Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   744 / 744
(#) Attila86 válasza Imi65 hozzászólására (») Aug 25, 2019 / 1
 
Jól emlékszel! Egy nap híján pont 9 éve:
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2019
(#) Imi65 válasza Attila86 hozzászólására (») Aug 25, 2019 /
 
Akkor mégis csak
(#) Zed válasza Skori hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Évekkel ezelőtt készítettem egy tápot L200 IC-vel. A tokozása Pentawatt, eléggé korlátozott (viszonylag) a disszipációja. 2A, 0 - 24V-os a táp, úgyhogy meg kellett oldanom a disszipáció csökkentését, mert alacsony feszültség és nagy áram esetén egyszerűen nem bírta volna a bordának átadni a hőt. Két elképzelésem volt. Az egyik, hogy nagy disszipációs igény esetén egy vagy több ellenállást iktatok a trafó és a Graetz-híd közé. A másik, hogy mivel a trafón két tekercs van, alacsony kimeneti feszültség esetén csak az egyik tekercset kapcsolom a Graetz-re. Végül ez lett. Egy teljesen szimpla, a szabályozó NYÁK-tól független lapra tettem egy komparátoros alapkapcsolást, ami a relét kapcsolgatja a kimeneti feszültség függvényében. Szépen működik.
(#) Imi65 válasza Zed hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Az igényesek a relés megoldást azért nem tartják ideálisnak - egyébként szerintem azért ez nem akkora baj - mert ha a nagyobb beállított feszültségnél zárlat kerül rá, akkor a relé visszavesz a trafó feszültségéből. Mikor megszűnik a zárlat, kis idő kell, mire a relé - ezt érzékelve - újra bekapcsolja a nagyobb feszültségű tekercset. Ehhez még hozzájön az is, hogy ezt követően pár félperiódus eltelik, mire a pufferfeszültség beáll a szükséges értékre. Tehát az a fanyalgás tárgya, hogy a visszaállás kis késedelmet szenved.
Ezt a FOK-Gyem úgy oldotta meg, ahogy mondtad, de a puffer után van az ellenállás, mert akkor a puffer feltöltése megint késedelmet szenvedne. Itt az történik, hogy először csak az ellenállás játszik szerepet (és veszi fel a disszipáció jelentős részét, de ez csak méretezés kérdése, itt 2 db 40W-os ellenállás van csatornánként), de ha az áteresztőre jutó feszültség (ez főleg akkor fordul elő, ha nagy áramot veszünk ki nagy feszültség mellett) már viszonylag kis feszültségesés mellett is "elfogy" , ilyenkor az ellenállásokkal párhuzamos áthidaló ág nem engedi, hogy 5V alá csökkenjen az áreresztő kollektorfeszültsége
Ez a megoldás a hatásfokot ugyan nem növeli, csak a melegedést irányítja az ellenállásokra a tranzisztorokról. Ez pedig - megfelelő méretezés esetén - időkorlátozás nélküli zárlatot is elvisel, akár a legnagyobb kimenő áram esetén is.
A hozzászólás módosítva: Aug 26, 2019
(#) Kovidivi válasza Imi65 hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Szerintem teljesen mindegy, hogy az ellenállásról kell a hőt elvezetni (ami esetleg ugyanarra a bordára van rögzítve, mint a félvezető), vagy tranzisztorról. Az eredmény ugyanaz, venti, sok levegő megmozgatása. Csak amíg az ellenállás nem minden esetben a tökéletes megoldás (alacsony feszültség nagy áram, vs. nagyobb feszültség kisebb áram ugyannyi hőt termelne, de ehhez más értékű ellenállás kellene), addig a tranzisztor mindig megfelelően működik. Pl. egy IRF3710 0.77€, 210-260Ft, amivel én 100W-ot szoktam eldisszipáltatni, mikor a fém fül akár 80fokC-os is lehet, szerintem felesleges ellenállással foglalkozni, az ígyis-úgyis melegít, hatásfokot nem javít, nincs előnye.
Akkor már inkább két különböző egyenirányítás, vagy több szekunder tekercs, vagy kapcs. üzemű előszabályzás, stb. Ezek mind sokkal jobb hatásfokkal dolgoznak.
(#) Orbán József válasza Kovidivi hozzászólására (») Aug 26, 2019 / 1
 
Pár oldallal előbb említettem a több tekercses táptrafót...
A váltót is kijelzem, ki is vezetem, mérem és kézzel/relékkel átkapcsolom a trafót, ha kell.
Igazán nem nagy dolog. A PWM, vagy triacos előszabályozó nálam nem egyezik a labortáp fogalmával... Csakis az analóg-disszipatív a kedvencem.
Ui: Itt egy nem olcsó 2-ős labortáp, sorosítható-párhuzamosítható, hát nem pluszban reléket hallok benne kattogni feszültségállításnál? De. Én majd a kezeimmel ugyanezt.
A hozzászólás módosítva: Aug 26, 2019
(#) Ge Lee válasza Kovidivi hozzászólására (») Aug 26, 2019 / 2
 
Így van, a félvezetőről jóval egyszerűbb és könnyebb a hőt elvezetni, hiszen alapból ki van egészítve erre szolgáló feltétekkel, mint hűtőborda és ventilátor. Egy tápot úgy kell megtervezni, hogy az soha ne menjen tönkre. Ezen belül lehet válogatni, hogy extrém hűtést tervezek, vagy csak akkora disszipációt amit bírnak az áteresztőelemek, vagy egyiket sem hanem lekapcsolom egy hőkapcsolóval stb. Teljesen mindegy, a lényeg a végeredmény, ne menjen tönkre ha zárlatba kerül a táp, miközben én mondjuk elszaladok a postára.
Ha már analóg tápról van szó, én nagy eretnekségnek tartom bármilyen (nem analóg) előszabályozót elé tenni, és azzal durván elrontani a kimenet zajszintjét, hiszen az egy csomó zajt és zavart fog bevinni a tápegységbe.
(#) Ge Lee válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 26, 2019 / 1
 
A trafót nem is muszáj, plusz 1 elkó, és egy kapcsolóval váltasz a kétszerező vagy a graetz egyenirányítások között. Egyetlen szál drótot kell csak kapcsolni.
(#) Orbán József válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Biztosan, de a trafó nálam nem ügy és 2-ő hatványai szerinti 3 külön tekerccsel máris nagyon komfortos a kapcsolási lehetőség és a váltót egyéb célra is fel tudom használni.
3 relé, 8-16-32Vos AC tekercsek, tényleg nem vészes másnak se. A 8V-os a tekercs egyéb feszültség igénye miatt magában nem lesz használva, de kombinálva a többivel jól jön.

Prereg.JPG
    
(#) Egri Frédi válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Idézet:
„ne menjen tönkre ha zárlatba kerül a táp, miközben én mondjuk elszaladok a postára”

Ezt azért megnézném, hogyan kell csinálni ...
(#) Ge Lee válasza Egri Frédi hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Ne nézd meg mert látványnak nem olyan jó, inkább leírom. Így készült szinte minden ilyen tápom, a 723-as is, az EM-1 is, és amik még előtte és utána voltak azok is, kivéve a kapcsolóüzeműt meg az analóg precízióst (ezek rajza nem publikus).
Szóval táp bekapcs, rövidzár, aztán elindulok megvenni a reggelimhez a friss pékárut, onnan átmegyek a postára, feladom a csekket, majd hazamegyek (250 méteren belül volt mindkettő).
Lehúzom a cipőt mert abban ugye mégsem lépünk a szőnyegre, odamegyek a táphoz, megszüntetem a rövidzárat, megmérem a borda hőmérsékletét közvetlenül a tok mellett, majd lekapcsolom a tápot. Kb. ennyi, ezek nem lekapcsolósra vannak méretezve. Amelyik lekapcsolós az lekapcsol hőre, majd adott hiszterézissel vissza (ha úgy akarom, ha nem akkor meg úgy marad, reteszelődik).
De lehet hogy félreértettelek, és a kijelentésed kérdőleg arra irányult volna, hogy ezt miért nem tudja az megcsinálni, aki betesz 2db (150Ft-os) 2N3055-öt 300W-os disszipációra? És csodálkozik hogy 10 másodperc után eldurrannak az áteresztők?
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Azért én felülvizsgálnám azt, hogy eretnekség bármely kapcsolóüzemű előszabályozó a tápba. Manapság sok gyári labortáp teljesen kapcsolóüzemű, és igen jók zaj szempontjából is. Találkoztam olyannal, ahol a zaj a kimenetén (a kapcsolóüzem ellenére) sokkal kisebb volt, mint egy régebbi teljesen analóg táp esetén. Egy barátom részben visszafejtett, ill. visszarajzolt egy ilyet, emlékeim szerint többfázisú, fixfrekvenciás, szinkron step-down konverterre épült.
A hozzászólás módosítva: Aug 26, 2019
(#) Imi65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Aug 26, 2019 / 1
 
Úgy tűnik, nem nagyon láttál ilyen öreg FOK-Gyem tápot belülről (tettem róla fel képet).
Köze nincs a teljesítmény-ellenállásoknak a hűtőbordához, és - ahogy látod - ventilátor sincs benne....
Az akkor általánosan használt 2N3055-höz sajnos muszáj volt efféle trükköket alkalmazni a tervezőgárda, mert messze nem lehetett olyan mértékben igénybe venni, mint egy mai eszközt.
Nem nézted át kellő alapossággal a rajzot (vagy nem gondoltad kellően át a működését), azért írsz valótlanságokat. Egy ilyen rendszer ugyanolyan tökéletesen működik, mintha teljesen tranzisztorokkal fűtenéd el a felesleget. Ha van hely, ez a jobb megoldás.
A hatásfok más kérdés, sokszor az nem domináns, ezeket arra tervezték, hogy korlátlanul lehessen használni a megadott paramétereken belül.
Az utolsó bekezdésben az általad felvázolt megoldások mind léteznek, nagyobb áramokra, kisebb méretben, ezeket is alkalmazzák.

Kép 382.jpg
    
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Aug 26, 2019 /
 
Épp ezt hajtogatom évek óta, ezért van nekem is mindkettő, analóg is meg kapcsolóüzemű is, de a kettő kombinációját teljesen értelmetlennek tartom, olyan állatorvosi ló esete.
Ha olyan dolgot próbálok, élesztek, ahol olyan táplálás kell, hogy a kimeneten lévő zaj, brumm, szinte elveszik a szkóp saját zajában, akkor nem olyan tápról hajtom meg, aminek 100mV-os ripple van a kimenetén. Mert ugye ilyenkor ez számít, nem a hatásfok, pláne ha csak mA-rekről van szó.
Viszont ha kell valahova hirtelen mondjuk 500W, azt meg nem analóggal állítom elő, hiszen azért van a kapcsolóüzem jobb hatásfoka.
Mondjuk amit gyáriban láttam az nem volt valami nagy szám, kb. egy átalakított PC táp tulajdonságait tudta, csak jóval drágább meg bonyolultabb volt.
Mondjuk én könnyen beszélek, mert nem ragadtam le a 2N3055-nél, így tudom, hogy akár analógban, akár kapcsolóüzemben lehet már egész korszerűt építeni, korszerű félvezetőkkel, és még csak nem is drágán.
(#) bbalu92 hozzászólása Aug 29, 2019 /
 
Sziasztok! Építettem itthonra én is egy labortápot, mostanában sokszor hasznát vettem volna.

Viszont a végén kicsit elakadtam. Biztos van olyan fórumtárs, akinek a könyökén jön ki és hajlandó lenne ránézni a rajzra.

edison14 féle 30V/3A labortáp volt a kitűzött cél, de akadt egy kis bökkenő élesztésnél (az ott leírtak alapján csináltam).
1: IC1 6-os láb és test között nem jelenik meg a 11,2V, ~3V mérhető.
2: Max kimeneti feszültség 11V környéke.
3: Áramkorlát LED folyamatosan világít, viszont a kimenetre tett fogyasztó működik.

Persze nem távgyógyítást várok senkitől, de lehet hogy egy banális (vagy általam nem észrevett) hiba miatt bukott a mutatványom. Ja és nem vagyok ilyen szinten sajnos, mezei villanyszerelőként tudok amit tudok, így duplán meghajolok ha valakinek eszébe jut valami!

Üdvözlettel, Balázs!
(#) Alkotó válasza bbalu92 hozzászólására (») Aug 29, 2019 /
 
A műszer be van kötve? Mert ha igen, akkor első lépésként azt ki kellene venni a körből, mert azon belül lehetnek nem várt összekötések.
(#) bbalu92 válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 29, 2019 /
 
Szia, igen bekötöttem. Közben kísérleteztem vele, az egyik IC nem kontaktolt rendesen a foglalatban ( ). Igaz, ez csak a feszültség gondot oldotta meg.

Már csak az áramkorlát a hibás, rápróbálok műszer nélkül, köszönöm!
A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2019
Moderátor által szerkesztve
(#) L.Gyuri válasza L.Gyuri hozzászólására (») Szept 1, 2019 /
 
Most vettem észre, jó nagy hülyeséget írtam ide. A fenti teljesítményszámítás természetesen csak abban az esetben érvényes, ha a kimeneten olyan terhelés van, amin 13V esik és 500mA folyik át rajta. Ha a kimenet rövidre van zárva, akkor ott nyilván nulla körüli feszültség lesz. Tehát kimeneti rövidzár esetén kb. 35V * 0,25A = 8,75W disszipálódik egy teljesítménytranzisztoron. Gondoltam leírom, ne maradjon hiba a bejegyzésemben.
Mostanában nem nagyon van időm foglalkozni a labortáppal, de ma kicsit játszottam vele. Két db. 47 Ohm-os, 5W-os ellenállást kapcsoltam párhuzamosan a kimenetre. Terheletlenül beállítottam 15V-ra a kimeneti feszültséget, terhelve viszont leesik 14,92V-ra. Ezt soknak találom, még ezt kell kiderítenem, hogy miért van. Ha esetleg valakinek van ötlete ne tartsa magában.
Amúgy valószínűleg fogok építeni egy másik labortápot is. Elv alapján a kapcsolóüzemű előfokozat, majd az utána következő disszipatív fokozat nagyon szimpatikus.
(#) Kovidivi válasza L.Gyuri hozzászólására (») Szept 1, 2019 /
 
A 15.00V valószínűleg a nyákon található, mégpedig azon a ponton, ahol a feszültség visszacsatolás is ki van alakítva. Ha azt akarod, hogy a kimeneti banáncsatlakozókon vagy a kábel végén legyen meg a 15.00V-od, akkor négyvezetékes kimenetet kell kialakítanod.
(#) Imi65 válasza L.Gyuri hozzászólására (») Szept 2, 2019 /
 
Az adatok szerint ~ 125 m Ohm a kimenő ellenállásod, ami kb 50-100x-osa a régi hazai tápoknak, igaz, itt a banánhüvelyről van visszavezetve minden esetben a kimeneti jel. Lehet ezeket a régi jószágokat szidni (igaz, hogy nagyok, nehezek) , de még most is elég korrektül működnek, és nem 2 évre tervezték őket, mint a mai társaikat. Tervezési filozófiájuk az is, hogy nem a főtekercsről van előállítva a referenciafeszültség, a hibajel erősítők táplálása, a meghajtás áramigénye, hanem külön tekercsekről, akár külön trafóról. Ezzel a szeparációval egy-egy egység működését teljesen szét lehet választani, nem hat a terhelés változása vissza.
A feszültségpontosság a referencia függvénye, terhelés hatására bekövetkező változások kis értéken tartására a jó kialakítás, és a nagy hurokerősítés van döntő befolyással. Létezik olyan megoldás is, ahol egy áramtól függő feszültség-visszacsatolást alkalmaznak, ha jól van méretezve, 1-2 m Ohm kimeneti ellenállást lehet vele elérni. ( 1A terhelés hatására max 0,002V változás.)
(#) Kovidivi válasza Imi65 hozzászólására (») Szept 2, 2019 /
 
Mondjuk azt se tudjuk, hol mérte ezt a 0.08V esést. Lehet, hogy az Ebay-ről rendelt, 1.5m hosszú, hajszálvékony vezeték végén (mondjuk ott többet esne a feszültség)?
A hozzászólás módosítva: Szept 2, 2019
(#) Imi65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Szept 2, 2019 /
 
Igaz, ezt valóban nem tudjuk, nyilván a drót végén sosem lesz meg a feszültség terhelve, csak akkor, ha az általad említett 4 vezetékes rendszert használja (ha van rá lehetőség).
(#) bbalu92 válasza bbalu92 hozzászólására (») Szept 2, 2019 /
 
Sziasztok ismét. Pár hsz-el feljebb írtam egy újan készített labortáppal kapcsolatban. Áramkorlát probléma van vele, egyszerűen nem jövök rá az okára.

A pontos hibajelenség: Áramkorlát LED folyamatosan világít, viszont a gyakorlatban nem korlátoz, nem él benne a rövidzárvédelem sem. Cserébe legalább működik, vagyis konkrét fogyasztóval adja szépen a kellő áramot, feszt pedig tudom szabályozni.

Alkotó javasolta, hogy a műszert kössem ki, sajnos nem az volt a ludas. Van esetleg még ötletetek?

Amúgy készül a második ugyanilyen, 1-2 délután még rámegy. Az lesz a gáz, ha az is ugyanígy jár majd .

Köszönettel, B.
(#) Imi65 válasza bbalu92 hozzászólására (») Szept 2, 2019 / 1
 
D9 dióda jól van benne? Elvileg azon keresztül avatkozik be az áramkorlát.
(#) Gladiator124 válasza bbalu92 hozzászólására (») Szept 2, 2019 / 2
 
Szia!

Először megnézném IC3 6-os lábán a feszültséget, D9 dióda nincs-e fordítva beforrasztva, esetleg Q3 lábai nem keveredtek össze és bázis-emitter között mekkora fesz van, P1 és P3 poti nem szakadt-e, vagy esetleg felcserélted a lábakat véletlenül.
(Sajnos nem minden poti tökéletes. Én ezért tennék 1-1 ellenállást 5-7 és 9-10 pont közé. Így ha potiszakadás van, az áram vagy a fesz 0 lesz nem egy valamekkora ismeretlen érték.)

Második lépés, ha minden rendben, áram poti letekert (5-7 pontok között 0 Ohm körül) IC3 6-os lábon kb + tápfesznek kellene lennie. Ha terhelést akasztasz a kimenetre - feszt kell ugyanitt mérni (ha így van az áramlimit IC működik).

Három gond lehet még, de nem valószínű, hogy IC3 hibás, vagy C8 zárlatos, vagy valamiért gerjed az egyik IC.

Ha IC3 6-os lábán - fesz mérhető (áramlimit aktív) akkor IC2 nem invertáló bemenetét D9-en keresztül le kell húznia (a referenciát csökkentve) és a kimenetnek a terhelés szerinti áramgenerátoros módba kell állnia. Ha közel + tápfesz körül mérsz itt, akkor szabadon lehet állítani P2 és P4 potival a feszültséget.
A hozzászólás módosítva: Szept 3, 2019
Moderátor által szerkesztve
(#) bbalu92 válasza Gladiator124 hozzászólására (») Szept 7, 2019 /
 
Köszönöm a kimerítő írásod, sajnos nem jövök rá. Közben elkészült a második ugyanilyen labortáp is, az megy szépen hiba nélkül. Néztem a 2 panelt, nincs fordítva egy alkatrész sem, potikat jóra mértem. Feszültségeket mértem, igaz nem tudom mennyinek kéne lennie.

Végülis mindegy olyan szempontból, hogy van mit használnom helyette, lesz rá időm, hogy utánanézzek, utánaolvassak az alkatrészek pontos 'működésének' és szerepének. Dehát első elektrotechnikai projektnek mit is várok? Van mit tanulni!

Csak ne lennék ilyen makacsul gyakorlatias (csinálni elegendő tudás nélkül)..

Viszont nagyon szépen köszönöm a segítséget!!
(#) Imi65 válasza bbalu92 hozzászólására (») Szept 7, 2019 /
 
Csak ne a cikk alapján próbáld megérteni, ott nem minden információ pontos, tartalmaz elnagyolásokat, látszik, hogy a cikkíró sincs vele időnként tisztában.
Következő: »»   744 / 744
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu