Több mint három hetembe telt mire jittermentesen összehoztam a dacot és az adc-t, hiába vannak adatlapok, a kínai jóemberek mindent is máshogyan csinálnak.
Annyi hibába belefutottam hogy totál minimalista kapcsolást hoztam össze amíg írom a kódot, mert nem találtam a hibát.

Az eredmény viszont meglepő, esp32s3 n16r8 a főegység, van egy gmt-130 240x240 pixeles színes lcd, egy enkóder, egy pcm1808m 24 bites adc, egy max98357a mono 5 wattos dac erősítő, és egy ina118u az rx-nek 100-150x erősítéssel, egy kapcsoló a gb-nek és egy féltáp ic, kb. ennyi.

Per pillanat usb-ről megy ami nem az igazi, az 5v egy dc-dc tápról, másfél méterre a fejtől van egy jó nagy fém satupad, illetve egy méterre egy pc, ettől messzebbre nem tudtam vinni sajnos.

Az elve röviden annyi hogy a bejövő jelet pontról pontra megszorozzuk egy szinusz (I) és egy 90°-kal eltolt koszinusz(Q) referenciával, majd összegezzük, ez kinullázza a zajt, és két stabil számot adami mag és vdi, van egy 257 pontos lineárisan interpolált szinusz tábla, ez adja dacnak a szinuszt, van egy szoftveres dc blokkoló szűrő illetve gb ami gombnyomásra nem kioltja a jelet vagy kivonja hanem egyszerűen figyelmen kívül hagyja, illetve van egy szoftveres pár soros kálmán szűrő ami a vdi ugrálás miatt kellett.
Per pillanat első tesztnél kis érme 40 centi levegőben úgy hogy egyből erős stabil hangot ad, bármekkora vasat elutasít és semmi cicergés nincsen.

Szia!

Örömmel olvasom a sikereidet. Legalább valaki dolgozott is a gépén.
Én most nem nagyon értem rá. Illetve egy másik problémával foglalkozom, ami eddig elkerülte a figyelmemet. Mégpedig a fejkábel és annak helyes illesztése. Ez a dolog egy szinuszos gépnél nem gond. De egy négyszög jeles gépnél, aminél gyors felfutású négyszög jelek vannak, okoz egy-két problémát.
A múltkor olvastam itt a fórumon, talán Pucuka írásaiban, hogy miként vizsgálták az érpárok hibáit. Szakadást, vagy rövidzárat. Egy gyors felfutású négyszögjelet adtak az érpár egyik végére. A hibahelyre fénysebességgel ment a jel, majd visszajött és a visszaverődött jel polaritásából tudták, hogy szakadás, vagy zárlat.
Na, én most itt végzek tapasztalásokat. Meredek négyszögeknél ez a kábel már tápvonal, amit illeszteni kell, hogy ne legyenek reflexiók, amik mindenbe bezavarnak. Persze ekkor kiderült, hogy annyira értek a tápvonalakhoz, mint a kútásáshoz és a harangöntéshez.
Tehát most vissza az alapokhoz és kicsit kupálódok.

Azt majd én is ki akarom próbálni hogy mi van akkor ha négyszöggel hajtom meg a tekercset, van is itthon ir2104s félhíd meghajtóm hozzá meg pár fet, az órajel már megvan.

Nem tudsz véletlenül megbízható vdi értékeket fémekre? Sok helyen néztem de mindenhol mást írnak.

Ebben a kérdésben teljesen a saját értékrendszeremmel dolgozok.
De majd, ha földben lesz az érme, az elég rendesen megváltoztatja a mérést.
Elég annyit tenned, hogy levegő tesztnél az érmét egy fél tégla mögé rejted és úgy tesztelsz.

Tipikusan 50Ω forrásimpedancia, 50Ω kábelimpedancia (koax.), 50Ω lezáróimpedancia lenne a járható út. Kellő teljesítményű meghajtás is kell, gyakorlatilag 50Ω terheli a meghajtást. Itt nem lehetnek 50-100V jelek a fejtekercsen, mert nagy teljesítménnyel kellene meghajtani, sőt így csak fele feszültség lesz a fejtekercsen.
Gyanítom ez nem lesz jó út.

Igazából nem is az adó, hanem a vevő tekercs a jelenlegi problémám. Kéteres árnyékolt vezeték. A két ér megy a tekercs végekre. Az árnyékoló harisnya pedig a tekercs árnyékolására megy. Illetve a tekercset ellenállással csillapítani is kell a berezgések ellen, hasonló módon, mint a PI gépek tekercsét.

Ha az oszcilloszkóp beépített 50Ω lezáró ellenállását bekapcsolva adok rá 50Ω forrásimpedanciáról (generátor) gyors felfutású négyszögjelet, kapok a képernyőn egy jó jelalakot. Ha a szkóp belső ellenállása helyett a bemeneti BNC-re teszek külső 50Ω lezárást, már látszik kis reflexió a jelalaknál pedig csak pár centivel van odébb a lezárás, és fizikailag kissé más útvonalak a jelnek.
Lényeg, hogy ennyicske már okoz kis reflexiót.

Igen. Mint írtam, ebben a témakörben még keveset tudok, de az, hogy a csillapító ellenállást megosztottam, egyik felét közvetlenül a tekercsre tettem, a másik felét pedig a vevőerősítő bemenetére, így már látható a javulás. De túl kicsi ellenállással nem dogozhatok, mert hátrányosan befolyásolja a vett jelet.

Lenne egy kérdésem valakihez, aki jobban ért a szerzői jogokhoz, mint én. Egy olyan művet, aminek az elején a következő sorok vannak, azt be lehet-e csatolni ide a fórumba?

"A magyar szerzői jog (szabad felhasználás esetei) alapján van néhány jogi kiskapu, amivel mégis hivatkozhatsz a könyvre:Idézés joga: Rövid, pár mondatos részletet kimásolhatsz, ha azt egy saját gondolatmeneted, kritikád vagy elemzésed alátámasztására használod. Fontos, hogy a forrást (szerző, cím) pontosan meg kell jelölni. A teljes fejezetek vagy hosszú oldalak bemásolása viszont már nem minősül jogszerű idézésnek.Saját szavas összefoglalás: A könyvben található információkat, gondolatokat, tényeket átfogalmazhatod a saját szavaiddal. A gondolatok és információk maguk nem állnak szerzői jogi védelem alatt, csak azok konkrét leírt formája (a szöveg).Fényképek és rajzok: A képek, illusztrációk másolása szinte soha nem fér bele a szabad idézés kategóriájába, ezeket semmiképp ne töltsd fel."

Most beindult a fejemben a zagy. Kettő adó tekercs, egy vevő. Mindkét adó más-más frekin. A vevő meg veszi mindkettőt.

Kérdés, hogy kiegyenlíthető-e. Nem tudom. A DD fej alakja is azért olyan, mert így van nullhelyzet amiben az egész tekercsalak részt vesz.

Én nem a kiegyenlíthetőségtől félek. Hanem attól, hogy kicsi lesz az érzékelési zóna. Kell kicsit kísérletezni.

Nem lenne egyszerűbb egyből 2 dróttal tekerni tx tekercset? Én is gondolkodtam nem szabványos tekercselésen, laposan tekert, magasan tekert, dupla nyolcas és 4 levelű lóhere alak is volt közöttük, párat ki is fogok tudni próbálni, van elég sok drótom illetve maradt nagyon régről letekert de nem ragasztott tgsl tekercsem.

Az úgy nem megy. Az gyakorlatilag egy tekercs lenne.