Akkor is ez van, ha a folyasztószert eltávolítod? Milyen forraszanyagot használsz? Üresen, csak az IC foglalatot mérve is van ellenállás két láb között?

Fahrenheit forrasztókenőcsöt használok. Nem próbáltam még eltávolítani, de ez volt az egyik tippem, hogy az okozza az ellenállást. Ha üresen mérem, akkor nincsen ellenállás. Köszi a tippet, mindjárt megpróbálom eltávolítani.

Denaturált szesz, izopropil alkohol, tisztaszesz...

Köszi, megpróbáltam és most már nincs ellenállás

Bárcsak minden ilyen egyszerűen megoldódna!

A kínai papírral csinátam vasalást, és a papír pár helyen ráolvadt. Ti mekkora hőmérsékleten vasaljátok? Mi a technikája, mennyit kell vasalgatni?

Én laminálóval csinálom mert a vasaló hőfoka elég nagy ingadozást mutatott.
A laminálót kb. 180 fokra állítottam, kis méretű pannelt 5-ször küldtem át, tökéletes lett, nagyobb mératű panelt 10-szer küldtem át, de még voltak apróbb hibák ahol nem tapadt át a festék. Legközelebb valószínűleg emelem kicsit a hőfokot, meg többször átküldöm, hogy legyen ideje felmelegedni a panelnek, meg a hengerek se hűljenek annyira vissza.
Ennél a hőfoknál (180C fok) magától levált a transzeferpapír, semmi jele annak, hogy ragadni akarna a panelre.

És melegen vagy már kihűlt állapotban húzod le a fóliát a NYÁK-ról?

Megmértem, és vasaló 165-170 fok közti beállítással ment amikor vasaltam. Tehát nem is túl meleg, és lehet ott rontottam el, hogy amikor húztam le, akkor melegítettem, lehet meg kellett volna várnom, amíg lehűl?

Lehúzásról szó sincs! Leesik magától! Laminálás után pár percet várok, amikor már kézzel kényelmesen meg tudom fogni, leszedem a ragasztó csíkokat, és a papír már le is esik a nyáklapról. A nyáklap hőmérséklete laminálás közben ( amikor kint van és készülök újra átküldeni a laminálon) kb 100-120 fokos.

Akkor lehet egy kicsit vissza kellene vennem a hőfokot kb 150 fokig, és megvárni, hogy magától leesen?
Más milyen hőmérséklettel vasal?

Minden esetleges.
Leesik a papír ha a panelen 20cm vezető sáv van, de leesik-e ha 40cm.
Leesik-e ha teli GND-s...stb
Hőmérséklet, ha elég a 150C pl a 5x5cm panelnek, elég-e ugyan ez egy 10x8cm mérethez...stb
Örök kísérletezgetés.

Pár hete tettem fel a Ki mit épített?-be egy panelt... Bővebben: Link
Pontos méretre most nem emlékszem, de kb. 10x6cm.
Erről levált a papír. (szerintem rá sem tapadt!)

Az hogy leesik e a papír magától, meg átragad e a nyákra, az nem attól függ milyen hőfokon olvad meg a festék? Az meg elég változó.

Köszönöm, akkor így fogok eljárni, és a hőfokot visszaveszem 150 fokra.

Végre rászántam magamat, és rendeltem 10db 1mm-es carbid fúrót. Nem is értem, hogy eddig miért nem ilyennel fúrtam. Féltem, hogy eltörik kézben tartva a mini drillt, de nem. Igaz sima HSS fúrót sem nagyon szoktam eltörni.
Ti kézben milyen vastaggal fúrtok biztosan? 0.8mm-esnél kisebb lyuk nem igazán kell. Elgondolkodtam még kisebb és nagyobb fúró beszerzésén. Nagyban mekkora méretig van belőle, és mik a tapasztalatok?

Én például.: Bővebben: Link

És carbid fúrót használsz, vagy HSS-t? Amúgy nagy fúrógéppel nehéz fúrni, nekem egy minidrillem van, azzal nagyon kényelmesen lehet.

Mint ahogy azon az oldalon is írtam carbid-ot, de ha már ki van fúrva 0,8-as carbiddal akkor ha mégis nagyobb kell, pl. diódák, forrasztótüskék, stb., azokat már HSS-el csak árfúrom.

Köszi!

A carbid nem díjazza a lyuk bővítését? Vagy könnyebb beletörni?
Amúgy rendeltem 0.8mm-esből 10db-ot, és 1.1-2.0-ig is egy 10db-os készletet.
Nekem általában az 1mm elég mindenre, nem mindig kell kisebb, igaz ha nincs a panelen 2W-os ellenállás, nagy kondi akkor elég a 0.8mm-es. Majd meglátom hogyan birkozok meg vele.

Nekem néha még a cnc is töri a 0.8-ast p.l ha két luk nagyon közel van egymáshoz. Persze nagyon néha. Sebességtől is függ mege előtolástól. Igazából az 50.000-es fordulat lenne jó, de csak 25-öt tud a kínai aszinkron.

Üdv!
Van egy hiányos, német gyártmányú erősítőm, a '80-as években készülhetett.
Nem akarom javítani, csak kíváncsiságból letöltöttem a manuálját és egy érdekesség. A végfok kivételével a nyákvezetékezése akár ma is készülhetett volna, rézsút, 45 fokos törések, semmi különös. Azonban a végfok nyáktervét egy művészeti ambícióktól gyötört, vagy áldott ember csinálta, vajon van racionális oka, hogy ilyen lett? Telifóliára törekvés, vagy rejtett üzenet a múltból...?

Minek lemaratni annyi rezet, ha ott is maradhat. Kevesebb maratóanyag fogy. Szerintem ennyi.

Az az elgondolkodtató, hogy az összes segédáramkör, előfok, stb. mind "mértani", majdnem egyforma szélességű vezetősávok, semmi lágy vonalvezetés és nagyobb, lemaratott részek a lemezen. Van akik szerint az audio teljesítmény elektronikában áldásosabb a lágy vonalvezetés, mellékelek egy régi ipari elektronika lapot. Vagy még nem volt annyi számítógépes támogatás, vagy...

A szögletes vonalvezetés a számítógépes rajzolás miatt terjedt el, azelőtt kézi munkák születtek, felesleges lett volna erőltetni a szögletességet! Más oka nincs...
A teliföld pedig adja magát, mint legkisebb ellenállású vezeték! Ha megnézed, érdekes, "logikátlannak" tűnő, rejtélyes bevágások is vannak benne, ami célja nem feltétlenül csupán művészi hajlam, hanem az áramutak irányítása a teliföldön belül.
Nekem tetszik ez a nyák, valóban vannak benne tisztán művészi affinitásból született részek is(amennyire kivehető legalábbis)

Nagyon sokat segítettél, erre gondoltam legkevésbé, hogy irányítás és egyúttal teliföld...Amúgy ezek az ívelt megoldások jó ideje tetszenek. Van aki a teljesítmény audio technikában azért is vallja jobbnak az ívelt és teliföldes megoldást, mert a sarkoknál nem kívánt sugárzás lehet. Aztán vagy van, vagy nincs, akkor is az íves szebb a szememnek. Legutóbb a lentit csináltam, nem teljesen olyan, ami általam ideálisabbnak gondolt, egyelőre ilyet tudok. Vannak vezetősávokhoz túl közeli pad-ok, azok szellőző, teljes átmérőben furatok lesznek.

Ha nincs is szükség a "teliföldre", gyakran akkor is hatalmas rézfelületeket csináltak. Nem csak a földelés esetén, hanem a teljes panelon, - különösen ha gyengébb minőségű panelt használtak -, hogy a változó minőségű kézi forrasztás során elkerüljék a vezetősáv felválását. A hullámforrasztás és a forrasztás álló lakk maszk használatával erre később már nem volt szükség.

A saját véleményem szerint a nyák tervezésben régóta meghonosodott - szerintem rendkívül igénytelen - tervezési mód elterjedt lehet másutt is?
Van jóformán egyetlen nyomtatott szaklapunk, évtizedekik gyűjtöttem, beköttettem a példányokat.
Több, mint 10 éve csak megnézem a másnál fellelt, azóta kiadott példányokat és ami nem változott az a szögletes, irtózatosan igénytelen nyákok tervezése. Már az is ritka, ha rézsútosan letört vonalvezetés előfordul.
Vagy évtizedek óta ugyanaz az ember van megbízva ezek tervezésével, vagy egymástól tanulják (mérnökök, szakemberek!!!) ezt az ocsmány munkát, módot? A "gép" megtervezte, aztán ez letudva...
Én nem gyengeáramú elektronikákra szakosodtam anno, de néhány évtizede gyártogattatok, gyártok a saját terveim szerint. A valamikori, még az IBM 286-oson volt olyan nyáktervezőm, amit editálni se lehetett és ment a saját feje után és nagy kegyesen 12 óra "tervezés" után kiköpött egy hasonló nyáktervet. Jó, nem kellett gondolkodnom, de azóta sokkal-sokkal intelligensebb tervező progik vannak. A képeken van a "meghonosodott" száz számra, egy kaptafára készült nyákok egyike, aztán amit én csináltam digi-szerű áramköreimhez és van egy íves tervezet, csöves erősítőről egy szakcégtől, "csak" legömbölyítették a rezet...

Átmegyek a vizsgán?

Volt már veletek olyan, hogy a festék leázott maratás közben? Nekem most igen, de oly módon, hogy egyben, mintha matricák úsznának a marató felszínén.

Magától értetődik... Talán nem csak arról van szó, hogy restség süt a végtelenül sarkos, emiatt nagy kerülőket, kitéréseket mutató vezetékezés, biztosan nem tesz jót a működésnek sem. Ami van ahol tettenérhető, van ahol nem.