Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   822 / 822
(#) scooby_ válasza Transztyuszeres hozzászólására (») Csü, 8:58 /
 
És én is, ha van rá lehetőség. Akár privátban is szívesen fogadnám.
(#) Skori válasza Transztyuszeres hozzászólására (») Csü, 10:01 /
 
Ezt a kérdést másképp látom annyiban, hogy nem feltétlenül kell hogy mindenki megépítse azt a tápot.

Az URT-vel kapcoslatban: Van akire nézve pl. veszélyes ha kellő tapasztalat híján hálózati tápot épít. Ha úgy tetszik egy jó szűrő, hogy valaki a kép alapján be tudja vinni a saját tervezőprogramjába a nyákot úgy, hogy közben a saját alkatrészeihez ill. azok méreteihez igazítja azt. Eleve a trafó mérete, a rezonáns kondik, és az egész méretezése teljesen egyedi lehet. Aki ezt nem tudja kezelni, nem érti a működést, nem tudja méretezni - az talán jobb is, ha nem építi meg, mert esetleg egy felesleges kudarc lenne az eredmény. Ezen kívül ne várja senki, hogy a "sültgalamb a szájába repüljön", azaz igenis dolgozzon vele egy kicsit a siker érdekében, senki sem várhatja el, hogy mindent készen megkapjon, majd forraszt párat, és épített egy kapcsolóüzemű hálózati tápot. Ez legfeljebb kezdő hobbisták esetén elfogaható, aki épít mondjuk egy futófényt, vagy más hasonlót. Van a weblapomon olyan áramkör amihez közzétettem Eagle fájlokat is, de pl. az URT esetében valószínűleg nem teszem meg.
A hozzászólás módosítva: Csü, 10:02
(#) Skori válasza Transztyuszeres hozzászólására (») Csü, 10:16 /
 
Az előzőből ami lemaradt:

A labortáp (és még néhány áramkör) esetében előfordulhat, hogy nem osztom meg a kapcsolási rajzot. Ennek számos oka van, számos oka lehet, amit korábban kifejtettem itt a HE-n is.
Csak a példa kedvéért: fejlesztettem ultrahangos párásítóhoz meghajtó áramkört, megrendelésre. A megrendelő megnézte a működő prototípust, nyáktervezést nem kért (azt megoldja). Magyarul a kapcsolásért fizetett megegyezés szerint. Egy ilyen rajzot értető okokból nem lehet közzétenni.

A labortápban sok munka van, és nem csak az enyém, ezért a döntés sem csak az enyém. Van benne nagyon sok egyedi, vagy mondhatni trükkös megoldás. Sem magyarázkodni nem akarok, hogy miért olyan amilyen, sem a fikázásokkal nem akarok, és nem fogok foglalkozni. Azon kívül lehetséges, hogy egyszer valamikor pénzzé akarjuk tenni azt a tudást ami bele van építve abba a tápba, és nem akarjuk, hogy ezt más tegye meg helyettünk. Lehet, hogy egyszer majd másképp látom ezt, de egyelőre ez a helyzet.
(#) Suba53 válasza Transztyuszeres hozzászólására (») Csü, 10:28 /
 
Szerintem Skoriék nem hobbi célból építették azokat a tápokat. Vagy megrendelésre, vagy üzleti szándékkal, így egyáltalán nem szükségszerű, hogy közkinccsé tegyék, még ha be is mutatták az alkotásukat valamilyen szinten.

Amúgy sem egy hobbi kategória. Ha valaki a kapcsolás ismeretében megpróbálná utánépíteni, annyi buktatóval találkozna, hogy a fórum másról sem szólna, mint a részletekről való érdeklődésről, ötletelésről, hogy a fiókban éppen található alkatrésszel miért nem működik megfelelően. Nekik meg gondolom van jobb dolguk is annál, hogy évekig állandóan magyarázgassák az esetleg tévúton járó hobbistáknak a kapcsolás lényegét.

Aki érez magában annyi tudást, energiát, és megfelelő műszerezettsége, mérési gyakorlata van, az nyugodtan tervezhet építhet magának hasonlót. A net tele van már megvalósított kapcsoló üzemű tápegységek rajzaival.

De nem véletlen az, hogy a kezdők nem ezeken keresztül ismerkednek a hobbijukkal.
(#) Kinka István hozzászólása Csü, 12:35 /
 
"De nem véletlen az, hogy a kezdők nem ezeken keresztül ismerkednek a hobbijukkal."

Tehát nekik való a relés előválasztós táp építése, hogy a felesleges disszipációt és annak egyszerű csökkentését megismerjék.
Ahogy fejlődnek, készítenek bonyolultabb és precízebb készülékeket.
(#) Suba53 válasza Kinka István hozzászólására (») Csü, 12:49 /
 
Ez most nem a relés előválasztóról szól, de igen, azt a bonyolultságát tekintve nevezhetjük alap, vagy középhaladó szintnek.

Aki kezdő az ne egy nagy bonyolultságú kapcsoló üzemű táppal kezdjen, mert az élettől is elmegy a kedve.
(#) Transztyuszeres válasza Skori hozzászólására (») Pé, 5:16 / 1
 
Idézet:
„Van akire nézve pl. veszélyes ha kellő tapasztalat híján hálózati tápot épít.”

Ott van cimopata, Lorylaci tápjai is komplett... ez kifogás.
Azt a tényt, hogy sokat csücsültél a brd-n az érthető indok.
Ennyi erővel mindent ki lehetne törölni, ami nem törpefeszültség.

Kezdőknek:
Amikor én elkezdtem a cégnél "kopasz" koromban, akkor nem volt labortápom, csináltam egyet, utána jártam. A választásom az LM317HVT-re épülő kapcsolás volt.
De ez se kell: bizti-trafó-Graetz-puffer-bizti max DC 50V-ig és mehet a fejlesztés/tanulás.

De ne vesszünk össze Skori.
(#) Skori válasza Transztyuszeres hozzászólására (») Pé, 7:38 / 2
 
Úgy gondolom, hogy néhány hozzászólással ezelőtt sem egyetlen mondatnyit írtam indoklásként, az, amit kiragadtál belőle csak egy a sok közül. Régebben talán még részletesebben kifejtettem ezt a dolgot. Az a táp (URT) elsősorban nem kezdőknek szánt áramkör. Aki meg már rajzolt néhány nyákot, az a kép alapján, vagy saját magától is meg tudja tervezni.

Ahogy írtad is, kezdőként mondjunk egy LM317-re épülő tápegység is bőven jó, és meglesz a sikerélmény is, amikor működik. Amikor meg elkezdenek növekedni az igények pl. a táppal szemben, akkor lehet keresni kicsit összetettebb áramkört, több alkatrészből.

Senki sem multiméterrel a zsebében született, sok év alatt lehet eljutni oda, hogy nem csak utánépítünk, hanem saját áramkört tervezünk, ami a szándékainknak megfelelően működik. Ilyenkor a netes projektek rajzai inkább csak ötleteket meríteni lesznek jók, mert sok esetben már a rajzból látszanak kisebb-nagyobb elvi/tervezési anomáliák, amit biztos, hogy másképp oldanék meg. Aztán amikor megemlíti valaki, hogy az az áramkör nem ok. akkor egyből besértődik rajta valaki más, hogy dehát az teljesen jó, mert 30 éve jól működik.
Nem hozom újra elő a relés előválasztást, inkább egy másik példát. Pl. GeeLee is említette, és én is valamikor, hogy a sokak által sikeresen megépített LPSU-nak bizonyos esetekben negatív belső ellenállása van (a terhelés növekedésére nem csökken, hanem növekszik a kimeneti fesz), ez többnyire nem egy nagy probléma, de létező dolog, és bizonyos esetekben gerjedéshez vezethet. Az oka pedig a kapcsolásban rejlik, és javítható is lenne, csak ahhoz a jelenleginél több alkatrészből kellene állnia a tápnak. Valószínűleg a tápot használók nagy része nem is vette észre ezt, ill. nem is tud erről.
(#) Transztyuszeres válasza Skori hozzászólására (») Vas, 3:52 /
 
Nem kívánok tovább reagálni, kiszálltam.
Egyébként áll a labortáp projekt idő hiányában.
(#) scooby_ hozzászólása 11:44 /
 
Sziasztok!
Találtam pár érdekes megoldást előszabályzásra. Bővebben: Link Szerintem az utolsó és az utolsó előtti megoldás főleg érdekes lehet.
(#) Skori válasza scooby_ hozzászólására (») 12:16 / 1
 
Az 5. megoldás lényegében olyan, mint az Attila86 féle táp, csak az a netagtív oldalon szabályoz, ami az N-csatornás FET miatt előnyösebb. A 6. megoldás is felmerült már, az sem rossz, de még sem gyáriban, sem épített tápban nem láttam ilyen megoldást (persze attól még lehet, hogy van ilyen).
(#) Ge Lee válasza scooby_ hozzászólására (») 12:37 / 1
 
Az utolsó előttit már kivitelezték páran, olyan van az Attila félében meg a Skoriékéban is. Nekem nem igazán tetszik, főleg ha sima, mindenféle zavartól menetes tápot akar az ember építeni mert az az előszabályozó egy zavargenerátor (step down). Igazából ugye ez is olyan mint az erősítő tervezés, hogy van a lufi, és akkor melyik felét nyomjam be hogy máshol púposodjon. Mi a prioritás? Olyan ami minden szempontból tökéletes megoldás olyan nincs.
Az utolsó képen lévő egy fokkal jobb, lényegében az is ugyanaz, a különbség csak annyi, hogy ott nem a szekunder kör már szűrt feszültségébe termel bele zavart az előszabályozó, hanem a primer oldalt kapcsolgatja.
Hogy ez mennyit számít a gyakorlatban arra tökéletes példa a hagyományos és az újhullámos PC táp aminél nem csak primer szabályozás van hanem szekunder is, azaz nem a primer oldalon van szabályozva minden feszültség mint a régi típusú hagyományos PC tápoknál, hanem csak egyetlen szekunder feszültség van előállítva, az összes többit a szekunder oldalon konverterek állítják elő (egysínes megoldásként vannak reklámozva). Ezek az új fajta tápok jobb hatásfokúak, némileg egyszerűbb felépítésűek, stabilabb feszültséget adnak, cserébe adott esetben használhatatlanok. Sikerült ilyenből bevásárolnom, addig semmi baj nincs a táppal amíg nincs rajta komolyabb terhelés, de amint igen, konkrétan használhatatlanná válik az alaplapi hangkártya akkora zavart termel a táp. Ugye, azt a feszültség sínt nyomja tele zavarral amiről maga a konverter is tápellátást kap, meg az alaplap egyéb részei.
Első körben azt hittem hogy biztos az alaplapommal van baj, vagy a hangkártyával, de kivéve a "szuper" tápot és betéve egy hagyományosat megszűnik a probléma, szóval a bődületes brekegést, krákogást, nyüszítést, interferenciás zajokat a hangkimeneten a táp működési jellege produkálja, ahogy elindul egy játék és komolyabban igénybe van véve a táp.
Egyébként az utolsó képen lévő megoldást meg tudod csinálni házilag is, kell hozzá a labortáp meg egy átalakított PC táp ami labortáp kimenetéről kapja a szabályozáshoz szükséges arányos feszültséget. Láttam ilyet működni, egész jó volt persze tökéletesíteni kéne.
De amerre inkább érdemes lenne elindulni már ha a zaj szempontjából a hagyományos trafóst megközelítő megoldást szeretnénk (és miért ne szeretnénk) az a rezonáns működésű táp valami pfm szabályozással esetleg kiegészítve burst vagy egyéb megoldással hogy a kellő feszültségátfogás is meglehessen, vagy némi kompromisszummal a hatásfok terén.
(#) scooby_ válasza Skori hozzászólására (») 12:46 /
 
Gondolkodom az utolsó megvalósításán. Sajnos tesztáramköröm nincsen, maximum LM317-et tudok összekotorni. Van egy optocsatolós MeanWell tápom. Az ötlet az, hogy fogok egy dupla műveleti erősítőt, az egyik felét komparátornak használom, ez fogja az optocsatolót kapcsolgatni, a másik 1felével pedig figyelem az áteresztőelemen eső feszültséget, tehát mint diff. erősítőt használom. A komparátor biztosítaná az optocsatoló határozott kapcsolását, már ha erre szükség van?
A hozzászólás módosítva: 12:53
(#) scooby_ válasza Ge Lee hozzászólására (») 12:50 /
 
Idézet:
„De amerre inkább érdemes lenne elindulni már ha a zaj szempontjából a hagyományos trafóst megközelítő megoldást szeretnénk (és miért ne szeretnénk) az a rezonáns működésű táp valami pfm szabályozással esetleg kiegészítve burst vagy egyéb megoldással hogy a kellő feszültségátfogás is meglehessen, vagy némi kompromisszummal a hatásfok terén.”


Éppen erre akartam rákérdezni. Ha jól tudom, akkor a rezonáns tápegységek viszonylag kevéske zajt termelnek, mert az áram szinuszos, és annak nullperiódusában kapcsol át a FET. Azon gondolkodom, hogy egy ilyen "szabadonfutó" tápot ha építek, és azt "tiltogatom" primer oldalon optocsatolóval, az mennyire lehet jó? Hogy a "tiltás" pillanatában nem-e keletkezik több zaj?
(#) Ge Lee válasza scooby_ hozzászólására (») 13:54 /
 
Mondjuk úgy, hogy kevesebbet. Meg hát azt is szabályozni kellene ha nem akarjuk a felesleget elfűteni, azt meg nem lehet ugyanúgy mint egy pwm-et. De, nincs az kőbe vésve, hogy egy labortápnak csak egyetlen kimenete lehet.
A burst önmagában hozna magával egy újabb zavarfrekvenciát plusz azt is kéne ugye változtatni annak függvényében hogy éppen mekkora pufferfeszültségre lenne szükség.
(#) scooby_ válasza Ge Lee hozzászólására (») 15:06 /
 
Én most valami egyszerű SMPS-sel eljátszanék. Összecsaptam magamnak egy rajzot, hogy tudjam is, hogy mit szeretnék majd. Van egy max 30V 4-5A-es Meanwell tápegységem. Valami 4 lábú dip tokos TL IC van benne, egy szem FET-et kapcsolgat. Már eleve optocsatolós a visszacsatolása, úgy gondolom, hogy arra jó, hogy kipróbáljam, hogy érdemes-e ebbe többet belefeccölni.
A hozzászólás módosítva: 15:06
(#) Skori válasza scooby_ hozzászólására (») 15:15 /
 
Sajnos a rezonáns tápegység nem szabályozható túl jól, kicsi a szabályozási tartománya.

A step-down viszont a teljes 0...100% tartományt át tudja fogni, és van mégegy előnye: Ha mondjuk a hálózati táp tud 600W+ körüli teljesítményt a szekunder oldalán, akkor a step-down kimenetén azt kivehetjük mint 120V-5A, de úgy is mint 40V-15A. Nagyon sok gyári labortáp épül step-down konverterre, és emiatt rengeteg zavarzűrést megvalósító alkatrész is van bennük, illetve a belső kialakítás is ennek megfelelő, különféle árnyékoló lemezekkel.

Ha a hálózati táp primer oldalát szabályozzuk, akkor kisebb kimenő feszültségek esetén sem tud több áramot adni a táp, mint a maximális kimeneti feszültség esetén. Viszont tagadhatatlan, hogy összességében egyszerűbb felépítésű lehet egy ilyen táp.

A tottechnika barátommal közös fejlesztett tápunk (ez marha hosszú így, ezért innentől G&G tápnak fogom hívni) primer oldala egy ZVS rezonáns tápegység, aktív PFC-vel. Meg sem próbáltuk szabályhatóvá tenni... nem tudná a kívánt tartományt átfogni. Annyi merült fel, (de a végén nem került bele) hogy alacsonyabb feszültség esetén, a PFC feszültségét lejjebb viszi. Helyette a step-down lett úgy megcsinálva, hogy 140...160V bemenőből is stabilan tudjon akár 1V-ot csinálni.
Következő: »»   822 / 822
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem