Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Digitális forrasztóállomás
 
Témaindító: vzoole, idő: Dec 26, 2009
Lapozás: OK   70 / 70
(#) Lac364 válasza Skori hozzászólására (») Csü, 23:43 /
 
Talán az Altium Designer de nem biztos.
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Csü, 23:44 /
 
Idézet:
„A kondi méretezést továbbra sem látom tőled”

Szerintem érthetően leírtam az elvét! Melyik pontját nem értetted?
(#) tothtechnika2 válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 0:03 /
 
A hangnemed minősíthetetlen. A rajzhoz csak gratulálni tudok, tényleg nagyon letisztult és végtelenül egyszerű. Skori ha jól láttam, azt írta, hogy JÓL működő állomást publikálsz. De ez csak a hobbi szintet üti meg, egy profi jól működő készülékről nagyon messze van. 1 perc alatt kapásból 2-3 elég durva hibát láttam benne. Viszont a rendkívül jól és kimagaslóan nagy tudással megtervezett kapcsoló üzemű táppal nem találkoztam benne. A helyedbe én már a beszélgetés felénél elsüllyedtem volna szégyenemben, nemhogy vegyen a bátorságot , hogy leÖREGezzem az egyik méltán elismert embert ebben a témában, aki veled ellentétben már elég sokat letett az asztalra. . Továbbá a többi fórumtárs helyett is és mások helyett is szégyellem magam, hogy senki nem tud szólni, hogy azért nézd meg kivel szemben milyen hangnemet engedsz meg, főleg hogy a gyakorlati és vele az elméleti tudásod is messze alul marad Skorietol.
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 0:06 /
 
Nem úgy néz ki mint ami JBC hegyhez készült, láthatólag olyan pákához ahol a termoelem és a fűtés független egymástól. Azért úgy könnyebb. Semmilyen védelmet nem látok benne túláram ellen, ha pedig a mérőbemenet és a 25V záródik össze véletlenül akkor annyi az IC-nek... Még egy nyamvadt védődiódára sem futotta. A rajzból nem derül ki mi a tápforrás, még az sem, hogy 50Hz-es trafó, vagy kapcsolóüzem. A FET meghajtás olyan amilyen, gyakorlatilag nincs, csak amit az MCU ad, jó lassú, de ha elég alacsony a pwm frekvencia akkor elmegy. JBC esetén ez a megoldás nem járható.
Ok. olcsó, egyszerű, és még a doboz is jól néz ki, de közel sem "bolondbiztos", hogy mennyire jó az a szoftverén is múlik. De ezzel semmi újat nem mutattál, egy primitív, minimalista hardver, ami JBC-hez nem lenne alkalmas, gyakorlatilag semmilyen JBC-nél felmerülő problémára nem ad választ, és különösebben ügyes megoldásokat sem látok benne, csak sablon szerint összekötve az MCU a kijelző az opamp meg egy kapcsolófet. Ahogy látom nem néztem én be semmit. Majd talán meglátjuk mit tervezel most, már ha közzéteszed, hogy abban milyen egyszerű de ügyes megoldásokat alkalmazol, ...ha meglátjuk....
(#) tothtechnika2 válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Pé, 0:08 /
 
most adtam el a welles wsp80-at 32 ezerért 10 vadonatúj potheggyel. az nem 60ezer. Amúgy direkt nem jöttem kapásból ezzel a típussal, csak a kattogóst írtam, mert az is fényévekkel jobb mint ezek a fahrenheit meg társai. Elnézést kerek, senki pénztárcájába nem szeretnek nyulkalni. Csak nem értem ezt a sok szenvedést ezekkel a vackokkal, amikor manapság használtan nagyon jó cuccokat ki lehet fogni akar itt is, hobbielektronikan.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Pé, 0:10 /
 
Szerinted a te hangnemed makulátlan? Jössz itt, pattogsz naponta 1-2 hozzászólással, de se értelmeset nem írsz, se nem mutatsz, csak kötözködsz... Így is lehet, csak minek?!
Az a kapcsolás kiválóan működik, már vagy 4 éve. Ahogy az elődje is jól tette, bár annak még egyszerűbb volt a menüje, és nem is lehetett kalibrálni... A fotón valós, bekapcsolt állapotában láthatod... Ha ez neked nem elég, akár el is jöhetsz "megcsodálni" a szerinted durva hibás tervezés működését
(#) tothtechnika2 válasza Skori hozzászólására (») Pé, 0:12 /
 
Engedd el, látszik egy kilométerről, hogy felét sem érti meg annak amit írsz, a kínos kérdésekre meg valahogy sosem válaszol, de utána előjön valami baromsaggal. Tipikus troll. Ahogy írta T12es pákához készült ami ráadásul két vezetékes nem 3. szóval meg elméletileg sem működhet a megoldása jól.
(#) tothtechnika2 válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 0:18 /
 
Ember! Legalább próbáld értelmezni amit leírtam. Írtam én olyat, hogy nem működik? Azt írtam hibás. Attól, hogy működik, meg nem azt jelenti, hogy JÓL működik. Max te azt hiszed.
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 0:18 /
 
Nem elveket kérdeztem, azzal teli a padlás. 22...24V-os, 10A-es, flyback táp kimeneti kondijának méretezéséről volt szó, ami szerinted jelenleg túlméretezett, mert.....nem írom le megint.
Ok. akkor lássuk hogyan méretezed Te! Milyen kondit teszel bele, a gyakorlatban, ami nem n*1000µF hanem sokkal kevesebb kapacitású ahogyan írtad, és elbírja a 10A-t? Mondjuk egy TME-s, (vagy bármely hasonló oldalról) egy link a kondira, hogy létező megvehető típus, nem csak egy nagy arccal, elméletileg kiszámolt valami!
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Pé, 0:20 /
 
Igen, ez így van, egyáltalán nem mondtam, hogy ez a JBC-hez készült volna, SL-1 es pákával használom(igen, a 20 évessel ). Védelem nincs is benne, az is tény..., nem is volt szempont kezdettől fogva sem. A tápforrás egy 24VDC trafós táp..., ez volt itthon. A PWM valóban alacsony frekvencián jár, 100 vagy 250Hz lehet..., már nem emlékszem rá pontosan... Ezen a frekvencián indokolatlan ennél erősebb meghajtás ehhez! Hűtés nélkül sem produkál érezhető melegedést, pedig még a FET sem alacsony nyitófeszültségű(szintén ez volt itthon).
Nem is az újszerűsége miatt mutattam meg, hanem pl az egyszerűsége, de legfőképpen, mert kételkedtél, hogy valaha is készítettem bármit Ahogy már sokadszorra írom, a jelenlegi tervezés alatt állót akartam megmutatni, de még mindig nem figyelsz...
(#) Skori válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Pé, 0:22 /
 
Elengedem. Gondolom a rajzán fordított polaritású elkó, csak a rajzon van elcsettintve Bár 4 évet talán elmegy úgy is, gondolom ritkán van 5V-ra felhúzva.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Pé, 0:22 /
 
Miszter trollkodó, hát hajrá, szánj rá 1-2 percet, és add elő azokat a borzasztó hibákat, melyeket látni vélsz benne! Majd meglátjuk a szakértelmedet
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Pé, 0:25 /
 
Valóban el van rajzolva ) Bár, nincs jelentősége annak, hogy pár mV-on egy elkó milyen polaritással van bekötve egy termoelemhez )
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 0:35 /
 
Kivéve ugye, ha az ellenállás éppen fel akarja húzni 5V-ra mert kihúzták a pákát

Azt a kondi méretezést azért még várjuk, konkrét értékkel, és egy valós, létező, megvehető kondi linkjével... Bővebben: Link
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Pé, 0:54 /
 
Hát..., ám legyen...
Első nekifutásra 20mOhm-ban határoznám meg a szükséges kondi ESR-jét. Ekkor jó közelítéssel kb 2W disszipáció lesz rajta. Ehhez elkó esetén nem kell se túl nagy méret, se nagy darabszám, 5 db 35V-os, 105C-os, lowESR kondi teljesíti is ezt az igényt! Ez kapásból 500µF-et jelent, ami 40kHz-et feltételezve jóval kisebb reaktancia lesz, mint az ESR-jük.
Én ennyit terveznék bele. Első nekifutásban. Aztán beszereznék belőlük, lemérném az ESR-jüket, és annak függvényében döntenék arról, elég lehet e 5db, vagy több kellhet. Végül kipróbálnám és a ha a gyakorlat azt mutatná, túlzottan melegszenek, akkor növelném a darabszámot.
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Pé, 0:56 /
 
Kivéve, persze De ha szándékosan nyúlok a 230V-ba, akkor tudom, hogy megráz, tehát nem teszem..., ahogy bekapcsolt készüléknél sem illik le-fel dugdosni a pákát...szerintem )
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Pé, 10:49 / 2
 
A hozzászólásban említett kondenzátor (100µF/35V) adatlapja szerint (Bővebben: Link) 2. oldal aljánál szereplő adat szerint ripple current:350mA impedancia 100khz-en 0,18Ω.
Azaz 5db esetén kb. 2A juthat egy-egy kondira.
Ezek után bárki eldöntheti, hogy elegendő lenne-e 5db kondenzátor.

Ha a 350mA-t nem akarjuk túllépni, ahhoz kb 29db-ot kellene ebből beépíteni, ami összesen 2900µF kapacitást jelentene.

Véleményem szerint a korábban említett, kínai tápban levő 3x1000µF kondenzátort a gyártó jól méretezte.
A hozzászólás módosítva: Pé, 10:50
(#) erik001 hozzászólása Kedd, 16:18 /
 
Sziasztok
Ezt a 4x20 kijelzéső forrasztó állomást szeretném után épiteni, Ahogy van a kapcsolási rajza az úgy müködhet ? IRF540 re átalakitanám a 24v fűtés kapcsolását, az okozhat gondot ? Hakko 907 pákával használnám.
(#) tbarath válasza erik001 hozzászólására (») Kedd, 17:12 / 1
 
Szerintem 907-es pákánál annak nincs sok értelme, hogy egy NFET-tel kapcsolgatott PFET-tel kapcsolja a fűtést, pláne optón keresztül. Ha push-pull-t akarnék, akkor inkább 2 tranyóval csinálnám, de alacsony PWM frekihez az se nagyon kell. A uC PWM kimenete 100 ohm-on keresztül egy logic level N FET (pl. IRL540, IRLZ44) gate-jére és a gate és a föld közé 10k, és ezzel kapcsolod a pákafűtés GND pontját (tehát nem a 24V DC-t, hanem a GND-t).
(És szerintem fölöslegesen túl van bonyolítva a hőelemes rész is, de azt nem nagyon értelmeztem, csak ránéztem.)
A hozzászólás módosítva: Kedd, 17:12
(#) majkimester válasza Skori hozzászólására (») Kedd, 23:12 /
 
Csodálom a türelmedet, hogy annak ellenére részletesen elmagyaráztad, hogy úgysem hallgat rád.

Mindenesetre hasznos volt a leírás a kapcs, táp kimeneti kondi méretezésről. Bár én minél többet olvasok a témáról annál újabb tervezési szempontok merülnek fel. Lásd pl: 2-es fejezet

A Ki mi építettben? vzoole felvetésére , hogy rossz a páka bekötése, utánnanéztél? Érdekelne mi lett a konklúzió.
(#) vzoole válasza majkimester hozzászólására (») Kedd, 23:56 /
 
Kicsit pontosítanék...
Amit én mondok az a JBC által kitalált és használt bekötési mód.

Attól, hogy sokan már máshogy kötötték be nem lesz rossz. Ahogy látjuk is szépen működik, tehát ugyanúgy jó.

Rossz attól lesz, ha a pákahegyen feszültséget lehet mérni a földhöz képest. Normál esetben ez 1mV alatt van, AC és DC is.
(#) Peter65 válasza erik001 hozzászólására (») 9:07 / 1
 
Szia!
Itt is leírom (korábban már más témában üzenetet váltottunk erről) az aggályaimat a PTC mérő résszel, hátha a többiek is hozzá szólnak;
-Az R8-as ellenállás túl nagy, nem lesz elég áram az LM336 működéséhez (0,4mA kellene legalább), és a Q2 meghajtásához. Egy nagyságrenddel kisebb jó lehet (12K).
-A műveleti erősítő kimenetére nem illik kondenzátort tenni közvetlenül (C3), könnyen gerjedés lehet belőle. Gondolom zavarvédelmi okokból tették be. Szerintem kellene elé egy ellenállás.
-C1 kondenzátor se tetszett korábban, mert ilyen nagy erősítés mellett ez is gerjedést okozhat. De végül is lehet, hogy egy másodrendű szűrőt akart összehozni a tervező.
-U2 stabilizátornak az 1 lábának a bekötését se tartottam jónak. Ebben valószínűleg tévedtem. Ez az IC nem úgy működik, mint az elterjedt 431-es söntstabilizátor.
(#) majkimester válasza vzoole hozzászólására (») 10:22 /
 
Köszi a pontosítást.
Visszaolvastam a hivatkozott hozzászólásodat: ITT

Az ott feltett képeiden látszik, hogy a HAKKO-nál nincs összekötve a külső föld a hőelemmel sorba kötött fűtéssel. Gondolom a JCB-nél ennek technológiai oka van, hogy ott összekötötték, és ezért is van sok félreértés a bekötés körül. Így már értem. Köszönöm.
(#) Skori válasza majkimester hozzászólására (») 17:40 /
 
Igen van konklúzuió. Ahogyan vzoole is írta, van az a bekötés, ahogyan a forrasztóállomás és a pákabetét van összekötve, (és ennek több módja illetve lehetősége is van) és van magának a betét kivezetéseinek és a belső részeinek az összekötése.
Gyári JBC állomásom sosem volt, nem is tudtam róla, hogy a fűtőáramot átvezeti a termoelemen. Nekem sima józan paraszti ésszel ez alaphelyzetben nem tűnt jó megoldásnak, de ezek szerint tévedtem.

Itt jön a képbe a páka földelése. A gyári JBC esetében "mereven földelt" a pákahegy, azaz tizedohm nagyságrendű ellenállásion keresztül. A lebegő megoldást én is rosszabbnak érzem, hiszen ilyenkor mindenféle zavar és elektrosztatikus feltöltődés megjelenhet a pákahegyen, amit esetleg nem szeret az az áramkör amiben forrasztunk vele. Ugyanakkor a merev földelésnek is vannak problémái szerintem, ezért egy közbenső megoldást választottam, és párhuzamos RC tagot alkalmaztam. A kondenzátor nagyfrekvenciás és zavar szempontból földeli a pákahegyet, az ellenállás pedig meggátolja az elektrosztatikus feltöltődést - ugyanakkor nem folyhat hagy áram a pákahegyen akkor sem, ha véletlenül feszültség alatt álló ponthoz ér hozzá. Pontosan ez utóbbi miatt választottam ezt a megoldást. De van egy további dolog is (ami ugyan megoldható másképp is, de...) két páka esetén, ha mindkettő pákahegy mereven földelt, akkor pákahegyek a meghajtás negatív oldalát (DC-vel fűt az állomásom) leföldelik (mindkét páka), és így földhurok keletkezhet. A gyári állomás fotóiból kiindulva ott úgy kezelik a problémát, hogy a fűtés mindkét
vezetékét megszakítja egy-egy kapcsolóelem, a mérés pedig a földhöz képest történik. Nekem más volt a koncepcióm, így ez egy kompromisszum amiért cserébe hangyányit egyszerűbb lehet a hardver. A perióduscsoport szabályozás, amit a weller alkalmaz (és talán a JBC is, de ezt nem tudom biztosan) kisebb zavart termel illetve okoz, mint a pwm, viszont a pwm sokkal pontosabb/precizebb szabályozást tesz lehetővé. Bár a 10000 lépéses pwm felbontással kissé túllőttem a célon, de a tapasztalataim szerint 1000 lépés még simán indokolt lehet, illetve ez alatt már biztosan romlana a szabályozás precizitása. A perióduscsoport szabályozás sokkal kisebb felbontású, és vélhetőleg kisebb szabályozási pontosságot tesz lehetővé.
A hozzászólás módosítva: 17:42
(#) Skori válasza majkimester hozzászólására (») 17:56 /
 
A kondira és a 2. fejezetre reagálva: igen pont a kondenzátorok impedancia-frekvenciafüggés görbéjéből kiindulva célszerű lehet többféle kondenzátor kombinálása (pl. kerámia+elkó), pl. ennél a tápomnál (Bővebben: Link) szinte kötelező volt így csinálni. Azonban van sok olyan táp aminek a stabilitása leromlik (sőt akár gerjedhet is) ha kerámiakondi van a kimenetén, mert a visszacsatolásába erősen beleszámít a kimeneti puffer ESR-je. Ezért egy ideje több kapcstáp célIC adatlapján, az első oldalon külön kiemelve szerepel a tulajdonságai között, hogy stabil a kimenetén kerámia kondenzátorokkal is. Ha ez nem szerepel az adatlapon, akkor ez nem garantált. Itt lehet visszakanyarodni ahhoz mivel a méretezést is kezdtem: nem mindegy a topológia, de nem csak ezért, hanem azért is, mert a topológiától függ a kimeneti puffert terhelő áram-hullámosság is. Ez történetesen a flyback-nál elég kedvezőtlenül alakul, az LC szürős kimenetű tápok esetében pedig a legkedvezőbb, mivel az induktivitás drasztikusan csökkenti az áram hullámosságát.
Következő: »»   70 / 70
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem