Nekem egy Bosch C3 6/12V-os töltőm van, először az akkut kell rátenni hogy megvizsgálja a feszültséget és eldöntse hogy miről is van szó. Ha nem tetszik neki, akkor nem kapcsol semmit a kimenetére, hallani hogy van benne egy leválasztó relé. A kapacitást persze nem tudja, a kettő töltőáram között kézzel kell átkapcsolni.
Megpróbáltam életre kelteni mélykisütött UPS akkukat 8V körül, de ezt maximum 6V-osnak érzékeli és nem tölti tovább. Hiába kapcsolom át kézzel, 10 másodperc után feladja a 12V-os töltést is. Csak úgy tudtam működésre bírni, hogy megküldtem az akkut egyenirányított szinusszal hogy először felmásszon az akkufeszültség és utána 10-11V-körül elkezdte tölteni.

Ezek nem valók 12V-os feszültségforrásnak, cserébe közel ideális görbék szerint töltögetnek és nem ölik meg az akkut.

Említesz egy "ideális görbe" szerinti töltést. Hallottam már mástól is ilyesmit, de még senki nem tudta megmondani/megmutatni/lerajzolni milyen is ez az ideális görbe. Nagyon megköszönném ha Te elénk tárnád az ideális töltési folyamat diagramját.
Csak megjegyzem, hogy az "okos" töltők inkább a kezelő miatt kellenek, és nem az akkunak lesz jobb az ezzel való töltődés.
Ezek általában egy feszültségszint alatt nem indulnak el (mert feltételezik a mélykisülést), fordított polaritással történő csatlakozáskor sem mennek tönkre, és kikapcsolnak amikor kész a töltés (persze az egyszer se biztos, hogy tényleg készen van csak a kapocsfeszültség elért egy adott értéket).

Még a leírásában sem szerepel az "ideális" szó. Csupán 4 féle "mód"...
Az én töltőmről ennyi van (ismeri a lítium akkut is):

A "görbe" az inkább a fázisok összessége, amire maximum képes lehet egy töltő/állandó felügyelet. Az akku nem atomfizika, csak az egyes szakaszoknak vannak meg a saját határértékei, mint maximális töltőáram, maximális feszültség, meg hogy milyen feszültség vagy áramszinteknél kezdődjön a következő fázis.

Az "ideális" erős kifejezés volt, nem vennék rá mérget, hogy a legtöbb "okos" autóakku töltő kettő, max három fázisnál többet tud, úgymint az áramkorlát és utána feszültségkorlátos szakasz, hogy ne legyen gázképződés és baleset. De ólomnál ezek lennének az ideális fázisok:

1. Bulk/Nagy áramú töltés (kb. az energia 80%-a): gyorsan a legnagyobb energiát belenyomja, ez sima áramkorlátos szakasz, gyakorlatilag teljes időtartamban a megengedett maximális töltőárammal tölt.

2. Abszorpciós, kímélő töltés (kb. az energia 15-18%-a): az akkufeszültség közelít a töltési maximumhoz és az áram már csökken. Ekkor a töltő már feszültséggenerátoros üzemmódra vált, de a kisebb betöltött energia ellenére ez tovább tart, mint a nagy áramú töltés.

2/2 Equalization/Kiegyenlítő töltés: Ha szükséges, VRLA akkuk esetén az abszorpciós fázis egy 16V környékére növelt és alacsonyabb áramra korlátozott fázissal ér véget, ez hozza száz százalékra a töltöttséget és megkeveri az elektrolitot.

3. Float/Csepptöltés (maradék %): feszültségkorlátos szakasz, kicsivel magasabb feszültségen, mint az akku nyugalmi terheletlen kapocsfeszültsége. A fázis a töltőáram minimális szintjének elérésekor fejeződik be.

4. Storage/Tárolás: kompenzálja az önkisülést és megelőzi a lemezek korrózióját. A csepptöltésinél magasabb feszültséggel egy-egy rövidebb szakaszban rátölt időnként.

5. Frissítés: hetente egyszer abszorpciós töltési mód egy órán át vagy 2-8óra/hó.

Egy jó töltő legalább az első hármat tudja, egy igazi töltő meg nem is töltő, hanem éjjel-nappali akkumulátorfelügyelet, amit így sosem kell lecsatlakoztatni az akkuról (ez nyilván nem kocsiban lesz, hanem telepített rendszerekben).
Van, amelyik figyelembe veszi a max feszültségértékeknél a hőmérséklet-kompenzációt is.

Van, amelyik a töltés megkezdése és a nagy áramú mód előtt tesztfázist hajt végre. <- Ezt hívják regeneráló, vagy impulzustöltési módnak, lehet 0. töltési fázis, ha az akku mélykisütött állapotban van. Mikor elfogadható szintre jön a kapocsfeszültsége, akkor kezdődik a tényleges első töltési fázis.

Lítiumnak elég az első három és nem igényel hőmérséklet-kompenzációt.

Azért ez összességében kicsit távolabb áll a régi trafó + graetz + nagy áramú töltés kombótól egy sima indítóakkunál.

Uniman, SKY!
Köszönöm az információkat.
Az a bajom ezekkel, hogy nagyon jól hangzik, sőt szinte biztosan pontosan így is kellene csinálni. De megjelennek olyan fogalmak, amiket nem tudok azonosítani, és sok olyan ajánlás ami csak humbug ha az értékeket nem tudjuk.
Néhány példa a mostani információkból: maximális töltőáram (?); 100%-os töltöttség (?); áramgenerátoros mód (de nem tudni mekkora áramra állítva); feszültséggenerátoros mód (de nem tudjuk mekkora feszültségre állítva); alacsony áramra korlátozott (de nem tudjuk mekkora ez az alacsony áram).
Az a legnagyobb tódítás ezekkel a töltési folyamatokkal kapcsolatban, hogy minden paraméter a kapocsfeszültség visszamérése alapján kerül meghatározásra. Ebből a feszültségből próbál a töltő következtetni az akkumulátor állapotára, de a töltöttség a savsűrűséggel jellemezhető pontosan (amit nagyon macerás megmérni), a feszültség az legjobb indulattal is csak óvatos becslésre ad lehetőséget.
Végül azt sem árt tudni, hogy a gépjárművek nem vacakolnak ennyit az akkutöltéssel. Van egy feszültségszabályzó, és ennyi. Így önmagától kialakul egy automatizmus, ahol ha kicsi az akkufeszültség, akkor nagy árammal tölt, ha nagyobb akkor kisebbel. Ez a "durva" módszer akár 10 évig is szépen elműködik, és még ekkor sem a módszer miatt mennek tönkre az akkuk, hanem egyéb gyártási-tervezési hiányosságaik miatt.

Hello!
- A 100%, az éppen beállított (Bulk) maximális áramra vonatkozik.
- Az "áramgenerátoros és feszültséggenerátoros", az "üzemmód" és nem értékhez kötött.

Az áramgenerátor mód alatt azt értjük, hogy az áram a beállított értéken van, független a feszültség változásától. (Az áram értéke lehet az általad beállított, vagy a beállított valamely %-a a trend program szerint.)
A feszültséggenerátor módban a feszültség állandó és az áram változik (pld. csökken).

Pont úgy mint egy labortápnál..

Amiket mondasz azt tudni vélem.
Talán rosszul írtam körül a bizonytalanságaimat.
Az áramgenerátornál nem az a kérdés állandó-e az áram, hanem mekkora legyen az az áram. Mert az okos töltőkön nincs potméter, és nincs hozzájuk ajánlás, csak két drót lóg belőlük, és azt kell kötni az akkura. És itt szokott jönni, hogy a kapacitás 0,1 szerese legyen az áram, de fogalmunk nincs mekkora is a valós kapacitás. A feszültséggenerátorral megint az a baj, hogy nem tudjuk mekkora legyen a feszültség. Persze sejtjük, hogy valahol 14,2-14,5 V körül, de vannak ettől eltérő értékek is, főleg felfelé.
Nem tudom ide tartozik-e de nekem van/volt lehetőségem többfajta akkumulátorral is kipróbálni az Accu-Mat-odat. Ezen 5A-ig lehet beállítani az állandó töltőáramot. Ennek ellenére, a nálunk lévő 80-120 Ah közti akkumulátorokat is remekül tudom tölteni vele mégpedig 3A-re állított értékkel, és 14,5V-nál történő lekapcsolási küszöbbel (végén csökkenő áramú töltéssel). Ebben azaz érdekesség, hogy a folyamat nem tart sokáig, téli időszakban is 5-6 óra töltés után végez, és "pöccre" indul a targonca, ami töltés előtt éppen csak "reccent" egyet (mert télen hetekig nem használjuk őket).

Feltehetően az "okos töltő", a töltőáram ráadásakor méri a feszültség növekedését és abból a belsőellenállást számítva saccolja meg a kapacitást, vagy is a szükséges és "megengedhető" töltőáramot.
Anno a barátomnak csináltam egy 20A-es töltőt, mert mindig gyorsan akart tölteni.
De csak jó és nagy kapacitású akksit lehet nagy árammal tölteni. A gyakorlatban az vált be, hogy figyelni kellett az áramot és annál az értéknél megállni, ahol a feszültség nem kezdett el rohamosan növekedni. Ha ennél nagyobb áramot állítottál be, akkor hamarabb befejeződött a töltés és nem volt feltöltve sem. Ez kb, 13,0..13,5V közötti értéknél volt, függően a kapacitástól, kortól és állapottól.
A cellák belsőellenállása egy sokkal komplexebb dolog, mint hogy azt egy ideális áramforrással és egy soros rezisztív ellenállással helyettesíthenénk.

Mert hiába a nagy kezdeti áram, a feszültség növekedik és erre a töltő leveszi az áramot.
A 3A-es töltés azért jó, mert van ideje a celláknak kiegyenlítődni. Mert 6 cella már eliminálja a különbségeket és a töltő, már "mást lát", mert Ő feltételezi az egyforma cellákat, Mást nem tehet mert nem fér hozzá.

Az átlagembernek bőven elég az áram és feszültségkorlát, amivel nem tud balesetet okozni és így is beletölthető az akkuba a 98-100% kitartástól függően. Nemrég volt itt egy gyári töltő, amiben az áramkorlát egy ellenállás, a töltőfesz meg a trafó egyenirányított 17VDC-je. Ha még ez sem megy, akkor minek akarunk tökéletes töltési procedúrát? Ezeket a pontokat napelemes rendszer töltéséből vettem, ahol több százezres-milliós akkucsomag van napi használatban és üzemel évekig. Nyilván a töltöttséget lehetne folyamatosan számítani is, bár nem tudom mennyi értelme van ha papíron beletöltöttük a névleges energiát, de a töltőáram még mindig 50%-on van. Akkor álljon ki hibára az anomália miatt, vagy folytassa a töltést emberi hibát feltételezve (rossz kapacitás lett beállitva)? Különben is a savkoncentráció mérés nem átlag tevékenység, én úgy tudom, hogy autóakkunál elég desztvizet utántölteni és nem kell hozzá kénsav alapesetben, komolyabb akkuhoz (100-1000Ah) meg megvan a használónak a minimális szaktudása a kezeléshez és karbantartáshoz. Zselés és AGM akkukhoz meg hozzá sem kell nyúlni, ezekből van a legtöbb.

Valószínűleg nem mérnek és nem adható meg a legtöbb töltőn tényleges kapacitás, de mondjuk, hogy megkönnyíti a használatot, ha a töltő egy fix áramot tud és mi tudjuk az akkutöltés alapszabályát és sosem használjuk kisebb akkuhoz, nagyobba kárt nem tesz csak a töltési idő lesz hosszabb. Ebből következik, hogy egy adott áramú töltőt előre lehet programozni a töltőáram arányaira. A feszültségszintek meg adódnak az akku típusából. Sőt, egy tisztességes adatlap mindig megadja az adott akku maximális bulk töltőáramát, absorption, float és storage javasolt feszültségtartományát is, tehát még csak ezen sem kell gondolkodnunk. Ha van mód beállításra pl. programozható inverter-töltő esetén, akkor az adatlapról átmásolható.
Mivel konkrétumokra vagy kíváncsi megkerestem az alapbeállításokat a Victron Energy leírásából 12V savas akkuhoz:

Recovery: Mélykisütött, rendellenes feszültségre lemerült akku előtöltése a teljes áramú töltés megkezdése előtt. A névlegesnél alacsonyabb áramú erőltetett töltés impulzusokkal.

BULK: Adott akkura adatlapban meghatározott maximális töltőáram az abszorpciós feszültség eléréséig. De mink is ismerjük a 0,1C ökölszabályt.

ABSZORPCIÓS: Akkor kezdődik ha a BULK elérte (közel) az abszorpciós feszültséget. 14,4V-os konstans feszültségű fázis. Legalább 30 perc időtartam töltött akkunál és max 8 óra teljesen lemerültnél. Pontosabban az akku kezdeti feszültségétől függ az ajánlott maximális hossz:
<11,9V: max 6h
11,9V-12,2V: max 4h
12,2-12,6V: max 2h
>12,6V: max 1h

Rekondíció/kiegyenlítő (nem kötelező): Abszorpciós végén, 16,2V emelt feszültség, töltőáram korlátozása 0,08C-re, időtartama az emelt feszültség elérése, de hamarabb is befejezhetjük. Akkor szükséges, ha az akku hetekig nem volt használatban és megindulhatott a szulfátosodás. Ez részben ezzel az eljárással visszafordítható.

FLOAT: A töltő átvált 13,8V konstans feszültségre. A maximális hosszúságú abszorpciós után kezdődik vagy ha az abszorpciós áramérték lecsökkent C/50-C/100 körülire.

STORAGE: A töltő átvált 13,2V tartós tárolási feszültségre a gázképződés és a pozitív lemez korróziója ellen. Ha nincs aktív használatban az akku, akkor 24 óra után javasolt storage feszültségre váltani. Elvileg a float és a storage feszültség sem károsítja hosszútávon az akkut, maradhatna mindkettőben, valamint gyakorlatilag mindkettőben feltöltöttnek tekinthető az akku.

REFRESH: Heti egy alkalommal 1 óra időtartamú abszorpciós fázis, vagy a küszöbáram eléréséig. Nyilván ha kemény használatban van, kétnaponta lemerül, akkor ez felesleges, mert úgyis kap töltést.

Ha a nagy áramú fázis tovább tart 10 óránál és nem éri el az abszorpciós feszültséget, akkor valószínűsíthető az akkuhiba.

A hőmérsékleti kompenzáció a teljes 12V-os akkunál -16,2mV/C, 25C alaphőmérséklethez. Kivéve 6 fok alatt és 50 fok felett, ott állandó marad.

Nem tudom milyen nevezetes értékekre lenne szükséged még az "ideális" töltéshez. Lehetőség van egyedi feszültségek és időtartamok beprogramozására, a fenti értékek finomhangolására pl. 14,4V abszorpciós feszültség helyett 14,34V beállítására.

De a fentiekből látható, hogy a tökéletes töltéshez nem kell egy akku kapacitását pontosan megmérnünk. Az csak ahhoz kellene, hogy ha változtatható a BULK töltőáram, akkor a lehető leggyorsabban feltöltsük a megengedhető maximális áram beállításával, de tulajdonképpen ezt is le tudjuk olvasni a ráírt névleges kapacitásból. Ha meg már nem mai és csökkent a kapacitása ill. nem megállapítható, akkor vagy visszaveszünk a töltőáramból, vagy elfogadjuk hogy ebben már a névleges vagy a pár százalékos eltérése sem fog sokkal több kárt okozni.

A fentiek egy átlag savas akkura igazak, páncéllemezesre, li-ionra, lifepora megint más értékeke vonatkoznak.

Mielőtt azt mondod, hogy ilyet biztos nem lehet venni:
Victron Blue Smart IP65 Charger

Még telefóniázni is tud bluetoothon , pár értéket át lehet állítani. Sőt ez tud fix kimeneti feszültséget tápegység üzemmódban. Egy jobb töltő ha nem is konfigurálható, van rajta általában 2 áramfokozat. Biztos hogy volt régebben nem smart, azaz bluetooth nélküli változata, de manapság az már nem menő. Nem a lidli és teszkó körfűrész mellett kell keresni...

Úgy 5 éve vettem a Bosch-t 13 körül (0,8/3,5A-es), most 25-30 ezer körül kapni. Ehhez képest már ez a hét fázisú adaptív töltő sem sokkal drágább. Kérdés, hogy tényleg szükséges-e, nekem jelenleg nem, mert csak 3-4 havonta egy éjszakára rárakom a kocsira a biztonság kedvéért, de ha most kellene töltő lehet hogy kedvet kapnék egy ilyenhez.
Ha meg van valamilyen mini UPS rendszered, DC rendszerhez lakókocsiban vagy különálló inverterrel pl. szivattyúhoz, akkor egy ilyen rajta lehet éjjel-nappal, nem feltétlenül kell kombinált inverter-töltő hozzá.

Eszemben sincs akadékoskodni, csupán az akkumulátorok belső világának összetett voltát, és a töltési módszerek közötti kapcsolat fontosságát akartam hangsúlyozni. Mint mindenhol, itt is a végletekkel van a baj, a túl egyszerű, és a túlbonyolított megoldások között kellene az értelmes középutat megtalálni.
Ha a van lehetőség időt szánni a töltésre a mostani rohanó világban, akkor talán jobb eredményeket lehet elérni.
Megnéztem a linkedet is, ahol nem voltak árak, de azért ezeket is meg lehet tudni. Ha lehet hinni a leírásnak, akkor ez valóban többet ígérő szerkezet mint a mostanában elterjedt töltők.
Én a saját autóm akkuját sosem töltöm, még nem volt olyan, hogy szükségét éreztem volna. Sajnos 7-8 évenként ki kell az akkut cserélni benne, de egyébként nem kell töltögetni.

Idézet:
„volt régebben nem smart, azaz bluetooth nélküli változata,”

Az tetszett egy reklámban, mikor elektromos fogkefét reklámoztak bluetooth kapcsolattal.

Megnéztem pár olcsóbb okos töltőt, elég sokat tudnak. Van amelyik BULK alatt maximumon kezd és több lépcsőben veszi vissza a töltőáramot, ez még kíméletesebb lehet, persze ezzel elnyújtja a töltési időt is. A Bosch is tudja a recovery-életrekeltési módot (pulse charging), valamint van rajta csepptöltés (trickle charging), talán a szulfátmentesítés hiányzik. De van amelyik olcsó tudja és a kíméletes kezdőtöltést is.

Ha benne van már a szabályozható áram- és feszültséggenerátor vagyis kapcsolóüzemre épül az egész, akkor az agyába már nem sok plusz költség bármilyen funkciót beprogramozni.

Szóval a trafósak és az egy ellenállásból és két ledből állók kerülendők, de pár ezer forinttal többért olyan töltők vannak, amik bőven túlteljesítenek egy sima autóakku töltést. Igazából a bulk/absorption/float háromfázisú töltésnél alapvetően nem is kell több egy hasonló igénytelen munkaakkunak + néhanapján a rekondíció/szulfátmentesítés.

Sőt, szerintem ez a kifinomultabb töltési mód egy autóakkun észre sem vehető élettartam növekedést jelentene, mert a sok indítózás és a mostoha körülményeknek (fagy/sivatagi meleg) sokkal nagyobb megterhelés. Pláne, ha még csak napi használatban sincs, csak mondjuk hetiben, akkor a szulfátosodás is sokkal nagyobb probléma. (Már gondolkodtam a szélvédő alá tett napelemen és állandó töltésen...)

Nekem az 5 éves akkun (dízel, 72Ah Exide) is meglepődtek az akksiboltban, hogy eddig bírta (sokat pályázom, az 5év minimum 190 ezer km volt).
Igazából még akkor sem volt semmi baja, semmi indítási nehézség csak a műszakin motor nélkül fél óráig tartott beállítani a fényszórókat és teljesen leszívta. Töltés helyett akkor már vettem egy teljesen újat, fontosabb a megbízhatóság.

Victronnak van nyilvános eurós árlistája, abból kb. 35% a kedvezmény. De annyiért kapod, amennyiért a forgalmazó adja és amilyen pocsék éppen az euró.

Egy bluetooth fritőz szerintem is hülyeség, de ez nem feltétlenül. Nem kell további elromló taszter a készülékre a beállításokhoz, valamint egy szoftverfrissítéssel olyanra cserélik le a felületet és bővítik a beállítási funkciókat, amivel akarják. Kérdés hogy 20 év múlva is meg lesz-e a hozzá használható okostelefon és szoftver...

Szia!

" (Már gondolkodtam a szélvédő alá tett napelemen és állandó töltésen...)"

igazi parasztvakitás-, tudja a papir érték 1/3---4/9-t---de ez inkább napelemes téma lenne .

Ha én csinálom, akkor nem lesz parasztvakítás... külön napelemmel, meg töltőáramkörrel. Az 1A-es MPPT-met még fel is használhatnám hozzá, az nem töltheti túl az akkut, szivargyújtóra mehet.
Régebben olyan 30x50cm-es félig-meddig merev, 4-5mm-es műanyag lapra épített tapadókorongos napelemet néztem, de aztán nem mertem venni.
Betennék egy 10-20 wattos rendes keretes modult, esetleg 1-5W-os nyákra épített egységeket használnék. Nem tudom máshova tenni csak a szélvédőhöz, mert be van fóliázva.
Igaz ez az egész még arra sem lenne elég, hogy ha elromlik a generátor akkor pár napig még mászkáljak. Talán az önkisülést fedezné és a szulfátosodást csökkentené, de elmondhatnám hogy napelemes autóval járok.