Biztos hogy mindent látunk a képeken..?
Nálam még van egy (négykivezetéses) hőcserélő és egy tágulási tartály is. Mindkettő igen feltűnő alkatrész..

Ez nem talány. Az ilyen csőtermosztátok nem érnek semmit, szó szerint szemétre valók. A merülőhüvelyes még csak-csak, de 2015-ben már az sem ajánlott.

A mellékletben kép egy AKO termosztátról. Eddig kb. 60 db.-ot használtunk fel fűtésvezérlésekhez. Azt kell mondjam, nagyon megéri az árát. Nagyon stabil.

Ennyi van az előszobaszekrény alatt ...

Van jobb oldalt a két bejövő - hideg, meleg - és bal oldalt a 4 kör ki-be ... minden más felettük.

Összeraktam a rajzod szerint, és a szivattyúk vezérlésèt is sikerült összehangolni a kazánnal. Remekül müködik, és végre nem az egész rendszert fűti állandóan a kazán csak amelyiket éppen a termosztát kapcsolja. Még egyszer nagyon köszönöm a segítséget!

Szia! Szerintem a fehér csap az a feltöltő volna és annak elzárva kell lennie. Hiányzik egy nyomásmérő ami a padló kör nyomását mutatná és egy tágulási tartály is elkelne. A csőtermosztát bimetálos így nagyon lomha, helyette egy gőztenziósat kellene használni. A szivattyú talán túl nagyra van véve, elég volna első fokozatban mennie. Szerintem.

Sziasztok!
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni!
Felújítunk, és ennek keretében készül új fűtés rendszer. Vegyesen radiátoros és padló.
Vannak helyiségek amik csak radiátorosak (szobák), és vannak ahol mindkét rendszer van (nappali+konyha, előtér, folyosó és fürdő).
Ennek a rendszernek a szabályozásában kérnék segítséget!
Mi arra gondoltunk, hogy a szobákat termosztáttal és termo fejekkel szabályoznánk, viszont a vegyes helyiségek szabályozása kérdéses, nem tudom mi lenne a jó megoldás.
Előre is köszönöm a segítségeteket!

Ha minden helységet külön-külön szeretnél vezérelni, akkor helységenként kell egy termosztát és kb. készen is van.

Valami hasonlóra gondoltam én is, csak vannak kételyeim.
Ebben az esetben nem lehet, hogy a radiátorokon lesz a nagyobb hangsúly?
A padló tehetetlensége miatt a radiátorok előbb felmelegítik a helyiséget, és így a padló még nem melegszik át eléggé.

Én azt tartom valószínűnek, hogy a padló nem lesz olyan hideg, mintha nem lenne fűtve, tehát még akár jó is lehet. Amíg a helység kér meleget, megy a melegvíz a padlóba is. Esetleg a radiátorokon nem engedsz át annyi vizet, mint amennyit lehetne...

Azt nem teljesen értem, miért jó egy helységbe padlófűtést és radiátort is rakni, nekem pénzkidobásnak tűnik. A termofej viszont csalásra kényszerítheti a termosztátot, szerintem itt választani kell.

Egy helyiségben radiátor és padló azért jó mert:
1 a radiátor gyorsabban felfűt ezért ha hazamegy az ember adhoc idöben akkor gyorsan fel tudja fűteni a lakást mig a lomha padló csak 1-2 óra elteltével melegszik fel ideális hőmérsékletre.
2 a padlófűtés lebegteti mind a port mind a más "könnyű" szemetet, koszt ami egy bizonyos magasságban egészsgékárosodáshoz is vezethet ( azért ehez sok sok idő kell) és erre dolgozik rá a radiátor ami cirkuláltatja a levelgöt és a szennyeződéseket megkeveri ezért ne olyan intenziv a por.
3 A radiátorral való cirkuláltatással el tudod érni hogy akár a kanapén is megfelelő hőérzeted legen nem csak a padlón ácsingozva.

" Azt nem teljesen értem, miért jó egy helységbe padlófűtést és radiátort is rakni, nekem pénzkidobásnak tűnik."

Igen. És csak a padlófűtésre volna szükség.

Szerintem, neked el kellene töltened néhány hetet egy csak padlófűtéses házban. Semmiféle porlebegtetés nincs. Ha lenne, akkor nem engedélyeznék mondjuk óvodákban a megvalósítását. De erről már volt szó. Szép is lenne, ha az ágyon fekve nálunk nem lenne elég meleg... A radiátor tényleg cirkuláltatja a port, meg a koszt. Lehet is látni a radiátorok mögött, fölött a falon, meg a sarkokban a "jótékony" hatását. De persze a festőknek is meg kell élni valamiből...
Ha a megfelelő hőérzetet neked a 30 fok jelenti, akkor inkább a kandallót kellene választanod. Annak legyen egy pereme és arra rá lehet űlni. Az tényleg olyan meleg lehet...

Kb. ez az a fűtési módszer, ami a legtöbb energiát igényli.

Igen, hiszen ahhoz, hogy gyorsan felfűtsön, jó nagy teljesítmény kell. De ez idő alatt a falak nem fognak felmelegedni. Kikapcsoljuk a fütikét és nagyon gyorsan hideg lesz.

De van rosszabb hatásfokú is. Meg koszosabb is. Konvektornak hívják...

Nállunk is padló fűtés van és nem érzem porosnak, ugyanis minden héten takarítva van lehet hogy ezért. Két szintes a házunk és lent van padló fűtés fent pedig radiátoros. Most a hétvégén lett a vezérlése csinálva ugyanis az előző lakó eléggé gányul csináltatta meg. Egy ESBE 372-es keverőszelep lett beépítve a padlófűtéshez. A felfűtéséhez tényleg eléggé sok idő kell hiszen jóval hidegebb víz megy bele mint a radiátorokba.

A felfűtés ideje azért nagyban függ a beton vastagságától. Sok helyen láttam 12 cm vastag betont is. Hát, ahhoz tényleg sok idő kell. Igaz, lassan is hűl le. Nekem csak 5 cm, és még a tetején, meg a sarkokban is külön megvasaltam. 88 nm, egybefüggő, még dilatációt sem tettem bele, a szobákban a küszöbök alatt ( nincs küszöb, de azon a helyen ) is megvasaltam, nehogy elrepedjen. Nem is repedt meg sehol, pedig lassan 10 éve megy.

Egyébként, nem vagyunk jaj de nagyon takarítósok, de a por csak megmarad a padlón, még véletlenül sem akar lebegni. De holnap előveszem a porszívót...

Mi sajnos hozzászoktunk a takarításhoz az előző munkahely(ek) kapcsán még annó . Ez a ház ami nekünk van 13 éves és feltételezem, hogy azóta van benne padlófűtés, sajnos az előző gazda szerintem egy kicsit túlfűtötte anno, ugyanis egy pár helyen ropog a járólap, elegendhette a ragasztó szerintem, sajnos. Termosztatikus keverőszelep meg egy ilyen rendszerbe mindenféle képpen kell ha nem akarjuk túlfűteni a padlót.

Inkább rosszul ragasztották le a lapokat. A másik, hogy ilyen helyeken illene sokkal flexibilisebb ragasztót használni. Persze, ezt utólag már nem lehet megállapítani. A legrosszabb az, ha esetleg nem maradt tartaléklap...
Én nem tettem bele keverőszelepet. Egyszerűen letekertem a kazánt ( FÉG SC24 ), oszt annyi. A kazán, meg az egész rendszer rézből van, úgyhogy nem hinném hogy elrohadna.

Mindenkinek igaza van és senkinek sincs teljesen. Egy olyan vélemény sem volt, ami konkrét adatokkal támasztotta volna alá a leírtakat. Ilyen pl. a felszínhőmérséklet (porlebegtetés, avagy sem). Radiátor szabályzás (konfortérzet). Ki hogy használja, milyen életritmussal (kell, avagy sem a vegyes rendszer). És persze a globális rendszerszabályozás.... Egyedi tapasztalatból van bőven, de az igazság az, hogy a rendszerek nagyobb többsége úgy rossz ahogy van. Vagy gazdaságtalan, vagy unkomfortos, vagy szabályozatlan, vagy épp feleslegesen túlbiztosított energiapazarló..

Mérni nem mértem sosem, semmit. A padlón laminált padló van kb. 70 nm-en, 26-on pedig lapozás. A fürdőszobában van sűrűbben a cső, ott kb 8cm-enként van, ott hidegebb napokon kb. 32 fokos lehet a csempe. Jó bemenni egy meleg fürdőszobába, bár ez ha jól gondolom, csak nálunk divat, Magyarországon... A többi helyen éppen hogy csak lehet érezni, hogy megy a padlófűtés.
Szabályozáshoz nincs kötve semmi sem, inkább csak időszakokra van a fűtés beprogramozva. A mostani időszakban, mivel nem süt a nap, 18 és 19 óra között megy a fűtés, meg hajnalban 4 és 5 óra között. Ugyanez van, ha kint -10 fok van. De ha télen a farkasordító hidegben süt a nap ( mondjuk januárban ) akkor csak hajnalban fűtök, mert nap közben annyi meleg jön be a naptól ( jó nagy ablakok vannak ) , hogy a nappaliban van 26 fok. Felesleges fűteni. Még lehetne spórolni, de nincs időm megcsinálni.

Padlófűtés esetén nem ajánlott 25°C-nál magasabb felületi hőmérséklet (keringési, ízületi problémák), így a szálló por is kevesebb lehet (20°C levegőt feltételezve kisebb a hőmérséklet különbség). A radiátoros kiegészítés egyrészt a gyorsabb szabályozást segítheti, vagy egyszerűen kevés a felület a megfelelő teljesítmény leadásához (kb. 80W/m2-el szoktak számolni). Ezért szoktak pl. a fürdőszobába, hálóba plusz radiátort berakni.

Ezeket én is tudom. Nem kérdést tettem fel csak a posztokra írtam egy véleményt, mivel mindenki a saját igazát erőltette, de az alapvető szempontokat senki se vette figyelembe. Így mindbe volt némi igazság is és hamis is épp annyi.

Kiegészíteném...termo elektromosfej akart lenni.

Én nem is szálltam vitába senkivel, főképp mert nincs értelme. Amit biztosan tudok, 8 éves szakmai tapasztalat (elég sok vegyes rendszert telepítettem) és mindenhol a befektetési gazdaságosság volt fontos nem az üzemeltetési gazdaságosság. Több helyen volt vegyes fűtési rendszer de sehol egy puffer csak direktbe "zárt rendszerbe" kötve és max egy keverőszelep. A gazdaságos üzemeltetés mindaddig nem valósítható meg míg a kedves ingatlantulajdonosok tekergetik illetve nyomkodják a kazánt és a rendszer többi elemeit, addig nem lehet gazdaságos rendszert telepíteni. A legszebb mikor a mof golyós csapot félig elzárták a készülék alatt "így kevesebbet fogyaszt a készülék".

Ez nem neked szól
Még egy észrevétel, készülékszerelő ismerős mondta illetve még az iskolában is tanították: a nyílt illetve nem kondenzációs készülék alacsony (45 és az alatti) hőmérsékleten kondenzációt okoz ami mind a készülék mind a kémény korrodálásához vezet, hirtelen nem emlékszem de valami erősen eroziv anyagról volt szó.

Kondenzáció? Nem tapasztaltam, pedig az első padlófűtés megy 1989 óta. És egy termotéka kazán van. Sokkal nagyobb problémának látom, hogy az új kazánokból olyan alacsony a füstgáz hőmérséklete, hogy a kémény nem melegszik fel rendesen, ezért aztán abban mindenféle lecsapódik. Még akkor is, ha azt mondják, hogy a gázból csak vízgőz jön ki. De a hatásfok bűvöletében mindent elhisznek a vásárlók.

Ebben teljesen igazad van és nem is szállnék vitába ez okból. A másik dolog amit mondasz a hatásfok, árulja el nekem valaki hogy a fenébe lehet valamiből kihozni 105%-os hatásfokot akkor ezzel feltalálták a "perpetuum mobile" ahol nem fogyasztjuk a gázt hanem termeljük csak az a fene gázóra visszafelé nem mér.
Ez parasztvakítás illetve a vásárlók megtévesztése, van egy jó ügyvédem erre rá is ugrasztom unalmas óráiban (ami nem most lesz).
Én a fában bízok illetve a tűzrakásban, az még nem hazudott, vagy adott meleget vagy nem (kialudt). A kondenzáció egy nagyon veszélyes dolog de ezek szerint ez sem érvényes minden készülékre.
Valóban jó ha itt mindent kibeszélünk illetve a tapasztalati források elemeit is megjelöljük mert így kap mindenki relatív teljes képet hogy merre is induljon el.

Egyszer olvastam, hogy mitől lesz 105 %... a füstgázból nyernek vissza hőt, amit valami nagyon furmántos módon adnak hozzá a normál hatásfokhoz... de már elfelejtettem, mondván, nekem ilyen kazán nem kell, valami iszonyat drága és abba is kell belenyomni gázt, különben nem megy. Ha meg elromlik, akkor egy vezérlés bele egy kisebb vagyon... egy FÉG-hez mindig lehet alkatrészt kapni. Lehet, hogy nem annyira jó a hatásfoka, de Józsi bácsi is megcsinálja a sarokról, ha valami baja van. Én 8 évesen vettem 15 ezerért. Azóta ment 9 évet. Tehát már 17 éve megy. Szép kor, ahhoz képest, hogy mennyiért vettem... most már ezek sem olyan olcsók. Összel kitakarítom a pókhálókat, aztán begyújtok...

Szia!
Valami tudós társaság egyszer kiszámolta, hogy a földgázból mennyi energia nyerhető ki, de ez még a modern kazánok előtt volt, ezért lehet 100% feletti értékeket is látni. A kondenzáció kihasználása kb 20-30 % is lehet, de ehhez valóban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer kell.

Idézet:
„Én a fában bízok illetve a tűzrakásban, az még nem hazudott, vagy adott meleget vagy nem (kialudt).”

Valóban meggyújtjuk és ég, de ha valaminél függ a hatásfok a tüzelés módjától akkor az a fa. Nem mindegy hogy milyen fa, mekkorára van hasogatva, milyen vizes, felülről lehet-e gyújtani, kaphat-e elég levegőt vagy akkor felforral, mert ugye a fojtott égés a legrosszabb hatásfokú, és akkor még a faelgázosító stb kazánokról nem is beszéltünk. Egy érdekes olvasmány akit érdekel. 3. fejezet A fatüzelés technikájaBővebben: Link

Fűtőérték: az a hőmennyiség, amely 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz, gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét.
Égéshő: azt a hőmennyiséget adja meg, amely 1 m3 (normál állapotú) gáz tökéletes égésénél felszabadul, ha az égés során keletkező víz folyékony halmazállapotban marad.
A kazánok hatásfokának definiálásakor a tüzelőanyag fűtőértékét teszik a nevezőbe, mert amikor ezt kitalálták, még nem volt kondenzációs kazán. A normál nem kondenzációs kazánnál ez jó is, de a kondenzációsnál a számlálóban még megjelenik a vízgőz lecsapódása miatti plusz energia, emiatt lesz a hatásfok nagyobb, mint 100%. Ha korrektül kellene meghatározni a hatásfokot, akkor az égéshőnek kellene a nevezőben lenni, ettől a hagyományos kazánok hatásfoka hirtelen zuhanna 20% körüli értéket, persze a kondenzációsé is lemenne 100% alá.