Az Impulzus generátor

•   Gyakorlatilag az eredeti elképzeléshez képest nem sok változtatás történt. Az impulzusokat az U2 NE555 astabil üzemmódban generálja, a Q kimenetén az impulzusok szélessége állandó, kb. 20 ms hosszúságú.
•   Az impulzusok sűrűsége viszont változtatható, a P1 potméter segítségével. Így az impulzusok közötti szünetidő 170 ms és 500 ms között állítható be. Természetesen sűrűbb töltőimpulzus nagyobb átlagos töltőáramot jelent.
•   Az U2 áramkör időzítő kondenzátora a C8. Az impulzus-időt az R5, míg az impulzusok közötti szünetidőt az R6+P1 ellenállása határozza meg. A töltőimpulzusok meglétét az LD1 zöld LED felvillanása jelzi.
•   Az astabil fokozat impulzus 20 ms ideje alatt bekapcsolja a Q1 FET-et, így a C1 pufferkondenzátorból nagyáramú töltőimpulzusok jutnak el az akkumulátorba. Az impulzus csúcsáramát az aksi belsőellenállása és az ezt (opcionális kiegészítő R12 ellenállás) korlátozza.
•   Az U2 áramkör RST (Reset) bemenete most felhasználásra került, ennek segítségével indítjuk el, illetve állítjuk meg az impulzusképzést, vagyis a regeneráló töltést kapcsoljuk ki-be.

A feszültség figyelő

•   Az U1a áramkör két feladatot lát el. Részben megoldja a töltés ki-be kapcsolását nyomógombok segítségével, részben a feszültség figyelést is ellátja.
•   Az áramkört RS tárolóként vezérelhető az S1 és S2 nyomógombokkal. Tápfeszültség megjelenésekor a C6 töltőárama alacsony szintre húzza az IC Reset bemenetét. Így olyan hatást vált ki, mintha az OFF gombot nyomtuk volna meg, ezért a töltés nem indul el, csak ha az ON gombot megnyomjuk. Leállítani a töltést az OFF gomb megnyomásával lehet. OFF állapotban az U1a Q kimenet feszültségszintje alacsony, így az OFF állapotot a Q kimenetre kötött LD3 dióda jelzi.
•   Ha a töltést leállítjuk (vagy elérjük a töltési végfeszültséget), akkor LD3 OFF állapotot jelez. Ha elindítjuk a töltést, akkor az impulzusok sűrűségét, a villogó LD1 zöld LED-en figyelhetjük meg..
•   A feszültség figyelést az U1a Th bemenete végzi. Mivel az IC-n belül három soros 5 kΩ szolgáltatja a belső referencia feszültséget (melynek felső értéke mérhető a Cv lábon), a Th bement akkor billenti vissza az RS tárolót, amikor a feszültség meghaladja a tápfeszültség 2/3-ad részét. Tekintve hogy jelenleg a tápfesz 12 V, ez a feszültség figyelés 8 V felett lesz aktív.
•   Az NE556 viszont a Th feszültséget a GND pontjához képest figyeli, az akkumulátor pedig a +32 V-ról "lóg le", így az aksi feszültségét át kell "konvertálni" a GND lábhoz képest.
•  Ezt a szintillesztési feladatot látja el a Q3. A tranzisztor és az azt körülvevő alkatrészek tulajdonképpen egy feszültségvezérelt áramgenerátort alkotnak. Az áramgenerátor áramát, az aksi feszültsége, és az R14+P2 értéke határozza meg. Az áramgenerátorból kifolyó áram az R15 ellenálláson feszültséggé alakul. Mivel R15 egyik lába a GND-n van, a figyelt feszültség is a GND ponthoz képest jelenik meg U1a Th bemenetén. Mivel a generátor áramát Q3 kollektorfeszültsége nem befolyásolja, R15-ön az aksi feszültségével arányos feszültség jelenik meg. D4 dióda és R13 megvédi a tranzisztort, fordított aksi felcsatlakoztatás esetén.
•   Az impulzus ideje alatt, amikor a Q1 nagy árammal pumpál, az aksi feszültsége is felugrik, ez a feszültség figyelésnél plusz hibát okozna, így az impulzus ideje alatt a Q4 tranzisztor rövidrezárja az R15 ellenállást. Így a figyelt feszültség az impulzus ideje alatt nullára csökken, majd a C10 feltöltődési idejének köszönhetően, kis késéssel áll vissza az aksival arányos értékre. Így gyakorlatilag egy kapuzott, szinkronizált feszültségfigyelést végzünk, avagy a töltőimpulzus alatt nem figyeljük a feszültséget.
•   Tekintve, hogy az akkumulátor belső ellenállásának helyettesítőképe, meglehetősen komplex és nagy időállandójú tagokat is tartalmaz, a figyelt feszültség nem a megszokott 14,2 V szintű, hanem ennél lényegesen magasabb lesz. Hiszen az impulzus töltés alatt a aksi feszültség meglehetősen magas értékű, és csak "félórákkal később" normalizálódik a névleges töltöttségi szintre.
•   Így ennek gyakorlati értékét tulajdonképpen a töltés alatti savsűrűség és feszültség értékének mérésével-figyelésével kellene beállítanunk. De vegyük figyelembe, hogy a regeneráló töltés elsősorban a regenerálásról szól és csak másodlagosan az aksi teljes feltöltéséről.

Lapozunk;