Az ESR értékkel nem szokott gond lenni, van amikor jóval kisebb az újnak mint a meglévőnek (ami még akár el is fogadható), de zavaró hogy csere után csak ~2évig bírja.

Ez az 1-2 év saját tapasztalat? Nekem furcsa, mert rengeteg kapcsoló üzemű tápot, alaplapit is, meg dedikált tápegységet is használok, felügyelek, és nekem az a tapasztalatom, hogy 8-10 évet vígan tudnak teljesíteni tartós üzem esetén is.

Akkor tapasztaltam korai halált, ha az elkó közvetlenül egy forró alkatrész, hűtő felület mellett van szerelve. De ez nem az elkó hibája, hanem a tervező figyelmetlensége.
És többnyire olyan kütyüknél fordul elő, amelyekben nincs forszírozott léghűtés, és zárt a doboz.

Igen, tapasztalat. De ez csak azokra vonatkozik, amik már átestek korábban egy kondicserén.
Azt hozzáteszem, eddig nem figyeltem az "üzemóra értéket", csak annyit mondtam a boltban hogy jó minőséget kérek.

Értem.
Lehet hogy jobban járnál, ha te mondanád meg, hogy melyiket kéred.
Egy jobb webáruházban rengeteg típus van, adatlapokkal, jellemzőkkel.
Ott azt küldik, amit te választasz. Egy eladótól nem várható el a szakmai képzettség sajnos.
( Kivétel persze van, azt nem vitatom. A LOMEX kisker részlegében például tényleg hozzáértők voltak. Most már onnan is csak a webáruházból vásárolok, nem ismerem a mai gárdát. )

Ezentúl ez lesz.

Elkó a melegtől megy tönkre. Az egyik a külső hőmérséklet, ha az adott helyen kívülről kap meleget, vagy a nyákról közvetlenül, vagy borda mellett van, esetleg venti fújja rá. A lényegesebb pedig az impulzus terhelésből adódó, mert ugye a belső ellenállásán feszültség esik az meg hővé alakul, ezért nagyon nem mindegy, hogy mekkora az az ESR érték.
Nekem a saját tapasztalatom az a vidéki boltok kontra nevesebb nagykerek kapcsán, hogy előbbiekből már nem csak félvezetőt nem fogok venni soha többet (legutóbb 4db hamis fetbe futottam bele) hanem elkót sem, előzőekben leírtam miért nem. A háromszor akkora ESR érték azt jelenti, hogy azt az elkót már cserélni kell, vagyis a boltban vásárolt újat kéne már cserélni, azaz be sem szabad építeni.
De pl. régebbi analóg szkópok javításánál ugyanezt tapasztaltam, a 25 évet már működött Elna elkó jobb adatokkal bírt mint az újan a boltban vásárolt G luxon és hasonlók.

Semmi figyelmetlenség!! Direkt csinálják, a tervezet elavulás okán!

Idézet:
„régebbi analóg szkópok javításánál ugyanezt tapasztaltam, a 25 évet már működött Elna elkó jobb adatokkal bírt mint az újan a boltban vásárolt”

Pont így jártam én is!! Iwatsumban jobb "kondiban" voltak a kondik, mint ami rá volt írva kívülről!!!
Meg is ijedtem, hogy valamit nem jól mérek! A 47µF kondi simán 50feletti értéket mutatott, de aztán több műszerrel is megnéztem, egységes volt a mérési eredmény!

Szevasz!

Lomexbe jártam régen (15 éve legalább) volt ott egy magas fiatalember.
Kértem 256-os sztatikus RAMot, hozta. Sok cég gyártja ilyen-olyan típusjellel.
Pár év múlva még ott volt, de nem a pultnál.
Előadtam kérdésem egy abszolut átlagos sok cég által gyártott, de nem ugyanazon típusjellel ellátott félvezetőről.
Nem tudtak adni, mondjak pontos típusjelet.. Néhányat tudtam, az nem volt.
Azóta WEB, tudok pontos típusjelet, raktáron lévőt.

Idejutottunk.. De nem szólhatom meg őket, más a világ. Ez az eladó talán pákát sem tartott a kezében.

Üdv: StMiklos

Multilayer kerámia kondenzátor.
Vettem egy erősítő modult. Egy tápszűrő kondenzátor eldurrant. Persze semmi felirat. Az volt biztos, hogy 2220 méretű. Kiforrasztva a párját, 1µF a mért érték. A feszültség tűrés minimum 150V, mert a +/-75V között helyezkedik el. Persze itthon nem volt 1µF/200V MLCC (multilayer ceramic CAPACITOR), ezért amit találtam abból gazdálkodtam. 680nF van itthon, kettő egymás tetejére rakva jó is lesz. Csak hát nem tudom mekkora a feszültségtűrése. Hát majd megmérem.
Egyszer az egyik fórumtárs megemlítette, hogy a kerámia kondik feszültség tűrése nem átütési érték, hanem csak arról van szó, hogy ezen feszültségen belül érvényes a kapacitásváltozás határértéken belül tartása. Azaz, hidegítésre talán jó lesz az én kondim is.

Nosza adtam neki feszültséget, és egészen 300V-ig emeltem. Sem átütés, sem melegedés, sem szivárgó áram.
Referenciaként egy 0,1µF/100V MLCC-t is teszteltem, az is bírta a 300V-ot (300V-ig működik a kis tápom). Nocsak, majd én megnézem, mit lehet ráadni átütés nélkül. Egy 10µF/50V MLCC 170V-nál pattant meg. Ebből típusból még pár darabot elrontottam. 160-210V között volt az átütés feszültségük. Hűtés/fűtés tesztet nem csináltam, de szerintem ez is hatással lehet a feszültség tűrésre.
Elkókkal, Mosfetekkel, diódákkal is van ilyen tapasztalat. Az IRF540 140V teszt feszültségen még simán dolgozik. Most már nem csodálkoom azon hogy az említett PWM erősítő modulban 150V-os fetek dolgoznak 2X75V tápról. De van nálam 2X95V-os tápról dolgozó PWM végfok IRFP260 fetekkel.
Csak mi amatőrök tartjuk be az adatlapon szereplő határértékeket?

Szia!
Még többet tudhatsz meg a kondenzátorról, ha felveszed a feszültség/kapacitás karakterisztikát.
Kb. 5 éve Kínából vásároltam jó néhány smd multilayer kondenzátort, amik a méretükhöz képest felettébb nagy kapacitást és feszültség tűrést ígértek X7R anyaggal. Amikor felvettem ezt a karakterisztikát, kitűnt, hogy a névleges feszültségen kb. 10%-ra esett le a kapacitásuk, azaz jó eséllyel nem X7R dielektrikummal készültek.
Magam részéről a következő képen mértem:
Sorba kötöttem kettő kondenzátort. Az egyik végét, legyen "A" pont, rákötöttem a táp egyik pontjára. A másik végét egy 1M-os ellenállással átkötöttem az "A" pontra. Ezzel az 1M-os ellenállással párhuzamosan mértem a kapacitást, azaz a kondenzátorok kapacitásának kb. a felét mérjük. A kondenzátorok közös pontját egy másik 1M-os ellenállással kötöttem rá a táp másik pontjára. Az 1M-os ellenállások nem zavarták meg a kapacitás mérést, de így DC feszültséggel elő tudtam feszíteni.
Szóval lehet hogy nagyobb feszültséget elviselnek, mint a névleges, de a kapacitásuk már jelentősen csökkenni fog.

Nem. Autóelektronikában jóval az adatlapi kereteken belülre tervezünk.

Szia!
Hát igen. Akár hangolható oszcillátort is csinálhat tál volna belőle.
Majd megmérem hogy mekkora kapacitása marad 150V-on.

Ez a kulcs mondat.
Tele vannak a HE topikok is hasonló kínai csoda varázslatokkal. 48V-os akku pakk 5db 4V-os cellából, 9000mAh kapacitású Li-Ion cella, hamisított IC-k, ... stb.
Ha te 10% kapacitást mértél, akkor nem csoda szűnt meg létezni, hanem a kínai webes kereskedő jól átvert.

Kína sem kell hozzá, itt némelyik hazai kereskedésben is eljátsszák azt az emberrel, hogy megrendeli az X7R anyagú kondit oszt mikor használná akkor jön rá hogy az bizony Y5V, aminek elég megmutatni a páka melegét és máris ötödére esik a kapacitása.

A nem kínai X7R-t is csak tápszűrésre használjuk.

Régebben én is leméretem néhány ismeretlen SMD kondit.
1µF kapacitás "hidegen", a feszültség függvényében csökken: Bővebben: Link
A kapacitás változása ráadásul némi hiszterézis szerűséget is mutat, azaz nem ugyanúgy változik a feszültség növelése, vagy csökkentése esetén.
A lemért 1µF kapacitása 55V körül már csak a fele volt - ez lehet a névleges feszültségtűrése.
650V-ról még nem ütött át, viszont ha ilyenkor hirtelen kisütöm, akkor azonnal tönkremegy, azaz elvesztette a kapacitását. Ezután viszont forrasztópákával alaposan felhevítve némileg megjavult, és a kapacitása 90...95%-át visszanyerte. Pár ilyen "kör után" viszont végleg megadta magát.
Amikor a mérést végeztem éppen nem volt nagyobb feszültségű forrásom, így nem tudtam megnézni mekkora feszültségtől üt át.

Nula előfeszítés mellett meg volt az ígért kapacitás, csak a feszültség emelésével csökkent le, ahogy Ge Lee is írta, azaz az anyagminőség nem az volt, amit ígértek.

Mértem én is. Mind az eredetileg beépített 1uF, mind a pótlásra használandó 680nF 200V előfeszítés esetén a fele értéket mutatta. Szóval hasonlóak lehetnek.