A 100nsec lehet nagyon sok és kevés is, ha nem ismert a periódusidő! Azért azt csak tudod, mekkora frekvenciával hajtod meg?!
A nagy erősítés nagyobb zaja korántsem biztos, hogy az erősítőelemből származik! Ezzel a zajjal te alapban akkor találkozhatsz, ha nagyon nagyot erősítesz(10E4...7), viszont ami szerintem nálad van, az kettő dologból tevődik össze. Az egyiket már biztosan említettem korábban is...hogy maga a vevőtekercs valódi antennaként is funkcionál! Tehát bizonyos erősítések felett, és frekvenciákon már rádióhullámokat is detektálhat akkora amplitúdóval, ami erősítve(és mellette parazita demodulálva) már "zaj" formában jelen lesz.
A másik, a nagyobb erősítés gondosabb tápoldali szűréseket igényel. A nagyobb frekvenciákon egyre gyatrább az opa-k táp(közös módusú) elnyomása, ami azt eredményezi, hogy az első fokozat kimenetén keletkező ilyen jellegű zajokat már erősíteni fogod a következő fokozatokkal.

A FET híd átkapcsolási ideje nem lehet olyan rossz, mert 900 kHz körül kezd a híd fogyasztani az egybenyitás miatt.
A működési frekvencia tipikusan 5-30 kHz között szokott lenni a detektorban.

Próbálj az általad áhított görbe-élességre rá-approximálni egy sin félperiódust! Durván ez meg is adja azt a frekvenciát, amit az teljes láncnak tudnia kell ahhoz, hogy a végén a kellő meredekségű változást lásd! Ez ránézésre is MHz-es tartomány lesz, 30kHz-es periódusidő esetén is. Tehát a kialakuló rezgőkör frekvenciájának is MHz-es nagyságrendű kell legyen, valamint az erősítő sávszélességének is kell ezt tudnia, ami >40dB erősítés mellett már kifejezetten gyors opa-kat igényel.

Lassan, lassan haladok. Talán előre. Úgy érzem, hogy engem is elkap a kábel-fétis. Nagyon megérte, hogy a vevő tekercs vezetékének megvastagítottam a szigetelését. A kapacitás jelentősen csökkent. Ez miatt sokkal meredekebben cseng le a vevő jel. 6-7 mikroszekundum alatt nulla lesz. Jelentősen növekedhetett a damping ellenállás értéke is. Az adó tekercs vezetékét több szálból sodortam, de nem vittem túlzásba, mert most nem akarok 10 amperes csúcsáram fölé menni. Lassan, lassan haladok, de még sok minden vissza van, a képen is látszik.

Sziasztok! Vannak zömével ciril oldalakon egyszerûnek tûnô, Baby FM, és FM2 fantázianevû, PIC12f675 mikorvezérlôs pinpointer kapcsolások. Ezeknek az hex kódját próbálta már valaki visszafejteni, esetleg fellelhetô az eredeti asm programkód? Áttanulmányoztam volna a mûködését, de hexbôl visszafordítva nem annyira beszédes.

Összeállt a gép. Eddig ez a legjobb. Jelenleg 100 µs gerjesztés és 100 µs kisütést alkalmazok a tekercsnél. Ez ugye 5 kHz. Összevissza vannak multiplexálva a jelek, így elértem, hogy 20000 mintából rakom össze a talajkiegyenlítés jelét, ami egyben a fém érzékelésére szolgál. A talajkiegyenlítés mintáit 3 féle módon lehet venni. Egyiknél az apróságra van kihegyezve, a másiknál a jól vezető találatokra, a harmadik meg egy köztes a két mód között. A diszkriminációhoz szükséges első és hátsó mintákból 10000-10000 van másodpercenként. Mivel elég jól fölmentem a mintákkal, nagyon frankó lett a jel-zaj viszony. Igaz, ehhez hozzájárult a nagyon kicsi önkapacitású vevőtekercs is, amit így nagyobb menetszámra tudtam tekerni. Most egy 20 forintost 50 centiről frankón jelez. A gépnek sok paramétere szoftverből állítható. Integrátorok sebessége, erősítők sebessége, illetve erősítése. Dinamikus hangerő szabályozást kapott a gép. A későbbi továbbfejlesztés miatt kapott egy 2,4 GHz-es rádiót is, így majd építhetek hozzá drótnélküli fülest, vagy bármit, mivel a kapcsolat két irányú. A szoftvere a gépek egy LGT8F328P LQFP48-as MCU-n fut, 32 MHz-en.
A forrasztásaim láthatóan nem túl szépek. Sosem többet ólommentes forrasz. Csak egy fokkal volt ezzel könnyebb forrasztani, mint a nokedlitésztával.
Jelenleg dobozolok és szoftvert írok. Hamarosan teljesen készen lesz(ek).

Azt csak sejtem mi ez, viszont mire ennyi bogarat összefogdos az ember, ahhoz biztosan kell néhányszor száz óra türelem és kitartás. Remélem már nincsenek közöttük cserebogarak. A forrasztáshoz pedig csak gratulálni tudok. A nyákterv és a programozás már mellékes

Összetett dolog lett ez .Nem sajnálva az időt rá gondolom. Átnézve a nyákot néhány helyen én még tudtam volna helyet spórolni , de összességében egybe van az a lényeg. A gondod a forrasztásnál én ott látom a problémát , hogy túl sok forraszanyagot használsz. Tudom nem olyan a forraszanyag , és nem terül úgy mint kellene stb. Én forrasztás előtt mindig lekezelem a nyákot, és ha később kerül is sor a forrasztásra , akkor is szép lesz , és terül szépen. Nyilván forrasztáskor ugyan úgy használok folyasztó szert , ami nem is mindig kell , de már az alap nyák lap már ilyenkor rendelkezik egy bevonattal , ami után néha egy egy bontott alkatrészen lévő ón maradvány elég ahhoz , hogy már az is szépen terüljön a nyákon .A házilag készült nyáknál , ha ez nem történik meg , akkor egy két nap után , már keletkezik egy oxid réteg, még ha nem is annyira látható, de ez már elég ahhoz , hogy a forrasztást gátolja. Bármilyen legyen is a forraszanyag. Ja , és még el ne felejtsem tű hegyű páka , vékony ón , és megfelelő hőfok még ami fontos ilyenkor , na meg jó szem. Egyébként gratula a munkához , mert követtem azért a fejleményeket.

Én is le szoktam kezelni a nyákot, mert különben beoxidálódik pár nap múlva és nem lehet forrasztani. Sellakkal szoktam bevonni. Folyasztó szert is használok, de szerintem nem jó. Bálnazsír kategória.
Pár helyen valóban lehetett volna helyet spórolni, de nem kellett. Ez a méret fér a dobozba. Ekkorára gazdálkodtam.

-6

A -6 na az már ne olyan jó, de ezért még csak meg tudod különböztetni , hogy Terike , vagy Ferike nem ??

Határeset. Nagyon félek, hogy egyszer hibázok.

Csak nem

A FET meghajtásnál 2 hideg forrasztás és egy időközben zárlatossá vált kerámia kondi azért betett. Mucsihoz kellett visszanyúlnom, hogy kellően kikáromkodjam magamat a hibakeresés alatt.

A szakma "szépségei". Amikor "most inkább alszom rá egyet" és majd reggel kipihenten ugrálok páros lábbal a panelon.

Kicsit írok a gépről.
Négyszög jellel van ugye hajtva az adó tekercs. Egyetlen frekvencián, nincsen több meghajtó frekvencia kombinálva. A több frekvencia kombinálásának az előnye az, hogy a magasabb frekvenciájú (rövidebb idejű gerjesztés) összetevőből képezhető a talajkiegyenlítés jele, amivel a fémek érzékelhetőek. Magasabb freki egyenlő több minta, több minta egyenlő kisebb zaj. A diszkrimináláshoz kell az alacsony freki (hosszú idejű gerjesztés). A hosszabb idejű gerjesztésben is benne van minden, amire szükség van. Egyedül az vele a gond, hogy viszonylag kevés a mintaszám. Ezért több a zaj. A zaj abból ered, hogy a vevő erősítő sávszélességét nem igazán lehet korlátozni, a vevő tekercs pedig gyakorlatilag egy keret-antenna. Tehát mindent összeszed és az erősítésre kerül. Illetve bekerül a rendszerbe a vevőerősítő által termelt saját zaj is. Ez 50-62 dB-es erősítésnél akár sok is lehet. A zajt azzal sikerült elég jól legyőznöm, hogy nagyobb induktivitású vevő tekercset használok speckó huzalból, amivel elérhető ugyanaz a sebesség, mint kisebb menetszámmal. Így kisebb az erősítés, kisebb a zaj is. Erre azért volt szükségem, mert szerintem a nagy frekis összetevőből vett talajminták nem igazán jók. A csatolt kép alapján próbálom elmagyarázni. A piros jel a talajminta első fele. Ha magas frekit használok a második fél vételéhez, akkor azt csak az első zöld, ellen-fázisú részből részből vehetem. De ekkor fölmerül az a probléma, hogy a jól vezető találatok (kék találatok) meredeksége az első és második szakaszban nagyon hasonlít, így nehezebb detektálni. A piros részből vett mintát majdnem kioltja az első zöld részből vett ellen-fázisú minta. Érzéketlenebb lesz a gép a jól vezető találatokra. Tehát magas frekis gerjesztésnél a fölállás: kicsi zaj és érzéketlenség a jól vezető találatokra. Ha már a talaj minta második felét a második, vagy a harmadik zöld részről veszem, akkor jelentősen javul az érzékenység a jól vezető találatokra. Sajnos azon az áron, hogy kevesebb mintát tudok ugyanazon idő alatt venni, ezért nő a zaj. De mivel a zajt a spéci vevő tekercs által csökkentettem, így ez most nem gond. Másodpercenként 20000 mintából áll a talajkiegyenlítésre szolgáló jelem, 100 us gerjesztési és kisütési periódusokkal. Ez már egészen jó.
A négyszögjeles megoldás előnye a szinuszos gépekkel szemben még a diszkriminációban is jelentkezik. Sokkal, de tényleg sokkal jobban lehet szűrni a különböző fémeket, illetve a színesfémek vezető képességét is sokkal jobban meg lehet állapítani.
A második képen az LCD-n megjelenő kijelzés látható. A kép elején van egy egyszerű "oszcilloszkóp". 3x16-os fölbontásban. Az első oszlop a korai minta, a második a hátsó minta, a harmadik pedig a talajkiegyenlítés, tehát a találat jele. Az "ID" felirat után a vízszintes csík a találat vezetőképességét mutatja. Majd az akku feszültség.
A vezetőképességgel a találati hangjel frekvenciája, a találat erősségével a hang ereje van modulálva.
Jövő héten talán már kijutok terepre és kezdődhet a "bejáratás".

A francba. Ezt nagyon elcsesztem. Amikor kérdeztél és mutattad a négyszögjel-átvitelt, nem esett le a tantusz. Most meg igen. Amikor már megcsináltad. Ez a 20000 minta valahogy furcsa volt első látásra is. És pont most kellett nekem is "megvilágosodnom" amikor már késő.

Most csak összehánytam hirtelen egy primitív izét, hogy próbáljam láttatni a lényeget.

- "mateatek 1".
Van az ideális négyszögjel, van az integrált (aluláteresztő szűrő) és van differenciáló jellegű (felüláteresztő szűrő). Csak ez három lehetséges változat létezik és ezeknek csak az "alakja" változhat - az ideális kivételével, mert annak nyilván nem -
(a szűrő frekvenciája, karakterisztikája, fokszáma és a bemeneti jel függvényében - de ez most nekünk mellékes).

- "mateatek 2"
Az ideális négyszögjelnek csak páratlan számú felharmonikusai vannak, amik meghatározott matematikai izé szerint rendre csökkenő amplitúdóval jelennek meg.

- "mateatek 3-4"
Ezeken a Fourier-sorokon jól látszik, ha négyszögjelet differenciáljuk a páratlan felharmonikusok amplitúdója csak nagyon minimális mértéken változik,
Míg ha integráljuk, akkor már számottevő az eltérés, rendre -5, -10, -15 dB körüli.

- "mateatek 5"
Mindkét esetben (az alul- ill. felüátersztőnél) megjelennek a páros számú felharmonikusok - de elég alacsony jelszinten, -90 dB környékén és ez alatt. Szerintem most ezekkel a 20000 darabos mintákkal ezeket a páros harmonikusokat (is) keresgéled a zajban.

Szerintem elég lenne az alapjelhez viszonyított felharmonikusok amplitúdójának mérése. Az első hat felharmonikusban már minden benne van, de ha tízet tudnál mérni abban már az is ott van, hogy mikor verték az érmét és hol. Így az eddig vett 20000 minta 6-8-10-re csökkenhetne. Persze, hogy a magasabb rendű harmonikusat is tudd mérni ahhoz csökkenteni kellene az alapjel frekvenciáját (mert különben nő a zaj), ami meg újabb problémákat vet fel (nagyobb áramok, vagy nagyobb menetszámú tekercs, ami nagyobb önkapacitás, stb...)

Én is próbáltam valamit rajzolni, de szabad kézzel.
A MATEATEK.JPG képen próbáltam lerajzolni az adó tekercs feszültségét és az áramát. Utána van a vevő tekercs jele, a két kimenettel. A normál és az invertált kimenettel. Ábrázoltam az alap jelet, a rosszul vezető és a jól vezető színesfémet. A vasakat nem. Lehet látni, hogy a kis, apró találat csak a jel elején okoz változást, a végén nem igazán. Ott is okoz, de most mondjuk azt, hogy nem. A jól vezető találat a jel hátsó részén is okoz változást, nem csak az elején. A jól vezető találatok meredeksége a jel első része környékén majdnem ugyanolyan meredekségű.
A második képen (MATEATEK1.JPG) próbáltam ábrázolni a mintavételeket. Egy talaj minta két részből áll. Egy rövid minta a jel legelejéből, és egy hozzá kapcsolódó, második az invertált jel középső részéből. Ezt a másodikat lehet tologatni, nem csak középen lehet, hanem bárhol, az első jel után. Ez a két minta szélessége úgy van megválasztva, hogy a talaj okozta változások ugyanúgy jelentkeznek mindkettőben és kioltják egymást. De ha fém is kerül oda, akkor van változás. Attól függ, hogy honnét veszem a talajminta második felét. Mindegyik félperiódusban 2 talajminta, az egy periódusban 4 minta. 5 kHz-nél 20000 minta. Plusz a diszkriminációhoz szükséges első és hátsó mintából periódusonként 2-2 minta.
Van egy pirossal körbefirkált zöld ábra arról, hogy miként változik a vevő jel, ha a meghajtó freki magasabb. Csak a jel elejét látni rajta, de az ugyan az, mint alacsony frekis meghajtásnál. Csak magasabb frekin több mintát tudnék venni. De sajnos, a talaj mintákat csak az első, meredek részről. Ahol a jól vezető találatok is eléggé kioltják egymást, így nem lesz kellően érzékeny a gép azokra.
Ezért vannak az úgynevezett "multifrekvenciás" detektorok. A magasabb frekvenciás meghajtás szolgál a fémek érzékelésére. Sok minta, kevesebb zajjal. Alacsonyabb frekvencián pedig a távoli részből tudnak mintát venni, ami a nagyobb találatokra jellemző. De abból kevesebbet, ami zajosabb.
Mivel a magas frekvencián vett talajkiegyenlítés jel érzéketlen(ebb) a jól vezető találatokra, ezért csak alacsony frekvenciát használok, azért, hogy úgy tudjak mintát venni, hogy a gép érzékeny legyen a jól és a rosszul vezető találatokra is.

Hát igen... ez az azért nagyságrendekkel bonyolultabb annál, mint ahogy én azt el tudom képzelni és Te ezer éve ezzel foglalkozol. Csak úgy eszembe jutottak ezek a felharmonikusok... gondoltam okoskodok egy kicsit.
A képek lemaradtak. Vagy máshol kell keresnem?

Bocs, valami bekerült a fogaskerekek közé.

És ha jól emlékszem írtál valamit arról, hogy nincs honnan "lopni", mert aki ilyen négyszögjeles meghajtást alkalmaz az nem ad ki róla semmilyen információt. Tehát az egészet magadnak kellett kitalálni a-tól z-ig. Lehetett volna kisebb a nyák
Ugye majd beszámolsz a terepen szerzett tapasztalatokról is? Kíváncsian várom és nagyon szurkolok a készüléknek a sikeres vizsgához. Biztosan izgalmas és élménydús perceket (órákat?) fogtok szerezni egymásnak.

Vannak infók, de kevés. De kapcsolási rajz az nincsen egy sem. Illetve minden gyártó, vagy konstruktőr megmondja, hogy az ő megoldása miért jobb a másikaknál. Sok marketing, meg miegymás. A dupla D tekercset ki kellene próbálnom majd. 2 egyforma tekercs, 8-asba kötve. A vett zajok kioltják egymást. Csak kellene vennem a fáradságot a fejsablon elkészítéséhez, tekerősablon, meg minden cullang. Egy csomó időt elvesz a sörözéstől.

A nyák lehetne kisebb, ez tény, mert hatalmas. De ekkora fér el a dobozomban, és erre minden agymenést rápakoltam, ami eszembe jutott. Rengeteg üzemmódot ki tudok próbálni anélkül, hogy belenyúlnék. Ha megtaláltam a legoptimálisabbat, akkor abból lehet kisebbet csinálni, a sallangok elhagyásával. Meg a rádiózás is nagyon kellett.

A "nyák lehetett volna kisebb", az egy idézet volt egy előttem hozzászólótól. Viccnek szántam.

Anélkül, hogy jobban belemélyednék, kicsit a partszélről... Érdemes ilyenkor felülvizsgálni a szűk keresztmetszeteket..., és hogy a legkisebb érvágással, hol lehet nyerni a legtöbbet?!
Talán már mintha javasoltam volna korábban is, komolyabb mikrovezérlőre való átállást?! Tudom, hogy ez egy komoly lépés számodra..., de itt ezen a ponton is reális lépést látok. Talán a legfontosabb minőségi változást az jelentené, hogy 0,2-0,1usec-re le tudnád vinni a mintavételezések idejét! Ezzel gerjesztési ciklusonként is több mintát tudnál venni, amiből jobban lehetne számolgatni ezt-azt...! Nézd meg pl az ST32F303-as családját. 4(!), egyenként is 0,2usec sebességet tudó ADC van benne, melyeket akár fázistolt üzemmódban, össze is köthetsz tetszőlegesen, annyiszorosan gyorsítva még ezen az amúgy sem kicsi sebességen! Az LGT kicsi és olcsó..., de mindent nem lehet vele megoldani...

Igazad van. Nézegettem már ezeket az MCU-kat. Csak még nem jött meg az a seggberúgás, ami lépésre kényszerít.

Vagy hasonló szint, de némileg egyszerűbb hardver, a kis szkópban lévő PIC, abban 3db 3Msps-t tudó ADC van.
Mind a két típussal komoly ugrást tudsz elérni, jelfeldolgozás terén....