Sziasztok.
Alkotó nyákjához szólok hozzá, ami kontúrmart - Itt található, erre válaszoltam.
Tudjátok, hogyan történik ez a kontúrmarás? Hol a lefogatási pont?
Mekkora maróval készítik (a rádiusz miatt lenne fontos)?
Szeretnék nyákból dobozt készíteni úgy, hogy az egyik nyákra fület tervezek, a másikra pedig hosszúkás furatot (ha kontúrt tudnak marni, akkor talán ezt a "long hole"-t is megtudják csinálni). Van valakinek erről tapasztalata? Kíváncsi leszek, milyen plusz költsége lesz. Úgy hallottam, a kontúrmarás nem plusz költség.
Köszi.

Mindjárt az elején, nem tudom a kérdéseidre a válaszokat. De szerintem a lefogatási pont helye a felhasználó szempontjából mindegy. Amiket én láttam rövid videókat, azon a teljes táblának van egy technológiai kerete. Ez egy elég nagy tábla, ránézésre lehet kb. 40x60 cm, és mindent panelt ezekre montíroznak fel. Így táblában történik a teljes megmunkálás, beleértve a marást is, ami a legvégén van.
Maróméretnél biztosan széles a kínálat. Én eddig mindig úgy rajzoltam a kontúrt, hogy az 2 mm-es maróval körüljárható legyen. Ezt már egy értelmes méretnek érzem, ahol már szóba jöhet nagyobb haladási sebesség is. Aztán ha kisebb a maró, akkor azzal is meg tudják csinálni.
A "hosszú lyukak" szerintem felárasak, de az árképzésben van némi szubjektivitás tapasztalatom szerint. Az ilyen kimarásra váró alakzatok megadási módja számomra nem egészen világos. Miként kellene ezt úgy a panelre tervezni, hogy a generált gyártási fájlok egyértelműek legyenek? Nekem teljesen logikus lenne, hogy a furatokat (pontosabban a HOLE-kat) tartalmazó rétegen legyenek ezek az információk, de éppen ilyen logikus lenne a kontúrra tenni őket. De pl. az Eagle csak a külső kontúrt érzi kontúrnak, a belső üregeket már nem láttatja üregként.

Én tudok neked nyák kontúrt marni dobozhoz. 1,5mm-es maróval, az ehhez a maróhoz kapcsolódó belső rádiusszal.

Ha lehet, akkor mindent egy helyen gyártatnék le, kompletten készre. Azért köszi.

Logikusnak tűnik az ötleted. Ha körbeért a kontúron, akkor meg elpattanna a nyák (mondjuk egy 2mm-es fúrószár nem sokat lök)? Szerintem rájöttem. Vákuumasztal. De akkor meg hajszál pontosan be kell a gépet állítani, hogy csak a nyákot marja, és ne az asztalt...
A te nyákjaidnál látszik, hogy hol végzett a kontúrral? Ott kellett maradnia egy pici nyáknak (hamarabb törik le a nyák, minthogy a maró végezzen a kontúrral).
Biztosan van itt a fórumon, aki nyák gyártó cégnél is dolgozott már.
Elkészítem a tervet, aztán meglátjuk, mit mond rá a nyák gyártó cég.

Megnéztem, és hamis emlékeim voltak. Az Eagle jól kezeli a belső üregek megjelenítését.
A kontúr rétegre rajzolt belső zárt alakzatokat is nagyon szépen mutatja a program, azaz meg is válaszoltam a saját megadásra vonatkozó kérdésemet.

A generált gyártói állományokat megjelenítve is szépen visszakapjuk a kívánt üregek látványát a kontúron belül.

Szuper. A kérdés az, hogy ez mekkora plusz költséggel fog járni. A terv sem egyszerű, ha az embernek 3D-ben kell gondolkodnia, mi, hova fér el, stb De jó kihívás.
Az én dobozom 100mmx50mmx50mm külső átmerőjű lenne, így 2db 100x100-as nyák, és egy db. 50x100mm-es kell, viszont így egy komplett, bedobozolt műszert tudok készíteni, ami óriási előny. A nyák pedig mint dobozolás elég erős.

A programban azért vannak világosan definiálva a rétegek, hogy ilyen kérdéses mi logikus mi nem ne is merülhessen fel. Pontosabban nem szabadna felmerülnie a layerek ismerete mellett.

45. Hole A furatokat tartalmazza, ezek a furatok a nem PAD-pin információt hordozó mechanikai rögzítésre, átvezetésre..stb szolgáló furatok rétege

46. Milling Ez a réteg kizárólag a lyukak, és belső kivágások marására szolgál, amit a gyártónak
ez a réteg nem a tábla méretének meghatározására szolgál

20.Dimension Ez a réteg a csak a tábla méretét határozza meg,

Ez az egyetlen logikus jelen pillanatban a rétegek helyes használatában.

Köszönöm a pontosítást. Nekem a Milling eszembe nem jutott volna.
Ez is mutatja, milyen súlyos hiányosságaim vannak.
Én a példában a 20-as rétegre tettem az üregeket, és ezt a képernyőn is üregnek látom, és a gerber megjelenítő is jóé értelmezi. A gondolatmeneted alapján ennek nem biztos, hogy így kellene lennie.
Fontos kérdés, hogy a gerberek készítésekor a milling réteget melyik réteghez kell kapcsolni? Ebben is adnál útmutatást? A gerber megjelenítő (amit én használok) nem értelmez ilyen réteget külön, neki egyértelműen vagy réz, vagy felirat, vagy maszk, vagy kontúr csoportba kell sorolni a réteget, és meg tudom adni melyik oldalon, és milyen sorrendben legyenek ezek.

Azt az elején tisztázni kell, ez nem az én gondolatmenetem szüleménye
Ez egy jól definált tervezői - gyártói rendszer. // Ha ezt én találhattam volna ki.. hol lennék már


Egyikhez sem. Különálló réteg mint pl: finish, cream, glue,


A nézegetőd helyette forgatja 3D-ben a kapott képet.. viszont a felsorolt rétegek megjelenítésére alkalmatlan. Van ami meg alkalmas a helyes rétegmegjelenítésre, de 3D-ben nem forgat. Ez megjelenítő függő, és nem a rétegrend helyes kialakításának hibája.

Tiszta és világos amit mondasz. Számomra nagyon hasznos információhoz jutottam. Köszönöm.
És pontosan úgy is működik ahogy várnánk. Kipróbáltam, és az ezen a rétegen létrehozott alakzatot is kiveszi a panel képéből már a monitoron.

Nálam nem igy jelenik meg, de az semmit nem jelent.

Ami a lényeg, és amit sokan elhibáznak, hogy fogják a vonal eszközt, adnak egy jó szélességet neki és húznak egy vonalat marópálya gyanánt. Na ez hiba.
Helyesen vonal eszköz, vékony szélesség, és a marási területet körbe kell keríteni.

A mart lyukakat én is a 20. layer-en szoktam megrajzolni, és eddig mindkét általam használt gyártó helyesen csinálta meg a paneleket..

Nálam a megjelenítő is jól hozza.

Erre én is gondoltam. Mármint, hogy eleve számítanak arra, hogy a panelt rajzolók nem ismerik a szabályokat, ezért ők alkalmazkodnak hozzánk.
De ettől függetlenül az nem árt ha tudjuk hogyan helyes.

Ami érdekes, hogy az egyik gyártó honlapjáról letölthető egy konfigurációs file, ami az Eagle-ben a gyártó szükségleteinek megfelelő gerbert generálja le. Ez a file a 46-os layerrrel nem is foglalkozik! Ők tehát eleve nem is igénylik...

Ma valamiért előszedtem a 3D gerbert, és nincs gond a megjelenítéssel.

Pont ezen gondolkodok.
Te ugye a kivágást sarkosra rajzoltad meg, de azt lehetetlen kimarni, mindig lesz egy kicsi rádiusz a sarokban, a maró szerszámtól függően.
Az lenne a kérdés, hogy ezzel nekünk számolni kell?
Most szeretnék tervezni egy 40x40cm-es venti elé egy védőt nyákból (marad még hely a 10x10cm-es nyákon), és gondolkodom, hogy rakjak 6mm-es furatokat körbe körbe, vagy valami szebb alakzatot készítsek, amit csak marni lehet, és ha utóbbi mellett döntök, akkor számoljak-e a szerszám rádiusszal (amit nem tudunk), vagy rajzoljam meg, és majd lesz amilyen lesz?
Ez több szempontból is problémás, pl. nyáklapok csatlakozásánál egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora a rádiusz.

Ha pontos eredményt szeretnél, semmiképpen sem szögletes sarkokat tervezz, hanem lekerekítetteket! Minden gyártó megadja, mi a minimális marófej vastagság, amit vállalnak, így legfeljebb addig mehetsz le ezzel, de ha nem indokolt, célszerű nagyobb sugarat választani.
Ha szögletesen hagyod, megcsinálják úgy is, de pampogni fognak, hogy így lehetetlen elkészíteni, fogadd el a korrekciójukat. Vagy nem szólnak semmit, csak a legkisebb fejjel csinálják meg, te pedig kend a hajadra a sarkokat ))

Ahol én gyártatok ,ott 2mm-es a marófej,ezzel számolva ~0,4mm -el lesz kisebb a saroknál.

Köszi mindenkinek. Akkor átmérő 2mm-es marószárral számolok mindenhol (R=1mm), a kontúrokat is így rajzolom. Nem lesz semmi szögletes, hanem lekerekített. A nyákoldalak csatlakozásánál úgyis lényegtelen a sugár, lötyögni nem fog semmi.

A legtöbb helyen ha jól rémlik kb 0,5mm-esig le tudnak menni átmérőben! Nem kell egy fixhez ragaszkodni....
De ha a fej útját úgy rajzolod meg, hogy a sarkoknál kis bemélyedést alkotsz, akkor a találkozási pontoknál egyenes felületek lesznek, nem kell a sugárral számolgatni...

Köszi a tippet. Jelen esetben ezek a kis füleknek nem kell oldal irányban tartani, szóval maradhat az a picike sugár. Jó az ötlet egyébként.

Jól bevált megoldás ilyen esetben a melléklet szerinti vonalvezetés. Ez tökéletes illeszkedést ígér, de maradnak apró kis ívecskék a felületeken. Ezek létét mérlegelni kell. Jellemzően ha bármilyen bevonat (festék) kerül a felületekre, akkor minimális kitöltőanyaggal teljesen eltüntethetőek.

Nagyon jól néz ki. Ezt ajánlotta Sdrlab is. Átgondolom, hogy használjam-e ezt a megoldást. Köszi.

Itt már témaidegenek vagyunk, ezért áttereltem ide a válaszomat. Ez már annyira programspecifikus, hogy ott sokkal racionálisabb helyen lesz.