Pontosan ezért írtam én is először a fűtőszálas hőcserélőt a napkollektorhoz.
De a vezérlés se lenne bonyolult.

-A bojler áramkörét nem kell bántani, az be kell állítani a kívánt hőfokra.
-Egy hőkapcsoló a napkollektor bejövő ágán méri a vizet, ha megfelelően meleg, akkor egy relén keresztül bekapcsolja a keringetést, és ezzel egyidejűleg egy bontó érintkezőn keresztül megszakítja a bojler betápot, így csak ingyen fűtés megy.

-Ha a napkollektor már nem biztosít elég meleg vizet, akkor leállítja a szivattyút, így a bojler visszakapja a tápfeszültséget, és mehet a fizetős fűtés.

-Ez utóbbi esetben a kevesebb napkollektorból érkező meleg víz csak a "hátsó" puffertartályt melegíti,
de az első bojler természetesen felfűt addig, amíg beállítottuk.

Azt hiszem nem hagytam ki semmit.

Így van, pont ez a lényeg, reggelre van meleg víz. A délelőtti napsütés meg addig melegíti a hátsó puffert, míg el nem éri a kívánt hőmérsékletet. Ha elég meleg jön a kollektorból, akkor meg a vissza keringető szivattyú összekeveri a hátsó és első pufferben lévő vizet is.

Ui.: Ha nem akarjuk, hogy a keverő szivattyú állandóan járjon, létre hozható olyan feltétel, hogy ha a két tartályban lévő víz hőmérséklete közel azonos, vagy X° eltérés van, kikapcsoljuk a keverő szivattyút. Minél nagyobb a hőfok különbség, akkor meg bekapcsoljuk. Csak ezt érdemes időzíteni, hogy este ne zavarjon be. Innentől kezd bonyolódni ha jobban belegondolunk.

Klassz!

Ha "rendes" napkollektoros bojlered van, akkor ott a villanyos fűtés a bojler közepén van, vagyis csak a felső részt "tudja" elektromosan fűteni. A csőkígyó meg alul fűti a vizet. (van alsó+felső csőkígyós is, a felsőt be lehetne kötni a cirkóba, így az is tudná felül fűteni nekem ilyenem van).
Ha sok nap van akkor jó meleg lesz alul-felül a viz, a fűtés be sem kapcsol, ha kipancsolják (a felétől magasabban) akkor rá tud fűteni elektromosan. Nekem "összevissza" van a vizem csövezve,
eleinte csapokkal állítgattam hogy a melegvíz az elemeleti napos bojlerból jöjjön, vagy a lenti villamos bojlerből, de ez macerkás, meg sokára jelent meg a melegvíz a földszinten, végül úgy maradtak a csapok hogy sorba van kötve a 2 bojler, a villamos bojler előtt van a napkollektoros(ebben a vill.fűtés kikapcsolva). Igy a villamos bojler az "előfűtött" vizet kapja, azt melegítheti tovább(40 fokra van állítva) pl télen ha hideg van

Pipi rta la azt a rendszert amit a gyakorlatban használnak, az az ilyent szokás kialakítani. Még annyit hozzá tennék, hogy úgy szokás méretezni a tárolót, hogy két napra elég melegvíz elférjen benne, így elkerülhető, hogy este elfogy a melegvíz. Természetesen, ha napokig nem süt a nap akkor gondoskodni kell valamilyen plussz fútési megoldásról, ez lehet egy elektromos fűtőszál. A mellékletben a netről vett képen egy "extrább" verzió!

Köszönöm mindegyikőtöknek!

Szia!
Ebben a témában van hosszútávú tapasztalatom:
2003-ban szereltem fel a napkollektoromat, ami azóta is üzemben van...
Én is próbálkoztam egy tartályban megoldani a melegvíztárolást, de sosem lett igazán jó. Kevés nap mellett nem volt elég melegvíz, sok napfény melett meg a kollektor nem volt rendesen kihasználva.
Néhány év után felszereltem egy Bosch Tronic bojlert a meglévő Hajdú mellé. A bosch-t fűti a kollektor, ennek a melegvíz "kimenete" össze van kötve a Hajdú bemenetével, tehát a két bojler sorba van kötve a víz szempontjából. A HMV-t mindig a hajdúból veszem ki, aminek a hőfoka a kívánt hőmérsékletre van beállítva. A felhasznált villany attól függ, hogy mennyire fűtötte elő a vizet a nap a Boschban.....
Ez a rendszer fagyállóval feltöltve idestova 18-19 éve üzemel, eddig hibátlanul....

Köszönöm. A Boschban is működik elektromos fűtés, vagy az csak egy tároló? Van benne csőkígyó, és ez -meg a kollektor- van töltve fagyállóval?

Ezeréves (mikor nálam szereltük), de találhatsz benne értelmes infót

Nagyon jó anyag, köszönöm!

Fagyállóból milyen fagyállót, és milyen koncentrációban töltötted be?
Én egy másik (nem napkollektor, de meleg víz és kültéri része is van) rendszerbe most töltöttem fagyállót, -15 °C-ra kevert zöld színű etilénglokolos réz autóhűtőbe való fagyálló. Zárt tágulási tartályos rendszer egyébként.

Milyen szivattyúval nyomod bele a rendszerbe a glikolos vizet? Gondolom ott is 1-2 bar közötti az üzemi nyomás nem?

Vettem egy 12 V-os kínai szivattyút erre a célra. A fagyállót kannából benyomtam a rendszerbe, ráadásul ha a szivattyút kikapcsolom, nem folyik vissza a víz, tartja a nyomást, van idő elzárni a csapot.
3 bar-ra töltöttem egyébként. Alis, és ha jól emlékszem, valami "pici nagynyomású mosóhoz" szánta a gyártó.

A zárt fűtőrendszerekben van egy membrános tágulótartály. Egyik oldalon víz (fagyálló), másik oldalon levegő. Mikor feltöltik a rendszert, nincs nyomás. Mikor lezárták a rendszert, akár egyszerű biciklipumpával adott nyomásra felpumpálják a levegős oldalt. Hogy hogyan kell kicentizni, hogy megfelelő mennyiség maradjon a levegőnek is, nem tudom. Biztos van hozzá egy leírás. De a vizes oldalon van egy biztonsági szelep, ami nem engedi melegedéskor túlságosan megnőni a nyomást. Fagyállónál meg kell oldani, hogy a folyadék valamiben összegyűljön. Kisebb rendszerben legfeljebb 1-2 deciről van szó.

Ez biztosan nem így van, rosszul tudod és nem is szabad úgy végezni ahogy írod. Értsd: szigorúan tilos.

A tágulási tartálynak nem a nyomás létrehozása hanem tartása és mint a neve is mutatja tágulási tartály szerepe van. Fagyállós rendszer esetén nem is nagyon célszerű (szinte szigorúan tilos) kiengedni a tágulási tartályból a levegőt, mert nem levegőt kell alkalmazni hanem nitrogént. Alapból olyan tartályt kell használni ami nitrogén előfeszítési töltetű, mert a gumimembránon keresztül oxigén diffúzió jön létre, ami pedig fokozatosan oxidálja a glikolt.

A nyomást feltöltő szivattyúval állítják be, szigorúan tilos tágulási tartállyal, ugyanis nem látsz bele, nem tudod a membrán feszítettségi állapotát. A tágulási tartály nyomását feltöltés előtt kell beállítani (akár a tartály ideiglenes rövid idejű elzárásával), nitrogén vagy annak hiányában levegővel.

Minden tágulási tartályra nagybetűvel rá is van írva, hogy rendszer nélküli állapotban kell beállítani a nyomását. Ne ossz meg téves infókat.

Szivattyúzással állítod be a rendszer nyomást, a tágulásit pedig névleges saját jelölt nyomására kell állítani annak érdekében, hogy a membrán ne sérüljön, még véletlenül se legyen túlnyomva semelyik irányba, mert akkor magasabb a diffúzió esélye, ha a túlfeszült repedéseken áthatolhat a gáz.
Sok esetben a tágulási tartály levegő nyomása merőben eltérő a folyadék nyomásától (domború és homorú alaki különbség és a gumimembrán saját nyomását is kompenzálják. Kicsi műszaki ismerettel látható, hogy ha a gumimembrán [lufi] nyomja a folyadékot össze, akkor a folyadék 1 bar, de a mögötte lévő levegő például 0 bar tud lenni).

Tágulási tartályt még véletlen se fújj levegővel rendszernyomás állításhoz, szigorúan tilos. Kizárólag az elszökött vagy átdiffundált gáz pótlását szabad a szelepen keresztül pumpával/kompresszorral végezni.
Fizika alapismeret.

Ez már OFF ebben a témában, de tennék egy kiegészítést a hozzászólásodhoz, ami egyébként valóban igaz.

@erbe / klausz18: A rendszernyomásnak és tágulási tartálynak egészen más szerepe is van, más miatt is fontos, és érthető is lesz miért nem szabad nyomásbeállításhoz használni, miért nem szabad alkalmaznod.

A tágulási tartálynak nem csak tágulási feladata van, mint ahogy neve mutatja, hanem azon felül három fontos paramétert "szabályoz".

1) Egyik fontos feladata, hogy a tágulásnak helyet adjon, ahhoz viszont nem lenne szükség feltétlen ellenfeszítési nyomásra, hiszen nyúlik magától is a gumi membrán, elégséges ellenfeszítést ad a gumi rugalmassági állandója és a légköri nyomás ellenfeszítése. Tehát elégséges lenne 0 ellenfeszítési nyomás.

2) Másik fontos, ami miatt nyomás alatt kell lennie a folyadéknak, hogy a levegő kifelé akarjon a rendszerből menni, a folyadék összenyomhatatlansága és közegek saját nyomsákülönbsége kifelé kényszeríti a rendszerből a levegő buborékokat. Ez fontos ahhoz, hogy véletlen se szívjon be a légtelenítőkön levegőt a rendszer.

3) És egyben a majdnem legfontosabb, a folyadékot azért kell pozitív nyomás alá helyezni, mert a keringető szivattyúk szívó oldalán alacsonyabb a nyomás. A kavitáció elkerülése érdekében minden szivattyúnak van egy minimum hozzáfolyási nyomása (persze eltérő sebességen ez is eltérő érték), ami ahhoz szükséges, hogy ne kavitáljon. A rendszer nyomás alá helyezése és a tágulási tartály együttese gondoskodik arról, hogy térfogat változás esetén se tudjon a rendszernyomás a minimum szükséges hozzáfolyási nyomás alá csökkenni.
Ha hozzáfolyási nyomás alá csökkenne a folyadék (itt mindegy hogy glikol vagy víz), akkor a szivattyú szívó oldalának környezetében rendszernyomás alá csökkenő folyadékból "kivákuumozza" az összes benntmaradt apró levegő buborékot a szivattyú, aminél fogva nem csak zajos lesz a szivattyú, de komolyabb nyomáskülönbség esetén a kavitációtól felrobbanó (hirtelen kitáguló levegő) felrobbantja a szivattyú lapátot is, rázza a csapágyat, töri a szimmeringet.
Ezért nem szabad például légtelenítőt sem tenni szívó oldalra, mert beszívja az automata légtelenítőn a levegőt a szivattyú, mert alacsonyabb a nyomás.

Csak kíváncsiságból kérdezem meg, a szóban forgó tágulási tartályok akkor gyárilag nitrogén töltettel rendelkeznek?

Így van igen, szinte kivétel nélkül, 99.9%-ban gyárilag tiszta nitrogénnel töltik.
Azért is, mert sokszor kezeletlen vagy hanyagul festett/ködölt a tartály belső felülete, csak kívülről szép, belül ha levegővel töltenék akkor rozsdásodna és a gumi membrán is jobban öregszik levegőre/oxigénre mint a tiszta nitrogénre.
Utántöltéskor azért sincs baj ha levegővel fújod, mert a levegő is 78% nitrogén, szóval épphogy csak beszennyezed a tiszta benne lévő gázt, mert nem a teljes töltet sima levegő.
Egy 100%-os nitrogén töltetre ha rátöltesz 10%-os levegőt, akkor kb. még mindig 98% nitrogéned lesz és csak kb. 2% oxigéned. Összehasonlításként ha levegő lenne csak az kb. 20% oxigén tartalmú.
Az már csak szőrszálhasogatás, hogy a nitrogén kicsivel nagyobb molekula, tehát még nehezebben diffundál át a gumin.
De arra nagyon kell figyelni, hogy száraz levegővel töltsd, mert a levegő nedvességtartalmát is belefújod, amitől állat módon rozsdásodni fog belül.

Szia!
ilyen ;

Mivel részben feltételesen írtam, észre lehet venni, hogy nem tudok mindent.
Csupán annyit, hogy ha bármit javítani, cserélni kell a rendszerben, előfordul, hogy utána kell állítani a nyomást. Volt benne részem, mert velem cseréltették a keringető szivattyút kettős, vegyes tüzelésű kazán + gázkazán rendszerben.