Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Azt kérték, hogy tervezzem újra.
A képen látható nyák, egy tanulógyerek munkája.
Emlékezzünk meg az idézett könyv szerzőjéről, Ágoston Lajosról is. Bővebben: Link
Ha, a három BC-t kell termikusan összekötni, akkor az Ágoston-bácsi, miért a BD-khez rakta a munkaponti BC-t?
Az általánosnak tekinthető, úgynevezett emitterkövetős teljesítményfokozatoknál ez a nyugalmi áram stabilizálás megszokott módja.
Jelen kapcsolás nem ilyen. Csak kivezérlés nélküli állapotban helyes a szabályzás a hűtőbordára fogatott T1 által. A tanulógyerek megoldása a kisebb rossz. Ha szofisztikáltabb megoldásra vágysz, a T2, vagy T3 egyikét lapjával forgasd össze a T1-gyel, hogy össze lehessen őket fogatni. Itt egy gyári megoldás. A kép közepét nézd! Szerintem Te ettől elegánsabban megoldod A hozzászólás módosítva: Kedd, 22:58
Ágoston Lajos bácsit imádjltuk, mert jóval előttünk járt erősítő ügyben. Csak hogy ő már abbahagyta tevékenységeit, itt meg a fórumon egyre több tapasztalat gyült össze. Ha még élne, megkérdezném tőle, milyen szerepe van a két darab 0,47Ω/5W ellenállásnak.
De bárki válaszát elfogadom. A hőmérséklet változásból eredő nyugalmi áram eltolódás kompenzálására egyszerűen betesznek egy bázis-emitter sokszorozót. Ebben a kapcsolásban is az van. De ugyanezt látom mosfetes kapcsolásban is, viszont nem látom hogy komolyabban foglalkoznának a kompenzálandó és a kompenzáló elem hőmérsékletfüggő izéjének együttfutásával. Gyakorlatilag egy szűk tartományon belül meg van oldva, de azon kívül nem. Én főleg hangszer erősítők témában vagyok érdekelt, azaz nem csak a szobai 19-24 °C, hanem -10 és +40 °C közti szabadtéri hőmérsékleti tartományt kell áthidalni. Persze egy otthoni Diy áramkör esetében nem gond ha kicsit mászkál a nyugalmi áram, de mivel nem kerül extra pénzbe egy korrekt hőmérséklet kompenzált nyugalmi áram stabilizáló kapcsolás, érdemes foglalkozni vele. Egy kis méregetést meg matekot, valamint adatlap olvasást persze bele kell áldozni, de megéri. Ha csak a haverodnak kell, akkor is. Nagyon jól fog esni, amikor az ország túlsó feléről, esetleg a határon túlról elismerést kapsz. Ettől válik értelme a forrasztgatásnak.
A 0,47Ω/5W ellenállásokat, inkább a kollektorok és a kimenet között szoktam látni. Nem tudom, itt miért ott van, ahol van.
A hozzászólás módosítva: 9:10
Szerintem a munkapont stabilizálása a cél. A kimenet Sziklai pár szerű elrendezésben ellenütemű emitterkövető, ahol a felső két tanzisztor eredőben NPN, az alsó kettő pedig PNP. Viszont a végtranzisztor polaritása fordított, a felső a PNP az alsó az NPN. Az emitter a tápra van kötve 0,47Ω-on keresztül mindkettőnél. A bázis áram a táphoz képest alakul ki. Ha nő a kollektor áram, akkor feszültség esik az ellenállásokon, amik csökkentik a BE feszültséget, ezzel a vezérlőáramot. Negatív áram visszacsatolás.
Már szó volt erről az Ágoston féle hibrid kapcsolásról:
Idézet: „Sziasztok! Engem is foglalkoztatnak mostanában a hibrid erősítők. Szemezgetek is Ágoston lajos egyik kapcsolásával, ezzel. Egy probléma van vele, hogy a diyaudio fórumon azt írják róla, hogy működésképtelen . Van viszont egy másik kapcsolás, amit szintén Ágoston Lajos tervezett (állítólag), és ez valóban működőképes (állítólag) - szintén másik fórumról való infó. Csak sajnos ebbe drágák a végtranyók, főleg ahhoz, hogy egy maráknyit elfüstöljek kísérletezés céljából :no: . Tehát érdekelne, hogy az elsőről van-e valakinek tapasztalata, módosítási javaslata, vagy a másikhoz milyen "emberi árú" tranzisztort lehetne használni? Előre is köszönöm a segítséget! Üdv: FazksG” https://www.hobbielektronika.hu/forum/hibrid-erosito?pg=1
Köszönöm. Nézegettem, de ez fet-es végű.
A 2SA/2SC pár, 4ezer Forint, szállítással (ebay). Nem olyan drága.
A diyaudio.com- on jól írták, hogy működésképtelen az eredeti Ágoston hibrid kapcsolás - mert ott értenek hozzá
![]() A következő kérdések merülnek fel: - mi bíztosítja a kimeneti DC nullpontot? - minek a nagyfeszültségről működő elektroncső, ha a kimeneti fokozat feszültséget erősìt (220R/22R) - a berajzolt NFB nem működik, ezt a HE linken korábban elemezték TJ.
No ez itt éppen nem működik, mert ahhoz kellene egy ellenállás abázis és a tápsín közé.
Szerintem egy működésképtelen kapcsolásnak a kimeneti nyugalmi áram stabilitása nem a legfontosabb kérdés...
TJ.
Jól gondolod. A kis BC meghajtók emittereire menő 220Ω-os ellenállások kimenet felőli végei között lenne a két 0,47Ω. Bár az azokon ébredő feszültséget tizedére osztja a kapcsolás, így nem sok vizet zavarna.
Ami még érdekes, hogya zéró kimenő egyenfeszültség nem biztosított, azt még meg kellene oldani. Lehetne DC szervó, bár az is bonyolítja a kapcsolást. A lágyindítás szerencsére megoldott, mert a csöveken hideg állapotban semmilyen áram nem folyik a végfokozat felé.
A kimeneti 0 fesz beállításra a két BC-n lévő 4k7 mire szolgál?
Üdv. M.
Nem a két 4,7k ellenállás fog igazából megváltozni üzem közben, hanem mindegyik aktív félvezető elem - erre nem gondolt senki?
TJ.
Mondanám, hogy a tervező az első kivitelező.
Mivel semmiféle védelem nincs az egész kapcsolásban, akkor miért legyen feszültség védelem?
Ez a hibrid kapcsolás már a papíron lerajzolva sem működőképes, teljesen felesleges a gyakorlati megvalósítás problémáit feszegetni...
TJ. ESP 3ASziasztok! Segítséget szeretnék kérni, az alábbi erősítőhöz van valakinek kész nyákterve, ami megépíthető?ESP 3A
No az eddig el is kerülte a figyelmem, hogy az állítólagos nfb valójában pozitív visszacsatolás. Hoppá!
Átdolgozott változat. Bővebben: Link
|
Bejelentkezés
Hirdetés |













