Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » JLH erősítő
 
Témaindító: Dióda, idő: Máj 1, 2006
Lapozás: OK   194 / 194
(#) Karesz 50 hozzászólása Okt 7, 2020 /
 
Ne tessék megmosolyogni, ez a legeslegelső "deszkamodell" és mindössze annyit bizonyít, hogy az elmélet eddig még működik a gyakorlatban. A terhelés 22R és pufferkondi egyáltalán nem kell hozzá. Az egyenirányító diódák a teljes félperiódus alatt vezetnek és a "brumm" feszültség itt nem fűrész, hanem a sokkal barátságosabb szinusz.
Ez a "fojtó" a sarokban hánykolódik évek óta, szerencse, hogy nem dobtam ki.
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2020
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
A szimulátor ezt mutatja. Ha "előfeszítem" a fojtót egy ellenállással akkor működik áramgenerátorral is. Érdekes, hogy az áramgenerátor áramától független a brumm, csak a tápfesz csökken. Annál kisebb a brumm, minél kisebb az ellenállás és minél nagyobb a fojtó induktivitása. Az a gond, hogy jelentős tápfeszültség veszteség és pluszban még feleslegesen el kell fűteni egy csomó teljesítményt az ellenálláson. Viszont érdekes játék ez most nekem.

fojtó 3.JPG
    
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
Még tedd be a végfok kapcsolási rajzát is. Kiváncsivá tettél.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
Nincs mosoly, komoly ez rendesen. Tehát teljesen kondenzátortalan. Csöves berkekben régen is volt ilyen, főleg adó végfokokban. Persze néhány nF hidegítéssel.

Hát érdekes lenne egy ilyet mutogatni a jónépnek. Amúgy érdekes ötlet.

Audiofil népnél nem gond a sok elfűtendő energia. Híd üzemű "A" osztálynál meg állandó az áram.
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2020
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
A végfoknak még nincs kapcsolási rajza, csak a KZs-féle elmélete.... az a trafós bemenetű differenciális különbségképző amit tegnap Highand-nak kitettem. Lényegében a teljes hidas JLH kapcsolás egyelőre.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
Erre mondják, hogy a vaktyúk is talál szemet. Áramgenerátort akartam csinálni, de az izgalom hevében véletlenül egy primitív feszültség stabilizátort csináltam, de a végeredmény roppant módon meglepett. Aztán le is szimuláltam, aztán kiderült, hogy ez lesz majd a megoldás (első közelítésben). Száz wattnyi ellenállás nagyon rosszul mutatna, egy FET viszont simán elfér a közös hűtőbordán a sok végtranzisztor között. Csak annyi dolga van, hogy elszívjon némi áramot a tápegységből és így csökkenti a brummot (ha nem tévedek, de a szimulátor is ilyesmit mutat).

A source ellenállás 0.1R, tehát a tápáram 0.5A a brumm feszültség pedig 44 mVpp.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
Tehát egy sönt (shunt) stabilizátor jellegű valami dolgozna az áramszegény periódusokban. Jó. Így lehet egy kis melegedés árán csökkenteni a fojtó induktivitását, ami előny.
(#) Peter65 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 7, 2020 /
 
Nekem nem annyira tetszik. Ha megméred a 10R ellenálláson, kb. 10V eshet. Ez kb. olyan mint egy zéneres stabilizátor, csak a zéner nálad egy fetből van kialakítva.
Az erősáramú elektronikában azért szeretjük a simító fojtót, mert jó hatásfokú. Az A osztályú erősítőhöz is jó lehet, mert mint írtad a terhelő áram nem nagyon változik. Ha a brummját akarod csökkenteni, akkor a jó hatásfokú megoldás egy nagyobb fojtó, vagy egy kondenzátor telep lenne a terheléssel párhuzamosan. Az utóbbi megoldással lassan visszajutunk a szokásos megoldáshoz, a pufferkondenzátorhoz, csak a fojtótekercs miatt a töltő áram nem ingadozik akkorát.
(#) Karesz 50 válasza Peter65 hozzászólására (») Okt 8, 2020 /
 
Tartok tőle, hogy igazad van, mint mindig. Hirtelen ötletek voltak ezek amiket hirtelen kipróbáltam. Még törpölök a dolgon. Ha rezisztív terhelése lenne a fojtónak teljesen jól működne...
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 8, 2020 /
 
Egy híd JLH, vagy egy trafós push-pull "A" osztály közel rezisztív terhelést jelent a tápegység felé. Ha ár/érték arányt nézzük, akkor nyilván hagyományos pufferes táp a nyerő, de egy pénzt nem sajnáló hájendes számára egy ilyen tápegység maga a mennyei manna. És egy erről táplált erősítő talán nem is szól rosszul.
(#) highand válasza efgyuri hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Ha csinálok két fekete dobozt, az egyikben ilyen, a másikban olyan és egyformák a paraméterek, hogyan fogod kimérni melyik-melyik? Válaszold meg magadnak a kérdést és sokkal jobban meg fogod érteni, mintha én dadogok itt.
(#) highand válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Most, hogy jobban tudom már használni a TINA-t, egész hasonló eredményeket kapok mint a CM-ben. Nekem a TINA kényelmesebb, gyorsabb, bár lehet ez csak megszokás.

Amúgy van ám egy nagyon triviális megoldása annak, hogy az A osztály egyenárammal terhelje a tápot.
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2020
(#) Karesz 50 válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Nekem meg a CM kényelmesebb, gyorsabb, kezesebb... ez egészen biztosan csak megszokás mindenkinél.

Gondolom hídba kell kapcsolni és akkor majdnem egyenárammal terheli a tápot, de a belső nemlinearitások miatt akkor sem pontosan.
(#) tothbela válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
A felső tranzisztor ha nem vezérelt mint a JLH-nál, hanem áramgenerátor, akkor állandó terhelést lát a tápegység. Viszont a hatásfok romlik. Egy ilyen áramgenerátoros megoldás szinusz jellel elméleti maximuma 25%, amíg egy pp "A" osztály 50.
(#) highand válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Megy az híd nélkül is. Jó pár éve tettem fel ide.
(#) highand válasza tothbela hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Igaz, de a hatásfokot én nem vettem figyelembe.
(#) highand válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Legutoljára az előzményben volt szó az egyenáramú tápterhelésről.
(#) tothbela válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Kicsit morbid, de ha a fojtó lenne maga az áramgenerátor, akkor a felső oldal disszipációja eltűnne, így az elméleti hatásfok ismét 50%.
Most még az nem tiszta, hogy Karesz csak a tápot puffertalanította, vagy kondenzátor mentessé gondolta az egészet, mert utóbbi esetben kicsatoló kondenzátort sem kellene használni, így marad a híd.
(#) highand válasza tothbela hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Nekem nincsen bajom a kondenzátorokkal. A kimenőkondi, sőt a pufferkondik is belevonhatóak a visszacsatolásba. Karesz tavaly saját maga hívott elő a feledésből egy olyan kapcsolást, amiben a pufferek benne voltak a visszacsatolásban, csak nem figyelt fel erre a következményre.

Én meg meghallgattam és nem voltam képes különbséget hallani a különböző tápkondik között az ilyen kapcsolásban.
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2020
(#) tothbela válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2020 /
 
Természetesen nem a kondenzátorok elvetésére megy ki a dolog. Ez az egész amolyan elméleti játék, főleg nekem, mert itt a munkahelyen úgy sem tudom fizikailag megvalósítani. De később akár jól is jöhet az ebből nyert tapasztalat.
Bár DC csatolós párti vagyok, drága hangszóró védelmére a kimenő transzformátor, vagy a soros kondenzátor a legegyszerűbb. Ez nem kérdés.
Következő: »»   194 / 194
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem