Bármilyen visszacsatolás nélküli elektronikával szerelt motor fordulatszámeséssel reagál a terhelésre.

Két, 100W-os Proxxon gép közül szeretnék választani. A 230V-os FBS 240/E modellben a gyártó oldala szerint DC motor van. Mit érthetnek a teljes hullámú elektronikus sebesség-szabályozás alatt és hogyan lehet megvalósítva? Az eredeti szöveg: "The full wave electronic speed control results in virtually constant torque, even at lower speeds...".
Különbözhet a DC motor és a fordulatszám-szabályozás elve a 12V-os FBS 12/EF modellnél? Ennél változtatható sebesség-szabályozást ír visszacsatolási hatással: "Variable speed control with feedback effect (high engine power in the lower revolutions area)".
Valódi visszacsatolása lehet, tehát utána állítja a fordulatszámot, ha terhelés során csökken?

Már írtam, mezei triakos a szabályzása, az összes többi meg vevőámítás.
AZ MF70 maróban ugyanaz található, mint a többi 230V-ra készült kézi maróban, de nézd meg a képet, látni fogod amiről beszélek (irkálunk többedmagammal).

Ilyen fajta teszt clippet használt már itt valaki? És, ha igen, milyen tapasztalata van vele kapcsolatban?

Én ilyet nem használtam még, de az egymás melletti lábakra rácsípni bajosnak tűnik.

Ebben alighanem igazad van, viszont a tapasztalatom szerint méréskor a legritkább esetben van erre szükség, persze előfordulhat ilyen eshetőség is, akkor valószínűleg tényleg nem alkalmazható ez az eszöz sem.

Attól függ mit szeretnél vele mérni. Ha mondjuk adatlábakat akarsz nézni, viszonylag sokszor egymás mellett vannak. Persze lehet, hogy tesztpontokat találsz hozzájuk, s akkor könnyebb.
Még a rugós tüskéket érdemes lehet megnézned esetleg, azokat egy vékony műanyaglapon "átszúrod", s úgy teremted meg a kontaktust.

Na igen, ilyen esetben bajos a használata, viszont nálam eddig javításoknál jött volna jól, hogy ne a hagyományos mérőcsúcsokkal kelljen bűvészkedni ilyenkor.
Viszont én inkább arra lettem volna kíváncsi, hogy akinek van ilyen eszköze és használta is már, neki mi a tapasztalata vele, a kis csipeszes hegy mennyire erős és egyáltalán használható-e.
Rugós tüskén mit értesz?

Pogo pin: aliexpress

Köszi, ezt eddig nem ismertem!

Pont most építek tűágyat kisebb méretű tűkből

Én is vettem 100 darabot fillérekért, hogy egy egyszerű programozóadaptert készítsek belőle (SO-8 tokméretre, de persze még kisebb tokozású IC miatt, aminek a hasa alatt a lába, csak szerencsésen ki van vezetve, hogy a normál méretű is betehető legyen). A (már nem érvényes) bankkártyák műanyag lapja pont megfelelő hordozó ilyenre

Írtam még a dupont krimpelő fogóról, azóta már egy ideje használom az Iwiss SN-2549-et, és nem rossz fogó, főleg az árához viszonyítva. Jól krimpel, ritkán szorul be és elég pontos is. Viszont a nem szabályos, de gyakran előforduló dupla 1mm-es kábelt nem tudja már belekrimpelni a molex minifit érintkezőbe. Esetleg tud valami dupont krimpelőt, ami a nagyobb átmérőket lefedi? 1mm2-ig ez tökéletes, így valamit keresek, ami mondjuk 1-4mm2-ig működik (persze a minifit érintkező már a 2mm2-t sem támogatja hivatalosan).

Sziasztok!

Ez milyen eszköz, (eredetileg) mihez való? A középső csavar kilazításával az egyik oldal elforgatható illetve kivehető.

Éljenek a vegyészek is.
Keresztező kettős szorító dió.

Köszi! Majd megszorítom vele a vas-kloridot. Felbukkan néha ez-az a megörökölt cuccaim között, amiről nem is tudtam, hogy van nekem...

Néztem 4.8 mm és 6,3 mm-es saruhoz présszerszámot. Segítségeteket szeretném kérni, hogy megfelelő-e az említett saruk krimpelésére.

Nagy valószínűséggel jó lesz (figyelembe véve azt, ilyen sarukhoz általában milyen vezetékeket szokás használni) de ez a dolog kicsit másként működik. A "6.3 mm-es saru" c. rész az érintkező méretét adja meg. Ezen belül olyat kell választani, ami illeszkedik a használni kívánt vezetékhez, majd ahhoz kell szerszámot párosítani.

Ha megnézed a leírást, ott is vezetékméretek vannak megadva.

Köszönöm a segítséget

Az nagyon bölcs tanács, és alapvető igazság, hogy itt a 4,8 és a 6,3 semmit nem számít, mert te a kábel oldalt akarod préselni, ahol a keresztmetszet van tól-ig határon belül megadva.
De mellé tennék Bakman tanácsához egy másikat is. Számít a szerszám, számít a hozzá illeszkedő betét, és fontos az illeszkedő vezeték keresztmetszet is, de nagyon-nagyon fontos a saru milyensége. Akármilyen jól passzolnak a méretek, akkor sem lesz jó az eredmény, ha a saru nem elég "kemény". Amiket itt préseltem, azok nekem jónak tűntek. Viszont amiket utána vettem sarukat, hiába voltak látszólag hasonlóak, nem tudták az elvárt befogási erőt létrehozni. Kivétel nélkül ki tudtam rántani belőlük a vezetéket.
Jó eséllyel szintén a saru anyagának sajátosságai miatt, a késre való rátolás erőssége is kétségeket hagy maga után. Talán még elsőre elmegy, de ha akár csak egyszer is bontani kell, hirtelen drámai mértékben megváltozik a kontaktus minősége.

Hát igen,ezek az olcsó saruk kincstárj biliacélból készülnek!!!!!!

Sajnos a drágábbak is elég gyatra ötvözetből. Olyan békebeli tiszta réz sarut már évek óta nem találok sehol.

Az a biztos, ha be is forrasztod. Az a két lemezél nyomja a drótot, húzóerőhöz gyenge.

Én már évek óta mindig forrasztom is!

Ha már szóba került a préselés, ki tudja honnan lehet tudni otthoni barkácsolás keretein belül, hogy a szerszámon a pont megfelelő szorítóerő van beállítva? Addig rendben, hogyha laza, akkor ki tudom húzni a vezetéket és ez azonnal kideríthető. A túlpréselést hogyan lehet a préselés után azonnal tesztelni? (Amikor megvettem a préselőt, akkor azzal teszteltem, hogy egy kb. 7-8 kilós vasdarabot kötöttem a vezetékre és a sarut fogva emeltem fel.) Tegyük fel, hogy az eszköz és a sarú jó minőségű és a vezeték keresztmetszetét is ismerjük. A saját présszerszámomon a beállítótárcsát nem állítottam el a gyári helyzetéből. (Jelenleg azt sem tudom mekkora mozgásteret enged és melyik irányba szorít, illetve lazít.)

Nem vagyok szakértő ebben a kérdésben, sőt inkább a kétkedők közé tartozom. Azt gondolom, a vezeték befogásának stabilitása csak az egyik kényes pont, és ez a kevésbé problémás. A fogók jól préselnek, és az erő sem kritikus, hiszen szinte hidegfolyásig lehet préselni. Ha mégis lenne ebben bizonytalanság, akkor akár a forrasztás is szóba jöhet, de itt a felhasználást is meg kell nézni, mert fűtőszálaknál akár meg is olvadhat az ón.
Az igazi galibát abban látom, hogy a kés és a rátolt saru között nincs meg a minimálisan elvárt kontaktus. Nem elég jók a mostani saruk, meglazulnak és aztán e miatt kimelegszenek, és máris megvan a baj.

Én sem vagyok szakértő. Végeredményben úgy préseltem, hogy tökig nyomtam, nem csak addig, amíg a kioldó pöcök visszaugrott, mert úgy tűnt elég erősnek. Ezzel viszont lehet, hogy túlzásba estem, ami később megbosszulja magát. A saruknál a vezeték keresztmetszetek elég tág -tól -ig határok között vannak megadva pl. 2.5-6, ezért gondolom, hogy számíthat a préselés erőssége. Ezért is írtam, hogy vegyünk ideális állapotokat, hogy a saruk eltérő minőségével most ne kelljen foglalkozni. Az egy második kőr, hogy azzal mit lehet kezdeni. Az autómban egyébként úgy regeneráltam a sarukat, hogy az anya visszahajló részébe beraktam egy 2mm-es fúrószárat és egy kis lapos fogóval akörül rácsavartam, hogy (szinte) érintse a lapos részt. Ezután egy apát óvatosan bedugtam félig, hogy biztos legyen egy kis rés. Utána szépen szorultak a csatlakozók (6-8 érintkező is lehetett egyben). Mondjuk azok még békebeli saruk, van bennük anyag. Új sarukat a Ripca-nál vettem, úgy emlékszem SzervízMacska javasolta annak idején. Autóvillamossági szaküzlet és szerviz, talán ott nem engedhetik meg maguknak, hogy leégessék magukat silány minőséggel.

Én a Fervill-t javasoltam, mert ott árulnak Ripca márkájú csatlakozó elemeket. Maradt akkora készletem, hogy szerintem amíg élek, kitart. És valóban jó a minóség.

Tényleg. Akkor egy másik boltba mentem...