Na várjunk. Mi jön be a házba 3F+N vagy 3F+PEN? Ugyanis nem mindegy! Utóbbi esetben a képen van a szabványos kialakítása a PEN szétválasztásának és az EPH kialakításának. De ezt, ha csak N jön be akkor nem csinálhatod meg!

Honnan tudom hogy PEN vagy csak N jön be a 3F mellett? A PEN az a vezetékszakasz ami egyszerre tölti be a védővezető és a nulla szerepét. Ha 3F+N jön be akkor is az N a csillagpontnál le van földelve ami elvileg 0 potenviálon van és lakásoknál általában ezt szoktam a FÍrelé előtt szétválasztani. Gyakorlatilag a bejövő N (a FÍrelé előtt) osztom a földsínre és a fírelébe. Onnan a földsínről viszem a védővezetőt minden körre. Ez a nullázott rendszer. Nem? Családi háznál le is földelhetném egy szondával a bejövő N-t, mivel az már úgy is le van földelve, nem?

Meg kell kérdezni a szolgáltatót, hogy TT, TN-C, vagy TN-S rendszer van a helyszínen kiépítve. TT rendszer esetén csak N (kék színű drót) jön be a házba, de ezt nem oszthatod szét PE (zöld-sárga)-re és N(kék)-re, ez csak üzemi nulla. TN-C rendszer esetén PEN (szabványos színe zöld-sárga) jön be a házba, ezt a linkelt képen lévő szereléssel oszthatod szét PE-re és N-re. TN-S rendszer esetén külön jön be PE és N is, de a tied biztos nem ilyen.

Hibás link törölve.
-moderátor-

Köszi a rajzot ezeket értem, de tegyük fel hogy TT rendszer van. 3F+N jön be és a védővezetőt én alakítom ki egy földszondával és erről viszem az EPH csomópontokba a földelést, plusz minden készülék testéhez vagyis az elosztószekrénybe innen kötök rá a földsínre. Ez egy TT rendszer lenne ez rendben van. A kérdés hogy a bejövő Nulla vezetőt is földelhetem-e. A rajzon nincs összekötve de gyakorlatilag lehetne, nem? Mivel a 3 fázisú generátor csillagpontja minden időpillanatban 0V. Innen jön az N vezető a 3F mellett. De ezt a pontot le is földelik a transzformátoroknál és a generátoroknál is, tehát ezt a Nullavezetőt én is leföldelhetem az elosztószekrénynél, de ha nem földelem le akkor akár szétosztom a földsínre és a fírelébe(N) és mindenféle földszonda nélkül is használhatom védővezetőnek is.Nem?

A képen a TN-C-S rendszernél van olyan amire gondolok. Azt hiszem talán akkor lehet ilyet csinálni ha legalább 10mm2-es keresztmetszetű a bejövő N. Ilyenkor ezt nevezhetjük PEN-nek is.

Ez így teljesen rendben van.
A hiba amit elkövettél:

Na ez az amit nem lehet! TT rendszert feltételezve, a bejövő N vezetőt a fogyasztók N pólusára kötheted. Földelést pedig egy jól kiépített földelőszondával készítesz. TT rendszer esetén az N és a PE a fogyasztói oldalon nem köthető össze és az N nem osztható szét PE-re és N-re, úgy mintha PEN volna, mert akkor az a hálózat már TN-C és nem TT.
Hogy miért? Ha a generátor (gyakorlatban ez a 22kV/400V vonali trafó szekunder tekercsét jelenti) messze van, és a rendszered TT akkor a fogyasztóhoz érkező N vezetőn jelentős potenciálemelkedés keletkezik és ez a fogyasztói oldalon mint a hálózati feszültség csökkenése jelentkezik. Ha te a N-t leföldeled a fogyasztónál ebben az esetben, Kirchoff törvényei alapján az üzemi áram egy része a föld felé kezd el folyni. És akkor képzeld el, hogy mi történik ebben az esetben, ha mondjuk a szolgáltatói vonalon N szakadás történik, te pedig a fogyasztónál az N-t választottad szét PE-re és N-re, de földelőszondát nem telepítettél (megsúgom, az összes földelt vázú készülék fém vázán megjelenik a fázis, sőt az EPH ponton keresztül a víz illetve gázhálózat csövein is. Szerencsétlen eseteben a fél utca lakosságát likvidálod). Egy ilyen húzás után a "műanyag lakat nem rohad le rólad", ahogy apám szokja mondani.
Ha van földelőszonda akkor a helyzet kicsit jobb, de itt is fennáll a veszélye annak, hogy potenciálemelkedés lép fel és a megérinthető fémrészek "csípni" fognak.

Jó sok hiba van a belinkelt képeken. Tőled azért nem ezt várnánk (még ha csak úgy találtad is a neten)...
Például az első ábrán, ahol a fázisra rá van írva, hogy nulla

Holnap kerítek másik szerelőt, most kíváncsiságból kipróbáltam egy PC monitorral ugyan azt a konnektort, mosógép nem volt bedugva, a csípés ugyan úgy meg van. Így már biztosan nem a gépnek van baja, hanem a földeléssel vagy a hálózattal.

Bocsánat, bevallom nem vizsgáltam át tüzetesen a képet. Mindjárt szólok egy moderátornak, hogy törölje a linket.
A mellékletben töltök fel jó képeket, a saját §21 tankönyvemből. Az ábrák szlovákul vannak, de ennyi nyelvi nehézséget talán áthidaltok.
Mármint nem én írtam a könyvet, csak az én tulajdonom.

Nekem az tetszik, hogy 16-17 évesen, ipari tanulóként, mindenféle szakirányú végzettség nélkül, nekiállsz tanácsokat osztogatni. És kinek nem inge, ne vegye magára, de kiváncsi lennék, hogy néhány hozzászóló miféle kvalitásokkal rendelkezik. Gondolom egy agyműtétet is elvégeznének, csak mert láttak pár filmet róla. Mondjuk az is hasonlóan életveszélyes.

Értem mit mondasz, de ez a veszély fenn áll akkor is ha a PEN vezetőt választod szét, mivel gyakorlatilag ugyan arról a vezetőről beszélünk. Egy N vagy PEN szakadásnál (szolgáltatói oldalon) valóban kikerülne a fázis a védendő felületre, de akkor már áram indulna meg a védővezetőn és a fírelé le is oldana 30mA-nél. Ez a TN-C rendszer, és ha jól tudom jelenleg Magyarországon a lakások 90% ilyen. Tehát nincs külön földelés (TT) hanem a bejövő nullát(kék) osztják szét PE és N-re a fírelé előtt. (Én legalábbis ezt tapasztaltam).
Most akkor honnan tudjam hogy a bejövő az PEN vagy N? Ha kék akkor N ha zöldsárga akkor PEN? Vagy ha legalább 10mm2 akkor használhatom PEN-nek?

Nem tudom eldönteni, hogy ezt most dicséretnek szántad, vagy nemtetszésednek adtál hangot amiatt, hogy MÉG nincs meg a végzettségem és "csak" tanulom a szakmát.
Esetleg írtam a hozzászólásomban bármit is ami nem állja meg a helyét? Mert szerintem nem.
Hidd el, pár év gyakorlat a hátam mögött van, mert mióta írni-olvasni megtanultam, tanulom a szakmát, régen csak játék volt, ma már életcél. Kb. 5 éve foglalkozok vele nagyon komolyan. Én már óvodában is elosztószekrényeket rajzoltam.

Nem lehet, hogy megtanulta a szakmát? Mellesleg nem saját kútfőből "osztja az észt", én észrevettem, mert figyelmesen olvasok. Mikor én végeztem (vill.gép szer.-tek.'67), a ~40 végzősből, kb. 4! tudott volna összeszerelni, tekercselni, javítani egy akármilyen villanymotort (kávé darálótól akár több megawattos turbó, vagy hydrogenerátort is). Ennyit a szakoktatásról. Mindig van néhány lelkes tanuló, aki többet tanul meg a szakmából, mint amire az iskola képes (vagy akar).

A TT N vezető és a TN-C PEN vezető között nem csak a keresztmetszet és a szín a különbség. Egyrészt a PEN vezetővel szemben sokkal magasabb követelményeket támasztanak (keresztmetszet, kötésmód, stb.) Egy TN-C PEN vezető adott távolságonként földelve van, míg a TT N vezető nincs (lásd az előbb feltöltött képeken). Nálunk a szabvány előírja, hogy a PEN szétválasztás előtti 50m-es szakaszon földelőszondát kell elhelyezni! Az estek többségében ez azt jelenti, hogy a fogyasztónál lévő PEN sínre van rákötve a földelőszonda. De a mi házunkban például nincs földelőszonda, ugyanis a házunk előtt van a szolgáltató szakaszolószekrénye, ahol is a PEN újra földpotenciálra van hozva és mivel benne van az 50m-es távolságban így nem kellett nekünk is külön földelni.
Ezen a képen lévő felső ábrán szépen látszik, hogy miről beszélek.

Oké, köszi. Akkor hogy derítsem ki hogy a bejövő az PEN, vagy N? Ha PEN akkor csinálnék egy földszondás földelést és összekötném vele utána elágaztatnám N-re és PE-re. Vagyis csinálnék egy TN-C-S rendszert. Ezt találom a legbiztonságosabbnak és innen már tudnék normális EPH csomópontokat kialakítani.

Szia! Egyértelműen írtam, hogy lehet ennek is és annak is baja egyszerre. Azaz attól, hogy rossz a hálózat - a mosógépnek is van hibája.

Meg kell kérdezni a helyi áramszolgáltató SZAKemberét (ne az ügyfélszolgálatost, mert az nem biztos hogy tuja).
Ha PEN akkor ezt a rajzot kövesd, ha így csinálod minden rendben lesz. A sorrendre is figyelj, mert a vezetékek bekötése hierarchikus. A földelőszonda azért a "HUP" sínre van kötve, hogy ha a HUP sín és a PEN sín közti átkötéssel valami hiba lesz, az EPH rendszernek akkor is biztos földelése legyen. A szolgáltatói oldalról érkező PEN vezetéket egy külön PEN sínre kösd, ide kötöd a HUP sínről érkező vezetéket is és innen kötsz át (min, 10mm²) zöld-sárgával a PE sínre és szintén min. 10mm²-es kék dróttal az ÁVK (FI-relé) bemeneti nullpontjára, az ebből kijövő szintén 10mm²-es kék dróttal pedig mész a nullhídra. A kialakított földelőszondát mindenképp le kell méretni, hogy megfelel e az előírásoknak (nem elég egy vasdarabot elütni a földbe). A HUP sínre kötöd be az összes vezetéket ami az EPH pontoktól jön, ha a távolság az EPH pontok között és a HUP ín között nagy akkor egy 10mm²-es zöld-sárga dróttal a HUP sínről elmész és az EPH pontok körül kialakítasz egy EPH sínt is, a 10mm²-es zöld-sárgát ide kötöd és az összes EPH pontról jövő drótot is.
Viszont bármilyen hiba esetén felelősséget NEM vállalok, mert ennek gyakorlati kialakítása nem fórumtéma! A hozzászólásaimat csak azért írtam le, hogy egy kicsit beleláss, hogy mi miért van, de nem célom velük villanyszerelőket oktatni interneten keresztül. Ez nem olyan téma, amit pár hozzászólás alatt meg lehet tanulni. Ez csak arra jó, hogy egy kicsit közelebb kerülj hozzá. Itt egy hiba emberéletet követel és nem egy hibás alkatrész lesz az ára!

Szia! Tovább próbálgattam egy földeléses hosszabbítóval. A fürdőben lévő 2 különálló konnektoron ( egymással szemben lévő falon vannak) jelentkezik ez a hiba. Másik helyiségbe bedugva a hosszabbítóba a mosógépet nincs csipkedés.

Értem, köszi. Nem lesz semmi gond nem kell félni. Gyakorlatilag elektronikai műszerész vagyok, de 2 éve már villanyszerelőként dolgozom. Általában panel lakásokat csinálok ahol rendszeresen TN-C rendszereket alakítok ki, de TT rendszert még nem csináltam ahol földszondázni kell. Köszi mindent, tényleg sokat segítettél.

Tehát ha PEN vezető jön be akkor földszonda, EPH csomópont, azt összekötöm a PEN-nel a PE sínen, onnan leágaztatom az N-t a firelé N bemenetére. Ez így TN-C-S rendszer.

Ha csak N jön be, akkor földszonda, EPH csomópont, innen viszem a PE sínre de nem kötöm össze a bejövő N-el hanem azt egyenesen viszem a fírelé N bemenetére. TT rendszer.
Eddig jól gondolom?

Az első verziónál elhagyhatom a földszondát? A PE sín lenne az egyik EPH csomópont.

Szivemből szóltál. Igaz eltel írásod alapján a Te iskolaéveid és az enyém között egy kis idő. A helyzet nem változott. Aki szorgalmas és akar valamit, az megtalálja a számítását és egy-egy cégen belül is megbecsült lehet. Aztán vannak akik nem akarnak.

A kép szerintem a kérdésedre választ ad.

Ez jó, köszi. Gyakorlatilag akkor mindenképp kell földszondát telepítenem az EPH-hoz. Ha meg van földszonda akkor meg tök mindegy hogy PEN vagy csak N vezető jön befelé. A PE sínre csak a földszonda fölötti EPH csomópontból viszek földelést.
Földszondának egy 1.5m-es tüzihorganyzott jó lesz? Bővebben: Link

Földelőszondának inkább ezt :Bővebben: Link és 2m.
Ennek nagyobb a felülete ami a talajjal érintkezik.

Jónak jó, csak nem biztos, hogy elég. Ez függ a talaj minőségétől, stb. Nálunk minimum 3 darabot ütnek el, és elő van írva, hogy egymástól milyen távolságba kell lennie, ahhoz, hogy hatásos is legyen. Ezt, hogy mennyire jó, le kell mérni, ez az ú.n. földelési ellenállás mérés. Erre spéci műszer van, nem multiméterrel csinálják!
Ja és a szonda tetejének a fagyhatár alatt kell lennie!

Szerintem nézd meg te is a képet, ha így van megszerelve és nem hiányzik semmi , akkor továbbléphetsz a hiba keresésben. Ha hiány van, előbb azt kell pótolni.

80cm mélyen kell lennie a tetejének????
Én a föld szintjéig akartam leütni és a rajta lévő köracél akartam bekötni az EPH sínre. Nem tudom milyen hosszú rajta a köracél, ha azt kihajtom akkor meddig megy le. De azt úgy kell, nem? Azt a köracélt ami rajta van azt kell bekötni az EPH sínre? A sínt meg persze egy dobozba raknék a föld felett.

Gyuszo: köszi

Megnéztem. A víznek külön nem tudom van-e földelése, de gondolom van, az nem tudom jelent-e valamit, hogy földben jön a víz fém csőben. A gáz szintén, de annak tudom hol van földelése leütve külön a földbe. A villanyórától szintén jön egy földelő vezeték, ami egy köracélhoz van kötve, ami megy le szépen a földbe. Az oszlopról bejövő 220 vagyis 380, mert nálunk van 3 fázis, ott is van földelés, bár a villanyos gyanakodott arra, hogy ott lehet hibás a kontakt, mert 4-5 éve cserélték a teljes villamos hálózatot a faluban oszlopokkal együtt, és azóta pár helyen előfordult rázás, de azokban az esetekben minden érintésre rázott még a kerti csap is.
A képet nézve FI relé nincs ha jól látom, mert jön be a 380, ami 3db 25A-es kismegszakítóba megy, ezek D típusúak. Innen megy az órákba, aztán onnan a kisebb megszakítókhoz, ezek utána a házba. A 380 az kint van műhelyben használva néha, a házba nem jön be.
Hosszabbítóval körbe mentem majdnem az egész házon, és csak a fürdőben lévő 2db konnektor esetén fordul elő a gond, vagyis ha oda van bedugva olyan eszköz, aminek földelős a dugasza.

A leírtak alapján több hiba is van és hiányosság. Ezt kell megszüntetni, nem neked, hanem aki ért is hozzá. Ennek életvédelmi szempontból szakszerű szerelésnek kell lennie.

Igen. Ugyanis a fagyhatár feletti része télen mintha ott sem lenne.
Hogy milyen hosszú rajta a köracél, nem tudom, amiket nálunk használnak azokon nincs. Telepítéskor van ráhegesztve egy olyan hosszú horganyzott köracél, amilyen kell, majd a friss hegesztés felületkezelve van, hogy ne tudjon a föld alatt rozsdásodni. Majd a bekötése pedig ilyen.

Nem sok földelést püföltem még le, de én is így csinálom. Legalább 80 cm (nyílván van, hogy nem megoldható), viszont én a 3 méteres T vagy kereszt földelőket preferálom. Köracél ráhegeszt legalább 10 cm hosszan, majd horganyspray és végül bitumenes tetőjavító rámelegítve a hegesztésre. remélem egy darabig kitaranak.

Itt is apámék így csinálják, pedig ők rengeteget elkészítettek már. A nyáron volt lehetőségem részt venni ebben is, azért tudom. Van, hogy többet is elütnek a szondából, attól függően hogy a "TERROMET" (földelési ellenállásmérő) mit mutat.
Magát a TERROMET-et már nem használják, mert ez egy nagyon régi műszer még a 60-as 70-es évekből, de a név rajta maradt.
Azután szokják azt is, hogy ha új építésű a ház akkor alapozás előt a fagyhatár alatt egy horganyzott acél szalagot fektetnek az alap alá, ezt hozzák fel mint földelőszondát, és ezt a szalagot hozzákötik még a vasbeton alap vasazásához is.