Üdv. úgy is van, csinálsz 555-el, egyszerű oszci kapcsolást, 32kHz-re, tekersz bele, meghajtó trafót, és egy kis impulzus trafót, ami leadja a 60V-ot, azt egyenirányítót,a kimenetre gyorsdiódával, majd megszűrőd,2x 1500uF, kondival, teszel bele porvasmagos fojtót a +ágba,és kész.
Az 555-Ic. hajtja meg a kis trafót, ami egyben, dc.leválasztást is végzi, annak szekundere hajtja meg a kapcsoló tranzisztort, But 12A, BUT18, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a FET-et, ami pedig kapcsolgatja, a táptrafót.
ennyi

Eddig is a sima trafót javasoltam. A lényeg hogy a laptop teste valószínűleg nincs leválasztva a 230V hálózati földről galvanikusan. Ahogy a PC-k nél sincs. Így ha az USB-re rádugunk valamit, akkor föld hurok alakulhat ki. Feszültség különbség van a PC teste és a táplált áramkör teste között. Abban az esetben ha nincs galvanikusan leválasztva a hálózatról az áramkör. A kapcsoló üzemű tápegységeknél egy kondenzátorral vissza szokták csatolni a szekunderről a feszültséget a primerre. Nem tudom talán valami hidegítés vagy mi.

Amennyi kiemelést te ott látsz, az kevesebb, mint 4 % túllövést okoz. És kondis terhelésnél. Tudod, ez az a terhelési forma, amivel megkínáltál egy Sonyt és mindjárt hazavágtad a végtranyókat.
A 4 % túllövésnél még 60 fok fázistartalék van. ( Tietze-Shenk ) Nem mindegy neked, hogy 60, vagy 80fok? És ugye nem szoktunk 1 µF-ot tenni egy végfok kimenetére? De ha igazán megnézted volna-és megértetted volna a diagramokat, akkor azt is láthattad volna, hogy tisztán kapacitív terhelés esetén sincs probléma.
A TI= Texas Instruments. Kicsit csodálkozom, hogy ez benned kétségeket ébreszt, ugyanis, ahogy észrevettem, valaki belinkelte ezeket a mérési módszereket és utána kezdted komolyan venni ezt a kérdést. Addig csak bigyó volt... Addig a zárt hurok Bode-jéből próbáltad meghatározni a fázistartalékot. Ezt elég meggyőzően próbáltad elhitetni... Shany még meg is jegyezte, hogy már csak te nem érted ezt a dolgot...
Miből gondolod, hogy én meg akarom mutatni, hogy bármiben is igazam van? Ha nem látod át, miért kezdjem el magyarázni? Felesleges. Nekem egyáltalán nem számít, hogy te mit gondolsz...
Egyébként meg sikeres építést kívánok! Egyébként, sosem mondtam, hogy azt építsd meg, amit én terveztem. Legfeljebb ötletadónak szántam. Hát, hiba volt...

Én nem tudok ilyen dolgokat megjegyezni, hogy "visszacsatolási tényező". Minek?
Van egy előremenő ág, ez a bemeneti különbségképző ponttól ( ahol előáll a hibajel, vagy a szab.tech.- könyvek szerint a rendelkező jel) a kimenetig tart. Ez a rajzodon, 80 dB. Ez nekem az előremenő ág, erre írtam az előbb, hogy ennek kell lennie minél magasabb frekvenciáig ugyanakkora erősítésnek, mert ha csökken, akkor máris nincs akkora hatása az n.v.cs-nek.

Aztán van a zárt hurkú erősítés, ez szerintem a közvetlenül az erősítő bemenetétől ( vagyis nem a képződő hibajel pontjától, ugyanis az már tartalmazza a visszacsatolás jelét is ) ) , a kimenetéig értendó, legalábbis szerintem. Mondjuk ez 20.

Van a felnyitott hurok erősítés, ami az előremenő ág erősítésétől annyiban különbözik, hogy a visszacsatolásban van valamennyi leosztás, a példámban 20dB. Ezzel nem érdemes foglalkozni az előbbiek ismeretében.

Nem szeretem az elnevezéseket, semmi szükség rájuk, félreérthetők. Ha még 3 szót leírsz, akkor mindenki értheti, hogy mit gondolsz alatta.

Töprengek. Néha felesleges "izéket" rajzolok. Tartalmasabb rajzokat szeretnék kitenni, amik átgondoltabbak és nem csak én értem mit ábrázolnak, hanem más is. Vannak ilyen "heuréka" "meglátomásaim" időnként, amikről hirtelen úgy gondolom ezt azonnal meg kell osztanom. Ezután ezekre inkább aludni fogok egyet (kettőt). Legalábbis megpróbálok így tenni... viszont van olyan is, hogy néha az első gondolat a legjobb... Bonyolult dolgok ezek. (is).

Úgy érzem, még ekörül a hurokerősítés izé körül is sok a zűrzavar. Hogy mikor nyílt, mikor zárt, mitől hurok. Össze-vissza rajzolgattam már mindent. Ezt már jó ideje rajzolom, finomítgatom... néha elteszem, néha előveszem. Néha túl primitív, máskor meg túl bonyolult, de igazán szemléletes még soha nem volt. De majd most! : ) Ez most olyan, hogy még én is értem.

Alapkapcsolás. Egyszerű de minden benne van. Gyakorlatban is működő, minden helyett jó kapcsolás. Emitterkövető helyett MOSFET van a kimenetén... így is működik, ez senkit ne zavarjon meg. "Megháromszoroztam". Nincs több variációja. A Bode-okat egymásra rajzoltam, így 3 az 1-ben lett.
- "Rb" (1222.16554 Ohm) nullázza a kimeneti offset DC-t.
- "Rd", a diff erősítő degeneráló ellenállása (146R) a nyílthurkú erősítést (kerek) 80 dB-re állítja be.
- "(R2/R1)+1" közelítőleg a zárthurkú erősítést adja, ami 20 dB (tízszeres).
- A "maradék", a kettő különbsége, a visszacsatolási tényező, azaz a hurokerősítés = 60 dB.

A hurokerősítés csak elméleti dolog. Az erősítő nem tud róla, hogy van neki ilyenje, de mégis eszerint viselkedik. Az erősítőnek csak nyílthurkú erősítése van, de az is csak addig amíg vissza nem csatoljuk. Ha visszacsatoltuk, csak zárthurkú erősítése lesz, semmi más.
Ezt a három dolgot mutatja egyszerre a három szín.

Stabilitási szempontból minket csak a hurokerősítés érdekel, ebből is a lefontosabb pont, a "PM" (Phase Margin = fázistartalék). Ennél a pontnál keresztezi a visszacsatolási tényező az egységerősítési frekvenciát. Ettől a ponttól balra még visszacsatolt erősítésről beszélünk, a pontól jobbra már csak nyílthurkú erősítés van. Az erősítés (a domináns pólustól) a frekvenciával arányosan csökken, miközben a fázistolás folyamatosan nő - egyre nagyobb lesz.

A "PM" pontnál szimulált fázistolás mutatja a fázistartalékot. Fontos, hogy szimulált!. Ezt a pontot nem lehet kimérni a gyakorlatban, csak következtetni lehet rá, hogy hol van - mégpedig a négyszögjel átvitelből. Ha a "PM" pontnál a fázistolás eléri a -180 fokot (a fázistartalék a nulla fokot), az erősítő az instabilitás határára kerül. Alatta stabil, felette gerjed.

Ennél a konkrét kapcsolásnál a "fázistartalékot" a Miller-kapacitással (C1=30pF) tudjuk csökkenten ill. növelni, modhatjuk "szabályozni". De vannak más kompenzációs módszerek/lehetőségek is.

Van még egy pont amit kijelöltem, a "GM". Gain Margin = erősítés tartalék. Ennek inkább elvi jelentősége van. Amiatt szokás feltüntetni ezt a pontot is, hogy ha a gyakorlatban bármilyen külső tényező megváltozik (hőmérséklet változás, kivezérlés mértéke, alkatrész-szórás, stb...), mekkora még az az "erősítéstartalék" a rendszerben ami távol tartja a "PM" határtól, azaz a "gerjedéstől". Nyilván az jó, ha az erősítéstartalék viszonylag nagy.

Már megint egy Cordell idézet, de bárki leírhatta volna (és le is írta), de most ezt ragadom ki.
Egyébként is könnyen belátható, ha gyorsan szeretnénk ki-bekapcsolgatni egy végtranzisztort, vagy MOSFET-et, ehhez gyors és nagyáramú meghajtó fokozatra van szükség. Ha hibajavítást is alkalmazunk az áramkörben akkor minden aktív elemnek ami ebben részt vesz, még ennél is gyorsabbnak kell lennie. Itt nagyságrendileg több tíz MHz-ről beszélünk. Addig morfondíroztam ezen, mígnem akaratomon kívül ismét visszakanyarodtam a csoportfutási idő (röviden: futási idő) problémájához.
Hogy mi is ezzel a "probléma"? Rengeteg vitát vált ki szakmai körökben az a kérdés, hogy a negatív fázistolás az most csak "sima" fázishiba, vagy késleltetés is?
A legtöbb mérnök azt mondja, hogy a visszacsatolt rendszerben nem létezik az a fogalom amit a "dilettánsok" állítanak, hogy:

- beadok egy impulzusjelet (vagy bármilyen perecalakú jelet) a bemenetre és ennek a jelnek időre van szüksége amíg a bemenettől eljut a kimenetig. Majd amikor felerősítve (nyílthurkúan) megjelent a kimeneten, fogja magát és a visszacsatoló hálózaton keresztül (időkését szenvedve) "keveredik" a bemeneti jellel... csakhogy a bemeneten ekkor már egy megváltozott jelalakkal találkozik. Emiatt aztán nem csökkenti a torzítást hanem növeli. Emiatt az elmélet miatt ragaszkodnak sokan a globális visszacsatolást nem tartalmazó erősítőkhöz.

- a mérnökök meg azt mondják, hogy a fázistolás az nem késleltetés... mert a ki- és a bemeneti jel között állandó kapcsolat van. A visszacsatoló hurok felől érkező előtorzított jel kivonódik a bemeneti jelből és csökkenti a torzítást - akkor is ha a kimeneti jel nincs fázisban a bemeneti jellel. És ez nagyjából addig igaz míg a kimeneti jel fáziskésleltetése nem haladja meg jelentősen a - 90 fokot.

Ezen gondolkodtam és már megint elkezdtem rajzolni. Pontosabban a szimulátor kezdett el rajzolni. Belerajzoltam egy csomó (15 db) azonos határfrekvenciájú (időállandójú) aluláteresztőt. Ezeket ideális műveleti erősítőkkel izoláltam, hogy ne legyenek hatással egymásra.
A "compozit"-tól kapott szabályozástechnikai könyvet is fellapoztam, hogy tudományosabbnak hasson amit rajzolok. Ez pontosan definiálja a holtidő, a megindulási idő, a felfutási idő fogalmát.

Mit látunk az "A"-val jelölt ábra, a tranziens analízis diagramján?
- Az elsőrendű aluláteresztő szűrőnek még nincs késleltetése (holtideje). A másodrendűnek már van. A fokszám növelésével nő a holtidő. (Mondjuk ez senkit nem ért váratlanul... gondolom.)
A holtidő független (a be- és) kimeneti jel amplitúdójától.

- A "D" ábra is tanulságos néhány szempontból. Egy bármilyen felépítésű/rendszerű erősítő fokszámát könnyen megállapíthatjuk a Bode diagram fázis ábrájából (ha megfelelően magas frekvenciáig vizsgáljuk, mondjuk 1 GHz-ig). Ha a teljes fáziskésleltetés mondjuk -450 fok, akkor az erősítő öt pólust tartalmaz. Azért nem írom, hogy öt fokozatú mert egy kétfokozatú erősítőnek is lehet 5, vagy akár több töréspontja a passzív (RC/LC) tagok miatt.
Arról megint egy fél könyvet lehetne írni mit is mutat a Group Delay (futási idő) diagramja. A holtidőt nem mutatja. Annak komoly matematikai háttere van amit nem értek és (saj
nos) nem is érdekel. Az RC szorzatot mutatja (ami itt most 1us). Ez a törésponti frekvencia alatti késleltetési idő. A fázisban eltolt kimeneti jel - a nullátmenetnél és állandósult állapotban - ennyit késik a bemeneti jelhez képest. Az állandósult állapot nagyon fontos feltétel!
A törésponti frekvencia felett a késleltetés csökken. Végtelen frekvencián nulla lesz. Hogy miért lesz nulla ezt könnyű belátni. Az 1 MHz-es szinusz Pí/2 periódusideje 250ns, a 100MHz-esé 2.5ns... és így tovább.

- A "B" és a "C" analízis megint nagyon érdekes.
Ha négyszögjelet átengedjük egy elsőrendű aluláteresztő szűrőn, jóval a törésponti frekvencia felett (kb. 1 dekáddal fölötte) háromszögjel jelenik meg a kimeneten. A másodrendű kimenetén szinusz. A szűrők fokszáma ezután már bármennyi lehet, a kimeneten mindig szinuszt fogunk látni.
Ha két diagramot összehasonlítjuk, a "sokadrendű" szűrő kimeneti jeléből már nem tudjuk megállapítani, hogy a bemenetre szinuszt, vagy négyszöget kapcsoltunk. Sem a jelalakban, sem a késleltetésben nincs különbség... csak amplitúdóban, de ez sem (különösebben) jelentős.

Kicsit hosszúra nyúlt ez az izé, de azért még nézzük meg mindezek után a "késleltetés" szimulációt.
- Az "A" analízisen azt látjuk, hogy (természetesen) a szinuszjelnek is van holtideje a "sokadrendű" szűrő kimenetén.
- A "B" szimuláció egy nagy kérdőjel. El lehet rajta gondolkodni. Az elsőrendű szűrő kimenetén ugyanazt a lassú megindulást látjuk, mint a tizedfokún. Csak persze ez a "lassú", rövidebb idejű. De ott van. Újra megkérdezem a nálam okosabbaktól: most akkor a fázistolás vajon késleltetés-e... vagy csak annak látszik?
- A"C" csak úgy elrettentésképpen. Ha a 160 kHz-es töréspontú 15-öd rendű szűrő bemenetére 160 kHz-es Burts-öt kapcsolunk... semmi köze a kimenti jelnek a bemenetihez.

Tehát a speed a király, ahogy Cordell mondta. Én meg kissé bő lére eresztve, de kitárgyaltam (és még így is félig-meddig kutyafuttában) ezt a tőmondatot.

Sziasztok!

Igazság szerint szívesebben az elektroncsöves témában tenném fel a kérdést, de ugye azt évek óta zárva tartják, így nem találtam jobban passzoló topikot..

Még majd' 3 éve terveztem egy csöves erősítő panelt (phono + végfok két csatornára), plusz egy különálló kisebb panelt a tápegységének. Egy végfok csatornát akkoriban is kipróbáltam, és ugyanaz volt a gondom vele, mint most, amikor tegnap az előfokot külön beüzemeltem (jó sokat állt a projekt, igen...) - erős búgás 50 Hz-en (de azok a zizegő-zúgó felhangok nélkül, amit egy szabadon hagyott kábelvéget megérintve szoktak produkálni az erősítők, tehát csak a mély búgás van). Ha kihúzom a hálózatból, azonnal, még a pufferek kisülése előtt abbamarad, és a táp elfogyásáig szól még.

Ami miatt ide jöttem, hogy a földelés elszúrt kialakítására gyanakszom e kapcsán. A táp panel egyik oldalán teli földes, onnan a másik kártyára csak a HVDC negatív szálán keresztül kapcsolódik a földelés. Tehát itt első körben nem tud hurok kialakulni szerintem.

A hangpanelen viszont azt csináltam - ma már szerintem nem így közelíteném meg -, hogy a bemenő tápcsatlakozónál és a puffereknél van egy föld-sziget, ill. az egyes csövek körül, és a korrekciós hálózatnál még külön-külön másikak. Ezek sajnos nem igazán csillagpontosan csatlakoznak a pufferek negatívjaihoz..

Csatolok képet a tervből, nem tudom ez kapcs. rajz híján mennyire segíti felmérni a problémát, de ahogy láttam, többen csinálnak hasonlót a topikban. A csatolt képen a kék részek a földelt felületek többnyire, igyekeztem egy oldalra tenni azokat. (Ha kell, majd exportálok kapcsolást is belőle.)

Sok töltőt javítottam és láttam belülről, de ezek egyike sem áramgenerátoros, hanem feszültséggenerátoros áramkorláttal. Tehát fix a feszültsége, azzal tölt, de van mondjuk még rajta egy 4A-es áramkorlát, ezért sem tud nagy áram kialakulni. Van olyan töltő is (itt nekem is) amelyiknek az áramkorlátja külön kütyüvel (ami nekem nincs hozzá) programozható, hogy 4, esetleg 6 vagy épp 12A legyen.

A "fetgörbítővel" valóban nem foglalkoztunk eleget akkoriban és lehetnek benne még tartalékok. Magát a teljes kapcsolást én rontottam el az NNJI-ben. Még elő lehetne szedni azt is valamikor. De az tisztán negatív visszacsatolású volt, míg a HEC lényege a pozitív visszacsatolás. A precíz frekvencia kompenzálás minden kapcsolásnál alapvető fontosságú és sok-sok türelem/kitartás kell hozzá (az alkatrészek minőségét meg se merem említeni).

- HEC, Cordell, idézetek, pozitív visszacsatolás... és ami még közben eszembe jut:
Nem könnyű érthetően, tömören egy hsz-ben összefoglalni.
Kiollóztam Bob Cordell néhány érdekes hozzászólását: "Cordell poén"

Itt azzal az "andy_c"-t (Bruce Halcro Sandy) próbálja meggyőzni arról, hogy a HEC lényege a pozitív visszacsatolás és nem lehet úgy tekinteni rá, mint álcázott NFB. Az ausztrál Bruce Sandy a fizikai tudományok doktora/egyetemi tanár/hifista. A fémkeresők fejlesztésében elért eredményei hoztak neki valami komoly elismeréssel járó Ausztrál díjat (elfelejtettem mi ez (google barátunk, ha érdekel valakit)). Sandy, némi morfondírozást követően úgy döntött, hogy továbbfejleszti a HEC-et és megépítette - sokadmagával... többek között - A Halcro dm88-at. Ezt az erősítő belsejéről készült fotót és Stereophile mérését csak azért mutatom, hogy így is lehet, ilyet is lehet és ilyet mi nem fogunk tudni csinálni.

- Cordell hsz 1-2
A nagyoknak további fejtörést okoz hogyan tekintsenek Hawskford blokkvázlatára. Van aki továbbra is azt a vonalat próbálja erőltetni, hogy valójában ez egy olyan trükkös negatív visszacsatolású rendszer amit ha elég sokáig rajzolgatnak el lehet tüntetni belőle S2 szummátort, ami a pozitív visszacsatolású fokozat.
A "hsz 1" végén Cordell kitér a feedforward kompenzáció és HEC tervezésével kapcsolatos buktatókra. Nevezetesen, hogy feedforward-nál az ideális kimeneti összegzőpontok megközelítése ütközik gyakorlati akadályokba, míg a HEC-nek a pozitív visszacsatolásból származó stabilitási problémái vannak. A hsz végén Cordell átvágja a gordiuszi-csomót és azt mondja, hogy mindenki úgy tekint a HEC-re ahogy akar : )

- "Cordell poén 2"
Három év telt el és még mindig ott tartanak ahol elkezdték. Van pozitív vcs, vagy nincs?
Szemmel láthatóan Cordell is tovább törpölt a dolgon és sokkal összeszedettebb hsz-ben érvel amellett, hogy a HEC lényege a pozitíy visszacsatolás. Itt nagyon szépen és egyszerűen írja le a működés lényegét és a nagyfrekvenciás stabilitás feltételeit.

Valami kettősséget látok most magamban. Azt nehéz eldöntenem, hogy hozzájuk képest kis pont vagyok-e, vagy nagy nulla. Valamelyik. Van-e jogom tovább magyarázni azt amit a nagyok már kellőképpen kiveséztek? Vannak gátlásaim velük szemben? Nincsenek. Ők is emberek meg én is. Ők értenek hozzá, én meg csak ugatom a "szakmát". De azt a kétszázvalahány oldalt valószínűleg úgysem fogja erről a fórumról végig szenvedni senki, tehát megpróbálhatom tömören összefoglalni a HEC működésének lényegét... már amennyit értek belőle. Ha valamiben tévedek, majd kijavít valaki - ha meg nem - akkor úgy marad.
Aludtam erre az egyszerű rajzra néhányat és többször át is javítottam, hogy szemléletesebbé, érthetőbbé tegyem.

Cordell kapcsolási rajzában egy-az-egyben ott van Hawskford blokkvázlata ha hunyorogva és sokáig nézzük. A rajzból szépen "ki lehet emelni" S2 szummátort, a pozitív visszacsatolású fokozatot, ami egyetlen komplementer tranzisztor pár, Q22,23.
A szimulátornak nincs szüksége a bemeneti emitterkövetőkre... Q20,21 elhagyható.
Q24-26-ot helyettesíthetjük ideális opamp-pal, amik egyszerű feszültségkövető bufferek.
A kimeneti fokozat most nem érdekel bennünket.

Q22,23 földelt bázisú kapcsolású, előfeszített munkapontú, komplementer pár.
R34,35 - érdekes - "2 az 1-ben" ellenállás. A bemenet felől nézve a generátor terhelő ellenállása, a kollektorok felől nézve a tranzisztorok munkaellenállása.
A tranzisztorok bemenete az emmiterek közös csomópontja.
R34,44 R35,45 és U1-2 közbenső fokozat egy áramosztót képez.
Ez elsőre így kicsit bonyolult és még tovább lehet bonyolítani.
A lényeg, hogy a tranzisztorok földelt bázisú kapcsolásban működnek, bemenetük az emitter, kimenetük a kollektor és R34 (R35) jobb oldali csomópontja az összegzőpont, vagyis S2 szummátor kimenete. Mivel a kapcsolás neminvertáló jellegű, létrejött a pozitív visszacsatoló hurok.

A csomóponti feszültségek mutatják, hogy a kapcsolásnak van egy instabil DC munkapontja (a +/-3.52 V a kollektorokon) amelyből a legkisebb zavarjel hatására is ki fog billenni (pl. tranzisztorzaj). A diagramok mutatnak egy komparálási feszültségszintet ami alatt és felett a tranzisztorok telítésbe vezérlődnek, illetve lezárnak. Tehát ez egy pozitív visszacsatolású fokozat. Számolgathatnánk erősítést, meredekséget... kis és nagyfrekvenciásan, de ennek most nincs értelme. Igyekeznem kellett a napi egy hozzászólásban minden lényeget összefoglalni... hát ez tömörítve ilyen hosszú lett.

Sziasztok Mesterek!
Nem teljesen elektronika mentes a kérdés de hátha a látencia lefedi és nem lesz baj...
Tehát: a véleményetekre lennék kíváncsi milyen csatlakozóra cserélnétek a meglévő normál autós szivargyújtó dugó/aljzat kombót?
Töprengés oka: 2-3 havonta kell cserélni a szivargyújtó dugót (aljzatot sokkal ritkábban) 12VDC/230VAC inverteren tipikus terhelés 60-120W. (Forrasztó páka, akksis cuccok töltése stb.)
Sokféle szivargyújtó dugó volt már nálunk, jobb-rosszabb, drága -olcsó, nem jelentős különbséggel, de általában romló tendenciát mutat a minőség, tipikusan megsül, olvad a csatlakozó, deformálódik, volt hogy kinyomta magát az aljzatból, de volt olyan is amelyiket szinte be sem lehetett préselni a helyére, vagy épp folyamatosan nyomni kellett befelé kézzel....
Amire gondoltam: jó lenne olyan csatlakozót találni, amelyik valahogy rögzíthető, esetleg valami bajonett zár féle megoldású. Kibékülnék mondjuk egy hasonlóval mint a BNC csak éppen 12VDV 6-12A teljesítményszintre mondjuk több órán át is.
Van ötletetek? Használtok ilyet?
I l y e n a kezdőötletem, de ez kissé nagy méretű, hátha van ennél jobb megoldás is...
Előre is köszi!

Az adatlap 9. ábrája tényleg fontos, ezt nem néztem bevallom. Elég komoly teljesítmény disszipálódik. Vcc 16.5V mellett, ha 2x10W hasznos teljesítményen van hajtva, akkor kb 15.5W a disszipációja, a hatásfok meg 55% körüli.

A fenti gondolatmenetemmel, tudom, hogy nem pontos, csak eligazításnak esetleg, de lehet tutál blődség az egész, de abbahagyom az agyalást, nem való ez annyira nekem.

-10W megy a hangszóróra 8 Ohm mellett. 10=i*i*8, ebből i=1.12A

-TDA 4 Ohm kimeneti impedancia, akkor P=(10/8)*4 =5W

Hatásfok: =10/15=66%, ami bár nem annyi mint az ábrán, de na...

Szóval ha ilyesmi ökölszabály létezne, azt jobban érteném. Ha totál bolondság amit írtam, kérlek ne nevessetek ki, csak próbálom megérteni.

4Ohm hangszórónál meg még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, mert akkor épp megint 10W menne a fűtésre.
De tényleg abbahagyom, nem értek hozzá, csak kicsit utána próbáltam gondolni.

De miért? Azt mondta neked, hogy:

Tehát ne növeld az ellenállást, mert akkor kevesebb áramod lesz. Hanem csökkentsd. Pl: ha 100Ω-os ellenállásaid vannak, akkor hármat köss párhuzamba. Kb 33Ω lesz.

12V/100Ω=0,12A

12V/33Ω=0,36A

Azzal pedig, hogy hány wattos, ne ebben a formában gondolkozz. Az csak azért lényeges, hogy el is viselje a rá eső teljesítményt. Ha 5W-osak, akkor bőven túlméretezettek -de nem baj.

Nekem megint nem egyértelmű, már 5..12A átlagnál is írja, én meg nem tudom, hogy mennyi lesz az annyi élesben. Bár azt írja, hogy a HPR-hez kell csak?
Igazából a porszívót kapcsolja, az meg csak 1100W. Amikor indul még csak 900W-al ketyeg a maró, így az indulás nem akkora gond, 10A alatt lesz. Üzem közben meg majd kitapasztalja, hogy pl. egy C-s 16A-es elviseli-e, vagy kevés lesz...
A por miatt zárt dobozra gondoltunk, a ventilátor hamar oda lenne...

Egy barátomnak kéne összehozzak egy viszonylag egyszerű master-slave elosztót egy falhoronymaróhoz és egy porszívóhoz. A maró 3500W-os, a porszívó 800W.
A cél az, hogy amikor indítja a marót, akkor 0..3s múlva induljon a porszívó, amikor leállítja, akkor meg 0..30s-ig még menjen. A gyakorlat majd megmutatja, hogy lenne neki jó. A gépen újak.
Elsőre meg fogom mérni a maró üresjárati áramfelvételét, hiszen erre már indulnia kell, ez még biztosan nem 3500W.
De mivel komoly a teljesítmény, így a söntöt elvetném, vagy áramváltó, vagy hall lenne.
Elsőre a HEStore-ban láttam ezt az ACS712-es panelt, de lebizonytalanított a "Working Voltage for Reinforced Isolation - V_WFRI - For reinforced (double) isolation per UL standard
60950-1, 1st Edition - 184 VDC or V_pk", pedig ezt láttam már 220V-os kapcsolásban.
Mivel a 3500W közel van a 16A-hez, vagy a 20A-es, vagy a 30A-es jöhetne szóba. (Meg majd neki is figyelnie kell, hogy ahol használja, inkább 25..32A-es kismegszakító legyen, mint 16A-es.)
Mivel a kimenetén féltáp az alap, a polaritástól függően DC-nél + vagy - irányban tér el a kimeneti feszültség, eszerint 50Hz-nél az átfolyó árammal arányos szinuszt kapunk a kimeneten? A viszonylag alacsony feszültség miatt érdemes lenne Schottky, vagy GE diódákkal egyenirányítani, majd formázni?
Proli007-nek biztos lenne pár egyszerű, de jó ötlete...
Egy kis trafó befér a dobozba, nem kell soros kondis táp. Kapcsolni inkább valami relé, esetleg egy ilyen SSR-40DA? NE555 van pár marékkal otthon...

Szia!
Vidéken dolgozom. It a tűzhelyet C16 4P vel biztosítjuk a vezetéke 5x2,5 mm2 A C 164P bekötése J1, N Lx, N Persze 32A biztosító után A túzhelyben 2 cekász szokott lenni 1800W alatt. 32A bővítést javaslok.

Az jó kérdés, de úgy lenne logikus.
A hurok feketének van írva.
Az a fekete/piros nem lehet inkább fekete/barna (fény bemenet)?

Ha nem maxon járatod hosszú ideig akkor simán bírni fogja.

Nálam a 200-as (32A max. felvétel) 70 amperen simán vitt fél perceket, 1-2perc szünettel, 10B megszakítóval...
Nekem is voltak aggodalmaim, hogy konnektoros gépre 16A-nél nagyobb áramfelvétel van írva, és fel is hívtam őket, hogy ez hogy van, de nem nagyon voltak felkészülve, úgyhogy maradt a gyakorlati tesztelés...

Sziasztok!
Mistral max2 lábkiosztása megvan valakinek?
A neten fellelhető rajz nekem is megvan de képen láttam hogy az elektronika házán mintha volna lábkiosztás felsorolva, az enyém régi azon nincs, Konkréten ami nam egyértelmű: a biztonsági hurok melyik vezeték mert nincs színjelölés?
Viszont van egy vezetékem (fekete/piros) ami nincs a képen, tehát még az is lehet hogy ez pont a hurok...
Azon kívül több NARANCS, PIROS, FEKETE vezeték van...
kérem segítségeteket!

Ha limitert teszek elé, nem tudom mérni. Én vagyok/leszek a limiter. A CD játszóból nem jön 10 Vpp 500 kHz.
Igen, ezzel földhurok izével Neked van igazad szerintem, mcc-nek pedig abban, hogy nem a hurokba kellett volna az invertáló bemenetet tenni, hanem azon belülre egy külön fóliasávval.
Most már mindegy, már itt a nyák az asztalomon... ki is költözök X időre a műhelybe.

Itt a hurok kerülete 160 mm, a lezáró ellenállástól a GND-ig 12 mm.
Kérdés, vajon mekkora áram tud indukálódni ezen a hurkon és mekkora feszültség jut ebből a 12 mm-es szakaszra.
Végső soron "A" helyen meglehet szakítani a hurkot... esetleg néhány tized Ohm-mal a megszakítást áthidalni.
De az is lehet, hogy bolhából csinálunk elefántot. Most nulla brumm van hangszórókon (fülre)... némi sustorgás hallatszik teljes hangerőnél... ez valószínűleg a 3,6 V-os Zenerek miatt van, ezeket majd LED-ekre cserélem.
Ha itt lesz a nyák majd kivallatom.

@Suba: a mobil tesztet mindig megcsinálom. Nyugodtan lehet telefonálni a "hifi torony" belsejébe dugott fejjel is.

Ha az árnyékoláson indukálódik a feszültség, akkor nem történik semmi, mert az áramkörök egy pontból vannak gnd-re kötve, és ebből a pontból indul az árnyékolás is ezért tud árnyékolni. Mindíg körbeviszem az árnyékolást a nyákon, de az áramkör sehol nincs az árnyékolásra kötve (analóg áramkörök esetében, a digitálisnál az a lényeg, hogy minél alacsonyabb legyen a vezető ellenállása és minél közelebb legyen a kondenzátor a terheléshez, de egyébként mindegy), ha pedig hurok lenne, akkor megszakítom az árnyékolást.

A hurok probléma vizsgálatához (a minta, vagy kész áramkörön) hívást indítasz a mobilodon úgy, hogy a mobil az erősítő mellett van. Minjárt meghallod ha hurok van.

Nem az lesz a valódi hurok? Egy frankó, egy menetes tekercs? Bocs, hogy beleszólok, de amíg rövidre van zárva, addig csak a rezonancia frekvenciáján indukálódhat benne zavarjel, ami vélhetően nagyon nagy freki. Amikor megszakítod, akkor minden elektromágneses erőtér indukál benne áramot.

Részben. A bemeneti fokozat GND-jének lesz "ki-bemenete". A "bemeneti" GND a generátorkör jelföldje, a "kimeneti" GND-re a tápszűrőkondik csatlakoznak. A hurok az árnyékolás célját szolgálná.
A 2. és 3. fokozatnak van ki-bemeneti GND-je, de a main board-on ez már "nc" láb, próbából be lehet kötni utólag. (A lábkiosztás miatt most már be kell tartanom az ideiglenes "házi szabványt".)
A fázisfordítónak egy GND pontja lesz, ez az első változatnál is így volt.

Mivel most csak a bementi fokozat lesz cserélve, a többinél még van némi káosz.
Ezeken a földhuroknak látszó GND izéken (még a múltkoriban) átvágtam a fóliát, hogy ne legyen földhurok, de a zajban nem történt semmi változás (mérve) - így meghagytam őket "huroknak".

Még nem végleges semmi, ha van valami javaslatod szívesen veszem és kipróbálom.

Időközben sokat bogarásztam a Brüel mérőerősítő nyákrajzát. Ők is megküzdöttek vele rendesen... ott is fenntartották néhány helyen az összekötések, megszakítások lehetőségét. Még tíz év múlva is változtattak - nem tudni mit. Persze ez nagyon primitív szerkezet egy Brüel-hez képest, de nekem feladja a leckét ha a maximumot szeretném kihozni belőle.

Igen, ez lesz a gyors és "végleges" megoldás, már fentebb is megbeszéltük, -- konkrétan majd két 32-es PVC idomot bele toldok, mert a kifolyócső nem enged már szinte semmi emelést (próbáltam, de csak a szifonnal egy szintbe tudom felhúzni... -- kicsit messze van a gép.
Így magát a szifont fogom feljebb tenni, az biztosan jó lesz, mivel ott marad benne levegő. A kifolyócső felemelése nem biztos, hogy megoldás, mert ha légmentes a felső "hurok", akkor azon át visszaszívhatja magát a víz a gép aljába. Sőt még akkor is "átkotyog" a víz, ha van ott levegő...

Jelenleg is van egy fő 32A és egy kicsi 16A kismegszakító a rendszerbe. A 16 mögé fogom beépíteni. A biztosíték az nem elég mint megszakító? mert ha nem akkor kell venni egy megfelelőt.

Akkor mi hasonló utat jártunk be a fizikával, villamosságtannal, akusztikával együtt...

A kapcsoló a visszacsatolásban problémás, mert a váltás idejére nyílt hurokba kerülhet az erősítő, ami nem tesz jót a rákapcsolt terhelésnek...

Tutira rá lehet jönni s nem kell senkit kérdezni.
Ha az elemtartoban nincs ellenállás akkor az elemek belsö ellenállását használják ki. Igy elemmel többnyire müködik ( és zabálja az elemeket) de külsö táppal NEM!
Azaz oda mindenképpen kell ellenállás ( a feszültségtöl függöen lásd a HE lexikonában levö képleteteket)
A 6 Ledre kb 120 mA- számolj azaz,, ha a külsö táp mondjuk 5 V a LEDek feszültsége kb 3 V (fehér) akkor 2 V marad és azon fog 120 mA folyni. R = 2V/0,12A=cca 18 - 21Ohm, minimum 1/4 W-s ellenállás. Ennyi.
Egy ilyen, de akár nagyobb ellenállást is haszálhatsz az optimális fényerö beállitására. A nagyobb ellenállás sohasem árt ha azzal kezdel.

Bővebben: Link

Lehet teljesen láma kérdés de lehet 400 Voltos kapcsolóval 230 Voltot is kapcsolni? Például ezzel?

Bővebben: Link