Ha csak nem valami speciális égő van benne pl halogén ( olyat még nem nagyon láttam otthoni alkalmazásban) semmiféle előtét nem szokott lenni. Ha a kapcsolód jó foglalat környéke jó, laikusként tovább keresni már nem igazán jó gondolat. Ha kötés hiba, vagy vezetékszakadás van, szakszerűen úgy sem tudod megjavítani. Illetve sok esetben jobb cserélni. Ha ilyen hiba van, a hálózat is megér egy felülvizsgálatot.Ezek a hibák nem szoktak magukban előjönni, vagy a koruk vagy a szerelési hiányosságok okozzák.Mindkét ok több áramkört is érinthet, csak még nem vetted észre.

Hát sajnos nem tudom nem én kötöttem a kábeleket , tervrajz nincs , bontani nem szeretnék
Szakadás nincs kimértem a kábeleket , itt valami kötési dolog lehet de nem értem hogy lehet akkora feszültség veszteség , főleg hoy az a 84volt fix és nm ingadozik
De viszont a kapcsoló még 230-at ereszt át .
Az égő nem halogén volt .
De még terheléssel is mértem a foglalat csokiba akkor is 84volt mérhető .

Miért van 3 kábel egy kapcsolóban ? Nagyon érdekes egy kötés
Kicsit jobban méregettem
3 kábel 1fekete 2 barna a kapcsolóban
Fekete barna között 230v van ?
Egy kapcsolóval egy fázist vagy egy nullát szakitunk meg ami 1 kábel félbe vágva szerintem de javítsatok ki ha rosszul tudom .

Én valószínűnek tartom, hogy váltó kapcsolás van, és egy soros izzón keresztül mérsz 84 voltot. Egy összekutyult váltókapcsolás csodákra képes.

Szerintem is két alternatív kapcsoló és az egyikkel a sorba kötött izzó van belemérve. Ezért 84V a mért érték. Ha kicserélnéd az izzót egy másik W értékűre változna a mért feszültség is.

Mondok egy csúnyát. Nekem volt egy hibám, a pákám kábele érdekesen szakadt meg. Ellenállást mérve minden rendben volt, szakadásmérővel is. Benyomva a konnektorba a vezeték végén mérni lehetett a 230V-ot. Viszont terhelve már leesett a feszültség nullára. Brutális megoldással mértem ki a hibát, a kábel két erét összesodortam és egy soros izzóval rákötöttem a 230V-ra. És nem volt zárlat! Úgy szakadt meg a kábel hogy kisfeszültséggel mérve rendben volt az ellenállása, nagyfeszültséget viszont terhelve egyáltalán nem vezettek. Érdekes egy hiba, most sem értem hogy hogyan lehetett, de kábelcsere megoldotta a problémát. Ráadásul előző este még jó volt a páka, éjszaka a macskák leverték, másnapra ez a hiba jött elő. Abnormális, de vannak ilyenek.

Válaszod szerint tehát a FI relé nem old le nulla szakadás esetén.

Egy érdekes tájékoztatóra bukkantam a mai napon neten, igaz áprilisi, mely arról szólt, hogy életveszélyes életvédelmi készülékek vannak forgalomba. Ezek az un. feszültségtől függő áramvédő-kapcsolók.
A tájékoztató szerint a feszültségtől függő működésű áram-védőkapcsolók alapvető problémája az, hogy az előttük történt nulla vezető szakadás, vagy más okból bekövetkezett feszültségkimaradás esetén azok nem működnek, így nem tudják ellátni a feladatukat. Hivatkoznak arra, hogy a jelenleg érvényes MSZ EN 61008-1 és az MSZ EN 61009-1 szabványok sem ajánlják felhasználásra a hálózati feszültségtől funkcionálisan függő és a 4.1.2.2.b) szakasz szerinti hálózati feszültség hibája esetén automatikusan nem nyitó áram-védőkapcsolókat!
Ebből kifolyólag azt a következtetést lehet levonni, hogy a hálózati feszültségtől független működésű ÁVK-k (pl. a háztartásokban jelenleg használatos) leoldanak PEN szakadás esetén?
Netalán ezért elhagyható a helyi számottevő földelés (szonda) ÁVK használata esetén?

Ha megnézünk egy sematikus ábrát a működésről, akkor szerintem nem.
Az elektronikáját nem tudom, hogyan működik. Ha nem csak egy sima elektromechanikus mű van benne, hanem komplett vezérlőelektronika, akkor annak kell táp a működéshez, ami praktikusan az átmenő kapcsolt vezeték. Ha előtte PEN szakadás van és utána nincs a föld közösítve a nullával, akkor ez az elektronika nem kap tápfeszültséget és nem tudna működni. Ha ekkor biztonsági okokból lekapcsolna, akkor nem tudnád bekötés nélkül sem felkapcsolni. Majd okosabb kijavít.

Én ebből arra következtetek, hogy csak az áram vezérli őket. Ha előtte nullaszakadás van, akkor megszakad a teljes áramkör és nem folyik áram egyik vezetéken sem.
Szerintem a két kérdésed nem függ össze. A szonda nem elhagyható, mert az ÁVK kiegészítő védelem a földelés mellé.
Ha arra irányul a kérdés, hogy szükséges-e a működéshez, akkor részben igen. Azért mert szivárgó áramnál is le kell oldania. De olyan szempontból nem, hogy ha direkt rámarkolsz a fázisra, akkor is leold a földelőszál "közbenjárása" nélkül.

Csak a 84voltot izzó nèlkül is mértem

Nos ez lehet , de hogyan működött eddig rendesen , és hogyan tudom ujra működésre bírni ?

De a falba a macska csak nem rágja el
Na de viccet kerülve több merev szálból álló tömör rézkábel olyan 0,3 /0,4mm vastag
a csípő fogó alig viszi el .
És nem olyan régi építésű a ház max 50 éves és nem egy tipikus magyar bormámoros villszer csinálta

Kutatot a hiba után átnéztem a szomszédhoz is náluk is 3 kábel abból 1en semmi mérhető dolog de nekik kint is 230volt van a foglalatban nem pedig 84 volt

Lehet, hogy egy erősebb csípőfogóra lesz szükséged, mert a lakásoknál fix beépítés esetén 1,5mm2 a megengedett legkisebb keresztmetszet réz vezeték esetén.
Így ezt mindenképp cserélni kell.

0,3 vastag egy szál de egy vezetéken belül 15 szál fut .
Rosszul fogalmaztam , szóval a kábel az megfelelő vastag csak érzékeltetni akartam a svéd minőséget
De ma szerintem kibontom a falba a kapcsolótól a foglalatig az egészet mert már nagyon kiváncsi vagyok mi a probléma

Tényleg két kérdést tettem fel, melyek között nincs összefüggés. Elfogadom azt az esetet, hogy az ÁVK-t áram vezérli, tehát PEN szakadás esetén csak akkor áll rendelkezésre táp, ha előtte a helyi földelővel össze van kötve, mert akkor az biztosítja a működéséhez szükséges áramot.
Éppen ezért tartom meglepőnek, hogy a szabályzat egyszerűen csak arról tesz említést, hogy ÁVK esetén a földelés elhagyható. Megjegyzem ezzel eddig sem értettem egyet, és ezt miért engedik meg, ha az ÁVK csak ilyen feltételekkel látja el a védelem szerepét.

Akkor ez az a helyzet amikor mindenkinek majdnem igaza van
Viszont ebben az esetben is a bejövő PEN vezetőt még az RCD előtt szét kell választanod N és PE vezetőkre, ergo megvan a védővezetőd.
Abban igazad van, hogy PEN vezető szakadás esetén egy ilyen rendszernél (ha nagy teljesítményű egyfázisú fogyasztó üzemel a hálózaton) a közel fázisfeszültség kikerül a fogyasztó testére, (ezért kellene a helyi földelés) de szerintem ha megérinted az ilyen berendezést a 30 mA-s RCD ms-ok alatt leold a rajtad áthaladó áram miatt.

A jó földelés az alap. Ez mindenképpen kell. Már csak azért is, mert ennek a meghibásodására van a legkisebb esély, ezért a legbiztosabb védelem.
Az ÁVK egy mechanikus kütyü. Könnyebben meg tud hibásodni, ezért sem elegendő önmagában, olyan esetekre kell gondolnod, amikor mondjuk részleges, rezisztív zárlat keletkezik valahol a fázis és a védőföld között (mondjuk egy izzó foglalatában megsérül a nullavezető és a villanyszerelő oktalanságból nem a fázist szakította meg a kapcsolónál)). Ekkor nem tud akkora áram kialakulni a földelésen, hogy a táplálás önműködő lekapcsolása megtörténjen és esetleg a lámpa sem fog kigyulladni még. Ugyanakkor ahhoz elég lehet a feszültség, hogy ha hozzáérsz, akkor jól megrázzon. A Fi relé többek közt ilyenkor lép működésbe.
Szabvány írja elő, hogy kötelező beépíteni a 30mA-est, de én nem tudok olyan részről, ami fi relé esetén megengedi a földelés elhagyását. TN-C és TN-C-S rendszereknél és ezek valamint a TN-S határán körültekintőnek kell lenni, hogy a működés biztosított legyen.
Szerintem akkor is leold, ha a fázis él, a PEN előtte szakadt és te valahol rámarkolsz a fázisra. De ezt egy próbapadon nagyon egyszerűen le lehet próbálni. Egyszerűen csak a fázisvezetőt vezeted rajta át és mondjuk egy izzót működtetsz róla.

Jól gondolod. Alapvetően két típusú Fi-relé van. Az egyik olyan, mint amilyen a képen van, a másik belselyében pedig komplett elektronika van. Utóbbi csak akkor működik megfelelően, ha a fázist és a nullát is megkapja. ezeken már nem véletlen van a "havonta ellenőrizni" felirat.

Az 1998-as - TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt földelőhöz kell csatlakoztatni.
A 2009-es - engedménnyel egészíti ki, mely szerint elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett.

Nekem nem olyan régen úgy tanították, hogy nem váltható ki vele. Persze nem biztos, hogy naprakészek voltak.
Ha jól értelmezem, akkor ezek szerint ha PEN vezető jön be és van ÁVK, akkor nem kell földelőszonda? Melyik szabvány ez?

Állítólag az MSz 447:2009 szabvány 2.4.5. pontja

Ilyen engedmény van a 98-asban is - mért hálózatra csatlakozó épületnél.
Ami fából vaskarika, mert a szabvány a közcélúra való csatlakozásról rendelkezik, miért tilt vagy enged magánhálózatról táplált sufninál(felhőkarcolónál bármit is?

Szóval a lényeg persze megint törölve lett.
Ahogy ötfelezős is írta, csak mért hálózaton belül van ilyen engedmény. Az utcai beállásnál nem lehet elhagyni a szondát vagy egyéb földelést.

Hello! Ide tettem le egy esetleg számodra megfelelő megoldást.

Sziasztok!

Adott egy régi orosz gyártmányú esztergagép, melynek a betáp csatlakozói: A, B, C (ezek a 3 fázis) illetve N. A gondom ezzel az, hogy az N vezető ki van kötve a fémházra, ugyanonnan vissza van kötve egy másik sorkapocsba, ami aztán az egyfázisú fogyasztókra megy (trafók), olyan TN-C feelingje van. A falon van egy 32A-es 3 fázisú dugalj (3F+N+PE, ez így TN-S) ezzel szeretném táplálni a gépet.

Érintésvédelmi szempontból úgy gondolom, hogy ez nem az igazi! A megoldás erre az lenne, hogy az esztergagépben szét választani a nulla vezetőket a védővezetőtől? Mi a véleményetek erről?

Igen ez a megoldás. Ha lehetséges. Mivel az egész gép fém - nincs is más értelmes és a szabványnak is megfelelő megoldás rá. A csatlakozó része az egyszerűbb. Megnézed mekkora a fogyasztása a gépnek, meghaladja-e a 16A-t vagy sem. Ha nem, akkor a kisebbik ötpólusú csatlakozó is elég - sokkal könnyebb is ki - be csatlakoztatni, mint a 32-est.

Igen, mindenképpen válaszd szét. Viszont, mielőtt üzembe helyezed, ellenőrizz lehetőleg minden elektromos dolgot benne, hátha több helyen is rá van kötve a fémvázra a nulla.

Szia
Egy alapvető tévhitet tisztézni kéne.Lehet nem pont jó helyre írok de szinte mindenki összekeveri a dolgokat.A fi relé alapvetően nem életvédelmi funkciót lát el.A lakásban elhelyezett készülékeket védi alapvetően.Minimális zárlati áram esetén is leold.Az életvédelmi funkciót minden esetben a kiépített földelő és eph hálózat feladata ellátni.Ezt sokan elfelejtik.Most hogy van szonda vagy nincs vagy nullázott-e a földelő hálózat vagy sem az lényegtelen.De földelő hálózat kell.Ha ez megfelelően van kiépítve akkor elméletileg fi relé nélkül sem vághat agyon az áram.Viszont a kialakult hibaáram kinyirhatja a tv-det mikrodat bármit ami meghibásodik.

Tökéletes földelés és EPH mellett is rázhat a csap. A kismegszakítót nem oldja le, a Fi-relét igen.

Hibaáram, ami a földelés felé folyik, pl. a hűtőből, hogyan nyírja ki a mikrót?

A kismegszakító a kiépített hálózatot védi.Ha pl van egy 16-os kismegszakító egy 2,5-es mbcu-n és ebbe a dugaljba bedugod a hűtőd.Lesz egy zárlat.Ha a zálati áram nem éri el a 16 ampert a kismegszakító nem old le.Viszont a hűtőben elég nagy kárt tehet mondjuk 10 amper is ha rossz felé folyik.Ezt hivatott kivédeni a fi relé.És ha jó az eph nem rázhat a csap.A vizvezeték rá van kötve a földelésre vagy pen sínre és még a statikus elektromosságbol adódó feszültségeket is le kell vezesse.Csak mivel a fi relé igen kis hibaáramokra is leold sokakban kialakult ez a tévhit.Az ami Téged ráz nem más mint hibaáram.De a fi relét nem ezért találták ki.Mért is van különböző érzékenységű?Ha az emberi életet védené egyfajta lenne és nem engedne nagyobb hibaáramot mint ami az emberi életre veszélyes.

Köszönöm a megerősítő válaszokat, a csatlakozó az 32A-es marad (Iösszes=22A)!