Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Arduino
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Lapozás: OK   840 / 840
(#) gaspa hozzászólása Máj 15, 2024 /
 
Esp32 és 2560Mega között szeretnék rs485 kapcsolatot.Van-e itt 3.3/5 V probléma,úgy tudom ez áramhurkos rendszer,elég a két ttl/rs485 modulnak a megfelelő tápot adni?
(#) andyka válasza gaspa hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
Ha két modullal csinálod, nincs gond, mindegyiknek adod a megfelelő tápot.

A napelemekkel kapcsolatban - egy 1000 l-es puffer tartályt melegít, már három napja abból fűtök, azt a keveset ami ebbe az időszakba kell.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2024
(#) gaspa válasza andyka hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
Oké kösz.
Engem is ez foglalkoztat,de a gond akkor van,ha nem kell fűteni legfeljebb melegvizet csinálni.A többi fogyasztást nehéz optimalizálni.A jsy szenzorokon túl jutottam,megvan mennyi felesleg van mindhárom fázison.A 10 m3-es föld alatti tartályomon fogok próbálkozni,sok az ismeretlen paraméter, muszáj kísérletezni legfeljebb az 5 forintokat elvesztem.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2024
(#) KoblogPerGyok válasza gaspa hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
Idézet:
„A 10 m3-es föld alatti tartályomon fogok próbálkozni,sok az ismeretlen paraméter, muszáj kísérletezni legfeljebb az 5 forintokat elvesztem”


Szerintem ennek nézz utána, mert veszélyes is és nem is térül meg. Számolgattál már ez irányban? Gondolom fűtésre használnád. Utána számolgattam, nekem nem jó értékek jöttek ki.

De lehet van erre másik topik.
(#) KoblogPerGyok válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
10 m^3 vízben, ha 50C fok a delta T, és feltesszük, hogy 1m^3 víz 1000kg, valamint ha a fajhőjét 4200J/kg/K-nak választjuk akkor 10 000x50x4200 J hőmennyiséget lehet kivenni belőle. Ez 2100 MJ.

A gáz olyan 34MJ/m^3 energia sűrűségű, így 61.8 m^3 gáz, ami nincs 8000Ft.

Ezt csak gyors tipp volt, elszámoltam valahol?
(#) robis01 válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Máj 15, 2024 / 1
 
Ha ez olyan egyszerű lenne már ipari méretekben is működne. Az egyik probléma hogy jó hőszigetélese kell hogy legyen a tartálynak, különben a hő egy része elvész, ha meg van talajvíz is a tartály körül akkor pláne gyorsan elmegy a hő. Másik probléma ha tartani kell a kivett hőmennyiséget a fűtési rendszer igénye miatt, akkor ahogy hűl a tartály (csökken a deltaT) úgy egyre nagyobb hőcserélőt kellene bekapcsolni a rendszerbe. És még a vizet is fel kellene fűteni ami a nyáron nem gond, mert sokkal több a napos órák száma mint más évszakban. Ezek mind költségnövelő tényezők, ezeket is érdemes figyelembe venni.
És nem a gázhoz érdemes hasonlítani, hanem inkább egy telepített akkupakk árához.
(#) KoblogPerGyok válasza robis01 hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
Tudom.

Azonban ha az elméleti maximum közelében, minden segédeszköz nélkül is kibukik a hiba, akkor a finom részletekkel már nem kell foglalkozni szerintem. Azaz a modellalkotás első lépésében hiba van ebben az esetben szerintem. A gáz meg azért lehet releváns most, mert azt mindenki érti, és könnyen ki lehet számolni az elméleti maximum nyereséget, illetve az akkupakk drágább (ha jól sejtem, ezt nem tudom pontosan), mint a gáz, még akkor is, ha be kel köttetni. Így könnyen megsaccolható első lépésben mindenkinek, hogy mennyi az annyi. Természetesen a gáz helyett lehet vegyes tüzelés is, szénnel, fával, de azokat sem vált ki semmiképp szerintem egy ilyen még akkor sem, ha azokat a veszteségeket amiket felsoroltál mellőzzük. Amiket felsoroltál igen is fontosak, de csak akkor, ha van elvi lehetősége/értelme ilyennek nekiállni. Ha nem tévedtem a számolásnál, akkor 100% hatásfokkal és 50 fok delta T-vel sem éri meg. Akkor a veszteségekkel meg pláne nem. De lehet elszámoltam, csak beütöttem a fejből ismert adatokkal a dolgokat a számológépbe.

A veszély meg jelentős. Ami abba beleesik az megfő. A környezetét jelentősen felmelegíti, még hőszigeteléssel is, lehet a fáknak és az egyéb növényeknek nem tesz jót, főleg nyáron. Az engedélyezés is macerás lenne szerintem. Nem éri meg.

A villamos fűtés a lehető legdrágább megoldások közé tartozik.

Tudom, hogy off topik, nem írok ebben a témában ide többet, bocsánat, de a válaszolót inkább arra szeretném biztatni, hogy járja jobban körbe ezt a témát, mielőtt súlyos összegeket ölne bele.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2024
(#) gaspa válasza gaspa hozzászólására (») Máj 15, 2024 /
 
Ipari méretben is próbálkoznak pl.homokkal,de jóval nagyobb térfogat kellene és a problémák hasonlóak,vagy még többek.Nekem évente 7-8000 kWh feleslegem van a napelemekből,tartályom megvan eddig is használtam nyáron hűtésre höszivattyúval együtt.Minden adott,hogy nem túl nagy költséggel kipróbáljam,szertek kísérletezni,egyébként az emberek rengeteg pénzt költenek el ami soha nem térül meg és gyakran felesleges is.Ez eredetileg csak rövid közlés volt,nem írok többet.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2024
(#) Moderátor hozzászólása Máj 15, 2024
 
Kérjük, a részletekkel menjetek át a megfelelő szak-témába!
(#) kameleon2 hozzászólása Máj 17, 2024 /
 
Sziasztok! Arduino illetve klónnal kapcsolatban lenne kérdésem, hátha más is járt így. Nyilván az olcsó hús és tisztában is vagyok vele, de ha használható, akkor semmi gond. Eddig Uno klónokat rendeltem, használtam. Az kiderült, hogy némelyik memóriája defektes. Így a kisebb memória igényű feladatokat gond nélkül megcsinálják, de van amihez már válogatnom kellett. Ettől függetlenül teszik a dolgukat.Most elmozdultam a Nano irányába és pár lila panelt rendeltem CH340-el. Miután felraktam a virtuális soros drivert és átállítottam az IDE-ben az alaplapot és a módot, szépen el is indultak. Igaz, volt ezek közül is egyszer használatos, mit azóta sem tudtam felülírni, de gondolom bootloader feltöltéssel akár javítható is. Azonban ami számomra nagyon furcsa, hogy mind az UNO-ra mint a Nano-ra 16MHz-es órajelet írnak, ennek ellenére ugyanazt a szoftvert az egyik vagy a másik alaplapra fordítva a Nano klón esetében jó, ha a negyede a futási sebesség. Tudja valaki ennek csípőből az okát? Találkoztatok ilyennel? Egy led villogtatásnál még nem szembeszökő, de hangok generálására vettem őket és így nagyon durva, hogy 4x-es szorzót kellett használjak ugyanannak a sebességnek az eléréséhez. Minden észrevétel és tapasztalat érdekelne. Ha kell fel tudom dobni azokat a szoftvereket, amivel kijöttek a memória és sebesség problémák. 8 bites DAC megoldással szöszölök. Olyat is tapasztaltam, igaz, az nem az Arduino baja, csak azon vettem észre, Hogy készítettem UNO-ra egy USB > parallel > 8bit DAC megoldást. Gyakorlatilag COVOX-szerű megoldás pont a régi LPT portos COVOX panel teszteléséhez. Megy is szépen, de volt, hogy kiderült már régebben, a notebookom egyik USB-je kicsit sánta, bizonytalan. Persze van jó port is rajta ami stabil. A stabil portokon szépen egyenletesen szól, a sánta porton sikerült a régi magnó nyávogás effektjét elérnem. Pont ugyanúgy szól, mint amikor húzza a szalagot a magnó. De ez utóbbi csak színes megjegyzés. Eddig hangkeltésben 8-féle megoldást készítettem el. A MIDI lenne a következő lépcső. Ezért érdeklődöm. A Nano fizikai kialakítása tökéletes lenne egy házi MIDI szintetizátor fejlesztéséhez - ami reprodukálható, utánépíthető. Csak tudnom kellene az olcsóság határait.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2024
(#) robis01 válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Kezdetnek meg kellene nézni az AVR FUSE bitek állapotát. Elsősorban a CKSEL, CKDIV8 érdekes, de a linken ott vannak az ARDUINO-hoz szükséges beállítások.
És az sem árt ha megnézed hogy biztosan 16Mhz-es kvarcot tettek fel a panelra.

De érdemes lenne megnézni milyen bootloader van feltöltve a panelra, mert úgy emlékszem van régi, és van új verzió is.

Persze ha már maga az AVR is csak egy kínai másolat, amire már itt a fórumon is többen utaltak hogy úgy tűnik már ennek az IC-nek a másolását is megoldották kínai barátaink, akkor ez van, így jártál.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2024
(#) asch válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Ha utánépíthetőt akarsz csinálni, akkor szerintem alap, hogy az alakatrészek azonosíthatóak és azonos minőségben beszerezhetőek legyenek. Én nem használnék klónt a helyedben, ha ilyen nagy terveim lennének. A saját helyemben se használok sose klónt. Ha olcsósítani akarsz, akkor nézd meg az újabb csipeket. Mikor legutóbb néztem 1USD volt 1db újszériás ATTiny, ami nagyjából annyit tud mint az eredeti ATmega328p. Persze teljesen más, sokmindent újra kell tanulni, de sokkal olcsóbb és a legtöbb használatra nem kell mellé kvarc se meg szinte semmi se.
Persze ha csak a board klón, az más. De a csip ne legyen klón! Egyértelmű, hogy klón a csip? Vagy csak sejted? A feliratát nézted már?
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2024
(#) Jonni válasza asch hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Épp manapság keztem én is "játszani" az attiny-el . Azt ugyan nem tudom hány láb kell ehez a hanggenerálás projekthez de PL az ATTINY85-20SU -nak csak 8 van , és abból 2 táp 1 reset, azaz marad 5
(#) Bakman válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Idézet:
„mind az UNO-ra mint a Nano-ra 16MHz-es órajelet írnak, ennek ellenére ugyanazt a szoftvert az egyik vagy a másik alaplapra fordítva a Nano klón esetében jó, ha a negyede a futási sebesség.”
Ugyanolyan tudásúak a kontrollerek? Gyaníthatóan nem és ebből adódik a különbség.

Uno-Nano.jpg
    
(#) Feri007 válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Ha klón, akkor valószínűleg LGT8F328P kontrollerrel épült.
Namármost ez -szégyentelnül, még a típusjelet is utánozva - Atmega328p-nek felel meg,
de nem 100%-osan ugyanaz. Ez az időzítések különbségében nyilvánul meg először.
A megoldás az, hogy fel kell tenni az LGT8Fx támogatást.
Sok helyen le van írva, hogyan kell, szerintem már itt HE-n is.
Röviden:
1. Preferences, Additional Board manager URL:
https://raw.githubusercontent.com/dbuezas/lgt8fx/master/package_lgt...x.json
2. Utána Tools: Board: Boards Manager
Rákeresel az LGT -re, és telepíted.
És persze telepítés után kiválasztod, melyik boardod van. Ami nem magától értetődő,
mert a boardok jelölése nem mindig egyértelmű.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2024

LGT.PNG
    
(#) robis01 válasza Jonni hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Azért az ATTINY család több mint a Attiny85.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2024
(#) Skori válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Javasolnám, hogy esetleg próbáld ki a BluePill-t. Méretben hasonló mint az arduino nano, de sokkal erősebb a processzora: 8bit 16MHz vs. 32bit 72MHz A flash és a ram is jóval nagyobb.
(#) HeZ válasza Jonni hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Ahogy robis01 is írta, sok tagja van az ATTINY családnak (a Microchip 86 félét gyárt, te meg kevesled 1=egy félének a lábszámát ).
Érdemes megnézni, ezekből mi hozzáférhető. Érdemes nagyobb lábszámú, nagyobb memóriájú típussal tanulni. A kisebb lábszámúaknak a kisebb ára a többezres gyártási sorozatnál számít Például a chipcad.hu-n a többsége 1000 forintnál olcsóbb. Lásd: egy olcsó kávé áráért (500 forint + ÁFÁ-ért) ATTINY3226, 20 lábú SOIC tokozás, max 20 MHz órajel, 32 kB flash, 3 kB ram, 256 bájt EEPROM, 12 bites ADC, tápfesz 1,8 - 5,5 V, stb...
Ma már tényleg nem az ár, a memória méret, a sebesség a problémája a mikrovezérlős életnek.
(#) Jonni válasza HeZ hozzászólására (») Máj 17, 2024 /
 
Na ,hát ezért szoktam le a kávéról
(#) antikzsolt válasza gaspa hozzászólására (») Máj 19, 2024 /
 
Egy kicsit off bocsi előre is. Olvas utána a homok aksinak. Ott is kell a jó szigetelés de sokkalta kisebb helyen is meg lehet fogni az energiát mert a homok akár 1500C° is lehet. Hátránya hogy szitálni kell sokat mire a 100 literes tartály tele lesz.
(#) kameleon2 válasza Feri007 hozzászólására (») Máj 19, 2024 /
 
Köszönöm. Stimmel LGT klón. Azonban most meg lettem lőve, mert az meg 32MHz-es nem 16MHZ. Ami önmagában nem baj, de ez meg pont a kétszerese az Arduino UNO-énak. Azaz a teszt fájlom órajele most már nem negatív hanem pozitív irányba tolódott el.
(#) Bakman válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 19, 2024 /
 
Nem tudom, hogyan írtad meg a programot, de ha kimenet változtatása szabályos időközönként történik meg egy időzítő segítségével, akkor szinte mindegy, hogy 16, 32 vagy 64 MHz-en jár a kontroller. Lefelé addig lehet menni, amíg két ütem között a kontrollernek van ideje elvégezni az esetleges egyéb feladatokat.
(#) kameleon2 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 20, 2024 /
 
Ez nem teljesen saját. Egy meglévő modplayer. Elég összetett a szoftver, megtaláltam végül az időzítés beállításait is és az LGT mikrokontroller órajel állítási lehetőségeit is. Egyszerűbbnek tűnt átállítani az órajelet 16MHz-re.
Következő: »»   840 / 840
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem