Én nem ismerem ezt a 10A/mm² szabályt, én a szabványokat nézem, mert mint villanyszerelő, azok szerint kell szerelnem, és mint villamosbiztonsági felülvizsgáló, aszerint kell felülvizsgálni. Régen még behúzták az 1-es alut, ma már a szabvány nem enged 16-osnál kisebb keresztmetszetet telepíteni. A nem folyik és nem folyhat akkora áram közt van különbség. Emiatt szoktunk a terheléshez (is) igazítottan méretezni kábelt, ahhoz pedig túláramvédelmi szervet, mert az a kábelt védi. Tehát ha neked 4-5A az áramfelvételed, ahhoz méretezel kábelt és kismegszakítót, és így a vezetékrendszer túlterhelése esetén leold a kismegszakító. A te esetedben viszont így folyhat akkora áram amivel a vezetékedet túlterheled, de a megszakító nem old le. Gondolok itt arra, hogy abból a dugaljból hegesztesz, stb. Nekem pukkant el a cipőm talpa alatt narancssárga hosszabbító, 30m-es, 3x1-es kábel, 16A-os dugaljba dugva, a másik végén meg egy rendezvényes ugrálóvár 2 befúvó ventilátora. Amikor az elosztót mentem ellenőrizni hogy minden rendben van-e, nem melegszik e semmi, akkor léptem a kábelre aminek a szigetelését szétkentem a macskakövön, és akkor ért össze minden mindennel, és pukkant a cipőm alatt. Az áramfelvétel 10-12A volt, így a kismegszakító jogosan nem oldott le.

Egyszerű, nagyszerű. Én hiraga-nál alkalmaztam, saját amatőr ötlet volt. Vagy 25 éve

És valóban...
MJD3055 nem pedig NTD3055
Még más ali oldalon is a J3055G feliratos alkatrész található.. csak ott nem ahol vettem.
:/ naccerű 2 hónapig jött.
Meg az onseminenk is 3150 jelölés a 3055-ös alkatrésznek...amiből gyárt pont véletlenül NPN 3055 sima tranzisztor.. amit 3055-nek jelöl... ehhez is kell egy logika...mindegy.
Köszi azért...most kereshetek alternatívát..

Végül is az is jó lett volna ha a NTD3055-150 60V, 9A, 150mΩ (jelölése 3150G) helyett NTD3055-094 -t veszek aminek 60V, 12A, 94mΩ értékei vannak, (jelölése 55 3094G)
Valamint NTD3055L104 60V, 12A, 104mΩ jelölés (55L 104G) teljesen logikus jelölés 1 szériából.


Meg találtam olyat, hogy
IRFR024PBF Vishay

ugyan itt eladó 9db MJD3055 NPN tranzisztor (J3055G jelöléssel)

Segítséget szeretnék kérni. Hogyan tudnám ősszekapcsolni arduino v3 shield kiegészító panelt 3DB Tb6600 Motorvezérlővel vagy küzvetlenül az arduinoval? Mutatna valaki rajszot a vezetékezéshez?
Tehát van 1 db arduino, 1db v3 shield kiegészítő panel, 3 db tb6600, és 3 db Vexta PK266-02A -c91. Van egy működö CNC-m 3018-as vezérléssel és szeretnék egy nagyobbat erősebb motorokkal
Kérem segítsetek a vezetékezésben!

Üdv. úgy is van, csinálsz 555-el, egyszerű oszci kapcsolást, 32kHz-re, tekersz bele, meghajtó trafót, és egy kis impulzus trafót, ami leadja a 60V-ot, azt egyenirányítót,a kimenetre gyorsdiódával, majd megszűrőd,2x 1500uF, kondival, teszel bele porvasmagos fojtót a +ágba,és kész.
Az 555-Ic. hajtja meg a kis trafót, ami egyben, dc.leválasztást is végzi, annak szekundere hajtja meg a kapcsoló tranzisztort, But 12A, BUT18, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a FET-et, ami pedig kapcsolgatja, a táptrafót.
ennyi

Sziasztok!
Vannak még ismertebb A osztályú erősítők az alábbiakon kívül?
JLH 1969
hiraga Le Monstre
Nelson Pass F5

Építettem hozzá hiraga preampot is, és egy JLH-t is. Azóta folyamatos A-B tesztben vagyok... egyelőre (hangban) a hiraga vezet orrhosszal, de ott a stresszfaktor is nagyobb: vajon mikor fogja megölni a hangszedőt...?

Szerintem nem. Inkább mondanálak szerencsésnek. Szívesen kipróbálnék egyet, hogy mennyi a hozadéka, és lenne miért egy hiraga előtétet csinálnom.

Sok töltőt javítottam és láttam belülről, de ezek egyike sem áramgenerátoros, hanem feszültséggenerátoros áramkorláttal. Tehát fix a feszültsége, azzal tölt, de van mondjuk még rajta egy 4A-es áramkorlát, ezért sem tud nagy áram kialakulni. Van olyan töltő is (itt nekem is) amelyiknek az áramkorlátja külön kütyüvel (ami nekem nincs hozzá) programozható, hogy 4, esetleg 6 vagy épp 12A legyen.

Sziasztok Mesterek!
Nem teljesen elektronika mentes a kérdés de hátha a látencia lefedi és nem lesz baj...
Tehát: a véleményetekre lennék kíváncsi milyen csatlakozóra cserélnétek a meglévő normál autós szivargyújtó dugó/aljzat kombót?
Töprengés oka: 2-3 havonta kell cserélni a szivargyújtó dugót (aljzatot sokkal ritkábban) 12VDC/230VAC inverteren tipikus terhelés 60-120W. (Forrasztó páka, akksis cuccok töltése stb.)
Sokféle szivargyújtó dugó volt már nálunk, jobb-rosszabb, drága -olcsó, nem jelentős különbséggel, de általában romló tendenciát mutat a minőség, tipikusan megsül, olvad a csatlakozó, deformálódik, volt hogy kinyomta magát az aljzatból, de volt olyan is amelyiket szinte be sem lehetett préselni a helyére, vagy épp folyamatosan nyomni kellett befelé kézzel....
Amire gondoltam: jó lenne olyan csatlakozót találni, amelyik valahogy rögzíthető, esetleg valami bajonett zár féle megoldású. Kibékülnék mondjuk egy hasonlóval mint a BNC csak éppen 12VDV 6-12A teljesítményszintre mondjuk több órán át is.
Van ötletetek? Használtok ilyet?
I l y e n a kezdőötletem, de ez kissé nagy méretű, hátha van ennél jobb megoldás is...
Előre is köszi!

Az adatlap 9. ábrája tényleg fontos, ezt nem néztem bevallom. Elég komoly teljesítmény disszipálódik. Vcc 16.5V mellett, ha 2x10W hasznos teljesítményen van hajtva, akkor kb 15.5W a disszipációja, a hatásfok meg 55% körüli.

A fenti gondolatmenetemmel, tudom, hogy nem pontos, csak eligazításnak esetleg, de lehet tutál blődség az egész, de abbahagyom az agyalást, nem való ez annyira nekem.

-10W megy a hangszóróra 8 Ohm mellett. 10=i*i*8, ebből i=1.12A

-TDA 4 Ohm kimeneti impedancia, akkor P=(10/8)*4 =5W

Hatásfok: =10/15=66%, ami bár nem annyi mint az ábrán, de na...

Szóval ha ilyesmi ökölszabály létezne, azt jobban érteném. Ha totál bolondság amit írtam, kérlek ne nevessetek ki, csak próbálom megérteni.

4Ohm hangszórónál meg még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, mert akkor épp megint 10W menne a fűtésre.
De tényleg abbahagyom, nem értek hozzá, csak kicsit utána próbáltam gondolni.

De miért? Azt mondta neked, hogy:

Tehát ne növeld az ellenállást, mert akkor kevesebb áramod lesz. Hanem csökkentsd. Pl: ha 100Ω-os ellenállásaid vannak, akkor hármat köss párhuzamba. Kb 33Ω lesz.

12V/100Ω=0,12A

12V/33Ω=0,36A

Azzal pedig, hogy hány wattos, ne ebben a formában gondolkozz. Az csak azért lényeges, hogy el is viselje a rá eső teljesítményt. Ha 5W-osak, akkor bőven túlméretezettek -de nem baj.

Nekem megint nem egyértelmű, már 5..12A átlagnál is írja, én meg nem tudom, hogy mennyi lesz az annyi élesben. Bár azt írja, hogy a HPR-hez kell csak?
Igazából a porszívót kapcsolja, az meg csak 1100W. Amikor indul még csak 900W-al ketyeg a maró, így az indulás nem akkora gond, 10A alatt lesz. Üzem közben meg majd kitapasztalja, hogy pl. egy C-s 16A-es elviseli-e, vagy kevés lesz...
A por miatt zárt dobozra gondoltunk, a ventilátor hamar oda lenne...

Egy barátomnak kéne összehozzak egy viszonylag egyszerű master-slave elosztót egy falhoronymaróhoz és egy porszívóhoz. A maró 3500W-os, a porszívó 800W.
A cél az, hogy amikor indítja a marót, akkor 0..3s múlva induljon a porszívó, amikor leállítja, akkor meg 0..30s-ig még menjen. A gyakorlat majd megmutatja, hogy lenne neki jó. A gépen újak.
Elsőre meg fogom mérni a maró üresjárati áramfelvételét, hiszen erre már indulnia kell, ez még biztosan nem 3500W.
De mivel komoly a teljesítmény, így a söntöt elvetném, vagy áramváltó, vagy hall lenne.
Elsőre a HEStore-ban láttam ezt az ACS712-es panelt, de lebizonytalanított a "Working Voltage for Reinforced Isolation - V_WFRI - For reinforced (double) isolation per UL standard
60950-1, 1st Edition - 184 VDC or V_pk", pedig ezt láttam már 220V-os kapcsolásban.
Mivel a 3500W közel van a 16A-hez, vagy a 20A-es, vagy a 30A-es jöhetne szóba. (Meg majd neki is figyelnie kell, hogy ahol használja, inkább 25..32A-es kismegszakító legyen, mint 16A-es.)
Mivel a kimenetén féltáp az alap, a polaritástól függően DC-nél + vagy - irányban tér el a kimeneti feszültség, eszerint 50Hz-nél az átfolyó árammal arányos szinuszt kapunk a kimeneten? A viszonylag alacsony feszültség miatt érdemes lenne Schottky, vagy GE diódákkal egyenirányítani, majd formázni?
Proli007-nek biztos lenne pár egyszerű, de jó ötlete...
Egy kis trafó befér a dobozba, nem kell soros kondis táp. Kapcsolni inkább valami relé, esetleg egy ilyen SSR-40DA? NE555 van pár marékkal otthon...

Szia!
Vidéken dolgozom. It a tűzhelyet C16 4P vel biztosítjuk a vezetéke 5x2,5 mm2 A C 164P bekötése J1, N Lx, N Persze 32A biztosító után A túzhelyben 2 cekász szokott lenni 1800W alatt. 32A bővítést javaslok.

Húúúh, ez tényleg régi projekt, emlékszem a képeidre, én is akkor kezdtem a hiraga projektem, de én csak a 8-12W-os csináltam meg. Pár éve tervben van az újradobozolása és 2db sztereó verzió építése (bi-amp/bi-wire átkapcsolással), amihez minden megvan már pár éve, de költözködések során mindig háttérbe került

Ha nem maxon járatod hosszú ideig akkor simán bírni fogja.

Nálam a 200-as (32A max. felvétel) 70 amperen simán vitt fél perceket, 1-2perc szünettel, 10B megszakítóval...
Nekem is voltak aggodalmaim, hogy konnektoros gépre 16A-nél nagyobb áramfelvétel van írva, és fel is hívtam őket, hogy ez hogy van, de nem nagyon voltak felkészülve, úgyhogy maradt a gyakorlati tesztelés...

Jelenleg is van egy fő 32A és egy kicsi 16A kismegszakító a rendszerbe. A 16 mögé fogom beépíteni. A biztosíték az nem elég mint megszakító? mert ha nem akkor kell venni egy megfelelőt.

Tutira rá lehet jönni s nem kell senkit kérdezni.
Ha az elemtartoban nincs ellenállás akkor az elemek belsö ellenállását használják ki. Igy elemmel többnyire müködik ( és zabálja az elemeket) de külsö táppal NEM!
Azaz oda mindenképpen kell ellenállás ( a feszültségtöl függöen lásd a HE lexikonában levö képleteteket)
A 6 Ledre kb 120 mA- számolj azaz,, ha a külsö táp mondjuk 5 V a LEDek feszültsége kb 3 V (fehér) akkor 2 V marad és azon fog 120 mA folyni. R = 2V/0,12A=cca 18 - 21Ohm, minimum 1/4 W-s ellenállás. Ennyi.
Egy ilyen, de akár nagyobb ellenállást is haszálhatsz az optimális fényerö beállitására. A nagyobb ellenállás sohasem árt ha azzal kezdel.

Bővebben: Link

Lehet teljesen láma kérdés de lehet 400 Voltos kapcsolóval 230 Voltot is kapcsolni? Például ezzel?

Bővebben: Link

Mindegyikre egy biztos talán a válasz. Nincs rá bevizsgálva. Amilyen erővel ezek meghúznak, elvileg menne fejjel lefele is, de nagyon gány kinézetet ordít és ha bármi baj lesz, biztosító bele fog kötni. Meg az ív viselkedése érdekes lehet más irány esetén.
De mennyire van ez neked biztosítva? Mert egy 32A kapcsoló helyére egy 25A kontaktort nem rakhatsz csak úgy, ha 25A fölé van biztosítva.

Szisztok!

Az alábbi mágneskapcsolót szeretném

https://daniella.hu/sti475-stch8-modularis-kontaktor-25-40-230vac-4...sti475

beszerelni alábbi kapcsoló helyére:

https://daniella.hu/siemens-3ld2230-0tk11-be-ki-kapcsolo-3p-32a-sin...00tk11

A jelenlegi kapcsoló alsó sorára 3 fázis betáp van kötve, a felső sorára pedig a fogyasztók (ledes lámpák, fázisonként 2-2,5 amperes terheléssel).

A mágneskapcsoló doksija szerint felső sorra (1,3,5) kell kötni a betápot és az alsó sorra (2,4,6) a fogyasztókat, de ez a meglévő vezetékek hossza miatt nem lehetséges. Tehát a kérdésem:

Lehet-e / szabad-e a mágneskapcsoló felső sorára (1,3,5) kötni a fogyasztókat és az alsóra (2,4,6) a betápot?
Ha nem, akkor lehet-e / szabad-e a mágneskapcsolót fejjel lefelé beszerelni (hogy a 2,4,6 csatlakozók vannak felül)?

Előre is köszönöm válaszotokat:
tipli

Szia!
Én csináltam mikrovezérlős védelmet. Urbán féle védelemből elhagytam a sallangot, csak a hibajelet érzékelő komparátorokat hagytam meg, a kimenetükre pedig egy optocsatoló volt kötve amin keresztül jeleztem a mikrovezérlő felé. Ez MonoBlock erősítőnél kimondottan jó volt, mert így a készüléken belül sehol nem kellett a GND-t közösítenem, lényegében ezért is épült így. Egy hiraga LeMonstre előtt volt.

Egyszerű. Köss rá terhelést. 20-32A-t ír rá a gyártó sok helyen. 17A-nél már jelentősen melegszik zárt állapotban. De ha félig kioldódik - ami könnyen megesik egy kötődobozban - akkor kész a baj. 8A-nél többet nem bíznék rá egyébként sem. Szemben mondjuk egy KF1-es kötésszorítóval és csavart kötéssel. Ez ráadásul nem szubjektív dolog, csak egy hőkamera kell hozzá.

A 47Ω pedig kevés lesz.

Felsoroltam neked fentebb néhány színű LED-et, azt, hogy mennyi a nyitófeszültségük.
Jelen esetben (úgy látom) pirosat és sárgát akarsz párhuzamosan üzemeltetni 2 ceruzaelemről. Akkor pedig:
-a tápfeszültséged 3,4V-ról fog indulni (az új elemek 1,7V feszültségűek, azt is bele kell számolni)
-a piros LED kb 1,7, a sárga kb 2,1V-nál nyit.
-a LED-ek általánan 0,02A-ig terhelhetőek (legalábbis ezek a fajták) de az adatlapjukon rajta van.

Vond ki a maximális rápfeszültségből a minimális nyitófeszültséget, és azt oszd el a kívánt árammal -látni fogod, a 47Ω túl kevés lesz. De ha a 47Ω-al osztod a különbséget, akkor látni fogod, túl sok lesz vele az áram.

Azt írtad, elég, ha "parázslanak", -akkor még talán jobb is, ja kicsivel nagyobb ellenállást teszel a kelleténél, tényleg tovább él, mintha csak kicsivel kisebbet, -kkor nagyon rövid ideig.

Az ellenállásnak nem csak Ω-ja van hanem eldisszidálható teljesítménye is, ami függ a rajta átfolyó áramtól és kapcsain lévő feszültségtől. Neked max 20mA kellhet ez 5V*0,02A=0.1W lenne.

Érdemes elolvasni Topi leírását alapkapcsolások 1.

Vagy megnézni Ecopityu oktató videóit: Elektronika konyhanyelven

A boltban azért adják elemmel, mint amiért a nyomtatót is megveheted olcsón. De ahhoz hogy használd ahhoz etetni kellene drága tintapatronnal, tonerral. Jelen esetben elemmel a ledes lámpád.

Minden elemnek van kapacitása, áramtároló képessége. Típustól (és persze ártól) függően változik az értéke. Ezekre számtalan tesztet, leírást találni a neten.
Egy egyszerű matekpélda. Tételezzük fel hogy az általad vásárolt elem kapacitása 1Ah (1000mA) mennyi idő alatt meríti le 20mA terhelő áram?

Forrasztó gyanta feladata az ón könnyebb felfutásának segítése. Szebb, és jobb kontaktus készíthető segítségével. Vannak ónok amik tartalmaznak folyasztószert, de ártani nem árt a használata.
Ami árthat az maga a forró ón gőze, nem ildomos belélegezni, ha megoldható valami ventilátor (nekem pl. pc tápból bontott van) szívja el a tömény füstöt az arcodból, már az is nagy segítség.

Jó lenne az, mert az eredeti 12A-es, a bizti meg 20-as a felirata szerint, de 30-as van a foglalatban. Nem csodálkozom a " szétolvadáson ".

Írtam, hogy néhány éve kíváncsiságból és szigorúan kísérleti jelleggel megépítettem a Hawskford/Cordell hibajavítós végfokot, ami "Burgum" fantázia névvel szerepel a szimulátoromban. Készült hozzá "Irgum" is, ami szimmetrikus kimenetű előerősítő volt. Rövid ideig hallgattam az Irgum-Burgumot és akkoriban nem nyerte el tetszésemet. Olyan "dirr-durr-csitt-csatt" hangképe volt emlékeim szerint és "minőségi" zenehallgatásra alkalmatlannak találtam. A Burgumot meghatározatlan időre kölcsön adtam Géza haveromnak, aki általában a képen látható keresztváltók behangolásra használja, időnként némi rövidzárral fűszerezve a dolgot. Három napig javítottam. Ízekre szedtem, összeraktam, mindent átmértem és következő megállapításra jutottam. (Azzal került vissza, hogy csak búg.) Több rövidzárat is kibírt az elmúlt években. A crowbar simán "kiveri" az 5A-es "biztit" a tápegységben, a +/- 42V-ot ilyenkor azonnal letiltja a relés védelem. A biztosíték cseréket megunva, átméretezte T10A-re és most a 0.22R tirisztort védő ellenállás "olvadt" ki. Semmi más baja nem lett. A végfetek és a meghajtás simán túlélték a módosítást. Ezért szeretem a teljesítmény MOSFET-eket.
Behoztam meghallgatni, hogy vajon ennyi év után, most mit hallok. A hangdobozom ugyanaz, mint évvel ezelőtt volt. Jobb előerősítőm van (de ennek csak aszimmetrikus kimenete van), jobbak a kábeleim, van állványom és van tápregerátorom, ami stabil 230V szinuszt állít elő és erre szüksége van ennek a végfoknak, a kapacitív szorzók miatt.

Ami miatt mindezt leírom. A múltkor feltettem a nem költőinek szánt - de annak sikeredett kérdést, mert senki nem válaszolt rá - ami úgy hangzott, hogy vajon hány Wattra van szükség az otthoni halk, vagy mondjuk úgy normális hangerővel történő zene hallgatásához? Legtöbbünknek elég egy Watt, ha 10, az már nagyon hangos. Sokaknak elég a JHL, vagy a hiraga 10 W-ja, nekem is bőven sok az "A" osztályú ezeknél alig nagyobb teljesítménye.
Viszont voltak már a "láncomban" több 100 W-os végfokok - és amik jó minőségűek voltak - azok mindig egy olyan katartikus élményt nyújtottak, hogy EZAZ! Ez a hatalmas dinamika, a könnyed erőlködés nélküli, hihetetlen mélyre lenyúló basszus, a nyílt hangkép, a felbontás, a határozottság. Nos, ez a "Burgum" így szól. Úgy leverte az "A" osztályút, mint vak a poharat. És nem kell hozzá nagy hangerő, 0.1 W-on is megmarad ugyanez a monumentalitás. Valami miatt kell, szükséges, a nagy teljesítmény. Nem tudom ezt megmagyarázni, de el kell fogadnom tényként, amíg valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Még talán annyit: az összes ilyen nagy teljesítményű végfok teljes hidas volt.

Sziasztok!

Nagyjából 2010 környékén találkoztam először hiraga 20W-os erősítőjének a leírásával, az akkori fórumok topicjait olvasva elhatároztam, hogy megépítem ezt az erősítőt. Bele is kezdtem, de elég lassan haladt az építgetés, majd egyéb okok miatt évekre félre is tettem. Most jött el újra a pillanat, hogy elővegyem és befejezzem.
Örülök neki, hogy közben sokan mások is megépítették és tapasztalataikat itt leírták, ezek számomra is hasznosak lesznek, illetve biztos lesznek kérdéseim is menet közben.
Addig itt összefoglalom, hogy én hogyan gondoltam első körben, erről teszek is fel néhány képet.
Kapcsolási rajzot a tápról és az én végfokom verziójáról, illetve arról ami idáig elkészült belőle . . . sajnos élesztve még nem lett, ez lesz a feladat a következő hetekben.