Rendben, köszi.

Ritka az ilyen segítőkész szakmai közösség

Szia! Ezzel pont nem mert a felirat szerint, csak 2,5-ösre jó. De a minap vettem olyan Wago-t, ami 08-2,5-ig jó. Azzal meg lehet kötni. Hozzáteszem, ha csempeburkolatú a helyiség, akkor azért a kötésmódot nem ártana átgondolni a pára miatt. Nem szerencsés a kötődoboz használata sem - ha alulra kerül, de a dugaljnak is jobb lenne csapfedelesnek lennie. Sajnos a fotókról a beépítési magasság sem derült ki. Így a megoldás fi relé lehet még, ha igazán korrektül akarod megcsinálni.

Én szemet szoktam hajtani a drót végére a csavar alá, akkor különféle keresztmetszetű drótok is befogathatóak egy csavarral De ettől függetlenül nem támogatom a keresztmetszet változtatását.

A szem hajtásával azért van egy kis gond - nehezebben szerelhetővé teszi a szerelvényt. Sok esetben kénytelen az ember áram alatt is megoldani a kötést - a szemes megoldást szinte lehetetlen áramütés, vagy véletlen zárlat nélkül megúszni. Persze egyértelmű, hogy áramtalanított szerelvényen kell dolgozni - ez csak szőrszálhasogatás volt a részemről is. Azért a végeredmény érdekelne - főleg az IP és érintésvédelem oldaláról...

Nagyon odafigyelve nem lehetetlen áram alatt sem, épp néhány hete csináltam ilyet, de tény, hogy ha nem muszáj, akkor inkább én sem csinálom áram alatt. Csak itt közben mások is dolgozni akartak, meg sötétedett is már, és nem akartam lekapcsolni az egész házban az áramot (régi ház, egyetlen biztosítékon keresztül megy minden, az nagyjából teljesen esélytelen, hogy abba belemenjenek, hogy több biztosítékra szétosszuk, mert "működik így is")

Wagózva is lehet 2,5-essel is folytatni, más kérdés a konnektor eleve keresztmetszet csökkenés ( max 16A van a legtöbbre írva) de ez már csak kötözködés....Éppen nemrég nézegettem, a világítás kapcsolók egy részére 10A van írva, akkor ahhoz milyen biztosíték kellene, ill ezt vajon ki tartja be?

Világításhoz részemről 6A-es biztosítékot rakok, attól több még nem kellett sosem. Konnektorhoz 10A a szokásos. Ahol komolyabb fogyasztó várható, oda megy 16A. Háromfázisú konnektorok 16A-t kapnak, mert nem véletlenül üzemel egy fogyasztó három fázisról. Ettől többre nem mondom, hogy nem volt még szükség, de nagyon ritka az ilyen eset.

Világításkapcsolók jó része 6A, főleg az olcsók. Az fölé nem érdemes biztosítani, hátha valaki egyszer kapcsolót cserél....

Sok olyan eszköz kapható, amibe nemhogy szemet nem lehet belebújtatni, de még csavarja sincs. Ez utóbbi aljzatokra nem jellemző, de előbbi gyakori ott is.

Halkan jegyzem meg, hogy tilos sorolni már a konnektorokat, hanem egy önálló kötéspontban csillagpontosan illik belekötni. Ez azért van így, mert ha a sorolás elején kilazul valami, akkor az össze további aljzatot érinti a hiba, ami rossz esetben éppen a védővezető és ki sem derül addig, amíg baj nem történik. Hivatalosan minden aljzathoz önállóan kell vinni a 3 vezetéket. Nyilván ez nehezen betartható, de a védővezetőt érdemes úgy kötni, hogy egy wago-ból mindbe önállóan. Ez csak tipp inkább, mint kötekedés.

Hacsak tehetem, kerülöm is az ilyeneket

Ezt hol olvastad?

Üdv az uraknak!

A mellékelt táblát kellene lecserélnem és beiktatnom egy Fi relét is.
Ha jól értelmezem ezek a kismegszakítók a nullát is megszakították?
Bal felső a fázis "be" bal alsó a fázis "ki", jobb felső nulla "be" jobb alsó nulla "ki"?
Az új kismegszakítóknál a nullákat egyszerűen kössem össze a kötődobozban?
Mivel ezek még jó öreg alu vezetékek úgy gondolom max 10A-es kismegszakítókat tehetek be.
Fi reléből csak 25A-es van, ez remélem nem gond. Végül is "csak" az életvédelmi funkciót kellene ellátnia.
Mellékelek egy "Mórickarajzot" az elképzelésemről.

Ha lehet - inkább semmit nem szakítottak meg. Ha az EBA meghibásodik, úgy tesz mintha leoldott volna - de mégis kint maradhat az áram. Ahol találkoztam vele le is cseréltem, mert életem második megrázó élményét egy ilyennek köszönhettem. Nem korszerű védelem. Cseréld le kismegszakítókra! Ma már fillérekért lehet kismegszakítókat venni. Helytakarékosabb, biztosabb a megszakítóképessége is - ezeknél még a mostani 6kA-es változatok is sokkal jobbak. Ha azért lenne gond, mert a kismegszakító túl gyors, akkor még mindig lehet Neozedet, vagy kapcsolós olvadóbiztosítót is használni egy-egy helyen. Amúgy a rajz logikailag jónak tűnik. A lényeg, hogy a fi relé utáni és előtti nulla ne legyen keverve.

Nem olvastam, hanem 2 hónapja vizsgázás előtt kérdeztem rá a tanárnál többed magammal. De találtam cikket is, ahol erről ír egy villanyszerelő, igaz ez nem szabvány és nem tananyag.
A felfűzött konnektor szerelésről néhány gondolat
Nem mondom, hogy így csinálnám, mert hatszor annyi anyag és munka, de a leírtak megfontolandó.

Anno a tanárunk szóról szóra ezt mondta el, pedig kétlem, hogy a cikkből idézett volna.

Vannak dolgok, amiket a gyakorlat hoz magával. Pl. hogy védővezető szálat hagyjuk hosszabbra a többitől, hogy szakadásnál az szakadjon ki utoljára. Egyes gyártmányoknál már úgy is képezik ki a vezetékrögzítést, hogy ez teljesül egyforma hosszak esetén is.

Szia! Én csak a személyes, 3 évtizedes tapasztalataimat osztanám meg ez ügyben. Anno egy régi motorossal kezdtünk és ő mondta, amit azóta is tartok és soha nem volt emiatt gondom. 3db-nál több dugaljat nem jó felfűzni. Ez persze annyit finomodott, hogy azért messze nem mindegy mekkora távolságokról és mekkora terhelési viszonyokról van szó. Ha például egy médiaszekrény mögött kell 4-es dugaljat felfűzni - nem hiszem, hogy gond adódhatna. Ha azonban egy épületben 10 dugalj egymástól 10-10m-re van sorba fűzve - abból sok baj adódhat. Ami viszont meggondolandó: A németek nem nagyon gyártanak 4-nél nagyobb sorolókeretet. Így egy csomópontban 4-nél többet egyébként sem tud az ember felfűzni egy sorolókereten belül. Én megmaradtam a kis 3-as szabályomnál, nyilván nem mindegy, hogy általános, esetleg takarító dugaljról van szó, vagy az említett médiadugaljakról. Persze a kábelezés sem mindegy, mert sok esetben a 2,5-es vezetékkel is mellé lehet lőni, mivel sprődebb, nehezebben szerelhető - emiatt van, hogy nehezebb meghúzni a szerelvény csavarját, mint egy 1,5-es esetében, emiatt akár még veszélyesebb helyzeteket is teremthet. Kivételek a rugós bekötésű szerelvények, ahol a szorítóerő nagyjából állandó. Megfontolandó maguknak a dugaljaknak is a határterhelése. Ha 16A-el kalkulál az ember - máris látható, hogy azért van még szűk keresztmetszet - a kismegszakító. Ha ugyanis pld. 10 dugaljat fűznék fel (amit persze nem teszek), de összesen 16A-re biztosítom - akkor elég nehéz túlterhelni. Kivéve - ha jön egy szaki és "okosban" megoldja a kismegszakító cserét, mert azért is el lehet kérni egy zörgős papírost - aztán utánam a tűzözön.

Sziasztok, érdek kis eszmecsere, tetszik. Sokat lehet belőle tanulni.
Nem tudom hogy a magyarországi konnektorokat hogyan gyártották, illetve gyártják. Nálunk régen, a volt Csehszlovákiában a konnektorok elő voltak készítve a felfűzésre, szabványosan. A képen látható módon, egy drót, egy csavar. Minden konnektorban két csavar volt, az esetleges felfűzés miatt. Persze a csavarok kilazulása miatt ez is veszélyes lehet, de mi a garancia arra hogy a elágazásnál nem lazul ki a kötés? Ha jól tudom, réznél évente, alumíniumnál félévente utána kellene húzni a csavaroknak. Az meg hogy ezt ki teszi meg? Jó kérdés.

Mindenhol kilazulhat a csavar...Itt csak arról van szó, hogy ha a csillagpontnál lazul ki akkor csak azon az egy konnektoron szűnik meg a földelés, ha a felfűzésesnél lazul ki, akkor az összes utána következőnél megszűnik.

Itt is találkoztam olyan prodax/schneider gyártmánnyal, ahol elő van készítve. Azt gondolom, ha ilyet használsz, akkor az nem a te felelősséged, a gyártó garantálja, hogy így is jó lesz a végeredmény. Mondom, nem feltétlen értek egyet a dologgal, de azóta jelentősen átgondoltam a dolgot. Én ilyesmit egyelőre úgyis csak magamnak készítek.

Az egy külön érdekes gondolat, hogy a rugóerős csatlakozások jobbak mint a csavarosak, mert elvileg nem tudnak kilazulni és nincs újrahúzási igénye. Villamosmérnök srác győzködött erről minket, hogy miért sokkal jobb a csavarosnál.

Az az igazság, hogy az erre vonatkozó szabvány nincs a kezemben. azt se tudom hirtelen hol keressem (biztos valamelyik 60364-es), de azért nem szánok 40000Ft-ot a megvételére, hogy ezt kikeressem.

Nem tudom, én majd ha a házamat fogom befűzni sodrott vezetéket fogok használni, minden konnektor fölött elosztó doboz, gerincvezetéket alkalmazva, az elosztásoknál összetekerve, leforrasztva, majd zsugorcsővel leszigetelve. A konnektoroknál, érvéghüvely (szemes). Természetesen keresztmetszet csökkenés nélkül. Szobánként biztosíték, külön a világításra, ami hasonló módon lesz elkészítve mint a konnektor hálózat. Minden nagyobb fogyasztó külön biztosítva. Vizes helységekre 10, száraz helységekre 30 mA-es ÉV-relét használva.
A rugós kötőelemek meg, egyszer minden feszülő anyag elfárad, elpattan. Illetve ezekből láttam már olyat amit simán le tudtam húzni a drótról. És nem valami névtelen gagyi volt, hanem egy neves nagy villanyszerelési cég terméke (TRA...N). Hamarosan meg fogok vizsgálni egy régi házat ahol még az 50-es években készült a szerelés vászonszigetelésű alumínium dróttal, beszámolok róla, hogy ennyi év alatt mi lesz a kötésekből, illetve csavarokból.

Azt biztosan tudom ,mert tankönyvben is volt, hogy forrasztani tilos.
A magyarázat erre az volt, hogy a forrasztás rideg kapcsolat és évek alatt a hőtágulás miatt repedések keletkeznek, amik tovább rontják a vezetést, jobban melegítenek és öngerjesztővé válik a folyamat. ennek ellenére szerintem összesodort vezetékek összeforrasztása nem okozhat gondot. A rugó is kilágyulhat, az igaz. Meg kell nézni, hogy a gyártó mennyi időt garantál. Nyilván az sem 100 évre készül.
Ki lehet húzni, ha erőlteted, de jobbra-balra forgatva könnyebben kijön. Elvileg ez után el kellene dobnod a kötőelemet, mert a kiráncigálás után nem biztosítható a kontaktus jósága. ennek ellenére akadt a kezembe már olyan wago gyártmány, amin jelölve volt, hogy forgatással a vezeték kihúzható belőle.

Bizony, nálunk az MSZ kimondottan tiltja az általad említett okok miatt a forrasztásos kötést. A kollégánál viszont nem az MSZ érvényes. Ahogy olvasom, úgy akar szerelni, mintha nálunk lenne(uniós jogharmonizáció!). Csavaros vs. rugós: alumíniumnál a csavaros nem jó, mert eléggé puha fém. Réznél szerintem mindegy.

Ezzel az volt a gond, hogy erőltetés nélkül lehetett kihúzni a drótot. Pedig a ráírt keresztmetszetű volt belenyomva. Szinte lötyögött. Azok meg amik 1-2,6-ig használhatók azok meg egyszerűen bennem bizalmatlanságot keltenek. Ami mindenre jó, az a gyakorlatban szinte semmire.
A legtisztább megoldás az lenne, ha minden konnektorhoz külön drót lenne húzva a kismegszakítóktól, illetve PE és N sínektől. Évenként utána húzva a csavaroknak. Szerintem nem létezik olyan módszer amiben nincs hiba,olyan meg pláne nincs ami örökre maradandó. Ezzel pont az a baj, ha már egyszer elkészült, akkor amíg baj nem történik senki nem törődik a karbantartással, állagmegóvással.

Akkor viszont érdemes lenne elgondolkodni rajta,hogy jobb lesz-e ha egy ilyen lesz bedugva egy egyedülálló dugaljba amit jó esetben a kínaiak 1mm2 -es vezetékkel "szereltek".Én például itthon a számítógéphez 4db dugaljat építettem ki és láncolva vannak.Az elosztóban pedig 16A-ra van biztosítva,tehát akárhova "dugok" nagyobb teljesítményű fogyasztót a 16A az adott marad,ha pedig a kötések nem bírják akkor ott a szereléssel van gond.Persze azt a részét én sem támogatom,hogy egy lakásban az összes dugalj legyen csillgapontosan kötve,de szerintem egy leágazásban ha kell 4db dugalj akkor felesleges mindet külön kötni.

E..ON 4P túlfesz. levezető 30 rugó helyből. Ha a Fi relé megért annyit, akkor ez is.

Ezzel vitatkoznék, ha nem baj. Én már láttam réz vezetéket szétlapulva a csavar alatt. Jobban szét volt lapulva, mint a forrasztott. A forrasztásról meg, jó minőségű ónnal, nagy hőfokon, ólmos ónnal való forrasztás, pláne ha nem melegszik számottevően és nem feszül akkor nincs baj. Tisztában vagyok vele, hogy az ónozást tiltja a szabvány, csavar alá soha nem ónoznám a drótot, oda érvéghüvely való, de elosztáshoz szerintem jó. Szerintem ez a kis eszmecsere jó, mivel tanulhatunk a leírtakból, új hibák, hátrányok és előnyök kerülhetnek elő, olyanok amikre nem is gondoltunk, én például arra hogy a forrasztás el is törhet nem gondoltam. Kíváncsi lennék, hogy nagy teljesítményű ipari gépeknél hogyan vitelezik ki a kötéseket, elosztásokat. Ezeket érdekes módon az általam eddig látott oktatófilmek elég felületesen kezelik, készpénznek veszik.

Szerintem itt arról van szó, hogy Te mint villanyszerelő védd magad, miközben szakmailag is helyesen cselekszel. Egy ilyen elosztó nem a Te felelősséged. Azt döntse el ki-ki maga, hogy az aljzatba ki mit dug bele.
Ha emiatt hal meg valaki, akkor nem fognak elővenni, ha viszont az aljzat miatt, akkor meg esetleg mindenbe bele akarnak kötni majd a bíróságon. Én nem szerelek házakat, csak redőnymotorokat kötök be, szóval a gyakorlatban csak annyira vagyok benne, amit ez igényel és amit itthon évek óta bütykölök, de van ami gyakorlat nélkül is belátható dolog. Arra nem számíthatsz, hogy ha van 3 aljzatod, akkor majd megmondod Julcsi néninek, hogy az első kettőbe még oké a porszívó, de hát a harmadikba már csak a laptoppot dugja bele...