram, amelyik felveszi, és amelyik alacsonyabb feszültségű. Elfűteni veszteség. Egy rossz megoldás a nem bontható soros kötés miatt. Esetleg egy kondiba tárolni a fölös feszt, és átnyomni a gyengébb akkuba. Bár az is veszteség.

"Ennál már csak az volna a jobb ha az egyik végén volna egy bika nagy oldható érintkező amit ha kihúzok akkor az összes akksi sorba kerül és egy 96V 10A-os töltővel tölteni."

Ennél már csak a 230-324V feszültségű akkupakk lenne jobb(16-24 akku), nem pazarló töltéskiegyenlítővel.

Maradjunk abban hogy mindkét kapcsolásnak van előnye és hátránya is.És hogy ki melyikben hisz az már...
Nekem kötöttek a körülmények és adott a feladat amire szeretnék megoldást találni.
Az kezd elbizonytalanitani hogy csak nekem vannak igényeim a töltéskiegyenlitésre.(bár ha szétnézek a neten akkor nemteljesen van igy)
Most ott tartok hogy beüzemeltem mindhárom panelt (ivmentesen) de a négy akksi közül az egyik az ominózus kettes számú kukaérett akksi volt.3A-es kiegyenlitő áramok sem voltak elegek hozzá.Likvidáltam a pakkbol és most meritem.Kisütés közben kéttized volton belül vannak az akksik.Persze ha töltésnél is ez volna a hejzet akkor fölösleges ez a hajcihő,de nem igy van.Nemegyszer mértem töltés közben 1.5V-os eltéréseket.(persze ez köszönhető az össze-vissza kötözgetésnek és a hibás akksinak is)
Holnap kiderül hogyan birkózik meg a nagyábol egyforma akksikkal a kis szerkezet.
Erre a kondis ötletedre találtam valamit.
Bővebben: Link
Egy picit segits légyszives a megértésében.
Ez a szerkezet annyit csinál hogy az egyik akksibol feltölti a kondit és átsüti a másikba?
Azt én is látom hogy nem mérlegel semmit,tehát ez igy nem is életképes.Csak a fetek és a kondik kapcsolása érdekel.Dehát a kondi csak 12V-ra töltődik föl.Akkor hogy megy az bele a másik 12V-os akksiba?
Vagy hogy is van ez?

Hello!
Hát pont ez a lényeg! Ha mind kettő 12V, akkor a villany nem megy sehova. Ha viszont valamelyik aksi magasabb feszültségű, akkor az feltölti a kondit, az alacsonyabb kisüti belőle. És tök mindegy, hogy a felső, vagy az alsó a magasabb. Minél magasabb az egyik annál nagyobb az átvitt energia (töltésmennyiség)
üdv! proli007

........ sincs, hogy működik a linkelt cucc.

De ha az akkukat egymás után rákötöd egy kondira, akkor értelemszerűen ahol magasabb a fesz, onnan leszed, ahol alacsonyabb, oda tölt. Mint ahogyan párhuzamosan töltéskor is a magasabb feszültségűt lehúzza az alacsonyabb. Épp ezért fognak azonos feszültségre töltődni.
Két 12V-os akku esetén úgy tölti egyik a másikat, hogy a pl 12,82V-os tölti a 12,8V-ost.
A probléma: gazdaságos esetben az akkut kisütni csak közlekedéskor, üzemeléskor érdemes. Tehát a töltőt a gyengébbre kell tenni, és mikor elérte a többi feszültségét, akkor kötni velük párhuzamosan.

Fogalmam...így talán gusztusosabb! Nem lesz jobb az írásod, ha ilyen szavakat használsz. köb..