Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » 3D-s megjelenítés, a panelok virtuális képének létrehozási lehetőségei
Lapozás: OK   1 / 1
(#) Alkotó hozzászólása Okt 1, 2020 / 1
 
Véleményem szerint jogos igény lehet a tervezés fázisában, a tényleges építés előtt úgy tanulmányozni a paneljeinket, mintha azok készen lennének. Ez a téma itt kifejezetten a megjelenítésről szólna, egyáltalán nem érinti az áramkör működési sajátosságait. Ez alól kivétel az, amikor a működésnek része valamilyen mechanikai részlet, mozgástér, hozzáférhetőség, szerelhetőség, és egyéb mechanikai konstrukciót érintő kérdés.
A paneltervező programok egy része kínál olyan lehetőségeket, amik a tervezett panel különböző megjelenítéseit ígéri nekünk. Ebbe az irányba is próbáltam egy minimális mértékben tájékozódni, de sok buktató (feltehetőleg a kellő ismeretek hiánya miatt) állta utamat.
Kellő kitartással valószínűleg meg lehet találni egy olyan automatikus utat, ami a panel képének és a rajta lévő alkatrészeknek a 3D-s megjelenítését ígéri nekünk. De azt feltételezem, ezek az automatizmusok itt nagyjából lezárulnak.
Így felmerül a kérdés, mit lehet tenni, amikor a kész panelen túl olyan láttatási igényeink is vannak, amik több lehetőséget kívánnának. Ilyenek például:
1. Bizonyos alkatrészek kiemelése a panelból, mondjuk az alatta/mögötte lévő egyéb részek láttatása okán.
2. A kész panel elvágása, és az így keletkezett paneldarabok elforgatása, sőt egymáshoz illesztése.
3. Csatlakozó elemek bemutatása, akár előlapok, rögzítő konzolok, vagy egyéb felfogást/tájolást biztosító végleges vagy ideiglenes részek hozzáadása a nézetekhez.
4. A kötőelemek, távtartók bemutatása, a felfogás módjának ajánlásához.
5. A kész konstrukció megbontása/széthúzása, a szerelési folyamat megértéséhez.
6. Alapvetően várom el (mint a dolog lényegét), hogy akármilyen irányból, tetszőleges nagyítás mellett, meg lehessen nézni a tervezett felépítést, akár folyamatosan forgatva azt a térben.
Ennek a témának az lenne a célja, hogy itt lehessen megvitatni a virtuális modellek létrehozási módjait, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket és tapasztalatokat. Továbbá szintén itt lehetne bemutatni egy-egy jól sikerült modellezés eredményét, aminek kapcsán a nézők véleményeket és kérdéseket fűzhetnének hozzá.
Mellékeltem néhány gondolatébresztő képet.( Ezek az én ’gyalog-módszer”-emmel készült képek, amik vélhetően számos kritikával illethetőek, de mégis csak valamennyire képesek szemléltetni a dolgokat.)
1 - Ilyet még talán lehet generálni automatikusan.
2 - A kötőelemek már általában problémát okoznak, ritkán látok csavarokat az automatikus megjelenítéseken.
3 - A szerelt konstrukciót még nem láttam felkínálni egyetlen programnál sem.
4, 5 - Magyarázó ábrák a szerelés javasolt módjáról.
(#) kadarist hozzászólása Okt 1, 2020 / 1
 
A panelok helyett inkább panelek lenne a jó szó.
(#) mhatalyak válasza kadarist hozzászólására (») Okt 1, 2020 /
 
Mondjuk elég OFF, de nekem valahogy a “panelok” kifejezés jobban szájra áll. Bár a témaindító, meg én is egy településen lakunk, lehet nálunk hívják így.
(#) Sorkapocs válasza kadarist hozzászólására (») Okt 1, 2020 /
 
Mindkét toldalékolási forma helyes. Itt meg is lehet róla bizonyosodni.
A hozzászólás módosítva: Okt 1, 2020
(#) Alkotó válasza kadarist hozzászólására (») Okt 1, 2020 /
 
Köszönöm az észrevételt. Sem én, sem a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrzője nem érezte hibásnak, de valóban kicsit intelligensebben hangzik. Én nem tudom javítani, ehhez segítségre lesz szükség.
(#) Elektro.on válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 1, 2020 /
 
Jók ezek a képek, és valóban igény van rá. Sok esetben ha CAD modellt csinálsz a dobozoláshoz.

A "Magyarázó ábrát" robbantott ábrának, vagy Exploded view -nek hívják.
(#) Alkotó válasza Elektro.on hozzászólására (») Okt 1, 2020 /
 
A robbantott ábrát én eltérően értelmezem. Ha párhuzamot keresnék a nyomtatott áramkörrel, akkor a pozíciófelirathoz hasonlítanám, hiszen megmutatja mit hová kell tenni.
Az ilyen ábrák rajzolása, még a számítástechnikai lehetőségek előtt egy külön művészeti ág volt a grafika világában, amit kevesen tudtak jól művelni.
(#) bbb válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 2, 2020 /
 
Amit szeretnél, az nem ördögtől való dolog, viszont azt kell látni, hogy komplett rendszert nehezen fogsz találni. Az autodesk fusion360 és eagle integráció próbál ebbe az irányba nyitni, de amit a licencelésről mostanában olvastam, az alapján továbbra se fogok vele foglalkozni. Régebbi (7-es) eagle esetében az eagleup plugin tud olyan átmeneti fájlokat generálni, amit betöltve a Trimble SketchUp (régebbi verziójú) programban egy ruby szkript (plugin) segítségével legenerálja a 3D modellt, persze csak akkor, ha minden alkatrészed modellje el van készítve és megfelelően elnevezve, amelyik nincs, azt kihagyja. Ekkor már van egy olyan modelled, amit fel tudsz használni az igényeid szerint, de ez egy általános 3D szerkesztő program, ami mellesleg jó erre is. A kötőelemek és hasonló dolgok (doboz) csak akkor kerülnek rá így "automatikusan", ha eleve beletervezed a nyák készítésekor.

A nyílt forráskódú világban ott a kicad, amelyiknek van saját 3D megjelenítője, elvileg azt össze lehet kötni a freecad programmal, ami ugye szintén nem erre van kitalálva...

Teljesen automatikus rendszert én még nem láttam. Amit csatoltam, néhány kattintás után lett ilyen, de itt is hiányzik pár alkatrész, amit nem készítettem el, s már nagy valószínűség szerint nem is fogom megtenni, mert a sketchup is átment webes szolgáltatásba, nincs jövője ennek a módszernek. (Meg ugye az eagle is autodesk termék lett, így arról is inkább áttérek másra.)
Mellékesen megjegyzem, hogy azok az alkatrészek, amiket én készítettem el, fent vannak a "sketchup warehouse"-ban, ingyen letölthetőek. S ehhez a módszerhez az alkatrész lemodellezéséről is csináltam videót, ami meg a youtube oldalán van fent.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2020

Untitled.png
    
(#) Alkotó válasza bbb hozzászólására (») Okt 2, 2020 /
 
Nekem egy ehhez csak kicsit is hasonló létrehozásához sokkal-sokkal több kattintás kell mint "néhány".
Én kimondottan örülök annak, hogy az Eagle-t az AutoDesk vette a gondozásába.
Szóba akartam hozni magamtól is, de most a mellékleted okot is adott rá.
Mennyire kell törekedni az alkatrész "pontos" modellezésére? A méreteknek nyilvánvalóan teljesen pontosnak kell lennie, de az alkatrész testének leképezési szintje már lehet véleményes.
Konkrét példa -a rajzodról jutott eszembe- a kötőelemeken lévő menet. Ezt teljes pontossággal képes lennék ábrázolni, de érdemes-e. Jelentős mértékben növeli az objektum méretét, és szintén jelentősen lassítja a későbbi megjelenéseket.
(#) bbb válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 2, 2020 /
 
Én csak a licenckonstrukció miatt nem örülök neki (meg a felhősítésük, meg az árukapcsolásuk miatt - érdemes beleolvasni a fórumukba, micsoda köpködés megy rájuk a legutóbbi húzásuk miatt is). A gond, hogy az alternatívák közül egyelőre a KiCAD viszi a prímet, de annak a felülete nem jött be, s a saját komponens készítése se olyan triviális elsőre - tanulást igényel még részemről. A másik befutó a LibrePCB, de ez még nagyon korai stádiumban van. A KiCAD-ben van 3D megjelenítő, s össze is lehet hangolni FreeCAD-del, de ez utóbbi is kicsit pilótavizsgás program

A kérdéseidre válaszolva:
Nem "kell", lehet. A dimenzióknak érdemes pontosnak lenniük, így pl. láthatod majd a jól lemodellezett dobozodban hogyan fog elférni, esetleg mit kell változtatni. Hogy feliratozod-e, meg kicsicsázod-e, csak egyéni preferencia kérdése, meg persze minden elkészült dolog a felhasználási céltól is függ! Ha egy összerakási útmutatóhoz elég néhány vonalból álló ábra, akkor felesleges a legapróbb csavarig ábrázolni.
A kötőelemeken lévő meneteket se kell ábrázolni, de a lehetőség megvan rá Viszont mondjuk egy alkatrészjegyzék készítésénél nem baj, ha ábrázolva van mérethelyesen, nem csak odaírva a szabvány jelölés, hogy M3*2,5 - főleg, ha több féle csavar is szükséges hasonló méretekben (esetleg keskenyebb fejjel, vagy éppen valamilyen megfontolás miatt a PZ2 helyett T5 fejű csavar van az adott helyen).

Szerk.:
A "néhány" esetemben és a legtöbb esetben csak azért lehetséges, mert előtte a primitíveket (alap alkatrészek) lemodellezte valaki (én). Utána ezeket természetesen újra fel lehet használni, s ezért van, hogy egy ilyen cucc legenerálása már tényleg csak pár kattintás.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2020
(#) Alkotó válasza bbb hozzászólására (») Okt 2, 2020 /
 
Hallottam már az említett programokról, de én nem használom őket.
Nem tudom indokolt lehet-e minden feladathoz egy másik programot használni.
Az én összes elvárásomat ami a paneltervezést érinti messzemenőkig kielégíti az Eagle. A Fusion360-at viszont nem ismerem. De ez utóbbi kijelentésben magam sem vagyok biztos, mert ugyan a programot nem használom, de az AutoCAD-et igen, és van bennem egy kis gyanakvás, hogy a kettő nagyon hasonlatos parancshalmazt használ.
Valójában én abban látom a varázslatot, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel és tudással valósítsuk meg a térbeli ábrázolást.
Ha egyetlen gombnyomással is elérhető lesz ugyanez, akkor az eredmény már kevésbé lesz értékes számomra.
A menetábrázolásnak nem a technikája a kérdés, hanem a térbeli állományra gyakorolt negatív hatása. Illetve ha a tökéletesre gyúrunk, akkor felmerül az anya és a menet pontos illeszkedése. Arra gondolok, ha az anyát elmozdítom mondjuk a csavaron 2 mm-t, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az anya és a csavar menete éppen passzolni fog, sőt ennek valószínűsége egészen kicsi. Ha elvárjuk az illeszkedést, és ugye az adott pozícióból sem akarunk elmozdulni, akkor forgatni kell az anyát a menet passzolásához. Ez is megoldható, de azért elég tökölős feladat. Éppen ezért nálam a menetábrázolás határon mozgó kérdés. Nem látom indokoltnak a láttatás okán, de néha mégis megkívánja a szemem.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2020
(#) bbb válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 3, 2020 /
 
Idézet:
„The free download is a Personal Learning License that may be used by individuals for personal, non-commercial use. Free Autodesk software licenses and/or cloud-based services are subject to acceptance of and compliance with the terms and conditions of the license agreement or terms of service, as applicable, that accompany such software or cloud-based services. Usage is subject to such terms and conditions for as long as you use the software or until such terms and conditions change.”

Én azért pártolok el tőlük, mert
1) ha nem elég a panelméret, akkor fizetős verzió kell
2) ha pénzt szeretnék vele keresni, akkor fizetős verzió kell
3) ha fizetős verzió kell, akkor azt csak a Fusion360-nal együtt kapom meg
4) az Autodesk licencek már havi bérletek, nincs örökös licenc (1 évre akciósan 297$ = ~100000Ft, ha behozná az árát, meg valóban nem csak a magam szórakoztatására foglalkoznék vele, akkor esetleg a munka idejére kifizetném - de mert nem ebből élek, így ez a veszély nem fenyeget)
Az AutoCAD árai inkább el vannak szállva - 1690$ egy évre, az fél millió forintnál több, amit szintén ki kell termelni. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy évente ennyit beáldozzon csak szoftverre.
Szóval én inkább elengedem ezt a termékcsoportot, nem a hobbistáknak van kitalálva, bármennyire is szeretik ezt hangoztatni (itt tenném hozzá, hogy ha már az ezzel készült paneledből egyet is tovább értékesítesz akár csak gyártási költségen, akkor már nem használhatod jogszerűen az ingyenes licencű programot).

Na de ennyit az offról Jó is, hogy említed az anyát, hiszen azt aztán tényleg el lehet szúrni, ha nem figyelsz oda. Elég csak kicsit túl közel helyezni a doboz falához, s máris nem tudod betekerni (vagy nem az anyát húzod meg, hanem a csavart). Viszont ahogy mondod, nem mindig indokolt! Elég sok terméklapot (szerelési útmutatót) nézegettem már, ahol vannak rajzok is, van, ahol rajta a menet, van ahol nincs. Laptopok szétszerelési kiskönyveiben többnyire ott volt, viszont ott meg pont az elektronikai alkatrészek vannak elnagyolva.
Szóval továbbra is azt mondom, hogy ez attól függ éppen mi a cél, s az egyéni szájíz, nem lehet egy kalap alá venni minden esetet.

A "varázslat" meg tényleg ebben rejlik. Összekapcsolni a modellező/tervező programokat. Az Autodesk ezt kínálja a programcsomagjában nem kevés pénzért (egy fél évre rá, hogy megvette az Eagle-t, már ment erről a roadshow). A többinél meg ki kell találni melyikkel és hogyan működik a kooperáció. Én most a LibrePCB felé hajlok kicsit, meg fogok mártózni benne, s a 3D felé is megpróbálom lökdösni majd, de ez még egyelőre nem tudja. Cserébe nyílt forráskódú és "üzleti" célra is használható. A KiCAD szintén használható üzleti célra, s mivel régebb óta van a piacon, így a 3D is megjelent már benne. Nehéz ügy ez a szoftvervilág, vagy kemény pénzeket szurkolsz le, és/vagy az idődet áldozod rá, hogy hasonló eredményt tudj elérni.
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem