A Marantz használta és használja. A PM5003-5005, 6003-6007, 8003-8006 szériában, valamint a jelenlegi Model 40N, 50, 60N típusokban is.
A csatolt képen a 8003 végfokjának feszültségerősítője látható. És igen, ebből (is) született a V4.

Nem vagyunk egyformák! Ez nem azt jelenti, hogy nem tudok azonosulni a felvetéseddel. Azonban visszaemlékezve a fiatal koromra túl sok mindennel foglalkoztam. Szerettem focizni (nem ment rosszul), tetszett a telefónia, és a sakkban is találtam érdekeset. Jó volt önfeledten a Dunán evezni, és a zene mindig jóbarát volt. Egy darabig (4év) tanultam is. A munkám, mert megadatott, hogy szeressem is, igen lekötött. Ismerem a gazdaszemléletet, ami egész embert kíván, ha az ember komolyan veszi, amit csinál. A szolgáltatási szektorban dolgoztam, így a mások "szolgálatában". A vállalkozási szempont ettől eltér. Ott az első az életben maradni. Minden más ennek van alárendelve. Ott egy a kérdés, hogy amit teszek rentábilis e. Nem szerencsés azzal foglalkozni, hogy vannak e elégedetlenek a kínálatom tekintetében.
Nem tartom magam ítélkező típusnak. Az viszont az csípte a szemem, amikor érdeklődő, de tudatlan embereket félrevezetnek. És fontosnak tartom, hogy nem a kiállításon, mások üzletét rontva, hanem csak itt a fórumon vitattam, amit a hifi show-on tapasztaltam.

Tényleg. Köszönöm! De hülye vagyok, teljesen kiment a fejemből a Marantz.

A bemeneti fokozat is megér egy misét.

Igen. Azt a keresztbekapcsolást az emitterkövetőkkel mintha már szimuláltam volna és valami miatt mintha nem jött volna be nálam. Majd megkeresem, vagy újra szimulálom.
A kaszkód is érdekes.
Meg az is, hogy a VAS ellenállást és a kompenzáló kondit miért a földre kötötték?
De az offset beállítással nem kispályáztak : )

A bemeneti emitterkövetőket másképpen oldottam meg, mint a Marantz. Keveslem azt a 0.6 V kollektor-emitter feszültséget, nálam ez 4 V körüli és szintén konstans. Persze - mint már ez többször meg lett állapítva - a folyóhoz több út vezet. Az is meg lett állapítva, hogy a bemeneti emitterkövetők torzítása kritikus, mivel nincsenek benne a visszacsatolókörben.

A be- és kimeneti jelfeszültség 2.915 Veff és az összes mérőponton ennyi.
Ezt úgy kell/lehet elképzelni, ahogy a következő szimuláció mutatja. A kollektor-emitter feszültség a kivezérléstől függetlenül állandó.

Valamekkora termikus torzítása minden alkatrésznek van. A kisjelű tranzisztorok disszipációs tényezője 260K/W körüli. 10 Vpp (irreálisan nagy) bemeneti jelnél delta T ~ 0.01 Kelvin.
Ez, a bázis-emitter feszültségre nézve és -2.2 mV/K hőfok-tényezőt feltételezve 22 uV termikus torzítást okoz. DC-ben. A frekvencia növekedésével ez exponenciálisan csökken. Valamint ellenütemű a változás, tehát ha a felső BJT melegszik, az alsó hűl. Gyakorlatilag a termikus torzítás a nullához közelít. Termikus szempontból sokkal veszélyesebb a tranzisztorok körüli légáramlás. Erről már esett szó amikor teleszórtam az előerősítőm rizzsel (és ma is így használom).

Mindkét emitterkövető kimenetét Notch szűrővel vizsgálom és az ezeken mért torzítást kivonó áramkörrel összegzem. Az operációs pontok "AC RMS" analízise azt mutatja, hogy 2.915 Veff kimenőjelnél a kivonó áramkör kimenete 678 nVeff feszültséget mutat. Az IMD ebből 0.25 ppm (és a kivezérléssel arányosan csökken, ill. nő).

Hogy ne csak számokat lássunk, képszerűen így néz ki az IMD.

Most jön a lényeg. A generátor impedancia. Tudjuk, hogy minden emitterkövető transzfer karakterisztikája induktív jelleget mutat. A magyarázat egyszerű. Ahogy növeljük a frekvenciát, a béta csökken és a tranzitfrekvencián egy lesz. A kimeneti impedancia a frekvenciával nő. Leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy végtelen frekvencián az emitterkövető kimeneti impedanciája a generátor impedancia lesz. Tehát nagyon nem mindegy mekkora generátor impedanciával hajtjuk meg a bemeneti fokozatot.

Mutatom. Valamekkora kiemelés mindig van az amplitúdó karakterisztikán. Ha egy ilyen nagyon szépnek szimulált erősítő elé teszünk egy 10 kOhmos hangerőszabályzó potit, akkor középálláshoz közeledve (Rgen 2.5k) elkezd sziszegni az erősítőnk.... rosszabbik esetben még be is gerjedhet.

Az a "kötelező" bemeneti aluláteresztő (ami egy RC tag) nem azért kell oda, hogy a bemeneten ne menjen be a Kossuth rádió, sem amiatt, hogy korlátozza a jelemelkedési sebességet. Azért van szükség rá, hogy lecsökkentse a generátor impedanciát.
Megint számolgassunk kicsit az ujjainkon. Az 1k/1nF tagokból álló RC tag törésponti frekvenciája 160 kHz... a kimeneti impedanciája itt 707 Ohm. 1.6 MHz-en a kondi impedanciája 100R. A 100pF-os kondi impedanciája 16 MHz-en 100R. Tehát a 100 pF-os aluláteresztő kondenzátora nagyfrekvencián visszaállítja a fokozat számára kedvező kisebb generátor impedanciát. Nem az a lényeg, hogy levágjuk a "magas" hangokat hanem, hogy az emitterkövető túllövését megszüntessük.

Már csak brahiból mutatok még egy utolsó szimulációt arról, hogy a bementi LPF szűrő nélkül túllövést fog mutatni a kimeneten mért négyszögjel-átvitel. Azt fogjuk gondolni, hogy kicsi a fázistartalék, pedig csak a generátor impedancia viccelt meg bennünket. Mint látjuk végig ott van a kiemelés, a bemenettől a kimenetig.

Végül is nem rossz ez a keresztbekapcsolás sem a bemeneten. Jobb tranzisztorokkal valószínűleg javul az IMD is. Hogy a 680 pF a földön van, az meg csökkenti a kimeneti impedanciát (némi torzításnövekedésért cserébe). Az 500k VAS linearizáló ellenállás meg mindegy hol van (de lehetne akár egy belső hurok is... ami nem sokat oszt-szoroz).
Jól belassították - nem bízták a véletlenre - de biztosan szükség volt ekkora fázistartalékra a további fokozatok miatt.