Mint mondtam, az sajnos több utasítás...
Én a következőképpen csinálnám:
in reg, PORTB
xor reg, B00000010
out PORTB, reg
Ez így 3 órajelciklus + a hurok ideje...
De legalább biztosan 50%-os kitöltési tényezőjű lesz. HA nem használsz megszakítást és a processzor csak ezt csinálja...
Konkrétan Arduino-t nem használtam, csak régebbi ATTiny-t és ATMega-t... Érdemes lehet átböngészni az Arduino utasítás-készletét, hátha kellemes meglepetés ér és van megfelelő utasítás...

A kép alapján lehet 7ns... A mérőfejen, ha van lehetőség, akkor érdemes a kompenzálást beállítani, hogy ne legyen túllövése

A képek alapján "tökélesen" működik...
Ahogyan ASCH kolléga írta: ez itt "analóg dolog"...
Ha megnézed, mindhárom képen azt lehet látni, hogy a fel- és lefutó él 35ns körüli (±3ns). Ennyit tud az áramkör, ennyi az időállandója. Ha négyszögjelet szeretnél látni, akkor minimum 3x tau, de inkább 5x tau kellene minden félperiódushoz...
Tehát a periódusidő legalább: 2 x 3..5 x 35ns = 210..350ns legyen. Vagyis maximum 3-4MHz esetén láthatsz "szinte elfogadható" jelet.


Az első képen, ha nem 25%, hanem 50% lenne a kitöltési tényező, akkor az is elfogadható négyszögjel lenne. (2.6MHz -> 378ns -> teljesül az 5x tau feltétel...)

Miért lesz 25%-os a kitöltési tényező?
Az 1. programrészletet elemezve:
- a 6. sorban beállítod a kimenetet magasba
- a 7. sorban beállítod a kimenetet alacsonyba
- ezután záródik a hurok és visszatér az elejére
- a magas és alacsonyba állítás között nagyjából 50ns telik el (gondolom a proci 20MHz-en működik...)
- bizonyára a másik irányú váltás is ugyanennyi időt vesz igénybe
- mindebből következik, hogy maga a hurok 378ns - 2 x 50ns = 278ns ideig tart

Mit lehet tenni?
Ha a portot nem magasba - alacsonyba állítod, hanem negálod minden egyes ciklusban, akkor bár alacsonyabb lesz a frekvencia, de szinte tökéletesen 50%-os lesz a kitöltési tényező - ha ez elsődleges szempont.

Mi a rossz hír (ezeken túl)?
Nyilván, ha mindezt egy program részeként szeretnéd használni, akkor a hurokból valahogyan ki is kell tudnia lépni... az pedig további utasítás (feltételvizsgálat), vagyis a hurok idejének további növekedését okozza.


Az 1. programod esetén a fentebb leírt lépések miatt lesz a periódusidő annyi, amennyit látsz (378ns).
A 2. programod esetében a kapcsolgatást hardverből intézi. Ekkor a periódusidő az processzor alap-órajelétől és az előosztó beállításától függ. Ráadásul mindeközben bármilyen program futhat, az nem befolyásolja a kimenetet.
Ha megszakításokat is használsz közben, akkor az 1. esetében egy beérkező megszakítás teljesen felboríthatja az időzítést, míg a 2. esetben abszolút semmi hatás nem lesz.

Remélem tudtam segíteni!

Akkor ebreszd fel .




Kell neki 14kHz futyulni szaggatva .
Audacityvel generalsz negyszogjelet 14kHz es nemi impulzus szaggatassal fuszerezed ez lesz 1 wav file . Azt barmelyik mediaplayer lejatsza, vagy telefon ...stb .1 izmosabb par wattos aktivspeakerrel pedig megszolitod a kutyut.
Persze kell valamekkkra undoktiv hurok ami kb legyen akkora mint a kutyu kerulete vagy nagyobb ... sok sok menettel (kb 100 - 200) meg esetleg vele sorba par ohmos ellenallas (4 - 5 Ω) 2-5 W teljesitmennyel.
Ha ennyi energiaju szolongatas par centirol keves lenne akkor izmosabb hazimozi erolkodovel is probalkozhatsz .
Plane ha az autok tobb meterre setalnak el az ado undokaitol ... lehet ott tobb 10 W is sikit 14kHzen.

Persze eleg mono jelet generalni es akkor nem kergeted ki magad a helyisegbol .

Egy kicsit részleteznéd? A hurok ellenállásokat hasonlítsam össze? Pl a lakáselosztónál és a végpontok között? Vonali impedanciát is mérjek?

Igen,hurok mérésre gondolok. Persze (mint felülvizsgáló) szemrevételezéssel kezdem.Ma már a fő földelősín a divat, és ha az anyagiak engedik nem árt a szabványosítás sem.

Napelemük nincs, de inverteres hegesztőjük igen. Elég régi a villamos rendszer kötéshiba az előfordulhat. Eph nincsen amikor, ezek a házak készültek az utcában akkor nem volt divat.
Milyen mérésre gondolsz hurok ellenálllásra? Fluke 1664-es műszerem van.

A labortáp szabályzása több hurokból áll. Bővebben: Link (Tömbvázlat)
A rövid reakcióidőt egy gyors opamp biztosítja. Az említett a nagy erősítésű, precíziós opamp pedig a belső hurok maradék hibáját szabályozza ki. Összességében nagyon nagy az erősítés.
Erre épül(het) még egy külső "szoftveres hurok" (kellően pontos mérés esetén), ami elvileg akár az apróbb hibákat is korrigálhatja, némi finomszabályzással.
A zajt eddig rel. sok volt, csak később jöttünk rá, hogy az eredeti D/A-ból jön a nagy része (1..2mV a kimeneten), a nemrég megépült D/A deszkamodell, (ami lényegében egy ügyesebb PWM szűrő) sokkal kisebb zajú, így már lehet, hogy lesz értelme a zaj kérdést is elővenni.

Nem egészen, akár a metron vagy a hiperloopban az egyik jármü a másikat követi a két végállomás között, ahol majd kell valami megoldás, hogyan forditják meg a sorrendet. Akár egy hurok is belefér a megoldásba.

Ennyire elvetemült azért nem vagyok, én nyitott körre gondoltam. Pl megy egy áramkör a lámpához, de mivel alternatív, és a szobában körbe vannak kapcsolók, előbb utóbb egy nyílt hurok jön létre. ( főleg ha még konnektor is téved erre az áramkörre.) Ebben a villám ugye nagy feszültséget indukál, ami meg átütés veszélyes. Utána meg ott a nagy áram...Vagy nem....

Mit értesz "kör" alatt? Hogy például egy szobai kötődobozba érkezik egy betáp és a szobán belül körbe van vezetve a vezeték, vagyis a kötődobozba a körvezeték mindkét vége csatlakozik a betáp vezetékre? Ez feszültségesés szempontjából kedvezőbb, de a kialakítás - sőt minden zárt hurok - kerülendő (gyakorlatban minimalizálandó).

Még az EPH/földelési hálózatban is kedvezőbb zavarvédelmi szempontból a csillagpontos kialakítás, azaz van egy fő földelőkapocs és a különböző helyiségekbe (fürdőszoba/gépészeti) egy vastagabb vezeték megy a helyi EPH sínbe és a helyiségen belüli EPH bekötések kisebb vezetékekkel külön-külön csatlakoznak erre a helyi sínre.

Persze a "hurok" kialakulása már ott kezdődik, hogy az energiaátvitelhez minimum egy nulla és egy fázis szükséges... így a legalapvetőbb dolog, hogy a betápláló szakaszokon minél kisebbek legyenek a hurkok, vagyis egy szobában tilos a fázisokat az egyik falon, a nullát/PE-t meg a szemközti falon elvinni egyazon fogyasztóhoz. De még külön védőcsőbe sem illik tenni, több egymás melletti védőcső és több áramkör esetén egy áramkörhöz tartozó vezetők mindig ugyanabban a védőcsőben haladjanak, szorosan egymás mellett. Kábelek alkalmazásánál meg a hurkok mérete értelemszerűen minimalizálva van. Sőt további zavarvédelem biztosítható árnyékolt kábelek alkalmazásával (de még az épületszerkezet, helyiségek falai-födéme is kialakítható zavarvédettre fémes árnyékolással, ha erre igény van pl. szerverközpont).

Ennek azért van jelentősége, mert a túlfeszültség nem csak a hálózat felől, a vezetékeken jöhet, hanem egy közeli villámcsapás (50-200kA-es áramimpulzus és a mágneses tere) ezekben a hurkokban - sőt vezetékszakaszokban - az épületen belül is feszültséget indukálhat. Erre napelemnél is oda kell figyelni, mert ott jellemzően nincsen egyetlen kábelben összefogva a pozitív és negatív pólus, ráadásul a tetőn az EM hullámok ellen sem biztosít semmi árnyékolást. Ezért akár a napelemeket is úgy kell elforgatni, hogy két sorban a kötődobozok is közel legyenek egymáshoz és az n*10m2-es hurkok helyett a sztring kábelhurok maximum 1-2m2 felületű legyen a kábelek összefogásával és szorosan egymás mellett vezetésével.

A másik, hogy egy ténylegesen zárt hurokban (például kettő párhuzamosított vezeték a megnövelt keresztmetszet miatt), vagy más fém szerkezetnél nemcsak feszültség, hanem akkora áramimpulzus fog indukálódni a közeli villámcsapás miatt, hogy ez a hurok szét is robbanhat a mágneses erőhatás miatt.

A túlfeszültség-védelem mindig a földelés felé vezeti le az aktív vezetőkön érkező áramimpulzust. A földelési ellenállás, a vezetékek ellenállása sosem lesz nulla és 20kA-es áramnál a tized ohmokon is komoly feszültségesés fog létrejönni. Ezért már önmagában a beépítési helyét is meg kell gondolni, hogy a villámáramot ne az épület kellős közepén vezessük, (az első) túlfeszvédelem legyen a földelési hely közelében hogy az áramok rövid és egyenes szakaszon menjenek a földbe és a feszültségesés minimalizálása miatt minél nagyobb keresztmetszeteket és minél rövidebb bekötővezetékeket és nyomvonalakat kell használni.

A belső túlfeszültségvédelemnél pedig szakaszok/zónák vannak még egy családi háznál is. A közcélú hálózat (közvetlen villámcsapás is érheti) vagy egy fogyasztásmérő hely magasabb feszültséglökést kell hogy elviseljen, mint egy főelosztó vagy a helyiségek vezetékezése. Ezeken a határokon kell túlfeszültségvédelmi eszközöket beépíteni és ezt hívják koordinált túlfeszültségvédelemnek. Azért lesz koordinált, mivel a hálózat legvégén lévő védelem a legérzékenyebb, a legkisebb feszültségre működésbe lépő. Ugyanakkor ez kell hogy kezelje a legkisebb energiát, a hálózat elején lévő meg a legnagyobb energiaimpulzusokat. Ha csak feszültségértékre lépnének működésbe, akkor ez ellentmondásos és sorban tönkremenne mindegyik védelem a legérzékenyebbtől kezdve. Ezért minden védelmi eszköz között meg kell lennie egy minimális soros impedanciának, ami nem engedi a rövid idejű nagy áram/feszültség impulzust egyből a legérzékenyebb készülékre. Gyakorlatban ez a csatoló impedancia minimum 10m-nyi vezetékszakaszt jelent, vagyis a fogyasztásmérő (T1) és a főelosztó (T2) között jó ha van minimum 10m, ahogy a főelosztó és a TV fali dugalja (T3) között is. Persze sokszor még ez is megvalósíthatatlan, erre megoldás a kalapsínre szerelhető csatolóimpedancia (fojtótekercs). De ezt külön-külön illene ellenőrizni számítással is az adott szerelésnél.

Én egyrészt tartanék tőle hogy "kínai", a garanciával is probléma lehet. Másrészt milyen környezetben és pontosan mire használnád?
Egy frissen telepített földelőrúdnál, vagy egy családi háznál még könnyen megbontható a földelővezető, így én pl. a Voltcraft ET-02 segédszondás mérőt sem vetném el ha csak hobbi célra, néhány mérés erejéig kell, vagy a telepített földelő ellenőrzésére családi házas környezetben. Pár hónapja én is néztem műszereket, innen kezdődnek a földelési-ellenállásmérők a csillagos égig... Ez a módszer a mérési hibán kívül legalább tisztán a tényleges ellenállást méri.

A lakatfogós módszer kényelmes, de egy ipari csarnokkal nem tud mit kezdeni, mert a pillérek földelése sokszor földelőhálóra is csatlakozik, a beépített vezető másik vége meg a villámvédelmi felfogó- és levezetőrendszerbe csatlakozik a tetőn, szintén fémes kapcsolattal. Így lakatfogóval az egyes pilléreknél egy belső fémes hurkot tudsz csak mérni, aminek egy része bár a földben halad és van szétterjedési ellenállása, de a hurok végig fémesen zárt és nem földeléseken keresztül. Jobb esetben a felállás hozzáférhető és bontható és akkor egy nulla ellenállású külső viszonyítási ponthoz képest már használható lenne lakatfogó és a földelési pontok is elméletben mérhetőek egyenként. Vagy marad a V/A-segédszondás mérés.

Akkor lenne jól használható, ha van villámvédelem és az összes földelés fémesen össze van kötve a levezetőrendszeren keresztül, de nincs földelőkeret/potenciálkiegyenlítés, csak rúdföldelőkben végződő levezetők, de ehhez legalább 20m távolság kellene a levezetők és földelési pontok között, ami gyakorlatban meg ritka, kevesebbnél meg a földben vagy a föld felett fémesen potenciálkiegyenlítést kell végezni a földelések között is. Így ha a földben futó összekötés nem leválasztható a helyi földelési pontról, szerintem lakatfogóval egyenként nem tudod végigmérni a földeléseket teljesen pontosan. Leválasztva meg nyilván nem a tényleges földelési ellenállás mérhető az adott pontban, csak az egyik párhuzamosan kapcsolódó.
Ilyenkor csak az eredő, "érintésvédelmi" földelést tudod mérni a hálózati PEN-en keresztül. Eredő, mivel minden kis távolságban lévő földelés (mondjuk az épület területén lévők) össze kell hogy legyenek kötve fémesen és ez csatlakozik a fő-földelőkapocsra is (PE hálózatra).

Városi környezetben viszont használható lehet, ebben az esetben fontos a megfelelő meglévő kapcsolat a közcélú hálózat PEN rendszerével. Ilyenkor a műszer a teljes hurok ellenállását fogja mérni, vagyis: a földelővezető, a földelőszonda szétterjedési ellenállása, a közcélú hálózat PEN földeléseinek eredője a KÖF/KIF trafóig (a földelések lehetnek akár 2-300 méterenként), a PEN vezető ellenállása a fő-földelőkapocsba való kötéséig. A fogyasztónál lévő végponti földelés max. 10ohm lehet, ami gyakorlatban inkább több, mint kevesebb, ezért a többi ellenállás összege általában elhanyagolható (n*0,1-1ohm). Erre alapul az egy és két lakatfogós (injektáló és mérő külön) módszer is.

Ha aktív villanyszereléshez kell én gondolkodnék többfunkciós érintésvédelmi műszerben is, amit később lehet hitelesíttetni felülvizsgálathoz. A metrelnek van olyan év műszere, ami lakatfogós mérést is tud. Teljesen hobbihoz meg megoldható házilag a V/A mérős módszer is, leválasztótrafóval, vagy akku+inverterrel.

Nem szoktam gyártani pedálokat, csak ha valami egyedi kell. A festetlen alu izé egy csatlakozó box, amiben van két kapcsolható hurok, valamint jack aljzat párok. Csak a fele látszik a képen, mert nem volt lényeges a fotó készítésekor. A jack aljzat párok tehermentesítik az effekteket, hogy egy baleset esetén ne azok sérüljenek. Gyakori ki be dugdosáskor kiszottyosodhatnak az aljzatok.
Másik képen egy csintalan szürke izé még maszek, az személyre szabott zajzár és eq. Kerry King használt Mxr pedálokat, és azt a hangot kellett lelopni. Van még ott egy még nem összekábelezett kis bőrönd. Ez ma reggel jött. Ebben is lesz tehermentesítő jack aljzat csoport, meg maszek tápegység akkus rásegítővel, mert volt hogy pillanatnyi áramszünet miatt visszakapcsoláskor elkapcsol a program. Ez főleg a Boss pedálok elektronikus kapcsolója esetében kellemetlen. Ha nem figyel a gitáros, akkor hiába próbálta le a beállításokat a próbán, nem fog úgy szólni a színpadon.

Eddig is a sima trafót javasoltam. A lényeg hogy a laptop teste valószínűleg nincs leválasztva a 230V hálózati földről galvanikusan. Ahogy a PC-k nél sincs. Így ha az USB-re rádugunk valamit, akkor föld hurok alakulhat ki. Feszültség különbség van a PC teste és a táplált áramkör teste között. Abban az esetben ha nincs galvanikusan leválasztva a hálózatról az áramkör. A kapcsoló üzemű tápegységeknél egy kondenzátorral vissza szokták csatolni a szekunderről a feszültséget a primerre. Nem tudom talán valami hidegítés vagy mi.

Amennyi kiemelést te ott látsz, az kevesebb, mint 4 % túllövést okoz. És kondis terhelésnél. Tudod, ez az a terhelési forma, amivel megkínáltál egy Sonyt és mindjárt hazavágtad a végtranyókat.
A 4 % túllövésnél még 60 fok fázistartalék van. ( Tietze-Shenk ) Nem mindegy neked, hogy 60, vagy 80fok? És ugye nem szoktunk 1 µF-ot tenni egy végfok kimenetére? De ha igazán megnézted volna-és megértetted volna a diagramokat, akkor azt is láthattad volna, hogy tisztán kapacitív terhelés esetén sincs probléma.
A TI= Texas Instruments. Kicsit csodálkozom, hogy ez benned kétségeket ébreszt, ugyanis, ahogy észrevettem, valaki belinkelte ezeket a mérési módszereket és utána kezdted komolyan venni ezt a kérdést. Addig csak bigyó volt... Addig a zárt hurok Bode-jéből próbáltad meghatározni a fázistartalékot. Ezt elég meggyőzően próbáltad elhitetni... Shany még meg is jegyezte, hogy már csak te nem érted ezt a dolgot...
Miből gondolod, hogy én meg akarom mutatni, hogy bármiben is igazam van? Ha nem látod át, miért kezdjem el magyarázni? Felesleges. Nekem egyáltalán nem számít, hogy te mit gondolsz...
Egyébként meg sikeres építést kívánok! Egyébként, sosem mondtam, hogy azt építsd meg, amit én terveztem. Legfeljebb ötletadónak szántam. Hát, hiba volt...

Én nem tudok ilyen dolgokat megjegyezni, hogy "visszacsatolási tényező". Minek?
Van egy előremenő ág, ez a bemeneti különbségképző ponttól ( ahol előáll a hibajel, vagy a szab.tech.- könyvek szerint a rendelkező jel) a kimenetig tart. Ez a rajzodon, 80 dB. Ez nekem az előremenő ág, erre írtam az előbb, hogy ennek kell lennie minél magasabb frekvenciáig ugyanakkora erősítésnek, mert ha csökken, akkor máris nincs akkora hatása az n.v.cs-nek.

Aztán van a zárt hurkú erősítés, ez szerintem a közvetlenül az erősítő bemenetétől ( vagyis nem a képződő hibajel pontjától, ugyanis az már tartalmazza a visszacsatolás jelét is ) ) , a kimenetéig értendó, legalábbis szerintem. Mondjuk ez 20.

Van a felnyitott hurok erősítés, ami az előremenő ág erősítésétől annyiban különbözik, hogy a visszacsatolásban van valamennyi leosztás, a példámban 20dB. Ezzel nem érdemes foglalkozni az előbbiek ismeretében.

Nem szeretem az elnevezéseket, semmi szükség rájuk, félreérthetők. Ha még 3 szót leírsz, akkor mindenki értheti, hogy mit gondolsz alatta.

Töprengek. Néha felesleges "izéket" rajzolok. Tartalmasabb rajzokat szeretnék kitenni, amik átgondoltabbak és nem csak én értem mit ábrázolnak, hanem más is. Vannak ilyen "heuréka" "meglátomásaim" időnként, amikről hirtelen úgy gondolom ezt azonnal meg kell osztanom. Ezután ezekre inkább aludni fogok egyet (kettőt). Legalábbis megpróbálok így tenni... viszont van olyan is, hogy néha az első gondolat a legjobb... Bonyolult dolgok ezek. (is).

Úgy érzem, még ekörül a hurokerősítés izé körül is sok a zűrzavar. Hogy mikor nyílt, mikor zárt, mitől hurok. Össze-vissza rajzolgattam már mindent. Ezt már jó ideje rajzolom, finomítgatom... néha elteszem, néha előveszem. Néha túl primitív, máskor meg túl bonyolult, de igazán szemléletes még soha nem volt. De majd most! : ) Ez most olyan, hogy még én is értem.

Alapkapcsolás. Egyszerű de minden benne van. Gyakorlatban is működő, minden helyett jó kapcsolás. Emitterkövető helyett MOSFET van a kimenetén... így is működik, ez senkit ne zavarjon meg. "Megháromszoroztam". Nincs több variációja. A Bode-okat egymásra rajzoltam, így 3 az 1-ben lett.
- "Rb" (1222.16554 Ohm) nullázza a kimeneti offset DC-t.
- "Rd", a diff erősítő degeneráló ellenállása (146R) a nyílthurkú erősítést (kerek) 80 dB-re állítja be.
- "(R2/R1)+1" közelítőleg a zárthurkú erősítést adja, ami 20 dB (tízszeres).
- A "maradék", a kettő különbsége, a visszacsatolási tényező, azaz a hurokerősítés = 60 dB.

A hurokerősítés csak elméleti dolog. Az erősítő nem tud róla, hogy van neki ilyenje, de mégis eszerint viselkedik. Az erősítőnek csak nyílthurkú erősítése van, de az is csak addig amíg vissza nem csatoljuk. Ha visszacsatoltuk, csak zárthurkú erősítése lesz, semmi más.
Ezt a három dolgot mutatja egyszerre a három szín.

Stabilitási szempontból minket csak a hurokerősítés érdekel, ebből is a lefontosabb pont, a "PM" (Phase Margin = fázistartalék). Ennél a pontnál keresztezi a visszacsatolási tényező az egységerősítési frekvenciát. Ettől a ponttól balra még visszacsatolt erősítésről beszélünk, a pontól jobbra már csak nyílthurkú erősítés van. Az erősítés (a domináns pólustól) a frekvenciával arányosan csökken, miközben a fázistolás folyamatosan nő - egyre nagyobb lesz.

A "PM" pontnál szimulált fázistolás mutatja a fázistartalékot. Fontos, hogy szimulált!. Ezt a pontot nem lehet kimérni a gyakorlatban, csak következtetni lehet rá, hogy hol van - mégpedig a négyszögjel átvitelből. Ha a "PM" pontnál a fázistolás eléri a -180 fokot (a fázistartalék a nulla fokot), az erősítő az instabilitás határára kerül. Alatta stabil, felette gerjed.

Ennél a konkrét kapcsolásnál a "fázistartalékot" a Miller-kapacitással (C1=30pF) tudjuk csökkenten ill. növelni, modhatjuk "szabályozni". De vannak más kompenzációs módszerek/lehetőségek is.

Van még egy pont amit kijelöltem, a "GM". Gain Margin = erősítés tartalék. Ennek inkább elvi jelentősége van. Amiatt szokás feltüntetni ezt a pontot is, hogy ha a gyakorlatban bármilyen külső tényező megváltozik (hőmérséklet változás, kivezérlés mértéke, alkatrész-szórás, stb...), mekkora még az az "erősítéstartalék" a rendszerben ami távol tartja a "PM" határtól, azaz a "gerjedéstől". Nyilván az jó, ha az erősítéstartalék viszonylag nagy.

Már megint egy Cordell idézet, de bárki leírhatta volna (és le is írta), de most ezt ragadom ki.
Egyébként is könnyen belátható, ha gyorsan szeretnénk ki-bekapcsolgatni egy végtranzisztort, vagy MOSFET-et, ehhez gyors és nagyáramú meghajtó fokozatra van szükség. Ha hibajavítást is alkalmazunk az áramkörben akkor minden aktív elemnek ami ebben részt vesz, még ennél is gyorsabbnak kell lennie. Itt nagyságrendileg több tíz MHz-ről beszélünk. Addig morfondíroztam ezen, mígnem akaratomon kívül ismét visszakanyarodtam a csoportfutási idő (röviden: futási idő) problémájához.
Hogy mi is ezzel a "probléma"? Rengeteg vitát vált ki szakmai körökben az a kérdés, hogy a negatív fázistolás az most csak "sima" fázishiba, vagy késleltetés is?
A legtöbb mérnök azt mondja, hogy a visszacsatolt rendszerben nem létezik az a fogalom amit a "dilettánsok" állítanak, hogy:

- beadok egy impulzusjelet (vagy bármilyen perecalakú jelet) a bemenetre és ennek a jelnek időre van szüksége amíg a bemenettől eljut a kimenetig. Majd amikor felerősítve (nyílthurkúan) megjelent a kimeneten, fogja magát és a visszacsatoló hálózaton keresztül (időkését szenvedve) "keveredik" a bemeneti jellel... csakhogy a bemeneten ekkor már egy megváltozott jelalakkal találkozik. Emiatt aztán nem csökkenti a torzítást hanem növeli. Emiatt az elmélet miatt ragaszkodnak sokan a globális visszacsatolást nem tartalmazó erősítőkhöz.

- a mérnökök meg azt mondják, hogy a fázistolás az nem késleltetés... mert a ki- és a bemeneti jel között állandó kapcsolat van. A visszacsatoló hurok felől érkező előtorzított jel kivonódik a bemeneti jelből és csökkenti a torzítást - akkor is ha a kimeneti jel nincs fázisban a bemeneti jellel. És ez nagyjából addig igaz míg a kimeneti jel fáziskésleltetése nem haladja meg jelentősen a - 90 fokot.

Ezen gondolkodtam és már megint elkezdtem rajzolni. Pontosabban a szimulátor kezdett el rajzolni. Belerajzoltam egy csomó (15 db) azonos határfrekvenciájú (időállandójú) aluláteresztőt. Ezeket ideális műveleti erősítőkkel izoláltam, hogy ne legyenek hatással egymásra.
A "compozit"-tól kapott szabályozástechnikai könyvet is fellapoztam, hogy tudományosabbnak hasson amit rajzolok. Ez pontosan definiálja a holtidő, a megindulási idő, a felfutási idő fogalmát.

Mit látunk az "A"-val jelölt ábra, a tranziens analízis diagramján?
- Az elsőrendű aluláteresztő szűrőnek még nincs késleltetése (holtideje). A másodrendűnek már van. A fokszám növelésével nő a holtidő. (Mondjuk ez senkit nem ért váratlanul... gondolom.)
A holtidő független (a be- és) kimeneti jel amplitúdójától.

- A "D" ábra is tanulságos néhány szempontból. Egy bármilyen felépítésű/rendszerű erősítő fokszámát könnyen megállapíthatjuk a Bode diagram fázis ábrájából (ha megfelelően magas frekvenciáig vizsgáljuk, mondjuk 1 GHz-ig). Ha a teljes fáziskésleltetés mondjuk -450 fok, akkor az erősítő öt pólust tartalmaz. Azért nem írom, hogy öt fokozatú mert egy kétfokozatú erősítőnek is lehet 5, vagy akár több töréspontja a passzív (RC/LC) tagok miatt.
Arról megint egy fél könyvet lehetne írni mit is mutat a Group Delay (futási idő) diagramja. A holtidőt nem mutatja. Annak komoly matematikai háttere van amit nem értek és (saj
nos) nem is érdekel. Az RC szorzatot mutatja (ami itt most 1us). Ez a törésponti frekvencia alatti késleltetési idő. A fázisban eltolt kimeneti jel - a nullátmenetnél és állandósult állapotban - ennyit késik a bemeneti jelhez képest. Az állandósult állapot nagyon fontos feltétel!
A törésponti frekvencia felett a késleltetés csökken. Végtelen frekvencián nulla lesz. Hogy miért lesz nulla ezt könnyű belátni. Az 1 MHz-es szinusz Pí/2 periódusideje 250ns, a 100MHz-esé 2.5ns... és így tovább.

- A "B" és a "C" analízis megint nagyon érdekes.
Ha négyszögjelet átengedjük egy elsőrendű aluláteresztő szűrőn, jóval a törésponti frekvencia felett (kb. 1 dekáddal fölötte) háromszögjel jelenik meg a kimeneten. A másodrendű kimenetén szinusz. A szűrők fokszáma ezután már bármennyi lehet, a kimeneten mindig szinuszt fogunk látni.
Ha két diagramot összehasonlítjuk, a "sokadrendű" szűrő kimeneti jeléből már nem tudjuk megállapítani, hogy a bemenetre szinuszt, vagy négyszöget kapcsoltunk. Sem a jelalakban, sem a késleltetésben nincs különbség... csak amplitúdóban, de ez sem (különösebben) jelentős.

Kicsit hosszúra nyúlt ez az izé, de azért még nézzük meg mindezek után a "késleltetés" szimulációt.
- Az "A" analízisen azt látjuk, hogy (természetesen) a szinuszjelnek is van holtideje a "sokadrendű" szűrő kimenetén.
- A "B" szimuláció egy nagy kérdőjel. El lehet rajta gondolkodni. Az elsőrendű szűrő kimenetén ugyanazt a lassú megindulást látjuk, mint a tizedfokún. Csak persze ez a "lassú", rövidebb idejű. De ott van. Újra megkérdezem a nálam okosabbaktól: most akkor a fázistolás vajon késleltetés-e... vagy csak annak látszik?
- A"C" csak úgy elrettentésképpen. Ha a 160 kHz-es töréspontú 15-öd rendű szűrő bemenetére 160 kHz-es Burts-öt kapcsolunk... semmi köze a kimenti jelnek a bemenetihez.

Tehát a speed a király, ahogy Cordell mondta. Én meg kissé bő lére eresztve, de kitárgyaltam (és még így is félig-meddig kutyafuttában) ezt a tőmondatot.

Sziasztok!

Igazság szerint szívesebben az elektroncsöves témában tenném fel a kérdést, de ugye azt évek óta zárva tartják, így nem találtam jobban passzoló topikot..

Még majd' 3 éve terveztem egy csöves erősítő panelt (phono + végfok két csatornára), plusz egy különálló kisebb panelt a tápegységének. Egy végfok csatornát akkoriban is kipróbáltam, és ugyanaz volt a gondom vele, mint most, amikor tegnap az előfokot külön beüzemeltem (jó sokat állt a projekt, igen...) - erős búgás 50 Hz-en (de azok a zizegő-zúgó felhangok nélkül, amit egy szabadon hagyott kábelvéget megérintve szoktak produkálni az erősítők, tehát csak a mély búgás van). Ha kihúzom a hálózatból, azonnal, még a pufferek kisülése előtt abbamarad, és a táp elfogyásáig szól még.

Ami miatt ide jöttem, hogy a földelés elszúrt kialakítására gyanakszom e kapcsán. A táp panel egyik oldalán teli földes, onnan a másik kártyára csak a HVDC negatív szálán keresztül kapcsolódik a földelés. Tehát itt első körben nem tud hurok kialakulni szerintem.

A hangpanelen viszont azt csináltam - ma már szerintem nem így közelíteném meg -, hogy a bemenő tápcsatlakozónál és a puffereknél van egy föld-sziget, ill. az egyes csövek körül, és a korrekciós hálózatnál még külön-külön másikak. Ezek sajnos nem igazán csillagpontosan csatlakoznak a pufferek negatívjaihoz..

Csatolok képet a tervből, nem tudom ez kapcs. rajz híján mennyire segíti felmérni a problémát, de ahogy láttam, többen csinálnak hasonlót a topikban. A csatolt képen a kék részek a földelt felületek többnyire, igyekeztem egy oldalra tenni azokat. (Ha kell, majd exportálok kapcsolást is belőle.)

A "fetgörbítővel" valóban nem foglalkoztunk eleget akkoriban és lehetnek benne még tartalékok. Magát a teljes kapcsolást én rontottam el az NNJI-ben. Még elő lehetne szedni azt is valamikor. De az tisztán negatív visszacsatolású volt, míg a HEC lényege a pozitív visszacsatolás. A precíz frekvencia kompenzálás minden kapcsolásnál alapvető fontosságú és sok-sok türelem/kitartás kell hozzá (az alkatrészek minőségét meg se merem említeni).

- HEC, Cordell, idézetek, pozitív visszacsatolás... és ami még közben eszembe jut:
Nem könnyű érthetően, tömören egy hsz-ben összefoglalni.
Kiollóztam Bob Cordell néhány érdekes hozzászólását: "Cordell poén"

Itt azzal az "andy_c"-t (Bruce Halcro Sandy) próbálja meggyőzni arról, hogy a HEC lényege a pozitív visszacsatolás és nem lehet úgy tekinteni rá, mint álcázott NFB. Az ausztrál Bruce Sandy a fizikai tudományok doktora/egyetemi tanár/hifista. A fémkeresők fejlesztésében elért eredményei hoztak neki valami komoly elismeréssel járó Ausztrál díjat (elfelejtettem mi ez (google barátunk, ha érdekel valakit)). Sandy, némi morfondírozást követően úgy döntött, hogy továbbfejleszti a HEC-et és megépítette - sokadmagával... többek között - A Halcro dm88-at. Ezt az erősítő belsejéről készült fotót és Stereophile mérését csak azért mutatom, hogy így is lehet, ilyet is lehet és ilyet mi nem fogunk tudni csinálni.

- Cordell hsz 1-2
A nagyoknak további fejtörést okoz hogyan tekintsenek Hawskford blokkvázlatára. Van aki továbbra is azt a vonalat próbálja erőltetni, hogy valójában ez egy olyan trükkös negatív visszacsatolású rendszer amit ha elég sokáig rajzolgatnak el lehet tüntetni belőle S2 szummátort, ami a pozitív visszacsatolású fokozat.
A "hsz 1" végén Cordell kitér a feedforward kompenzáció és HEC tervezésével kapcsolatos buktatókra. Nevezetesen, hogy feedforward-nál az ideális kimeneti összegzőpontok megközelítése ütközik gyakorlati akadályokba, míg a HEC-nek a pozitív visszacsatolásból származó stabilitási problémái vannak. A hsz végén Cordell átvágja a gordiuszi-csomót és azt mondja, hogy mindenki úgy tekint a HEC-re ahogy akar : )

- "Cordell poén 2"
Három év telt el és még mindig ott tartanak ahol elkezdték. Van pozitív vcs, vagy nincs?
Szemmel láthatóan Cordell is tovább törpölt a dolgon és sokkal összeszedettebb hsz-ben érvel amellett, hogy a HEC lényege a pozitíy visszacsatolás. Itt nagyon szépen és egyszerűen írja le a működés lényegét és a nagyfrekvenciás stabilitás feltételeit.

Valami kettősséget látok most magamban. Azt nehéz eldöntenem, hogy hozzájuk képest kis pont vagyok-e, vagy nagy nulla. Valamelyik. Van-e jogom tovább magyarázni azt amit a nagyok már kellőképpen kiveséztek? Vannak gátlásaim velük szemben? Nincsenek. Ők is emberek meg én is. Ők értenek hozzá, én meg csak ugatom a "szakmát". De azt a kétszázvalahány oldalt valószínűleg úgysem fogja erről a fórumról végig szenvedni senki, tehát megpróbálhatom tömören összefoglalni a HEC működésének lényegét... már amennyit értek belőle. Ha valamiben tévedek, majd kijavít valaki - ha meg nem - akkor úgy marad.
Aludtam erre az egyszerű rajzra néhányat és többször át is javítottam, hogy szemléletesebbé, érthetőbbé tegyem.

Cordell kapcsolási rajzában egy-az-egyben ott van Hawskford blokkvázlata ha hunyorogva és sokáig nézzük. A rajzból szépen "ki lehet emelni" S2 szummátort, a pozitív visszacsatolású fokozatot, ami egyetlen komplementer tranzisztor pár, Q22,23.
A szimulátornak nincs szüksége a bemeneti emitterkövetőkre... Q20,21 elhagyható.
Q24-26-ot helyettesíthetjük ideális opamp-pal, amik egyszerű feszültségkövető bufferek.
A kimeneti fokozat most nem érdekel bennünket.

Q22,23 földelt bázisú kapcsolású, előfeszített munkapontú, komplementer pár.
R34,35 - érdekes - "2 az 1-ben" ellenállás. A bemenet felől nézve a generátor terhelő ellenállása, a kollektorok felől nézve a tranzisztorok munkaellenállása.
A tranzisztorok bemenete az emmiterek közös csomópontja.
R34,44 R35,45 és U1-2 közbenső fokozat egy áramosztót képez.
Ez elsőre így kicsit bonyolult és még tovább lehet bonyolítani.
A lényeg, hogy a tranzisztorok földelt bázisú kapcsolásban működnek, bemenetük az emitter, kimenetük a kollektor és R34 (R35) jobb oldali csomópontja az összegzőpont, vagyis S2 szummátor kimenete. Mivel a kapcsolás neminvertáló jellegű, létrejött a pozitív visszacsatoló hurok.

A csomóponti feszültségek mutatják, hogy a kapcsolásnak van egy instabil DC munkapontja (a +/-3.52 V a kollektorokon) amelyből a legkisebb zavarjel hatására is ki fog billenni (pl. tranzisztorzaj). A diagramok mutatnak egy komparálási feszültségszintet ami alatt és felett a tranzisztorok telítésbe vezérlődnek, illetve lezárnak. Tehát ez egy pozitív visszacsatolású fokozat. Számolgathatnánk erősítést, meredekséget... kis és nagyfrekvenciásan, de ennek most nincs értelme. Igyekeznem kellett a napi egy hozzászólásban minden lényeget összefoglalni... hát ez tömörítve ilyen hosszú lett.

Az jó kérdés, de úgy lenne logikus.
A hurok feketének van írva.
Az a fekete/piros nem lehet inkább fekete/barna (fény bemenet)?

Sziasztok!
Mistral max2 lábkiosztása megvan valakinek?
A neten fellelhető rajz nekem is megvan de képen láttam hogy az elektronika házán mintha volna lábkiosztás felsorolva, az enyém régi azon nincs, Konkréten ami nam egyértelmű: a biztonsági hurok melyik vezeték mert nincs színjelölés?
Viszont van egy vezetékem (fekete/piros) ami nincs a képen, tehát még az is lehet hogy ez pont a hurok...
Azon kívül több NARANCS, PIROS, FEKETE vezeték van...
kérem segítségeteket!

Ha limitert teszek elé, nem tudom mérni. Én vagyok/leszek a limiter. A CD játszóból nem jön 10 Vpp 500 kHz.
Igen, ezzel földhurok izével Neked van igazad szerintem, mcc-nek pedig abban, hogy nem a hurokba kellett volna az invertáló bemenetet tenni, hanem azon belülre egy külön fóliasávval.
Most már mindegy, már itt a nyák az asztalomon... ki is költözök X időre a műhelybe.

Itt a hurok kerülete 160 mm, a lezáró ellenállástól a GND-ig 12 mm.
Kérdés, vajon mekkora áram tud indukálódni ezen a hurkon és mekkora feszültség jut ebből a 12 mm-es szakaszra.
Végső soron "A" helyen meglehet szakítani a hurkot... esetleg néhány tized Ohm-mal a megszakítást áthidalni.
De az is lehet, hogy bolhából csinálunk elefántot. Most nulla brumm van hangszórókon (fülre)... némi sustorgás hallatszik teljes hangerőnél... ez valószínűleg a 3,6 V-os Zenerek miatt van, ezeket majd LED-ekre cserélem.
Ha itt lesz a nyák majd kivallatom.

@Suba: a mobil tesztet mindig megcsinálom. Nyugodtan lehet telefonálni a "hifi torony" belsejébe dugott fejjel is.

Ha az árnyékoláson indukálódik a feszültség, akkor nem történik semmi, mert az áramkörök egy pontból vannak gnd-re kötve, és ebből a pontból indul az árnyékolás is ezért tud árnyékolni. Mindíg körbeviszem az árnyékolást a nyákon, de az áramkör sehol nincs az árnyékolásra kötve (analóg áramkörök esetében, a digitálisnál az a lényeg, hogy minél alacsonyabb legyen a vezető ellenállása és minél közelebb legyen a kondenzátor a terheléshez, de egyébként mindegy), ha pedig hurok lenne, akkor megszakítom az árnyékolást.

A hurok probléma vizsgálatához (a minta, vagy kész áramkörön) hívást indítasz a mobilodon úgy, hogy a mobil az erősítő mellett van. Minjárt meghallod ha hurok van.

Nem az lesz a valódi hurok? Egy frankó, egy menetes tekercs? Bocs, hogy beleszólok, de amíg rövidre van zárva, addig csak a rezonancia frekvenciáján indukálódhat benne zavarjel, ami vélhetően nagyon nagy freki. Amikor megszakítod, akkor minden elektromágneses erőtér indukál benne áramot.

Részben. A bemeneti fokozat GND-jének lesz "ki-bemenete". A "bemeneti" GND a generátorkör jelföldje, a "kimeneti" GND-re a tápszűrőkondik csatlakoznak. A hurok az árnyékolás célját szolgálná.
A 2. és 3. fokozatnak van ki-bemeneti GND-je, de a main board-on ez már "nc" láb, próbából be lehet kötni utólag. (A lábkiosztás miatt most már be kell tartanom az ideiglenes "házi szabványt".)
A fázisfordítónak egy GND pontja lesz, ez az első változatnál is így volt.

Mivel most csak a bementi fokozat lesz cserélve, a többinél még van némi káosz.
Ezeken a földhuroknak látszó GND izéken (még a múltkoriban) átvágtam a fóliát, hogy ne legyen földhurok, de a zajban nem történt semmi változás (mérve) - így meghagytam őket "huroknak".

Még nem végleges semmi, ha van valami javaslatod szívesen veszem és kipróbálom.

Időközben sokat bogarásztam a Brüel mérőerősítő nyákrajzát. Ők is megküzdöttek vele rendesen... ott is fenntartották néhány helyen az összekötések, megszakítások lehetőségét. Még tíz év múlva is változtattak - nem tudni mit. Persze ez nagyon primitív szerkezet egy Brüel-hez képest, de nekem feladja a leckét ha a maximumot szeretném kihozni belőle.

Igen, ez lesz a gyors és "végleges" megoldás, már fentebb is megbeszéltük, -- konkrétan majd két 32-es PVC idomot bele toldok, mert a kifolyócső nem enged már szinte semmi emelést (próbáltam, de csak a szifonnal egy szintbe tudom felhúzni... -- kicsit messze van a gép.
Így magát a szifont fogom feljebb tenni, az biztosan jó lesz, mivel ott marad benne levegő. A kifolyócső felemelése nem biztos, hogy megoldás, mert ha légmentes a felső "hurok", akkor azon át visszaszívhatja magát a víz a gép aljába. Sőt még akkor is "átkotyog" a víz, ha van ott levegő...

Akkor mi hasonló utat jártunk be a fizikával, villamosságtannal, akusztikával együtt...

A kapcsoló a visszacsatolásban problémás, mert a váltás idejére nyílt hurokba kerülhet az erősítő, ami nem tesz jót a rákapcsolt terhelésnek...

A mídeánál sorba kötsz egy optocsatoló ledjét a kommunikációs szállal polaritás helyesen, és kész az illesztés. Hátrány, mivel egy vezetéken kommunikál, nem tudod ki ad és ki vesz. Emlékeim szerint a kültéri adja a tápot 50-60V és 20-30mA. Ennek a szaggatásával üzen a beltérinek. A beltéri meg a hurok szaggatásával válaszol.
Optocsatoló után 600 baud 1 stop even parity.
ellenőrző összeg az utolsó két byte

a sor összege a0 és az utolsó karakter nélkül x+60
utolsó byte 0xff-x
a0 00 01 25 0c 09 fc 41 06 00 00 00 00 00 00 00 00 00 e2 fd
a sor összege 260 utolsó karakter 0xff-2 = 0xfd

Azt hogy mit küldözget, nem sikerült megértenem. Alacsony szintű parancsokat küld szerintem aminek csak késleltetve van köze a távirányító által küldött jelhez, ahhoz is csak közvetve, hiszen a kültérinek nem kell tudni hány fokot állítottam be a beltérin.