Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   725 / 725
(#) Triger válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 2, 2019 /
 
12 V / 25 mV = 0.2 % a vándorlás hajszárítós +20 *C melegítésre. Ez aztán eredmény. Kiváncsibb lennék egy jó kis tranzienses megrángatásra.
(#) nandika76 hozzászólása Márc 3, 2019 /
 
Sziasztok, szert tettem egy FOK-GYEM 9252/a típusú 15V/5A labortápra. Egy barátomtól kaptam aki a kondenzátorok cseréjével próbálta a fennálló hibát orvosolni. A hiba a következő.
A feszültség a beállított értékhez képest kb. +/- 1voltal hullámzik.
Az limiter 3-4 Amper között elkezd szaggatni "pl. Az izzó ami terhelés gyanánt van, fel le kapcsol, minél feljebb tekerem az áramot annál gyorsabb ütemben.
Mintha egy gerjedés lenne a kimeneten ami ideje korán életbe léptetné az áramkorlátot.
A mérések a megadott értéktáblázat alapján mind a megfelelő értéket képviseli, kivéve a T7 Bázisán mérendő 0- -1,2V ami csak 0,4-0,5V max.
Mellékelem a dokumentációt.
Elnézést, hogy ide írok, de ennek a tápnak nem találtam topikot, ami van az ezt nem tárgyalja, és nem akartam ujjat indítani.
előre is köszönöm a segítséget.
(#) Ge Lee válasza nandika76 hozzászólására (») Márc 3, 2019 /
 
Nem kell újat indítani, van javítós topik.
(#) nandika76 válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 3, 2019 /
 
Bocsánat, akkor megkérném az illetékes moderátorokat, hogy ha lehet legyenek szivesek áttenni a megfelelő helyre a kérésemet.
Köszönöm szépen!!
(#) zombee hozzászólása Sze, 15:33 /
 
Sziasztok!

Fix kimeneti feszültségű (24V és 5V) lineáris tápot szeretnék passzív PFC-vel megbolondítani. Az ok: zavarjelek eliminálása, trafó hatékonyság növelése. 5A-es kimenet lesz mindkét feszültségnél, a trafó szekunder oldali feszültségét hozzá tudom méretezni. Kapcsolási rajzot, esetleg tekercs/kondi méretezési leírást keresek.
A hozzászólás módosítva: Sze, 15:34
(#) Ge Lee válasza zombee hozzászólására (») Sze, 15:50 /
 
A passzív PFC tulajdonképpen 1db fojtó a primer oldalon. Kapcsolóüzemű tápban van jelentősége, a hagyományos trafó tulajdonságait nem javítani hanem rontani fogja. Hogy a diódák kapcsolásának áramtranziensen mennyit fog javítani azt így fejből meg nem mondom, de azon lehet kondival vagy RC taggal is segíteni, persze sokat nem fog érni de mérni kellene.
Az okot is leírhatnád, mert a hálózaton lévő zavarjeleknek egyáltalán nem kellene egy stabil táp kimenetén megjelenniük.
(#) pucuka válasza zombee hozzászólására (») Sze, 16:21 /
 
A bemeneten levő 150 W körüli transzformátor igen jó zavarszűrő, a nagyfrekvenciás jelekre nézve. Ha nagyon kényes akarsz lenni, tehetsz a bemenetre zavarszűrős hálózati csatlakozót, bár ehhez árnyékolásnak is kéne tartoznia. Egy ilyen zavarszűrőnek a szerepe nem is annyira a hálózati, hanem a tápodból származó zavarok kijutásának megakadályozása.
Ha megnézel egy átlagos stabkockának (7805) zavarelnyomását, akkor azt is láthatod, hogy kb 70 dB ripple elnyomással rendelkezik, az általad készített hasonló kapcsolástechnikával készült szabályzásnak is lesz legalább 60 dB elnyomása.De ha nagyon tartasz a magasabb frekvenciás zavaroktól, a puffer elkókra, és a kimenetre is rakj 10 - 100 nF kerámia kondikat.
A hozzászólás módosítva: Sze, 16:26
(#) zombee válasza pucuka hozzászólására (») Csü, 7:20 /
 
Úgy látom félreérthető volt a kérdésem. Nem a hálózat zavarása miatt, hanem ami a dobozban van.
Van egy 150-250W toroid trafó, ez elé legfeljebb egy lágyindítót tennék. A trafó után, a szekunder oldalon egyenirányítani kell, és ez az egyenirányítás az áramcsúcsok miatt zavart kelt a dobozba épített érzékeny mérőműszer felé. Ezt szeretném elkerülni. Azaz a szekunder oldalra, az egyenirányító résznél kell egy passzív PFC-s kapcsolás ami ezt némiképp elsimítja.
(#) Ge Lee válasza zombee hozzászólására (») Csü, 7:39 /
 
Kezdésnek tegyél fóliakondikat a graetz híd diódáira, meg fojtó kellene a pufferek elé ami lassítaná az áram felfutásának a meredekségét, de ezen a frekin ez elég nagy induktivitást, azaz nagy méreteket ad.
(#) zombee válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 7:42 /
 
Köszönöm. A méret nem probléma, nem egy kis mütyür lesz. Már láttam (passzív PFC-s) PC tápegységet belülről, azokban a fojó egy kisebb trafó méretével vetekszik, nem is a panelra szerelik hanem a fémház oldalára. Persze olyannal is találkoztam ahol a "fojtóban" egy darab beton volt...
(#) Ge Lee válasza zombee hozzászólására (») Csü, 8:58 /
 
Csináltam egy gyors szimulációt amin a hálózati trafó szekunder árama látható a 3 esetben. Az alap eset a szokásos, hálózat-trafó-graetz-puffer. A második esetben van minden diódán egy 1µF-os kondi. Látszik, hogy ugyan csökken az áramtüske de nem sokat, talán 10-20%-ot, illetve ha esetleg van ott magasabb harmonikus is, az is csillapítja. Az utolsó eset pedig a fojtó, a graetz és a puffer között. Na itt már látszik a PFC hatás amit emlegetsz, azaz itt már erősen hasonlít a trafó szekunder árama a szinuszosra.
(#) zombee válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 9:53 /
 
Köszönöm, valami ilyesmit kerestem. Az 1. eset az alap, épp ezt szeretném elkerülni, a 3. már sokkal jobban tetszik. Tehát a lényeg az lenne, hogy a graetz után pozitív vagy negatív oldalra kell rakni egy bika fojtót a pufferkondi elé és el van intézve? Ezen a részen is segít, ha van kondi a graetz-en, azaz kombináljuk a 2. és 3. esetet? A fojtó és a puffer méretezésére van valami képlet, azon kívül hogy "minél nagyobb legyen"? A fojtó lehet zárt toroid, vagy csak légréses?
A hozzászólás módosítva: Csü, 9:56
(#) Ge Lee válasza zombee hozzászólására (») Csü, 16:15 /
 
Ezeket a dolgokat mérni kell, mert hiába igyekeztem a szimulátorban a valósághoz közeli adatokat megadni a trafóra is, azért az nem ugyanaz mint amilyen a valóságban lesz. Illetve nem tudom, hogy mi lehet az igazi probléma, mert manapság már a legtöbb érzékeny, mikrovezérlős dolog is elműködik egy kapcsolóüzemű dugasztápról is, egy ilyen mezei trafós stabilizátorról meg pláne kellene hogy működjön. A fojtóra szerintem vannak online számolók, nagyon nagy sem lehet, nem csak a méretek miatt hanem mert a használhatóságot fogja korlátozni.
Csúnya hasonlattal úgy is el lehet képzelni, mintha egy rugó lenne a vezetőben. Meglódul gyorsan a sok elektron, de a rugó ellenállást fejt ki rájuk, így lassabban tudnak csak vándorolni. Persze ez nem igaz, csak hasonlat volt. A fojtónak dupla szerepe van ilyenkor, nem csak az áram hullámosságát csökkenti, hanem a puffer ESR-jével egy feszültségosztót is alkot, így csökkentve a kondenzátoron a búgófeszültség nagyságát. És mivel a tekercsben energiaátalakulás van (oda-vissza) ezért a kondenzátor feszültsége is kisebb lesz fojtóval mint nélküle.
Csak légréses lehet, mert a zárt mag telítésbe megy. Ha jól emlékszem van olyan online számoló ami adott vasmagok esetén a légrést is méretezi.
(#) pucuka válasza zombee hozzászólására (») Csü, 20:12 /
 
Nem igazán világos ez a PFC -s dolog. A kapcsoló üzemű tápoknál szokásos, a hálózat felé irányuló zavarok csökkentésére. Hálózati transzformátor esetén ilyesmire nincs szükség. Jobb lenne, ha nem új utakat keresnél, (bár amit leírsz az sem egészen új dolog, csak a felhasználási területe más)
Miért nem jó a hagyományos trafó, egyenirányító híd, puffer kondenzátor, LC szűrőtag? Ha kevésnek tartod az ilyen módon elérhető néhány mV -os brumm feszültséget, alkalmazhatsz még további LC szűrőtagokat.
De ki is lehet számolni. A terhelő áram, és az elérhető brumm feszültséghez szükséges pufferkondi méretét kiszámolhatod az oldalon levő számolókával. Az LC szűrőtag(ok)at a szűrés elvárt jósága szerint kell kiszámolni.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
A pufferkondin megjelenő búgófeszültség a rajzon láthatótól kissé eltérően exponenciális görbe darabokból áll, ami azt jelenti, hogy a harmonikus tartalma viszonylag nagy. De ha a szűrés jósága 50 Hz re méretezve az elvárt érték, akkor a harmonikusokkal sem lesz gond. (a szűrőtag meredeksége 20 dB/dekád)
A fojtótekercsnek légrésesnek kell lennie, mert a rajta átfolyó áram előmágnesezi a vasat, ami az induktivitás csökkenéséhez vezet (transzformátor vas mágnesezési görbéje nem lineáris) a légrés jelentősen csökkenti az előmágnesezés hatását.
Az általad felvázolt egyenirányítás után használt fojtótekercs nagyáramú felhasználásoknál használatos, az ún. simító fojtó, általában a hullámos egyenfeszültséggel táplált motorokhoz használják. A gyengeáramú felhasználásoknál előnyösebb a hagyományos csúcs egyenirányítós (pufferkondis) + LC szűrős megoldás.
A hozzászólás módosítva: Csü, 20:15
(#) vteo válasza pucuka hozzászólására (») Csü, 21:55 /
 
Engedd meg, hogy javítsak a hozzászólásodban levő információkon.
Érdemes lett volna Ge Lee válaszait, szimulációs eredményeit értelmezned.
Teljesen jó úton jár Zombee, ha kis zavarú tápellátást szeretne készíteni, és induktivitást alkalmaz.
A PFC-nek ehhez semmi köze, csak annyi, hogy a passzív PFC-ben is induktivitás van.
A PFC (Power Factor correction) a hálózat kapacitív vagy induktív terhelését (a meddő teljesítményt) hivatott csökkenteni. Van aktív PFC és van passzív PFC.
Itt többet tudsz róla olvasni:
PFC
A PFC-nek nincs „kapcsoló üzemű tápoknál szokásos, a hálózat felé irányuló zavarok csökkentésére” vonatkozó feladata. Az az EMC szűrő feladata hálózat felé irányuló zavarok csökkentése. Egy átlagos EMC zavarszűrő áramkompenzált fojtótekercset (Közös modusú tekercs), valamint X és Y osztályú kondenzátort tartalmaz.
Itt tudsz többet olvani róla:
EMC
Nagyon fontos, hogy míg az EMC szűrők tekercseit ferrit magon készítik(nagy frekvenciájú zavart szűr), addig a passzív PFC és a Zombee által használt induktivitást hagyományos vasmagon (hipersil, …) kell ekészíteni, mert a működési frekvencia 50Hz, illetve 100Hz (kétutas egyenirányítás).
Egy másik fórumon már egy pár éve volt téma az ilyen jellegű zavarcsökkentésről (a Marantz az erősítőiben alkalmazott ilyet).
Marantz
A hozzászólás módosítva: Csü, 21:58
(#) pucuka válasza vteo hozzászólására (») Csü, 22:59 /
 
Akkor én is pontosítok. A hálózat felé irányuló zavarok alatt mindazon hatásokat értem, ami az általad linkelt dokumentumban szerepel, beleértve az EMC zavarokat is.
A probléma akkor van, ha a hálózatot közvetlenül egyenirányítjuk, ez a megoldás többnyire kapcsolóüzemű tápoknál fordul elő.
zombee kollégánál viszont hálózati trafó van, ez ellát azért valamiféle passzív PFC funkciót is.
Ahogy érzékelem, a szekunder oldalon keletkező áramcsúcsok hatásától fél, valamilyen érzékeny műszer miatt. Ha az áramcsúcsok miatti zavarsugárzástól fél, akkor azellen árnyékolással lehet védekezni, bár elég sok érzékeny műszert ismerek, de a tápot nemigen láttam árnyékolva. A nagyobb frekvenciás zavarok ellen hatékony pl. a diódákkal párhuzamos kondenzátort, és a nagyértékű, többnyire elektrolit kondenzátorokkal párhuzamosan kapcsolt kisebb értékű, de nagyfrekvenciát jobban szűrő kondenzátorok alkalmazásával. olyat már láttam, hogy az 1000 μF mellett volt egy 330 nF fólia, és egy 10 nF -os kerámia kondi is.
a Marantz féle megoldás is hatékony, de az egy trafó ahol a szembe kapcsolt tekercseken a zavaráramok kioltják egymást, és ahogy látható a hálózati trafóval együtt árnyékolva van.
Ha a táp kimenetén , a tápon megjelenő zavaroktól fél, akkor az ellen hatékony szűrést kell alkalmazni, egyrészt passzívat, másrészt aktívat, mert a kimeneti feszültséget szabályzó áramkör önmagában is jelentős zavarszűrést végez, kb. 60 - 70 dB elnyomást is el lehet érni. (tranzisztoros BEAG erősítőknél láttam olyan megoldást, hogy az érzékeny bemeneti fokozatok tápját egy viszonylag egyszerű áteresztő tranzisztorral szűrték)
Akkor most mi is a probléma? A hálózatot akarjuk védeni, vagy a táp kimenetét kell "tisztára" varázsolni?
A hozzászólás módosítva: Csü, 23:04
(#) vteo válasza pucuka hozzászólására (») Pé, 7:19 /
 
Egy kicsit másképp látom.
Én ezt olvastam feladatként amit Zombee írt:
„A trafó után, a szekunder oldalon egyenirányítani kell, és ez az egyenirányítás az áramcsúcsok miatt zavart kelt a dobozba épített érzékeny mérőműszer felé.”

Ez az áramcsúcs akkor is probléma, ha 230V-ot egyenirányítunk és töltünk kondenzátort és akkor is ha transzformátor által letranszformált feszültséget egyenirányítunk és töltünk kondenzátort. Az áram alakja nem színuszos azaz felharmonikusok (zaj) keletkeznek.
A sorba kapcsolt tekercs(ek) ezen áramcsúcsok kialakulását csökkentik, így kisebb zavart kell szűrni az általad is leírt "aktív" megoldásokkal.

Egy hálózati trafó kb. annyi passzív PFC hatással rendelkezik, mint amennyire nem ideális transzformátor (amekkora a szórt induktivitása).

Ugye megfigyelted, hogy a Marantz-nál hol vannak a pontok a tekercsen? (Differential choke!) A fő működése az, hogy EGY nagy induktivitást ad a differenciális áramtüske útjába.
Az előzőekben idézett oldalakon így írják a pontosabb működést:
"The LL1638 consists of two coils and a common core. At low frequencies (100-120 Hz) the coils are fairly well coupled and thus act as one choke. At high frequencies, as a result of the poor coupling between the coils, the LL1638 acts as two separate HF chokes, thus blocking/reducing HF common mode noise."
Egyetértek, hogy egy aktív stabilizátor (pl: SuperTeddy, Salas, ..) nagyon jó PSRR elnyomást tud biztosítani, de ha nem csinálunk zavart akkor az a legegyszerűbb.
(#) Ge Lee hozzászólása Pé, 8:36 / 1
 
Akkor én is had pontosítsak. Nem a meddő teljesítményt hivatott csökkentei a PFC, hiszen olyat nem tud. Benne van a nevében is hogy mit csinál. Ha az egyenirányított majd szűrt hálózati feszültséget használjuk fel tápellátásra, akkor az fog történni ami a szimulációmon is látható, miszerint a hálózatból a tápegység nem szinuszos áramot fog felvenni, hanem csak akkor lesz áramfelvétel amikor a pufferkondenzátort a soron következő periódus tölteni kezdi, azaz amikor annak a feszültsége magasabb lesz mint az éppen aktuális pufferfeszültség. Emiatt a hálózat csak a szinusz csúcsaiban van terhelve, ezért van az, hogy a hálózat már nem szinusz alakú, hanem a szinusz teteje le van csapva, el van laposodva.
És ez bizony a hagyományos trafós tápnál is így van, hiszen annyi csak a kettő között a különbség, hogy a hálózat és a graetz között ott van a hálózati trafó szórási induktivitása, ami erre nézve elenyésző értékű.
A PFC-t tehát azért alkalmazzák, hogy az adott tápegység ne csak a szinuszhullám tetején rángassa nagy áramimpulzusokkal a hálózatot, hanem a hálózatból történő áramfelvétel minél inkább közelítse a szinuszos jelalakot, tehát az impulzusszerű helyett minél inkább folyamatos legyen.
(#) zombee válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 11:48 /
 
Köszönöm mindenkinek a hozzászólását, remélem az én lámaságom miatt nem ugrik senki a másik torkának! Ahogy már elhangzott, a tápegység kimenetét kell simára bazseválni. Lineáris szabályozó is lesz természetesen, ami a táp kimenetén az utolsó fokozat lesz. Esélyes hogy az érzékeny cucc miatt duplán, így elérhető a kívánt 100-110dB elnyomás. Ha nem találok megfelelő fojtót (100mH, 5A), akkor vagy magam tekercselek (hiszen csak 100Hz-re kell), vagy a graetz-ekre ültetek rá kondit, a magasabb fokú csúcsokat az is kiszedi.

Csak rákérdezek: mekkora lámaság, ha valaki egy szekunder oldali PFC után kapcsolóüzemű konverterrel (34063) akar kisebb feszültségeket elérni, majd többszörös LC-szűréssel és lineáris táppal kisimítani a maradékot? Esetleg ennyi erővel kimaradhat a trafó, vegyek egy normális aktív PFC-s kapcsolótápot a megfelelő kimenőfeszültségre, majd a szokásos módon annak kimenetét kell szűrni LC-vel és lineáris táppal...
A hozzászólás módosítva: Pé, 11:57
(#) Ge Lee válasza zombee hozzászólására (») Pé, 12:44 /
 
Tökéletesen sima csak egyféleképpen lesz, ha a tápegység helyett akkut használsz. A dolgok 99%-a szépen elműködik kapcsolóüzemű átalakítókról is, akkor van szívás ha belefutsz abba az 1%-ba. Összesen 2 ilyen dologgal találkoztam életemben, az egyik egy PIC-es feszültségmérő, bármit csináltam vele, bárhogy szűrtem a tápját, megbolondult a kapcsolóüzemtől. Van egy félig meddig saját fejlesztésű fémdetektorom, na az a másik, azt is csak akkuról lehet táplálni, mert ha beteszek a lion cellák számának spórolása miatt egy konvertert, akkor leginkább csak brekegés és vinnyogás van a szuper jó érzékenység helyett.
De roppant egyszerű a dolog, fogod a kütyüt, ráteszed mondjuk egy PC tápra, és egyből fogod látni hogy működik-e róla, vagy esetleg valami sokkal kisebb zavarforrású tápellátásra van szüksége. Addig meg teljesen értelmetlen fojtókról meg áramtüskékről beszélni.
(#) pucuka válasza zombee hozzászólására (») Pé, 12:45 /
 
A fojtód ne 100 mH legyen, az 50 Hz -en nem ér semmit, hanem 2 - 3 H. A 100 mH esetén a hatékony szűréshez iszonyat nagy kapacitás kell, ami szintén további probléma okozója. Az 5 A nem egy egetverő áram, ami miatt PFC -t kéne használni.
Nem magával a kapcsolóüzemű táppal van a gond, hanem a hálózati, vagy a szekunder feszültség egyenirányításával. Probléma még a pufferkondenzátor túlméretezése is, az is növeli a csúcsáramokat, különösen a bekapcsoláskor, ami szükségessé teszi a lágyindítót, és a szükségesnél nagyobb csúcsáramokat elviselő egyenirányító használatát. Inkább szűrni, és szűrni, több egymásutáni fokozatban. Kapcsoló üzemű DC/DC konvertereknél annyival jobb a helyzet, hogy kisebb értékű fojtókat lehet használni, ott viszont a kondenzátorok vannak jobban igénybevéve. Nem gondolom, hagy a kényes érzékeny berendezésedban a hatásfok lenne a legnagyobb probléma.


GeeLee
Idézet:
„A PFC-t tehát azért alkalmazzák, hogy az adott tápegység ne csak a szinuszhullám tetején rángassa nagy áramimpulzusokkal a hálózatot, hanem a hálózatból történő áramfelvétel minél inkább közelítse a szinuszos jelalakot, tehát az impulzusszerű helyett minél inkább folyamatos legyen.”

Ez rendben is van, csakhogy bármit is csinálsz a csúcs egyenirányítás valamekkora mértékben mindíg "rángatni" fogja a hálózatot. (ezért használnak nagy áramok esetén simító fojtót, ami a mai szóhasználattal élve egyfajta PFC, amikor ezt kitalálták, még nem létezett ez az angolos kifejezés)
A hálózati trafó a szórt induktivitásától eltekintve elég jó szűrőnek is megállja a helyét, már ha nem ideális trafót rajzolsz a szimulátorodba. Amíg nem léteztek ekkora számban hálózatot közvetlen egyenirányító berendezések, nem is létezett ekkora probléma, pedig szinte minden háztartásban volt TV.
Sokkal nagyobb gond van az eszement nagyértékű pufferkondenzátorok használatával.
Egyébként én is sok helyen találkoztam a meddő teljesítménnyel, holott erről szó sincs, azt megfelelő terheléssel kompenzálni lehet. A nagyáramú impulzusokat viszont fojtóval lehet csillapítani, bár lehet ez fog fázisromlást okozni, mint induktív terhelés.

vteo
Képzeld, észrevettem, de ha mefigyeled szinte valamennyi kapcsolóüzemű tápná (PC tápok) alkalmazzák, annak oka pedig, hohy ott a terhelés is impulzus szerű.
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 12:47 /
 
Nálunk pl. előírás volt rádiótelefonok mérésénél az analóg táp használata, mert a zavarsugárzás mérésénél nem lehet tudni hogy tápét, vagy a telefonét méred.
(#) Ge Lee hozzászólása Pé, 13:04 /
 
A PC tápban sem mondanám impulzusszerűnek a teljesítményfelvételt, de pl. egy hegesztőinverterben meg egyáltalán nem az, hanem folyamatos, a folyamatos áramvezetést szintén a szekunder fojtó segíti elő. Sajnos nem találom a régi videómat, de az remekül szemléltetné ezt a zavar dolgot. Ha pl. egy flyback (záróüzemű) tápból kispórolják az Y kondit, akkor akkora zavar lesz a kimenetén, hogy a ráakasztott analóg (mutatós) műszer felé ha elkezdem közelíteni a kezem, már úgy 20 centi távolságból elkezd emelkedni a műszer mutatója, jelezve, hogy mivel a zavaráram nem tud hova folyni, a kezem fele folyik, sugárzódik el.
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 13:50 /
 
Mondjuk PC tápról nem nagyon szokás hegeszteni, viszont terhelésként van rajta jónéhány digitális áramkör kezve a processzortól, aminek az áramfelvétele is jelentős.
Persze más kapcsolóüzemű tápos (inverteres) berendezésnél is lehet tornázni bőven a zavarsugárzási előírások betartása miatt.
A hozzászólás módosítva: Pé, 13:50
(#) sdrlab válasza zombee hozzászólására (») Pé, 14:16 /
 
Idézet:
„Esélyes hogy az érzékeny cucc miatt duplán, így elérhető a kívánt 100-110dB elnyomás”


Vedd figyelembe, hogy ezek az értékek javarészt az alapharmonikusra vonatkoznak, vagy ahhoz közeli értékekre, míg a frekvencia növekedésével drasztikusan csökken az elnyomás mértéke is. Márpedig ha valóban érzékeny áramkört táplálsz meg, azt nem csak az 50Hz fogja zavarni!
Magyarán - ne nagyon építs egy stabkocka alacsonyfrekvenciás elnyomására, sokkal jobb és biztosabb a passzív alkatrészekből felépített zavarszűrő, a követelményeknek megfelelően megtervezve, figyelembe véve a parazita jellegeket is.
(#) zombee válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 14:47 /
 
Köszönöm, ezzel is számolni fogok, nem csak az 50(100) Hz-el. Az akkus megoldáson is gondolkodtam már, azaz méréskor arról megy minden, utána visszakapcsolja töltőüzemmódra. Szerencsére annyira nem érzékeny a cucc, nem izotópdetektor lesz rajta hanem precíz feszültségmérő és áramgenerátor. Persze nagyon nem mindegy hogy a tényleges feszültséget vagy a tápegység zavarjeleit méricskéli. Amiért bezavarhat a táp az az, hogy a készüléknek van 256 bemenete, mindegyik csatorna 3 reed relére megy (HIGH,LOW,GUARD), ami önmagában szövevényes és nagy kiterjedésű hálózat; a közelében dobjon le valaki egy tűt, azt is észreveszi...
A hozzászólás módosítva: Pé, 14:48
(#) pucuka válasza zombee hozzászólására (») Pé, 15:04 /
 
Ez a topik a labortápegység készítéséről szól. Amit szeretnél, az nem labortápegység, hanem valamilyen berendezés táprésze, speciális paraméterekkel.
Megszámoltam, egy oldalon 30 db tápegységes topik van a fórumon, de lehet több is, csak tovább nem néztem.
Nem kellene ezzel a témával más topikot keresni, vagy továbbra is itt OFF -oljuk?
Következő: »»   725 / 725
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu