Elvileg azt ajánlják, hogy a mérőszekrényből ki kell lógatni a fő földelő sínt. Erre csatlakozik plombált térben az oszlopról jövő PEN vezető, a mért nullavezető(k), a mérők fesz. tekercseinek a nulla(k). A plombált térből kilógó részre pedig a földelővezető, EPH gerincvezető, és a mért fővezetékek védővezetői is elhelyezhetőek itt (majd tömítetten visszamennek a plombált térbe, hogy előírás szerint együtt haladjanak a hozzájuk tartozó fázis illetve nullavezetővel).

Így az áramlopás kizárt, viszont az összes érintésvédelmi szempontból fontos vezető (kivéve a bejövő PEN) plombált téren kívül van. Karbantartható, ellenőrizhető.

Köszi!

Hát igen, de éppen azért vannak a most érvényes 60364-540-ben a kialakítási variációk úgy, ahogy vannak, mert aszerint a PEN úgy PEN, hogy a földelés után már nem tud elszakadni, mivel akkor már nincs PEN*. Két eset fordulhat elő, hogy vagy a PEN, vagy az áthidaló szakad el, és vagy a földelés, vagy a PEN felé tud folyni az áram, így aztán valami potenciálrögzítés is mindig van még.
De a földelés magában pontosan 5,1 A-ig jó maximum. Elvégre Magyarországon a csatlakozási pont földelési ellenállásának értéke a régi szabványokból örökölve 10 ohm, ha mérik. Ember ugyan meghalhat kevesebbtől is, mint 50 V, de az 51 V esetén már legálisan hal meg.
Ezért lépett előtérbe az EPH, ami ilyenkor még ad némi biztonságot.

*következő oldalon mintha te is azt írnád, hogy nincs is ilyen

Üdv. Hogy hívják, és pontosan mi is a szerepe annak a megszakítónak, ami úgy néz ki mint egy szokásos kismegszakito, viszont 2 kontakt van rajta fent (be), és 2 lent (ki). Van rajta egy test gomb is, ha megnyomom, ledob a megszakító. ... Ha jól tudom, valami olyasmi, ha a fázist megfognám, nem rázna meg, hanem ledob a megszakító...?

Fi-relé köznyelven. Akkor old le ha meghatározott mennyiségű áram a földelés felé folyik, nem arra, amerre kellene (fázis és nullavezető között). Pl. bojler fűtőbetététének a belső része hozzáér a külső fém falhoz, veszélyeztetve ezzel azt, aki a vízvezetékhez ér vagy akár csak zuhanyzik.

Egy ilyen esettől egy kismegszakitó is lekapcsolna nem?..

Nem. Tegyük fel, hogy egy mosógép házához hozzáér a fázis, de az érintkezési pont nem tökéletes hanem akkora az átmeneti elenállás, ami csak 0,5 A-t generál a földelés felé. A kismegszakító nem old le mert a mosógép ettől jóval nagobb áramra van biztosítva, különben be sem lehetne kapcsolni, nem hogy használni akár csak egy egyszerű mosáshoz is. Viszont, a mosógép házán már mérhető akkora feszültség, ami életveszélyes.

Több típusú Fi-relé kapható, háztartásba 30 mA (0,03 A) ajánlott. Ez már van annyira érzékeny, hogy általában akkor is lekapcsol, ha a nulla és a földelés összeér.

Alapvetően sokkal biztonságosabbá válik a Fi-relével a hálózat, de ennek további feltétele az is, hogy a vezetékrendszer rendben legyen.

A rendszer újra lenne húzva, tehát azzal nem lenne gond. (ilyenkor akkor szóba se jöhet az, hogy a konektorban a föld és a nulla össze legyen kötve, nem?)
Mi a helyzet azokkal a fogyasztókkal, amik úgy vannak bekötve, hogy a fogyasztóban a föld és a nulla össze van kötve? Akkor ilyet se lehet használni fi relés hálózatban mi?

Olyan fogyasztó nincs, ahol a föld és a nulla össze van kötve. Legalábbis ha nem valamilyen házi tákolmányról van szó. Miért is lenne összekötve a földelés a nullával a dugaljban? Ki az a szerencsétlen, aki szándékosan életveszélybe sodorja magát és bárkit, aki a házba lép?

Szia.
Prúdový chránič néven kapsz ilyet (a helyes magyar neve pedig áramvédő kapcsoló). 30mA-es vegyél lakásokba ez való! Ha egy jó tanácsot elfogadsz, minimum kettőt szereltess fel egyet a konnektoroknak és egyet külön a világításnak. Így ha valamiért lekapcsol a konnektoroké (soha nem ok nélkül!) akkor legalább világításod lesz, nem kell a sötétben botorkálni.
A régi čsn TN-C hálózat kiépítését felejtsd el! 20 éve legalább szabványtalan, mivel fokozottan életveszélyes! Ma már szigorúan tilos a konnektorokat két dróttal kötni, majd a földelést és a nullát összekötni! A szolgáltató (legalábbis a ZSE) nem teszi fel a fogyasztásmérőt addig amíg ilyen hálózatod van! Olyan készüléked pedig amiben belül is nullázás van elvileg nem is lehet, mert azt nem hogy az új szabvány (STN-Slovenké technické normy) de még a régi is tiltotta (čsn- československé normy).

Még szép hogy gyári ilyen dolog nincs, de mondjuk házi tákolásból elég. (nem magamra gondolok, sok helyen látni. Mondjuk egy hosszabbító, és egyéb.

Villanyra nem teszek, máshogy lesz megoldva a világítás. (lesz ledes hangulatvilágítás a mennyezetbe, ha az áram kiesik, ezek a LEDek gyengén fog világítani, de elég fényt adva ahhoz hogy ne bukjak fel.
Akkor lényegében elég lenne A villanyóra után felvenni egy háromfázisú áramvédő kapcsolót?

A baj ezzel ott van, hogy a villanyszerelés olyan, hogy a vezetékek a falban (csőben) vannak, a szerelvények eltakarják sok helyen a hibát és csak szétszedésnél, bontásnál derül ki mit rejt a "mély" .

Lényegtelen mi van az én falamban, úgyis megy helyette új, és norma szerint. Csak most ezzel az áramvédővel ismerkedek. Olvastam hogy sokan tennek fürdőbe.. Ok megértem.
De ha eleve új vezetéket teszek, és az az első (áramvédő) amin keresztül megy, akor az ugyanazt a védelmet nyújtja a fürdőben, sőt az egész házban nem?

Igen. Ha a bejövő vezetékeknél van, akkor az egész ház védve van.

Most hirtelen nem képzik, hogy is van, de egy háromfázisosnál ha csak az egyik fázisnál van átütés, akkor lekapcsol mind a három nem?
Hogy jobb, külön tenni, vagy egybe? (ha egyik fázisba van gond, ne dobja le a többit)

Igen elvileg (műszaki szempontból) elég egy, ami az egész házat védi. Viszont gondolj bele, mondjuk beázik valahol a vezeték a falban, lekapcsol az ÁVK, te pedig villany nélkül maradsz az egész házban. A hiba kijavításához pedig szükség volna villanyra, de a hiba miatt nem tudod visszakapcsolni. Ha több ÁVK van felszerelve akkor egy másik áramkörről tudsz villanyt szerezni a munkához.
FIGYELEM! Az ÁVK-kat sorba soha nem kötünk! Ez nem kismegszakító, hogy van egy nagy (pl. 25A-es), amivel az egész házat levéded és utána sorba felteszel a különálló áramkörökre több kisebb (pl. 16A-es) kismegszakítót. Hasonlóan kell mint a mellékelt rajzon.

Igen, épp ezt mondom. Ha egy valahol hiba van, lelökné az egész házban.

Az is kérdéses, ha van 3 fázis, általában születik egy 3 fázisú gép is. Annak viszont csak egyben lehet.

Miért nem? Bevett gyakorlat, természetesen lépcsősen van értelme. Rendszeresen találkozok ilyen megoldással. Persze most nem otthoni környezetről van szó ahol elég egy is, de a soros (egymás utáni) kötés tilása nem hogy tilos, sok helyen el is várják, így készíttetik az elosztószekrényeket.

Ne variáld túl. Ha új a hálózat, nem old csak úgy le. A hibás készüléket kikeresni pedig kb. gyerekjáték.

Jogos.

Ezért nem folytam bele ennyire.
Igen, én is kötöttem már így elosztószekrényeket, de az ipari áramelosztásba szerintem nem kell itt belemenni. A nyáron kötöttem(tünk) olyan ÁVK-t, aminek az üzemi átfolyó árama 2500A! Áttételes mérés, a tekercsen 100x10-es rézsínek vannak átvéve, 300mA az érzékenysége. A helyi malom új automatizált raktárában van felszerelve, tűzvédelmi okokból. És persze ezután minden gépnek megvan még a saját ÁVK-ja.

Ezt a kiegészítést nem tetted bele, ezért érthető félre. Egyébként volt olyan kuncsaftunk, aki külön kérte, hogy két Fi-relét építsünk be a betáp oldalon, közvetlen egymás után. A miértre csak annyit mondott, biztos-ami-biztos. Elnézve egy-két ÁVK belső részét, még érthető is a dolog...

Beéső része...
Ha már így, akkor milyen az, amiből ,,elég egy is,,?

Két "A" típust szereltünk be, ma már igen csak van értelme a dolognak, lévén sok gépnek kapcsolóüzemű tápegysége van. Az ilyen típusokban van pár elektronikai alkatrész is, nem csak egyszerű tekercsek.

Cimborám beszerző vill. szer cégnél. Nekik kínáltak ÁVK-t projekthez, projekt áron 2200 Ft körül a 4 P, 30 mA-est. Hozzátette a kereskedő, hogy 10 -ből általában 4 már a beüzemelés után nem jó. Nem értem, hogy engedhetik meg, hogy szemetet forgalmazzanak?! Azon kívül, hogy leesett az állam, megerősödött bennem az a gondolat, hogy csak kipróbált, nagy gyártó terméke (bár ez is csalóka lehet) és, ha lehet, akkor "A" típusú.

Szerintem.

Egy elrettentő "felújított" lakás képei, (föld-nulla összekötések).
Első probléma volt, hogy a szobai dugaljba csatlakoztatott asztali számítógép háza csípett. Oka: földelt típusú dugaljakat úgy szerelték fel a régi MM-fal vezetékes szereléshez, hogy nem építettek ki földelő vezetéket.
Utólag én kiépítettem, továbbá raktam fel FI-relét.
Ekkor kiderült, hogy néhány dugaljba fogyasztót dugva, az leoldott. Kiderült, hogy néhol a dugaljnál a föld és nulla pontot átkötötték, lévén földelés potenciál hiányában.
Volt olyan dugaljak is melyeknek nulla és föld potenciálja sem volt, ezt a gáz csőhöz kötve biztosították. Természetesen ezt sem tűrte a FI-relé.

Ha már elrettentés.
Ezeket az időzített bombákat nemrég likvidáltam le.
Ugyan akkor amikor ezeket:Bővebben: Link.

FI relék bekötése nálam így valósult meg (egyik lakásban, ahol 1 fázis van, illetve a másikban, ahol 3 fázis van)