Az erősáramú villanyszerelésben az 1,5mm2 alatti keresztmetszet gyakorlatilag elfelejthető, ipari világításnál van hogy elvárják a minimum 2,5mm2-öt is. A kis keresztmetszet maradjon csak a mérő és vezérlő rendszerekben. Egy túlterhelés-szakadás, ívképződés és tűz esetén mennyit is spóroltál néhány 10ft/m-el?

Koncepció:
A távolság az épületek között viszonylag nagy, ezért én egyetlen betáp földkábelt vinnék a melléképületig, ahol lenne egy helyi kiselosztó. Szerszámtároló, nem műhely, ezért elegendő egy fázis, egy-két dugalj akár az elosztóba építve pl. Gewiss Q-DIN 5 moduláris elosztó, vagy Schneider Kaedra mini elosztó és kalapsínre szerelhető dugalj. Az elosztót inkább a zárt, védett térbe építve (bár a Kaedra hivatalosan is UV álló). Kábelbevezetésekhez tömszelencével.

A dugalj áramkört alapból ÁVK-val kell védeni. Jó esetben van már egy közös az egész főépület számára, de ha a melléképületnél van probléma, akkor az egész házban nem lesz villany. Ezért én a betáp földkábelt a főelosztóból, de a fő ÁVK előttről ágaztatnám le egyetlen kismegszakítóval, a végponti kiselosztóba meg beépítenék pl. egy 2P 40A/0,03mA A típust, ami minden áramkört, vagyis a világítást is védi. Én nem szeretek a határon biztosítani semmit, ezért a világításnak az ÁVK után egy B6A-t/1,5mm2, a dugaljnak B13A, max. C13A-t/2,5mm2 tennék.
(Igazából minden egyes kábelnek a maximális biztosítását külön-külön kellene meghatározni, az elhelyezésétől, környezetétől, esetleges kábelkötegektől függően. A környezeti hőmérséklet is csökkentő tényező, mert az alapterhelhetőséget csak 30 fokra adják meg. Így előfordulhat, hogy az villanyszerelő ökölszabály 16A/2,5mm2 van amikor sok!)

Gondolom a pavilon nyitott, vagy egyszerű tetővel rendelkezik, ezért minden szabadban menő és napsugárzásnak kitett vezetéknek UV-álló kivitel kell pl. NYY-J típus. Ez használható földkábelnek is és 1,5mm2-es keresztmetszet is van belőle. Az UV álló kábelek jellemzően fekete színűek, sima MT-t (H05VV-F), vagy MBCU kábelt nehogy használj napfénynek kitéve, ez egyszeres szigetelésű kábel és kültéren pár év alatt elkezd széttöredezni. UV álló védőcsőben elvileg nem kell, de sokszor lehetetlen teljesen zárt védőcsövezést kialakítani a töréseknél, kapcsolóba vezetésnél, ezért nem javaslom, hogy ezen spórolj, úgysem kell ehhez több száz méter kábel.

Világítás:
Ha a pavilon lámpatest közvetlenül nem kap esőt, akkor is a téli időszak miatt por- és páravédett IP65/66-es védelmet javaslok.

Kültéri szerelvényeknek minimum egy Schneider Mureva-t javaslok, ez IP55-ös és UV-álló. Persze célszerű a szerelvényeket a napfénytől és esőtől minél védettebb helyre tenni, de a legnagyobb számban kapható IP20 és IP44-ből az utóbbit is maximum a zárt melléképület belsejébe tenném (csapófedeles dugalj). IP20-at meg sehová, az maradjon a száraz, fűtött belső térben.

Földelés:
Mivel említed, hogy ráadásul a pavilon fémszerkezetű lesz, ezért én egy helyi földelést is kialakítanék, pl. egy 3m-es szonda telepítése, egy köracél felhozása, kötődobozban rézvezetékre váltás (min 10mm2, lehetőleg szemes saruval) és bekötése a helyi kiselosztó PE sínjébe a betáp földkábel PE mellé. A fémváz földelése mehet a PE kapocsból kiindulva 6mm2-es vezetővel. Vagy ha megoldható a feljövő köracélt az összefüggő fémszerkezethez kellene rögzíteni/hegeszteni + korrózióvédelem. Bár így is be kellene kötni a földelőt az elosztóba.

A földelésről is kisregényt lehetne írni, röviden ha a főépületnek betonalap földelése van, akkor a kiegészítő földelésnél horganyzott anyagot kellene min. 5cm betonba ágyazni, vagy rozsdamentes anyagokat kell alkalmazni (csak V4A). Egy biztos: horganyzott köracélt nem lehet védelem nélkül a talajátmenetnél. Legalább +-30cm-en PVC szigetelésűt kell használni, vagy házilag gyantás zsugorcsövet. Talajban lévő kötéseket korrózióvédő bandázsszalaggal (petróleumos cucc) kell betekerni, pl. különálló földelőrúd és köracél összekötőeleme. Rozsdamentes anyagoknál nem kell semmilyen védelem. Tudom a költség visszatartó, ha készül is földelés, azért a mezei horganyzott rendszer is bírja egy ideig...

Betáp:
A kábelt igazából három dologra is méretezni kellene:
1. Feszesés
2. Melegedés/áramterhelés
3. Áramütés elleni védelem - lekapcsolás hurokimpedanciától függően

Feszesés: Ha max 3kW-ot veszünk (mivel a dugaljat is már ennyire biztosítottuk): 13A/2,5mm2/40m: 3,2%, 13A/4mm2/40m: 2%
A fogyasztóig ma már egységesen max. 4% ajánlott, méretlen fővezetékkel, mindenestül, így én inkább min. 4mm2-es keresztmetszetet használnék, már csak azért is, mert azt biztosíthatod 20A-re, így a melléképületbe kerülő kismegszakítóval lesz némi túlterhelési szelektivitás, zárlati szelektivitás meg úgysem biztosítható. Így B20A-et javasolnék.
Az érintésvédelmi lekapcsolásnak az a jobb, ha minél kisebb értékűek a megszakítók, a karakterisztika lehetőleg B C helyett és a vezetékek minél nagyobb keresztmetszetűek az alacsony hurokimpedancia miatt. Ezért néha emiatt is ajánlott túlméretezni, robosztusra tervezni a hálózatot. Persze pontosan csak a helyi hálózat ismeretében és mérésével lehetne meghatározni.

Bedugós 2273 wagoba csak tömör vezeték mehet ónozás nélkül. Csatos 221 wagoba a frissen blankolt tömör és a hajlékony is mehet. Semmit nem kell vele csinálni, bár a bedugós csak 2,5mm2-is jó, ezért annyival kisebb, hogy a tömör vezetéket stabilabban tartja a szigeteléssel együtt. Érvéghüvelyt tilos használni ezeknél, mert köztes elemként felveszi a rugóerőt és a hüvely és vezető között nagyobb lesz az ellenállás a lecsökkent nyomóerő miatt. Érvéghüvely direkt csavar alá való (pl. az elosztói sínbe), ahol összetartja az elemi szálakat, amik szorosan egymáshoz préselődnek benne és a csavar sem vágja át ezeket. Na meg a kismegszakítóknál és szinte mindenhol máshol elemi szálas vezetékekre.

Sziasztok,

kutakodtam a neten és kicsit elbizonytalanodtam. Mielőtt bárki leszólna, inkább felvetem a dolgot, mint hogy rosszul tudjam. Sokszor volt, hogy magát tudományosnak beállító oldal butaságokat ír (ez most majd itt kiderül )

Egy és háromfázisú hálózatokról olvasgattam. Szembe jött ez a cikk: Why 3-Phase Power?

A cikk azt írja, hogy 3-fázisú hálózaton idézem angolul Aki nem tudna angolul, ez kb. azt jelenti, hogy az egyfázishoz képest 1.732-vel nagyobb teljesítményt tudunk szállítani.

Ugyan nem ír se fázis se vonali feszültségről, de nekem úgy tűnik keveri a két fogalmat (csillag láncolás esetén Uf=Uv/gyök(3), illetve If = Iv nemde?

Vagy már csak este van nekem...

A nagyobb teljesítményt azonos áramnál lehet értelmezni, mert a teljesítmény egyfázisú rendszerben P=U*I*cosϕ, addig háromfázisú rendszerben P=√3*U*I*cosϕ.
If = Iv pedig csak abban az esetben igaz, ha egy szimmetrikusan terhelt csillagkapcsolású hálózatról beszélünk, deltában ez Iv = If*√3.
Szóval a fenti állítás úgy igaz, hogy egy delta kapcsolású hálózathoz hasonlítjuk, ott valóban √3 szoros a teljesítmény azonos áramnál.

Bizony téves. A szállítható teljesítmény háromszoros. Elég, ha fázisonként összeszorzod. De a vonali fesz. * I * 1,732 közel azonos értéket hoz ki.

Köszi a részletes hozzászólásodat. Világosan elmondtad azt is, hogy miért nem tanácsos érvéghüvelyt használni a Wago-hoz.
Annyira vastag vezetékeket nem használtam, mint amit írtál, de nem spórolásból, hanem mert nem fért volna bele a csövekbe, amiket még a növényzet telepítése és a térkövezés előtt beástam a földbe.
Napfénynek egyetlen vezeték sincs kitéve. A pavilon 50cm magasságig beton, onnan indulnak a vas tartócsövek, és ezen egy hatszög alakú gúla a tető. A vezetékek a háztól a betonig padlófűtéscsőben a föld alatt, ott a betonba épített gumitömítéses fedelű dobozban vannak szétosztva. A mennyezetlámpákhoz a vas tartócső belsejében mennek fel a vezetékek, a vascsőtől a lámpáig a lambéria és a tetőt fedő deszkák közötti résben műanyagcsőben. Kapcsoló nincs a pavilonban, a 6 db 5W LED spot lámpákat a házból lehet kapcsolni, 0,75-ös vezetéken át.
A pavilon vas szerkete a két átellenes pontján 2 db 2,5m hosszú horganyzott 3/4 "-os vízvezeték csővel van földelve. A földelőrúdhoz hegesztett 10-es csavar 20x1 mm-es alumínium szalaggal van hozzáközve a tartóoszlopra hegesztett szintén 10-es csavarhoz. Az alumínium szalagra csavarozott csupasz sárgaréz sorkapocsról 6-os réz vezeték megy a házba a villanyóra ládába, ahol az áramszolgáltató által közösítve van az oszlopról bejövő nullával, a ház védőföld rendszerével, és még két további 2,5m hosszan a földbe vert 3/4-es vízvezeték csővel. Ezek a rózsalugas tartócsövei, amelyeken infra érzékelős reflektor és kamera van. A kamerák UTP kábelen keresztül 48V-os POE tápot kapnak, a LED reflektorok (2*50W) 220V-ról működnek, 1-es réz vezetékkkel bekötve, a föld alatt padlófűtés csőben, föld felett a vas oszlopban vezetve. Még a ház alapozásakor bevertem a földbe egy 20 mm átmérőjű 2m hosszú tömör vasrudat, amit hegesztéssel összekötöttem az alapban lévő betonvasalással. ez is ide van kötve. Úgy gondolom, ez így elég biztonságos. Műszerem sajnos nincs a földelési ellenállás mérésére.

Érdekességnek: A szomszédom kéményébe belecspott a villám, annyira, hogy le is dőlt. A környező házakban tönkrementek a TV-k, azok is amit nem néztek, csak be volt dugva, de még a falu másik végén is néhány. Nálam semmi problémát nem okozott. Úgy gondolom, hogy ez a jó földelés eredménye. Az elemről működő LCD órákon viszont elállítódott a dátum és a pontos idő, de tönkre nem mentek.

Már a csövet úgy kellet volna megválasztani, hogy beleférjen a 1,5 mm2 vagy a 2,5 vezeték.
Ha azon a teraszon később igény lenne egy dugaljra, azt sem lehet így megoldani.

Szerinted ez megfelelő ? Réz az alumíniummal ?

Ezen viszont jót nevettem.

Szia!

Pedig ez "kőbe vésett' előírás! MSZ HD 60364-5-52:2011 52.2 táblázat:
Rögzített telepítésnél / kábelek és szigetelt vezetékek esetén / világítási és erőátviteli hálózatokban: rézvezető esetén minimum 1,5mm2-es keresztmetszetet kell alkalmazni.

Lehet, hogy sosem fog leégni a kisebb vezeték, sőt a védelmi berendezés is hatékony lesz (2-4A-es kismegszakító is létezik), de a szerelés után sosem menne át egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálaton. Ez úgy hangzik, mintha csak egy papírt buknál, de jobb esetben ha a szerelés pl. tüzet okoz a biztosító sosem fog kártalanítani, rosszabb esetben - áramütéses baleset/halálesetnél - minden felelősség a szerelőé (a tiéd).
(Arról nem beszélve, hogy jogilag villanyt csak szakképesítéssel rendelkező szerelhet még akkor is, ha amúgy minden előírásnak és szabványnak megfelelne.)
Szóval miután megvan a vezetékek/kábelek kiválasztása, utána kell gondolkodni rajta, hogy azok milyen és mennyi védőcsőbe húzhatóak.


Vezetékek vagy kábelek? Remélem nem egyszeresen szigetelt vezetékek lettek betéve védőcső nélkül. Jobb esetben egy kisebb átmérőjű védőcsövet KERESZTÜL lehet vezetni a vasoszlopon, de a lámpákhoz én így is kábelt vinnék, mert azt lehet tisztességesen tömszelencével tömíteni, de a gumis bevezetéshez is jobban illik.


Tehát van két acél csavar, az egyik a földben, a másik a talaj felett a fémvázon, és ezeket alumínium köti össze? Földbe tilos alumíniumot tenni, de még vakolatba ágyazni sem szabad, mert rövid időn belül felfalja az anyagot a korrózió. A talaj lehet lúgos és savas is, általában savas, ez egyből kikezdi az alumíniumot, az oxidréteg egyedül a szabadban, levegőn biztosít védelmet.
Az alu összekötés helyett horganyzott acélt kellene használni, vagy direktben összehegesztve és a korrózióvédelmet visszaállítva, vagy pl. átfúrt horganyzott laposacéllal lehetne a csavarokat összekötni.

Rezet alumíniummal nem szabad direkt összekötni, egymással összecsavarozni, mert nedvesség hatására elektrokémiai korrózió alakul ki közöttük. Ezért tilos közel vegytiszta vezetékrezet alumíniumvezetékkel összekötni. A sárgaréz egy fokkal jobb lehet ötvözetként, de biztos nem ugyan annyi az elektrokémiai potenciálja, mint az alunak (aki tudja megírhatná). Réz és alu összekötésére létezik átmenetes anyag, összekötő-köztes elem, aminek az egyik felülete alu a másik réz. Egyébiránt más megoldást kell találni, pl. az ónozott saru horganyzott acéllal, aluval és rézzel is érintkezhet.


A jó földelésnek akkor van a legnagyobb jelentősége, ha túlfeszültség-védelem is ki van építve (valami komolyabb a fogymérőnél/főelosztóban). Valószínűleg megemelkedett a hálózati feszültség, amit már nem viseltek el a tönkrement készülékek. A fogyasztóknak nemcsak a névleges feszültséghez közeli értékeket kell elviselniük, hanem minimum 1,5kV-os lökőfeszültség-állóssági osztályba tartoznak, amit pl. egy nyákba forrasztott varisztorral oldanak meg a gyártók. Igazából nem tudjuk, hogy nálad mennyire emelkedett meg a feszültség, esetleg van komolyabb (20-40kA-es impulzusáramok levezetésére alkalmas) túlfeszültségvédelmed, vagy egyszerűen csak annyival minőségibbek a fogyasztóid, hogy nagyobb feszültséget bírnak az alkatrészek és a belső túlfeszvédelem is nagyobb áramok levezetésére volt képes - de még a hálózat hossza/impedanciája is befolyásolja, azaz ha nálad kisebb keresztmetszetek és nagyobb távolságok vannak mint a szomszédban, akkor - egyedül a túlfeszvédelem szempontjából - ez is kedvezően befolyásolhatta.

A mai elektronikus eszközök sokasága mellett szükségszerű minden háztartásban túlfeszültségvédelmet is kialakítani, ami minimum egy T2-es típusú készüléket jelent a betáp ponton, vagy egy elosztási csomópontnál, a lakáselosztóba építve. Ezen felül villámvédelem miatt szükséges lehet T1 villámáram-levezető beépítése is a fogyasztásmérőnél, fokozott biztonság vagy paranoia esetén pedig akár minden egyes dugalj dobozába beépíthető még egy további T3 típusú finomvédelmi eszköz is (vagy a költségek miatt csak a nagyértékű készülékek közelében, pl. dolgozószoba - PC, vagy a nappaliban a TV csatlakozásánál).

Én azon is gondolkodtam a múltkor, ha egy szobán körbe megy a vezeték az vajon károsabb, (persze nincs összekötve, csak a szerelvények lámpák elhelyezkedése miatt kört alkotnak,) mintha ugyan az a hossz egy folyosón helyezkedik el egyenesen, esetleg körbe mennek, de a végek között van pl 1m távolság?

Kár hogy a gyártók ezt nem tudják, mert a mai napig készítenek alu szemes sarukat a sodrott réz végére.

Nem tudom mit értesz a káros szón, de ha a szórt elektromágneses teret az lesz így is úgy is, nyilván egyik esetben nagyobb lesz. Hogy ez mekkora erre akkor jöttem rá amióta a ház egy része inverterről megy, ez ugye egy néhány kHz-es pwm-ből rakja össze az 50Hz-es szinuszt, és azóta fütyül a középhullámú rádió ha megy az inverter, olyan szinten zavarja.
Nyilán jobb lenne a fal alsó részében vinni minden kábelt, csak hát azok a fránya nyílászárók ott mindig útban vannak.

Hol lehet ilyet kapni?

Én inkább úgy mondanám, hogy a mai napig vannak villanyszerelők és villanyt szerelők, akik az igazi miértekkel sajnos nincsenek tisztában, mert az 1-2 éves elméleti oktatáson kívül a gyakorlattal töltött évek a "hogyan szoktuk csinálni"-ről szólnak a mester mellett. Egy ilyen veszélyeket hordozó szakmában ez a képzési rendszer szerintem elfogadhatatlan...

A gyártók minden esetben megadják a sarukhoz, hogy milyen szabvány szerinti vezetékekhez alkalmazhatók. Az erőátvitelben napjainkban is alkalmaznak alumíniumkábeleket, mert sokkal olcsóbb pl. a NAYY 4x240 métere 10 ezer körül alakul, a NYY 4x240 50 ezer. Ezeket sokszor egy elosztóban a nagy áramú réz gyűjtősínezésre kell csatlakoztatni, vagy rézsínnel szerelt készülékekhez.
Az alukábelből is létezik durván sodrott szerkezetű, amit saruzni kell. Ha réz sínre csatlakozik, vagy alu vezetőt kell rézvezetőhöz toldani, akkor speciális sarukat kell alkalmazni, mint a mellékelt képeken. (Erre már régóta gondoltak a gyártók)

Egyébiránt az elektrokémiai korróziót a fémek eltérő potenciálja okozza, az alumínium -1,69V, ami szerencsétlenül magas érték, a tiszta rézé: +0,34V. Amikor a kötést nedvesség éri a vízcsepp elektrolitként köti össze a két anyagot és megindul az áram a közel 2V-os potenciálkülönbség miatt.
Nyilván nulla potenciál csak két ugyanolyan fém között lehetséges, ezért a különböző anyagok összeköthetőségét egy adott minimális potenciálkülönbségi tartományon belül tartják elfogadhatónak. Most, hogy szóba került találtam egy jó táblázatot elég sok anyag felsorolásával. Ezek alapján sem az elektrolitréz, sem a sárgaréz nem köthető össze alumíniummal, az elfogadható maximális különbség pedig 300mV:
https://www.qsl.net/n9zia/electrochemical.html

Mit értesz "kör" alatt? Hogy például egy szobai kötődobozba érkezik egy betáp és a szobán belül körbe van vezetve a vezeték, vagyis a kötődobozba a körvezeték mindkét vége csatlakozik a betáp vezetékre? Ez feszültségesés szempontjából kedvezőbb, de a kialakítás - sőt minden zárt hurok - kerülendő (gyakorlatban minimalizálandó).

Még az EPH/földelési hálózatban is kedvezőbb zavarvédelmi szempontból a csillagpontos kialakítás, azaz van egy fő földelőkapocs és a különböző helyiségekbe (fürdőszoba/gépészeti) egy vastagabb vezeték megy a helyi EPH sínbe és a helyiségen belüli EPH bekötések kisebb vezetékekkel külön-külön csatlakoznak erre a helyi sínre.

Persze a "hurok" kialakulása már ott kezdődik, hogy az energiaátvitelhez minimum egy nulla és egy fázis szükséges... így a legalapvetőbb dolog, hogy a betápláló szakaszokon minél kisebbek legyenek a hurkok, vagyis egy szobában tilos a fázisokat az egyik falon, a nullát/PE-t meg a szemközti falon elvinni egyazon fogyasztóhoz. De még külön védőcsőbe sem illik tenni, több egymás melletti védőcső és több áramkör esetén egy áramkörhöz tartozó vezetők mindig ugyanabban a védőcsőben haladjanak, szorosan egymás mellett. Kábelek alkalmazásánál meg a hurkok mérete értelemszerűen minimalizálva van. Sőt további zavarvédelem biztosítható árnyékolt kábelek alkalmazásával (de még az épületszerkezet, helyiségek falai-födéme is kialakítható zavarvédettre fémes árnyékolással, ha erre igény van pl. szerverközpont).

Ennek azért van jelentősége, mert a túlfeszültség nem csak a hálózat felől, a vezetékeken jöhet, hanem egy közeli villámcsapás (50-200kA-es áramimpulzus és a mágneses tere) ezekben a hurkokban - sőt vezetékszakaszokban - az épületen belül is feszültséget indukálhat. Erre napelemnél is oda kell figyelni, mert ott jellemzően nincsen egyetlen kábelben összefogva a pozitív és negatív pólus, ráadásul a tetőn az EM hullámok ellen sem biztosít semmi árnyékolást. Ezért akár a napelemeket is úgy kell elforgatni, hogy két sorban a kötődobozok is közel legyenek egymáshoz és az n*10m2-es hurkok helyett a sztring kábelhurok maximum 1-2m2 felületű legyen a kábelek összefogásával és szorosan egymás mellett vezetésével.

A másik, hogy egy ténylegesen zárt hurokban (például kettő párhuzamosított vezeték a megnövelt keresztmetszet miatt), vagy más fém szerkezetnél nemcsak feszültség, hanem akkora áramimpulzus fog indukálódni a közeli villámcsapás miatt, hogy ez a hurok szét is robbanhat a mágneses erőhatás miatt.

A túlfeszültség-védelem mindig a földelés felé vezeti le az aktív vezetőkön érkező áramimpulzust. A földelési ellenállás, a vezetékek ellenállása sosem lesz nulla és 20kA-es áramnál a tized ohmokon is komoly feszültségesés fog létrejönni. Ezért már önmagában a beépítési helyét is meg kell gondolni, hogy a villámáramot ne az épület kellős közepén vezessük, (az első) túlfeszvédelem legyen a földelési hely közelében hogy az áramok rövid és egyenes szakaszon menjenek a földbe és a feszültségesés minimalizálása miatt minél nagyobb keresztmetszeteket és minél rövidebb bekötővezetékeket és nyomvonalakat kell használni.

A belső túlfeszültségvédelemnél pedig szakaszok/zónák vannak még egy családi háznál is. A közcélú hálózat (közvetlen villámcsapás is érheti) vagy egy fogyasztásmérő hely magasabb feszültséglökést kell hogy elviseljen, mint egy főelosztó vagy a helyiségek vezetékezése. Ezeken a határokon kell túlfeszültségvédelmi eszközöket beépíteni és ezt hívják koordinált túlfeszültségvédelemnek. Azért lesz koordinált, mivel a hálózat legvégén lévő védelem a legérzékenyebb, a legkisebb feszültségre működésbe lépő. Ugyanakkor ez kell hogy kezelje a legkisebb energiát, a hálózat elején lévő meg a legnagyobb energiaimpulzusokat. Ha csak feszültségértékre lépnének működésbe, akkor ez ellentmondásos és sorban tönkremenne mindegyik védelem a legérzékenyebbtől kezdve. Ezért minden védelmi eszköz között meg kell lennie egy minimális soros impedanciának, ami nem engedi a rövid idejű nagy áram/feszültség impulzust egyből a legérzékenyebb készülékre. Gyakorlatban ez a csatoló impedancia minimum 10m-nyi vezetékszakaszt jelent, vagyis a fogyasztásmérő (T1) és a főelosztó (T2) között jó ha van minimum 10m, ahogy a főelosztó és a TV fali dugalja (T3) között is. Persze sokszor még ez is megvalósíthatatlan, erre megoldás a kalapsínre szerelhető csatolóimpedancia (fojtótekercs). De ezt külön-külön illene ellenőrizni számítással is az adott szerelésnél.

Hm. A táblázat szerint a vas - réz is kerülendő...

Én úgy tudom, Amerikában szeretik a körbe vinni.
Meg amúgy is teljesen mások.
Állást nem foglalnék, hogy melyik a jobb.

Na ez egy érdekes kérdés... Amerikában tudomásom szerint a feszültség is alacsonyabb, ami máris kétszeres áramot jelent a szokásos fogyasztókhoz. Bár a cikk pont azt írja, hogy az UK-ban alkalmazták először, lehet hogy régebben ott is alacsonyabb volt a hálózati feszültség.

A módszer elsődleges célja bevallottan a nyersanyagszükséglet (vezetékezés) csökkentése és nem a biztonság növelése. Ráadásul azon alapul, hogy statisztikailag nem lép fel olyan állapot, vagy nem történik olyan módosítás a hálózatban, ami az eleve alulméretezett vezeték (vagy túlméretezett védelem) leégését okozná.

Ugyanakkor ilyen esetben a vezeték keresztmetszet és a védelem kiválasztása máris problémákat okoz:

1. A séma szerint a körvezeték mindkét vége egyetlen közös biztosítóra csatlakozik, ami felénk a 30-32A-el még egy 5mm2-hez is sok lenne. Ha bírná is a két párhuzamos 2,5-ös, akkor is felléphet az az eset, hogy ha az egyik oldal elszakad, akkor máris csak egyetlen 2,5-ös vezeték lenne 30A-re biztosítva...
És ebben nem ez a legrosszabb, hanem az, hogy ezt észre sem lehetne venni, mindaddig amíg fel nem gyullad a megmaradt vezeték, vagy a másik el nem szakad... mert az egyszeres szakadást nem tudja semmi sem jelezni.

2. A statisztikára bízza azt is, hogy nem lesz a vezetékeket túlterhelő fogyasztó, ha az egyes dugaljak külön-külön vannak biztosítva 13A-re, ezzel csak azt feltételezi, hogy várhatóan kettőnél több dugaljat sosem használnak teljes terhelésen és ha azt a kettőt is túlterhelnék úgyis lenne védelem, ami kiold helyben. De a hálózat nincs felkészítve arra, ha 3-4 dugalj is egy időben van terhelve közel a névleges áramukhoz.

3. Mint említik nem lehet akárhol dugalj a körön, hiszen csak annál az egynél lesz 1/2 arányban megoszló áram a vezetékeken, ami mindkét oldalról pontosan azonos távolságra van a betáptól. Ha a dugalj a kör egyik végétől 2m-re, a másiktól 20m-re van, akkor a rövidebb vezetéken kilencszeres áram fog folyni, vagyis közel a teljes áram egy vezetékre terhelődik. Erre az esetre valamennyire védelmet nyújthat a dugaljak külön-külön történő biztosítása 13A-re, de ha jól értettem alapterülettől függően a biztosítós dugalj sem mindig kötelező.

Most kapásból nem tudok olyat mondani, hogy nálunk valami tiltaná a két oldalú betáplálást, vagyis például azt, hogy a szokásos helyiség áramkör 2,5mm2-ös vezetékezésének mindkét végét ugyanarra a 13-16A-es kismegszakítóra kössük. Bár lehet, hogy van ami kizárja bizonyos helyeken, lakás célú ingatlanoknál, de ez még így szintén a nálunk elvárt teljes védelmet biztosítja azzal az előnnyel, hogy a feszültségesés és a melegedés kevesebb lesz, a földelés pedig kvázi redundáns egy szakaszon ha a nulla és a PE is körbe megy.

Megoldható lenne az is, hogy 2db 6-6A-es kismegszakítóra csatlakozzon a 2,5-ös körvezeték két vége, viszont annak ellenére, hogy teljes védelmet biztosít, máris kezdődnek a problémák:
- a nem egyenlő arányú árammegoszlás szükségtelen kioldást eredményezhet az egyik kismegszakítónál, ami utána a másikat is kioldaná - tehát nem helyezhető el akármekkora teljesítményű fogyasztó akárhol a hálózaton és az ellenállás arányokat mindig ellenőrizni kellene - kvázi erősen korlátozva lenne a vezetékezés és védelem biztosította teljes terhelhetőség kihasználása.
- a biztonságos lekapcsolás máris problémás, mivel minden áramkör esetén legalább két helyen kell lekapcsolni.

UK-ban is van 110V, de az mas mint az amcsi. Itt terepen alkalmazzak es transzformatorrrol megy. A halozai standard az itt is 230V. Es valoban , itt is alkalmaztak, alkalmaznak?? korkapcsolasu bekotest lakossagi halozatokban.

Létezik erre szerelvény. Csak ismerni kell és alkalmazni.

Csak az össze van szinterezve.
Valamikor használtak un CupAl lemezt aminek az egyik oldala réz volt a másik meg aluminium. Ezt kellett az alu drotokra tekerni és igy használni a csatlakozokban. A CupAl kb 0,08 mm vastag volt és elég rugalmas lemez.

Az angol rendszerben a dugokban van a biztositék, igy ritkán kerül bajba a fö 32 A -s megszakito. Ráadásul a fali stekkerek többségében kapcsolo is van, azaz, ha nincs benne fogyaszto, akkor le van kapcsolva a körvezetékről.

Ez hogy jön ki? A 20 m-es vezeték ellenállása 10x-ese a 2 m-esének?

Tízszeres ellenállás-különbségnél, tízszeres lesz az áram a rövidebb szakaszon a hosszabbhoz képest. Elírtam, a mondanivaló lényegén nem változtat, hogy felléphet igen jelentős eltérés is, amire csak olyan védelem jó, ami az adott vezeték keresztmetszetére biztosít teljeskörű védelmet.

Igen. Lineáris az összefüggés, a hosszal arányos az ellenállás.
R=(rho*l)/A ahol
R =a vezeték ellenállása Ohm-ban
rho a vezeték fajlagos ellenállása (réz esetén 0,0175 (Ohm mm²)/m )
l = a vezeték hossza méterben
A = a vezeték keresztmetszete mm²-ben

Hát: igen.
A dolog nem igényel magyarázatot.

Nem írtál el nagyon semmit.
10-szer hosszabb vezeték valóban 10-szeres ellenállású.
Ezért (ha párhuzamosan vannak), akkor a 10-ből 9,09 jut az egyikre, 0,91 a másikra.
Az egyik valóban (nagyjából) tízszerese a másiknak -de attól még több, mint 9 az egyik, és nem egészen 1 a másik

Ennyire elvetemült azért nem vagyok, én nyitott körre gondoltam. Pl megy egy áramkör a lámpához, de mivel alternatív, és a szobában körbe vannak kapcsolók, előbb utóbb egy nyílt hurok jön létre. ( főleg ha még konnektor is téved erre az áramkörre.) Ebben a villám ugye nagy feszültséget indukál, ami meg átütés veszélyes. Utána meg ott a nagy áram...Vagy nem....

Ne tévedjen. A dugaljak és a világítás legyen külön körön.

Ha egy egyszerűbb házat nézek, akkor vagy minden lámpához külön áramkör kellene, vagy fél ház világítása ugyan azon a körön lenne...Lehet az igazi az első lenne, de takarékosságból simán bevállalom, a lámpákhoz némi dugalj is társul, azzal a feltétellel, minden szobának a szomszédjából jutnia kell fénynek bármely biztosíték leoldásakor.( jó persze a főbiztosíték kivétel) És valami logikának, ami egyértelművé teszi, melyik biztosíték hova szolgál.
Szigorúan műszakilag ha a mögötte lévő vezeték védelmét ellátja, egy bizti is elég, a többi már csak kényelmi okokból van. Ha a balesetvédelmet nézzük,( áramszünet esetén sötét lesz) , FI reléből is kellene annyi ahány kismegszakító.

Miért kellene minden lámpához külön áramkör?

Jó gondolat külön szedni a világítást és az egyéb installációt (dugaljakat). Az kötelező, hogy a háztartásban minden áramkört max. 30mA-es áramvédő védjen, még a világítást is. Az mindegy, hogy ez hogyan teljesül, egyetlen fő áramvédővel, vagy minden egyes áramkörbe külön-külön beépítve. Ezért a fentebb említett biztonság növelése okán sem rossz megoldás, ha egy fő áramvédő van a dugaljaknak, amik azután (B/C)13-16A-es leágazásokkal biztosítottak és egy másik áramvédő csak a világításnak, ami meg B6-10A-es leágazásokkal készül. Így a vezeték keresztmetszetek minimális értéken tarthatók, pár méterrel több kell ha messzebb az elosztó és a világítás jelentősen független a többi installációban bekövetkező túláramoktól, zárlatoktól és hibaáramoktól egyetlen további áramvédő és az elosztóba szerelt plusz N sínért cserébe, na meg a helyesen kialakított szelektivitással a betápig/fogymérőig.

Igaz mivel a legelső védelem legtöbbször a fogymérőbe épített áramszolgáltatói kismegszakító és nem egy jókora olvadóbetét, ezért zárlati szelektivitás igen nehezen valósítható meg.