Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Általánosságban a hangtechnikáról, akusztikáról
Lapozás: OK   9 / 9
(#) Massawa válasza Action2K hozzászólására (») Jan 25, 2013 /
 
Manapság ezt csinálja minden rádió, hogy már az elsö hangokból/hangzásból tudd, hogy "jó" adón vagy, amikor tekered a rádiod hangolo gombját.

De, hogy ennek mi köze a HiFi-hez, azt eddig még senki sem tudta elmondani....
(#) Orbán József válasza Massawa hozzászólására (») Jan 25, 2013 /
 
Maradjunk a Bartókon... A többiek meg biztosra mennek, akármilyen cuccon hallgatod, húznak a magasak, döngetnek a mélyek, pláne, ha még otthon 5 órában vannak a hangszín gombok...
(#) Massawa válasza Orbán József hozzászólására (») Jan 25, 2013 /
 
A Bartokhoz hasonló "müvész" adók másik baja, hogy óvatosságból stb. rendszerint nagyon alul vannak modulálva, aminek az egyik fö következménye a rossz jel/zaj viszony.
Igy hiába lineáris a frekvenciamenet 15 kHz-ig, ha már a 12 kHz-es jeleket elnyeli a zaj.

(Sajnos nemcsak a Bartókon van ez igy).
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2013
(#) jdani hozzászólása Ápr 10, 2013 /
 
Helló. Van kifejezetten topic, ami hangkeverővel foglalkozik? Érdekelne házi előállítása.
(#) kamaro hozzászólása Ápr 13, 2013 /
 
Sziasztok! Milyen lehet ez a mélynyomó? Bővebben: Link Szobába lenne 4*4*3m. Az nem probléma ha túl hangos. Mennyit érhet használtan?
(#) RP53 hozzászólása Jún 15, 2015 /
 
Tisztelt Fórumozók!
Nem vagyok túl jártas a hangtechnikában, ezért az alábbiakhoz kérnék segítséget. Szeretnék összeállítani egy retro hi-fi tornyot. Ez nem egy hagyományos torony lenne, mert rádiós erősítőben egy Tandbert TR 2075-ben gondolkozom, hangsugárzóban pedig egy pár német Magnat márkájúban. Itt kezdődnek a problémáim. Szeretnék jó minőségű, de nem túl drága kellő érzékenységű hangsugárzót választani. Tudom, hogy a hangsugárzók érzékenységének a mértékegysége dB-ben van megadva (1 méteren 1 W teljesítmény mellett a hangnyomás - ha jól tudom). A Magnat hangsugárzóknál az érzékenység (sensitivity) más módon van megadva (www.magnat.tv) egy szám: pl:1,4 és a mértékegység: W. No ezzel nem tudok mit kezdeni. Melyik az érzékenyebb, ahol ez az érték magasabb, vagy ahol alacsonyabb. Át lehet-e konvertálni ezt, hogy mennyi dB-nek felel meg?
Kérlek segítsetek, ha van valakinek erről infója. A neten nem találtam erről így semmit.
Üdv
A hozzászólás módosítva: Jún 15, 2015
(#) CIROKL válasza RP53 hozzászólására (») Jún 15, 2015 /
 
Üdv a fórumon
(#) nagym6 hozzászólása Márc 13, 2018 /
 
Sziasztok. Egy kérdésem lenne: a hangtechnikai generátoroknál -pld.: kínai DDS függvénygenerátoroknál- megadnak szinusz kimeneti jel torzítási adatot így: " 60dBc " . Ezt hogy kell értelmezni számszerűleg mit jelent?
Köszönöm.
(#) pucuka válasza nagym6 hozzászólására (») Márc 13, 2018 / 1
 
A dBc a vivőhöz képesti szintet jelöli. (c=carrier) Tulajdonképpen ha van vivőfrekvencia, ha nincs.
Lényegében a harmonikusok, és egyéb nemlineáris termékek szintje, a vivőfrekvencia (alapfrekvencia) szintjéhez képest.
Azért használják, mert a távközlésben például a vivőfrekvencia, vagy a pilot frekvencia szintje nem mindíg 0 dB.
(#) nagym6 válasza pucuka hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
Köszönöm.
(#) pucuka válasza nagym6 hozzászólására (») Márc 13, 2018 / 1
 
Kvantálási zaj, vagy pl. pont a DDS -nél az órajelből származó zaj.
Kvantálási zaj csak akkor van, ha van bemenő jel is, viszont ha van, a szintje állandó.
A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2018
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Márc 13, 2018 / 1
 
A DDS-nél a dBc értéket inkább a torzitásnak tekinteném, hiszen a jelet az elektronika komponensekböl rakja össze, (hasonloan mint egy DA konverter), igy a jelek "vonala" kicsit szörösebb lehet a kelleténél és ezt mérik a dBc-vel, azaz mennyi a nem odavalo tartalom a jelben).
Az analog világban ezt torzitásnak jelölték. A DDS-nél ezek olyan kis értékek, hogy a %-ban kifejezett torzitás igen hosszu szám lenne (0,0000x % stb), ezért tértek át a dB egységekre.
Egy jo DDS szinusz ma 80 dBc körüli.
A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2018
(#) pucuka válasza Massawa hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
A torzítás kifejezetten teljesítményekre vonatkozik, a dBc pedig (feszültség)szintre. A kettő között a különbség, hogy a feszültség szinteket lehet értelmezni alapjel nélkül is, a torzítást nem.
Hogy mikor tértek át, azt nem tudom, de a pályám elején (60 -as évek elején) már régen használatban volt a távközlésben. Gyakorlatilag a spektrumban levő hasznos jeleken kívüli "szőrők" tetejét jelenti.
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
Ma a mérés kb ugy megy, hogy a mérömüszerben van egy etalon (pl szinusz jel matematikai alakja mint hasznos jel) ezt vonják ki a mért jelböl, s ami megmarad az a zavarjel (haszontalan), lehet elvben bármi, torzitás, zaj stb ami a jelböl megmarad.
Az egy már kérdés, hogy ezt hogyan értékelik ki jelszintben vagy teljesitményben.
(#) pucuka válasza Massawa hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
Kár ezen vitázni. Szint méréseknél nem vonnak ki semmiből semmit, ez az egyszerűbb torzításmérők sajátja. A szintméréseknél szelektív voltmérőt használnak, egyszerűen megkeresik, és megmérik a hasznos jelen kívüli termékek szintjét. Ha ebből torzítást akarsz számolni, akkor a feszültségek négyzetösszegéből teheted.
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
Nem vitakozok, csak beszélgetünk, a szelektiv voltmérök felett már régen elszállt az idö. Már a 80-s évek elején az AP a torzitást FFT eljárással mérte.
Ráadásul a szelektiv voltméterekkel ilyen tartományban 60-80 dBc igen nehéz pontos, ismételhetö adatot kapni. Szerintem még a B&K sem igen tud ilyen értéket mérni.
A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2018
(#) pucuka válasza Massawa hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
A B&K mérőhely úgy 130 dB -ig tud mérni. Az átviteltechnikai mérőhely (színusz jel generátor, szelektív mérővevő 30 MHz -ig) is 100 - 120 dB szinteket tudott mérni. A 80 -as években még vidáman használtuk ezeket a műszereket.
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Márc 13, 2018 /
 
Én is. A DDS-nél nem szintmérésröl beszélünk. Arra már nem emlékszem mit tudott a B&K torzitásban...
Következő: »»   9 / 9
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu