Fórum témák

» Több friss téma
Cikkek » Elektronikai alapkapcsolások II. rész
Elektronikai alapkapcsolások II. rész
Szerző: Topi, idő: Okt 16, 2005, Olvasva: 187628, Oldal olvasási idő: kb. 2 perc
Lapozás: OK   1 / 1
Ebben a cikkben a az előzőleg elkezdett cikket folytatom. Megismerkedhetünk az egyszerűbb áramkörökkel, villogó, kapcsolók stb.

Tranzisztor? Az meg mi??

Mire lesz szükséged:

  • 3 db 220 Ω-os ellenállás
  • 1 db LED (mindegy milyen színű)
  • 1 db univerzális nyák v. próbanyák
  • 1 db 4.5V-os laposelem
  • 1 db BC182, NPN tranzisztor
  • 1 db kapcsoló

Nézzük az áramkört:
Már az előző cikkben megismertük az alkatrészeket, így mostmár nekünk csak a tranzisztor nevezetű jószág lehet ismeretlen!

A tranzisztornak két típusa lehet. Az egyik az NPN, a másik a PNP.
Hogy mi is a különbség a kettő között? Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy a NPN tranzisztor, akkor kapcsol be amikor a (+) tápra kötöd a bázisát, a PNP meg mikor a földre vagyik a (-) pontra kötöd a lábát.

Így néz ki egy tranzisztor kapcsrajzon:

B = Bázis (Base)
C = Kollektor (Collector)
E = Emitter

Gondolom meglepődsz, hogy mi ez a marha sok ellenállás.
Hamarosan érteni fogod.

Mit is csinál egy tranzisztor? A tranzisztor egy áram erősítő.
Egy tranzisztornak van egy olyan értéke, mely neked nagyon fontos lesz. Ez pedig az áramerősítési tényező, azaz Béta.
A béta érték egy szorzó. Ha egy tranzsztornak 20-as a bétája, akkor ha 1A áramerősség folyik be a bázis lábán, akkor 20A fog kifele folyni. Ez egy ilyen kis alkatrésznál nagyon nagy szám, nem is képes ekkorára a BC182.

A két áramkörből a felső azt csinálja, hogy mikor zárod a kapcsolót, akkor kialszik a LED. Ha felengeded a kapcsolót, akkor kigyullad a led újra.
Az alsó, pedig ennek az ellentéte. Ha zárod a kapcsolót, világít a LED, ha kikapcsolod, akkor a LED is kikapcsol.

Miért is történik mindez?

Most a felső áramkört elemezzük.
Tulajdnoképpen, a tranzisztor úgy m?ködik az ilyen egyszerű áramkörökben, hogy olyan mint egy kapcsoló. Ha a áram folyik be a bázison, akkor összezárja a kollektorát az emitterével.
Az R1 ellenállás a LED-nek az áraát korlátozza, mert azért sok a LED-nek a 4,5V!
Az R3 ellenállás szabályozza, hogy mennyi áram follyon be a tranzisztor bázisán.
Az R2 ellenállás pedig azért van felkötve a (+) tápra, hogy mikor a kapcsoló nincs lenyomva, akkor a tranzisztornak a bázisát össze kösse a (+) táppal. FONTOS! Azt az ellenállást NEM helyettesítheted dróttal! Mert akkor ha zárod a kapcsolót, rövidrezárod egyből az elemet! Ami rövid időn belül tönkremegy örökre.
Szóval ha nincs zárva a kapcsoló akkor a bázisa a tranzisztornak fel van "kötve" a (+) tápra. Ha zárod a kapcsolót, akkor a tranzisztor bázisa előtt lévő ellenállásnak az R2-vel összekötött pontját a (-) tápra "húzod". Ilyenkor a kapcsoló "erősebben" húzza a tranzisztor bázisát a (-) ponthoz, így az ellenállásunk ilyenkor nem játszik szerepet.

A második áramkört mostmár sztem madad is megfejtheted, miért úgy megy ahogy. Ott tulajdonképpen tükröztük a kapcsolós részt. Ott az ellenállás a (-) pontra húzza a tranzisztor bázisát, és a kapcsoló zárásakor a középső csomópont (+) tápra kerül.

Összegzésül, az első kapcsolásban alapesetben a (+)-on van a tranzisztor bázisa. Zárod a kapcsolót, és átkerül a (-) tápra. Azaz innen is látszik, hogy a BC182 akkor kapcsol, hogyha (+)-on van a bázisa. Ha lehúzod a (-) -ra akkor ő kikapcsolja a ledet.

Végül a BC182-es tranzisztornak a bekötése.:


Folytatás következik...
Következő cikkben már két LED-es villogót fogunk építeni, eddigi ismereteinkből!

Következő: »»   1 / 1
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem