Hello! (Én az említett Schematic-ot nem ismerem.)
- Az áramkör funkciója, astabil multi, de nevezheted funkciógenerátornak is. Az 555 3-as kimenetén négyszögjel, míg a "V" ponton háromszögjel mérhető.
- Ha tranziens módba vizsgálsz valamit és kezdeti időpontnak a 0sec-et adod meg akkor a bekapcsolási tranziens is látható lesz.
- Az 555 kimenete két áramgenerátort kapcsolgat, ezek töltik és sütik ki a 100nf-os kondit. Ha a töltőáramot áramgenerátor szolgáltatja, akkor a kondi feszültség változása lineáris lesz. Az így létrejött háromszög feszültség amplitúdóját az 555 komparálási szintjei határozzák meg. Mivel annak referenciája a tápfeszből van belül leosztva a küszöbszint, a táp 1/3 és 2/3-ad része. Tehát ez a két érték között fog változni a háromszögjel csúcsai.
- 10V táp 1/3-ad része 3,33V, míg a 2/3-ad része 6,66V. Tehát a háromszögjel csúcsfeszültsége 3,33V lesz. Ezt megváltoztatni nem tudod, kivét ha az 5-ös láb feszültségét változtatod, mert ott a táp 2/3-ad része mérhető. De ezzel az 1/3 feszültsége is változni fog és a frekvencia is.
- Tehát a 100nf feszültsége üzem közben 3,33V és 6,66V között fog lineárisan fel-le változni. Ez alól kivétel a bekapcsolási pillanat, mert akkor a kondinak nem a 3,33V-ról kell 6,66V-ra töltődni, hanem 0V-ról 6,66V-ra. Vagy is az első felfutási idő kétszer annyi ideig tart. Ez után már szimmetrikus lesz.
- A működési frekvenciát a töltés és kisütési idő összegének reciproka adja. f=1/t Ha a frekvenciát változtatnád, akkor a töltő és kisütő áramokat kellene változtatni.
- A kondi töltési idejét a feszültségváltozás (3,33V), a kapacitás és a töltőáram határozza meg, Tehát azt megváltoztatni itt az egyszerű áramgenerátor áramával lehetséges. A töltő áramot pld az R1 befolyásolja. A kisütést az R2. Az áram pedig It=(Uz-Ube)/R1 lesz. Mivel az R1 nem egyenló R2-vel, a fel és lefutási idő nem lesz egyenlő. A felfutás tovább fog tartani. Ergo a háromszögjel nem lesz szimmetrikus.
- A kondenzátorban tárolt töltés mennyiség, Q=C*U határozza meg. A töltésmennyiség pedig a töltőáram és az idő szorzata. Q=I*t. Így a töltési idő, t=C/U/I lesz.

Ez alapján már ki tudod számolni a frekvenciát. Megváltoztatni pedig a két töltőáram, vagy is az R1 és R2 értékének megváltoztatásával lehetséges..
De gyanítom, ez valami iskolai feladat, amit annak topikjában illett volna feltenni.

Egyébként pedig az áramkör nem korrekt, mert a tranzisztorok kollektor feszültségének el kellene érni a 6,66V és 3,33V értéket. A tranzisztorok emitter feszültsége nem haladhatja meg ezt az értéket. Mivel a választott zéner feszültség 4,7V, így az R1 és R2 ellenállásokra 4,7V-0,6V=4,1V, ami magasabb mint a 3,3V. Tehát vagy a zéner, vagy a táp feszültségének megválasztása helytelen.

Teljesen jó a gondolatmeneted, sőt valószínűleg így is van ahogy írod. Bizonyos kondenzátorok esetén a dielektrikum töltéstároló képessége erősen limitált, és nem lineáris. Azaz a kondiban tárolt töltésmennyiség nem egyenesen arányos a feszültséggel - másképp fogalmazva növekvő feszültség esetén a kapacitás csökken... Ez kerámia kondik esetén látványos, de a többi i csinálja csak nem ilyen drasztikusan. Pl.: 1µF-os SMD kondi mérése Bővebben: Link

Némelyik frekvenciafüggő is, ennek pl. már alacsony frekvencián is eléggé változott a kapacitása.
Bővebben: Link De nem mindegyik ennyire rossz.

100µF kellene a műveleti erősítő táplábához? Az elég nagy kapacitásnak hangzik elsőre ( a 100nf ok, nem most hallom először).

A szabadon maradt műveleti erősítővel valóban nem foglalkoztam, ez ezek szerint hiba. Utólag megpróbálok a leírtak szerint eljárni.

A kék (bottom) poligon telibe AGND potenciál. Leszámítva a néhány vezetősávot, amit ott viszek el. Ezt még korábban hallottam valakitől, hogy így célszerű kezdeni: az alsó réteg legyen a GND potenciál.

Ami fix, most nem tudom "arrébb vinni", de ha újratervezünk, természetesen.

Mellékelem a R6 körüli részt és a bottom réteget!

Köszönöm!!!

Köszönöm! Többeknél láttam használatban ezt a 10R/100nf-ot a szekunderen. Odateszik és büszkén írják, hogy "hadd dolgozzon". Gondoltam, én azért rámérek mielőtt mások feje után mennék és az jött ki - ha "csinál is valamit" - az inkább árt, mint használ. Tehát bátran kihagyom a későbbiekben is.

Ugyanezt gondolom a Graetz diódáinak (szintén szokásos) 47 nF-dal történő áthidalásáról. Egyszer próbáltam ki anno, amikor Tóth Bélával a fejhallgató erősítőt tervezgettük játszásiból. Nekem az jött ki, ha hallok is valami nagyon enyhe hatását az inkább negatív volt. Kimérni az égvilágon semmit nem tudok ezen sem. Kinyit a dióda, lezár a dióda. Ez -szerintem- nem ipari elektronika, ahol több száz amperek folynak és ott "életbevágó" ez az RC tag amiről írsz.
De ha valaki bebizonyítja nekem méréssel, hogy szükség van rájuk, akkor használni fogom... filléres alkatrész.

Valamikor olvastam egy shany által kitett cikket a hálózati trafó szekunder körébe tett snubber jótékony hatásáról, meg a diódák parazita kapacitásairól, meg, hogy ez milyen jó dolog, csodákat művel. Gondoltam, most van itt az ideje, hogy kimérjem mit is csinál ez snubber.
A közölt rajz alapján 1k-val soros 10nF és az ellenálláson mérem a zavarjelet. Már előre örültem, hogy most aztán nyakon csípem ezt a csúnya tüskét és majd jól kiirtom onnan. De tüske helyett ezt láttam. Hiába nyújtom a jelet, tele van ezekkel a rezonanciákkal. Nem látom mikor nyit ki a dióda és hol van ez a csúnya Reverse Recovery izé. Azért a biztonság kedvéért betettem ezt 10R/100nf snubbert. Annyi történt, hogy valamelyest nőtt a rezonancia.
Mit csinálok rosszul?

És ha már…
Nemrég váltottam pár szót az egyik fórumtársunkkal. Téma a rajzok, és a megépítés milyensége.
Ami elgondolkodtatott, azt mondta, hogy nem érti mitől audiofilek Király Tibor kapcsolásai…
Ugyanis sokaknak nem jött be!
Én Tibor jó pár kapcsolását kipróbáltam. Nem gondolom, hogy a védelmemre szorulna, de e dolog szembe megy az én tapasztalataimmal. Amennyiben ez valós dolog lenne, a kérdés, ennek mi az oka? Én úgy vélem, a dolog nyitja az egyéni hozzáállásban van. Lehet beszélni arról, hogy egy kapcsolás alkalmas-e audiofil építésre, de a meghatározó az a személy, akit egyáltalán audiofilnek mondhatunk. Mert Ő lesz, aki meghatározza az audiofil építés mikéntjét. Hiába a jó hús, ha valaki nem tud főzni. Mi lenne Tibor rajzaiban a „jó hús”? - hát a kevés alkatrész! Kevés alkatrész, kevesebb hangzásra gyakorolt hatás. Nem mindegy, hogy egy becsatoló kondi 100nf, vagy 10uF. Ugyanis a nagyobbnak megfizethetetlen az ára, ha minőség darabbal akarjuk adott kapcsolást megépíteni. Egy Dale CPF 1% ellenállás átlagos ára 5-600Ft.
Azért nem mindegy, hogy mennyi kell belőle.
Persze még hosszan lehetne sorolni az audiofil építés összetevőit. Szóval magában a kapcsolás nem audiofil, de eltérő módon azzá lehet tenni, kinek-kinek a saját kasszája szerint.
Rég volt, FH4, egyszerű kis kapcsolás volt. Négyet is csináltam belőle, csak úgy. Egyet a fiamnak a csövese elé szintszabályzónak. Akkoriban váltottam le az Amerikai 2,5 sodrott OFC ezüst bandázst is tartalmazó kábelecskéit. Hát gondoltam egyet, és szétbontottam egy darabkát
és ráforrasztottam a fóliára, mindenhol. Hallhatóan megnőtt a dinamikája, és nem kellett hűteni az OPA2134-eket. Amikor lett a Grado SR125, lett a Canamp hozzá. Olvastam, hogy volt, akinek nem tetszett a klón hangja. De azt is olvastam, hogy volt, aki javasolta bele az OPA606, meg a végére végére a 2SD882. Amikor ezt olvastam, már megvolt a Canamp, de duál monóban, az említett kábellel huzalozva, 4x6800µF-al megépítve. Így külön hallhattam a 606, és a 2SD882 pozitív hatását külön-külön.
Összegezve, csak azt tudom mondani, a kapcsolás csupán jó nyersanyag lehet egy jó hangú építéshez.

Hello! Lehet, de a bemenetet egy 100k ellenállással le kell húzni a GND-re és vele párhuzamosan egy 100nf. Mert különben a gomb "kontakthibája" miatt többet lép a számláló.

Elkészült egy előzetes verzió. Meg kérlek szépen, átvizslatod nekem, hogy nagyjából elfogadható e a kivitelezés? Nagyon szeretném ha nem csak "két percig működne".

Remélem a hidegítés sikerült?
Azért alkalmaztam 100nf-ot is az 1µF mellé.

Négy képet raktam be, hogy jobban átlátható legyen + kapcs.rajz.

A HQ-1-4 FETeket azért választottam, mert 2.5Amp terhelhetőségük van és annyit soha nem fognak kapni, tőlem legalább is nem. Mivel, a fogyasztót tökéletesen kitudom majd felülelet alapján számítani mennyit is fogyaszt majd. Meg közelíteni nem akarom és fogom majd a 2Amp-ot sem. Valójában top 1 de maximálisan is csak 1.6Amp a felső érték amivel terhelve lesz (az is csak esetleg!).
C6 - kondi. NEM találtam - pedig sok boltot átnézétem - olyan SMD típust ami nem magasabb 12mm-nél. Simában viszont el lehet fektetni, ahogy az látható is és be fog csuszni a házba.
(két féle dobozkám van itthon, egyik sines, másik csavaros. Hála a jó égnek a méretük közel azonos, és így mind kettőbe építhető lesz!)
Q3 asszem 4Amp típus, szóval azzal nem hiszem, hogy gond lesz.
Köszönöm szépen!

1. Az elkót nem muszáj több részre szedned. A kondi értékét abból is meg lehet becsülni, ha mondjuk kb. 1usec ideig 1A-t magára kell vennie úgy hogy 1V-nál jobban ne emelkedjen rajta a feszültség, akkor 1µF-ra van szükség. Szóval inkább 1µF-os kondik kellenének a 100nf-osok helyett vagy mellett.
160V-os DC feszre legalább 250V-os smd kerámia kondikat keresnék. 100nf-os és 1µF-os is elérhető X7R dielektrikummal. A 100nf-os 1206 méretű is lehet, ami elég kicsi, hogy a fetek mellé lehessen tenni. Jobb műszaki megoldás lenne valamilyen fólia kondenzátor, de az elég nagy méretű, nehezebb megtalálni a jó elrendezést.
2. Nem foglalkoztam mostanában a TL494-gyel. Ahogy nézem a nem használt erősítőt alacsony szintre kell ültetni; az invertáló bemenetet mondjuk az Uref-re kötöd, a nem invertáló bemenetet a GND-re.

1µF-al kb 16Hz az alsó határfrekvencia, 100nf-al, meg 160 Hz.

Hello! Most már egész megfelelőnek tűnik a rajz. A C1 10µF-os kondi kapacitása kicsit soknak tűnik. Mert anno nem volt X2 jelzésű kondik, így ide 630Vdc kondit tehettek be, de abból egy 1µF is megfelelő szerintem a kapcsoláshoz és az is testes darab ezen a feszültségen. Ha pedig kisebb feszültségű akkor alul van méretezve. Minden esetre egy C223 elég sokat elvisel.
A másik a tranyó 27V-os lavina feszültsége túl magas, de meg fogok mérni egyet. De a hiba szempontjából ez lényegtelen.
Az erősítés befolyásolhatja, ha..
- a 747 nem működik megfelelően
- a mikrofon kapszula érzéketlenné vált. Ezek a kapszulák már 1,2V feszültségről is működnek, elég fura hogy 27V tápot kapnak. Lehet az már túl van minden határon, mert ebben egy J-Fet tranzisztor van amik között a 30V volt a maximum feszültség. Esetleg nézd meg a 2200µF-os kondit hány voltos igazából. Mert emlékeim szerint ekkora méretűben 16V-os akadt.
- További erősítést befolyásoló eszközök, az R5-R4 C10-C11. De ezek az ellenállások már stabilak voltak, és ezek a 100nf-os kondik nem szoktak meghibásodni. Persze kicserélheted.
- Ha a műveleti erősítő kimenetén meg van a C1-en mért 9V, akkor azoknak jónak kell lenni.

Kipróbálni 230V nélkül, pld úgy lehetne, hogy a bemenetre 24V váltófeszültséget kapcsolsz és a böszme 10µF-os kondit áthidalod pld egy 12V/5W-os izzóval. Ekkor az izzó világítani fog, de a tápfesz megközelítően meg lesz. Másik lehetőség, ha van tápod, adsz a 2200F-os kondira 24V feszültséget pld 100mA-es áramkorláttal. Ekkor tudsz méregetni persze a 230V-os izzókon nem fogod látni a dolgot.
A multiméterrel sokra nem mész, minimum egy generátor kellene a mikrofon helyett, hogy az erősítés megállapítható legyen és szkóp. 50Hz-el hiába próbálkozol, mert ott a fokozatok erősítése még minimális.
Amúgy a képeken én sem láttam a C10-el sorba ellenállást, így is működhet, de elég perverz a dolog. A "tranyótokos zénert" továbbra sem értem/ilyent én még nem láttam. (Amúgy ésszerű lenne egy ilyen tokozás mert hűthető. Gyártottak anno 1..5W-os zénert de pont a tok a legdrágább rajta.)

Szia!
Köszönöm az észrevételeket! Pár dolgot még tudtam javítani a leírtak alapján:
- Megvannak a diódák: D1, D2
- Az R20-at javítottam BD139-re.
- A 100n R-eket javítottam 100nf kondikra (C10, C11, C12)
- Megvan a C8 kapacitása: 10uF
- Az OPA-k körül viszont nem találtam eltérést, hiába néztem át újra az áramkört.

Sajnos szkópom nincs, csak multiméterem. A C5 végein ~26V-t mértem, a C1-en ~9V-t, teljesen felcsavart potikkal, ha ez számít.
Mivel lehet tápfeszültséget adni egy áramkörre hálózat nélkül?
A mikrofon érzékenységét lehet valamilyen módon vizsgálni? Az előfordulhat, hogy ennek az idővel vagy a használattal ennyire lecsökken az érzékenysége?

Hello!
A tápegység kialakítása valahogy nem látszik. Egy fia diódát sem látok. Az R20-nak valami zénernek kellene lenni.
Az OPA első fokozata az rendben van, erősítése kb. 10-szeres. De a második fokozat erősítésbeállító elemét nem látom. Az R2-re 100nf van írva de kellene lenni vele sorba ellenállás, mert így ez egy differenciáló tagot alkot az OPA az R1 az "R2"-vel.

33nF-100nf 50V-100V kerámia.

Szia, nem tudom milyen multiméterrel mértél, de a legtöbb nem alkalmas ennek a 50Hz-el mdulált PWM-nek a közvetlen mérésére, még a drágább TrueRMS-es mérők sem. Csak azok amiket kifejezetten van olyan üzemmódja, ami nem más mint egy aluláteresztő szűrő beiktatása a mérendő áramkör és a multimérter közé. Ezt a szűrőt persze te is megcsinálhatód egy pl. 10k + 100nf párhuzamosan kötve a trafó primerjével, és a kondin mérve a feszültséget. (Ennek az RC-nek a töréspontja kb 160Hz-nél van.)

A betáp DC 12V, ebből a teljes híd 100% moduláció mellett ideális esetben 12Vp 50Hz szinuszt tud előállítani, aminek az effektív értéke max 8,5V, azaz ennél nagyobb feszültséget a primeren ne várj (szűrő után AC-ben mérve).

Ez az áramkör egy EG8010-es IC-t tartalmaz, a modulon ezzel a 50/60Hz-es kimenet valósítható meg, amihez normál lemezes trafó kell. Töltsd le az IC adatlapját, sok további infót találsz benne, például ott megtalálod azt is, hogy a kimenet valójában 0..100Hz vagy 0..400Hz között is állítható, de nagyfrekvenciás trafós megoldást nem talaláni benne. Az úgy müködhet, hogy más meghajtó áramkörrel nagyfrekvenciás kapcsoló üzemű trafóval előállítod a 400Vdc feszültséget, és annak a kimenetére teszed ezt és ezzel csinálsz a dc 400V-ból 230V AC 50Hz-es szinuszt.

Jó lesz az SMD 1uF. Abból tölti az Ic a 100nf-ot. Igazából minden áramkörnek szüksége van tápszűrésre. Anno a TTL logikai Ic-k mellett egy rehedli 100nf-os volt. Igaz, az legfőképpen azért volt, mert az átkapcsolás pillanatában mind két tranyó nyitva volt a végfokba és így nem a tápot rántotta meg, hanem a 100nf-ot. Mert a tárolók érzékenyek voltak a táp rángatására. De a mikrokontrollerek közvetlen közelébe is kell a 100nf.

Azt én nem tudhatom miért "álltak le " a nyákgyártók, csak sejtéseim vannak.
Lehet hogy technikásabb paneleket kellene ma már gyártani, kétoldalas (v. több) furatgalván, fémezett, felrakott stb. Ma már a 35um-es panelon sem olyan vastag a réz, hanem maszkolják és felhízlalják. De ezek drága technológiák, kis mennyiségek esetén nem reálisak a gyártási költségek.

Hello! Az olyan áramkörök, amik egy kondi töltésével-kisütésével állítanak elő PWM jelet, az a gond, hogy a kondit nem lehet végtelen gyorsan sem feltölteni, sem kisütni. Mert ahhoz végtelen nagy áramra lenne szükség. Igy ha minimumra vagy maximumra van tekerve a poti, akkor esetleg az 555 kimeneti fokozata túlterhelődik, az Ic elmelegszik..
A kimentet maximum 200mA-rel lehetne terhelni. Ha a poti csúszkájával sorba kötsz egy 100 oh-os ellenállást, akkor legfeljebb 100..120mA áramok jöhetnek létre. Az talán nem terheli túl az 555 kimenetét, de ennek következtében a PWM kitöltés csak maximum 2%-ra tudja megközelíteni a 0 és 100%-ot.
Egyébként az időzítő C1 100nf kondinak, az 1-2 láb között lenne a helye, nem ilyen megkerülő utakon. Mert ez a kisütő áram a 1-es láb, 3-as láb, kondi útvonalon történik. Mint ahogy a feltöltése is a 8-as láb-3-as láb-kondi-1-es láb útvonalon történik. Tehát tápfesz szűrést kellett volna létrehozni, közvetlen az 1-8 láb mellett. És kb 1µF-al, mert egy 100nf-ot töltögetünk.
Előfordulhat, hogy a hosszú kerülőutak gerjedést okoznak. Tehát a legtöbb esetben nemelég, hogy a vezetősávok eljutnak oda ahova mennek. Az útvonal sem közömbös.

Az mkt1826 jelölésű kondi elvileg 470nf a rajzon viszon 100nf szerepel ezt sem értettem mint ahogy az r30,31 rajz szerint 510ohm ezekben viszont 470 ohm
A kondira nem szóltam,ott a tetején a 10j..

Ma isopropanollal alaposan megtisztítottam mindent,sajnos nem segített.Azonban tovább próbálkoztam és arra gondolok,hogy a hálózati zavar lesz az ami bejut a kapcsolásba egyrészt a tápvezetéken keresztül,másrészt indució által.Sajnos a tápegységem sem tökéletes,kb.25cmm-es kéteres kábelel tápláloma panelt amelyen csak egy 100nf-os kondenzátor volt szűrés gyanánt , kegészítetem egy 100µF-os elkóval (helyhiány) ami nem sok de jobb mint a semmi.Azt vettem észre,hogy ha megfogom kézzel a bement földpontját akkor az utolsó szám vátozása a fele értékre csökken mint ha elengedem.Valószinűleg földként működik az emberi test.Másik dolog,hogy az oszc.frekvencia 42,6 kHz ami az 50Hz-es hálózati zavarás kiszűrésére nem a legjobb.
Ha valaki még hozzá tudna szólni,nagyon örülnék neki.Az eddigiekért is köszönet.

Igen, kézzel van "tekergetve". RC távirányító, tehát dinamikus mozdulatok azért előfordulnak. Eddig 100nf-t raktam a poti lábaira, de akkor közelebb viszem az MCU-hoz. Eddig nem volt átlagolás, de akkor ezt kipróbálom. Köszi szépen.

A PIC A/D bemenee is beterhel a mérés közben, ezért kell rá egy 100nf vagy nagyobb kondi (akkor kevésbé tudja rángatni a feszültséget a mérés). Fix időközzel kel mérni (sacc. >5...10ms), és figyelni kell hogy beállt-e a kondi feszültsége (több közel azonos érték egymás után). Ha beállt, akkor felírod az értéket. 4 gombbal 16 különböző értéket kell felírnod, ezeket egy +-valahány %-os sávban tekinted jónak, a többi hibás érték lesz.
Csatolok rajzot.
Lehet lejjebb menni az ellenállásokkal, ha nagyon beterhelné a PIC bemenete, vagy egy sima feszültségkövető opampot is elé lehet tenni (de szintem megoldható anélkül is).

Nincs a PIC-en olyan láb amit több célra is lehet használni egyszerre?
Pl. csináltam már olyat, hogy a 2x16-os LCD-t maghajtó lábakon ledek is voltak (RC taggal), mert akommunikáció a kijelzővel olyan gyors, hogy nem látszik a ledek statikus álapotán. Az így felszabaduló lábakat lehet másra használni. Esetleg léptetőregiszterrel is bővíthetők a ki/bemenetek, és akkor maradnak szabad lábak - ez nyilván a konkrét projekttől függ. Egy ideje pl. a sima 2x16-os LCD-t is léptetőregiszterrel vezérlem, és ilyen módszerrel gyakorlatilag korlátlan számú nyomógomb is kezelhető lenne 2...3 I/O lábon.

Ha 6A-al terhelni fogod, azért attól melegedni fog. Valami kis borda elkelne rá. Az MC-vel ugyan így kialakíthatod az áramkörödet. Mert a bemeneten kell az 1k, mert az húzza fel a meghajtó Fet kimenetét. (Az MC CMOS-hoz is illeszkedik, tehát valami olyasmi bemenete lehet.)
A kimeneten meg célszerű a Gate-el soros ellenállást tenni, a 2,2k meg azért van, hogy ha kimaradna a 12V, akkor se lógjon a levegőbe a Gate. Mert attól hasmenést kaphat a Fet.
Nem rajzoltam a 12V-nak tápfesz szűrést de azért illene tenni, hogy legyen miből a Gate áramot "kihúzni". Esetleg egy 47µF és 100nf, közel az IC-hez.

Képet nem mutatok mert kitiltanak a hobbielektronika.hu-ról. Deszkamodell, egy régi villanyóra guman táblára van rálapátolva minden, vadszereléssel.
A főáramkörök 10x1 azaz 10mm2 réz sínekkel vannak megoldva.
A képen a piros és a kék vonal, erre jön a +-24V és erre a sínre lett felforrasztva a 4700µF elkó. aminek izzik a lába.

Fejlemény, beszereztem 5 darab 1000µF/50V low esr elkót, a lábaikra 100nf kerámiakondik, és ezekkel kiváltottam az 1 darab 4700µF-ot.
Az 5 elkó teljes terhelésnél, 700W, kézmeleg, kb. 35-36 fokos.

Sizasztok.
Talán nem off itt, a ripple lenne a témám és konkrétan ezzel foglalkozó topikot nem találtam.

Építgetek egy LF trafós szinuszinvertert, EGS002 meghajtóval. Az egész a faéknél is egyszerűbb, 4 fet full bridge kapcsolásba.
Amit nem tudok hova tenni,
egy 4700µF/63V elkó van a fetek lábaihoz minél közelebb a -+24V bejövőn.
Namost ez az elkó teljes terhelésnél (700W) nagyon melegszik, de amit még sose láttem, vörösen izzanak a lábai az elkónak.
Értem hogy ez az elkó iszonyat impulzusterhelésnek van kitéve, a trafó primer árama max. terhelésnél 57A körül van, 24kHz az SPWM kapcsolófreki.

Az elkót kiváltottam 4 darab 1000µF/50V elkóra,+5 darab 100nf kerámia kondit is kapott a táp sínezés. így nem izzanak a kivezetések de igen erősen melegszik mind a 4 elkó.

Ezzel mit tudok csinálni, valaki látott-tapasztalt már ilyet?Ha igen, hogyan oldotta meg?

Próbálj meg egy kisebb 100nf -1µF -os kondit tenni közvetlenül az ellenállás után a műszerre, akkor csak lassan emelkedik a mért értékig, nem lendül túl. Elvileg

Sziasztok!

STM32H753 MCU-val készítettem paneltervet KiCad programban, van SDRAM és QSPI FLASH IC is az mcu-hoz. Sokat olvasgattam a témában, STM hardver készítés referenciát is, de valahogyan nem teljes a kép.
Egyik az hogy 3 elkészült nyáktervet is megnéztem külföldi fórumon és nem nagyon foglalkoznak a sáv hosszokkal Data és Address csoportokon. Illetve 4 oldalas helyett kettő oldalas NYÁK-on vannak megvalósítva. Ez azért van mert 133Mhz esetén nem kell ekkora figyelmet fordítani erre, vagy csak kimaradt?

Amiket a gyártó ajánl QSPI esetén:
- 10nF decoupling kondenzátorok, minél közelebb az IC-hez, VIA a Power és GND réteghez közvetlen itt. Ez megvan, igaz 100nf használok
- Impedancia 50ohm +/- 10%
- Maximum 120mm sávok (ebbe simán beleférek)
- Kerülje a több jelréteg használatát. (Ezt sajnos nem tudom megtenni, 2 rétegen mennek)
- CLK a nyomkövetés legalább háromszorosára irányítsa távolabb a többi jeltől. (Ezt nem tudom mit akar jelenteni). Használjon minél kevesebb VIA-t, kerülje a szerpentint (Ez oké)
- Adatcsoport nyomvonal hosszok egymáshoz képesti eltérés +/- 10mm (Ez megvan minden nyomvonalra a FLASH-IC-hez)

SD-RAM-hoz ami még plusz:
- Áthallás csökkentéshez helyezzen adatsávokat a különböző rétegekre a cím és vezérlősávokból is, ha lehetséges. Ha nem akkor 5mm-el el kell szigetelni őket egymástól (ezt se nagyon tudom tartani és nem láttam sehol hogy tartanáik)
- Adatcsoportok nyomvonalhosszát igazítsa egymáshoz +/-10mm-el. (Ez megvan szerpentin nyomvonallal)
- CLK belső rétegre kerüljön (PWR és GROUND rétegem van belül, a groundra tehetem?)
- Vezesse az órajelet a nyomvonal legalább háromszorosával távolabb a többi jeltől. Kerülje a Via-kat és a szerpentin alakot
- Illessze az órajeleket az adat/címcsoport nyomvonalaihoz +/-10mm-en belül
- Illessze az órajeleket a cím és parancscsoportok minden jelnyomához +/-10mm-es pontossággal (max 20mm lehet)

Igazából kérdéseim az SD-RAM-hoz kapcsolódnak, hogy mit hova kell igazítani. Adatcsoportokat egymáshoz illesztem. Az órajelet elviszem belső rétegen.
Az utolsó kettő pedig nem értem, mit mihez.

0,2mm a sáv szélesség, 0,5/0,2mm a via az mcu körül

Köszönöm a segítséget!

Vannak 100nf kondenzátorok.

Legkevesebb vérveszteséggel átalakítani így lehet. Ekkor 100mA lesz a töltőáram, és kis zászló esetleg szükség lesz a tranyóra. Ha gerjedne, akkor a TL-hez kell egy 100nf, mint a rajzon. (Két szélső lába közé.) A kis trafó, ezt mg elviseli..

Itt a mórickarajz, én így gondolnám.

A két dióda akkor szükséges a router és a modem elé, ha az UPS -ed kimeneti feszültsége magasabb
13V -nál. Bármilyen egyenirányító dióda jó oda, ami legalább 5A -es. De elvileg 12V -ot mondtál,
azt mindenképp mérd meg, és nézd meg a csúcsfeszültséget és ha terhelés van akkor mennyire esik.

A 100nf kondikat a PI tápcsatlakozójára írtam a +- ágra. Nem tudom milyen píd van, azért kellene megnézni van e a táp ágban szűrő kondi, mert ha már eleve van rajta, akkor fölösleges pluszban.
De ugyan oda puffer kondi sem ártana, viszont azt sem tudom hogy van e rajta, tehát ezt megint csak meg kellene nézni. Kapcsolót ugyan nem rajzoltam, de ha szükséges valamit kikapcsolni, akkor célszerű a DC konverterek elé betenni azt.

Remélem a polaritásokat jól láttam és rajzoltam, bekötésnél arra mindenképpen figyelj, és inkább kétszer nézd meg mielőtt egyszer rosszul kötnéd.

Az már biztos elbírja a három pít. A routernek pedig lehet elég egy soros dióda az UPS kimenetéről.

Ui.: Azt nem tudom, a három pít szerencsés e egy tápegységről járatni, nem lenne e jobb megoldás külön DC-DC konverter mindegyiknek. Persze nem szükséges 20A -es nekik, de mondjuk három db
3-5A -es modul is elég lehet. Mindenesetre a pík tápfesz lábára javasolt lehet 1-1 100nf kondi, ha nem lenne.