Nincsen minden bekötve, valahogy így gondoltad?

Igen. Egy kicsit pontosítanám a te verziódat egy másikkal, amit nem én terveztem, hanem segítségül kaptam Karesz 50-től. Gyakorlatban kipróbáltam és bevált.
Én annyit módosítottam rajta, hogy a műszererősítő erősítését beállító ellenállást szabályozhatóvá tettem. Egy LAA110-es kapcsolóval, egy meglévő ellenállás mellé még két ellenállás bekapcsolását tettem lehetővé. Így a vevőerősítő erősítését 4 lépésben tudom állítani. Alap esetben van a fix ellenállás. Majd ez mellé be tudok kapcsolni két ellenállást külön-külön, vagy párhuzamosan. Az optós szilártest relé LED-jeit pedig a mikrokontrollerrel kényelmesen lehet vezérelni.
A rajzon szerepló 220p-s kondik értékét a frekvencia növelésével arányosan kellene csökkenteni, mivel a rajz 10 kHz-es frekvenciára született.

Ez erősítésre szinte ugyanaz mint amit rajzoltam, csak nem értem miért van testen az rx egyik oldala? Miért kell fázisfordító? Az én rajzomnál szűrők még nincsenek a bemeneten, igy könnyebb átlátni. Nálam jelenlegi felállásban 5 voltról megy minden, erősítő tápja van csak felezve.

A rajz talán félreérthető. Az ideálisnak jelölt OPA az nem létezik. Az helyettesíti a szimulátorban a tekercs másik felét, mivel a tekercs két végén ellenfázisú a jel. Így a generátor jeléből az csinál ellenfázist. Úgy képzeld el, hogy azok nincsenek és a tekercs kapcsolódik a két 10k-s ellenállás és a 10n-os kondi közös pontjaira.

Így már érthető. Kíváncsi leszek mit tud, ilyen kapcsolást még nem csináltam.
Én most átterveztem a frekvencia állításomat, most csak olyan frekvenciát tudok beállítani ami osztható 80mhz-el.

Van egy gyári megoldás erre, én is erősen gondolkodom rajta ha beszerezhető, elég drága, cserébe viszont a belső ellenállásai 0,001%-osak és csak egy külső ellenállás kell az erősítés beállításához ami 1-10000x lehet.
Ina128.

Vagy akár az INA217.
Én azért döntöttem a THP210 mellett, mert annak van ellenütemű kimenete is. Az INA mellé kell még egy plusz tok ez miatt.

Az új terv ultragyors fst3125 kapcsoló ic, utána ads1220 24 bites adc, ez spi buszos és talán kapok belőle működőt is.

Napok óta szenvedtem a semmin, fémet csak nagyon közelről érzékelt, mire rájöttem hogy véletlenül a kapcsoló ic négyszögjelét fixáltam 12,5khz-en, az adó meg 16khz-en ketyegett. Csináltam egy szervízmenüt ahol látszódik hogy rx q csatornán (+) közel 60000 értek van ami kb. 40-50mV, I csatorna (-) tökéletes fém nélkül raw 60-as 0,00001788v ez már nullázás után van fémmentes környezetben, de mivel eleve nem jól kapuztam igy ez még semmit nem jelent.

Én is dolgozgatok, csendes nyugalomban. Most éppen a fej tekercseit csinálgatom. Az adó tekercset látni a képen. A ceruza elem a viszonyítási alap az adó tekercshez. 14 menet, 2-szer 1 milliméter átmérőjű huzalból.
Próbálom minimalizálni a veszteségeket.

Milyen akkuról fogod ezt hajtani ami elbírja?

2 li-ion cella sorosan. Ha sikerül az ellenállásokat minimalizálni, nem nagyon fog 250-400 milliampernél többet fogyasztani róluk.
Szupravezetőből lenne a legjobb megcsinálni, de hiába járok a bolhapiacra, eddig még nem sikerült vennem. Habár, sok eladó van ott, aki beígérné, hogy szerez.

A szupravezető beszerzést azért megnézném...
Azon gondolkodtam hogy mi lehet az az adójel ami még nem sok, úgy értem hogyha van egy hatalmas adójeled és nagy a válaszjeled a talajban, akkor az elvileg elnyomja az apró találatokat, vagy nem?

Én ezért csináltam meg úgy a szinuszos gépemet, hogy lehessen állítani az adó teljesítményét. Az elsőn 1,5 amperes csúcsáramok voltak 10 kHz-en, maximum állásban. Csináltunk egy talaj tesztet. Ahogy kicsi teljesítményről elkezdtük növelni az adójelet, úgy javult a mélység, de csak kb 0,8-1 amperes csúcsáramig. utána elkezdett egyre gyengébb jelet adni ugyanarra a találatra. Ez a teszt agyagos területen volt, de gondolom talajonként változó tud lenni.
A második gépemen már csak kb 0,8 amperig lehet állítani az áramot. feleslegesen tolom bele a nagy áramot és csak rosszabb lesz a talajban. Persze levegőben folyamatos javulást mutat a teljesítmény növelése de a talaj megtréfálhat.

Ez jó ötlet, nálunk rettentő bauxitos vasérces sokfelé a talaj.

Közben párhuzamosan kipróbálok egy négyszögjeles kapcsolást, mi van akkor ha színusz négyszög keverék az adójel? Pozitív csúcsból 5 lépcsővel megy le negatívba és vissza. Stm32 3 kimenetét használva egy ellenállásosztóval összekötve hajtva az adóerősítőt. Az osztót még nem raktam fel, logikai analizátor szerint szinkronban futnak, még rámérek az fst3125 kapcsoló ic vezérlésére is, 15,525khz a frekvencia.

Ez érdekes kérdés. Miért kell a négyszöghöz hozzátenni egy szinuszt, ha az alapból megvan a négyszög jelben?
Én most átkozódok, de nagyon. Mucsi jöhetne hozzám szövegért. Menetzárlatos lett az adó tekercsem.

Azt hogyan sikerült összehozni? (zárlat)

Hiába van ott elvileg a szinusz, számomra amit nem látok vagy nem tudom mérni az nincsen.
A sima négyszögjelnél ugye ott vannak a felharmónikusok, de hogyan tudod azt kihasználni, ha eleve kisebb a térereje illetve a magasabb frekvencia még kevésbé is megy mélyre, ha a felharmónikus frekvenciára is ültetsz jelet akkor meg annak is lesznek még felharmónikusai. Lehet rosszul gondolom.

Azt tudni kell, hogy a négyszögjellel hajtott gépnél az áramok az adó tekercsben nem négyszög alakúak. Mivel az induktivitáson az áram a feszültség bekapcsolásakor nulláról indul és exponenciálisan emelkedik. A két frekvenciával hajtott négyszögjelesnél a kép szerinti az adó árama.
A vevőről teszek föl képet ma este, ha kikeményedett a gyanta.

Egy induktivitásban lineárisan emelkedő háromszög alakú áram folyik a rákapcsolt négyszögfeszültség hatására, mindaddig míg nem telítődik!!

A szkóp ábra vonalai nekem nem tűnnek egyenesnek.

A vevő oldalon eléggé exponenciális ez a változás.

Nézd: tényként írtam az áram háromszög alakját, ezt minden tankönyv meg tudja erősíteni...
Ha az induktivitás telítődik, vagy annak a közelébe ér, akkor már nem lineáris, éppenhogy exponenciális a görbe.
Ha van időd érdemes "átlapozni"

Ha nem kettő különböző, hanem egy négyszög jellel van hajtva az adó tekercs, akkor a tekerccsel sorosan van egy kondenzátor. Egy jó nagy kapacitású kondenzátor. Mivel a négyszögjel 50-50 % kitöltésű, így a tekercs ugyanannyi ideig van gerjesztve, mint kisütve, a kondi gátolja meg, hogy telítésben, mintegy ellenállásként működjön a tekercs. Egységnyi ideig van a tekercs gerjesztve, majd egységnyi ideig kisütve. Mivel egységnyi idejű kisütés alatt nem fog minden delej eltűnni a tekercsből, a következő gerjesztési ciklus alatt már nem nulla töltésről fog indulni a tekercs töltése és a második gerjesztési ciklus végére már nagyobb lesz a tekercs töltése, mint az elsőben volt. Majd megint egységnyi kisütési periódus, amivel megint csak nem távozik a delej, és megint töltési ciklus következik. Ha nincsen soros kondi, akkor frekvenciától függően valahány periódusnyi töltés-kisütés után a tekercs telítődésbe menne. Minden jól melegedne, füstölnének a kapcsoló FET-ek. De a kondin keresztül nem fog áram folyni, ha telítődne, mert megáll az áram változása. Így az egy frekvenciáról hajtott négyszögjeles gép tekercse ott egyensúlyozik a telítődés közvetlen közelében, ahol exponenciális az áram.
A két frekvenciáról hajtott gépnél is ez a helyzet, csak ott kissé bonyolultabb a fölállás, mert az adó tekercset nem egy fél híd hajtja egy soros kondin keresztül, hanem egy H hídban van kondi nélkül. De itt is a telítődés közelében egyensúlyoz a tekercs.

A vitát kiváltó hozzászólásomban ott követtem el a hibát, hogy helytelenül fejeztem ki magamat. Nem azt kellett volna írni, hogy nulláról indul az áram és exponenciálisan változik. Hanem csak annyit, hogy exponenciálisan változik. Végül is a bekapcsoláskor nulláról indul, föl tik-takkolja magát és onnan exponenciálisan változik.