Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Arduino
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Lapozás: OK   529 / 839
(#) Norbi779 válasza tbarath hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Átnézem, köszönöm. Az óramodul RST pinje a D0(GPIO16) -ra van kötve. Erre rá szabad kötni vagy csinálhatja ez miatt is? Mert már mindenfélét olvastam róla.
(#) tbarath válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Fogalmam sincs, sose használtam azt a pint. De a neve alapján okozhat problémát.
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2019
(#) Bakman válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Az adatlap szerint a CE (régebbi megnevezése RST) láb mindenképpen kell az RTC írásához vagy olvasásához.
(#) Norbi779 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Tudom, csak hogy szabad e oda kötni. Mert voltak pinek ahova ha bármit bekötöttem, ha jól emlékszem el se indult ilyenkor a nodemcu. Ezért raktam be mellé egy MCP23008 elosztót amely a reléket kapcsolja, így felszabadultak azok a problémás pinek. Azóta lett nyáklap készítve hozza, ezért tartok tőle hogy a bekötés-e a rossz. Akkor még nem tudtuk hogy mindig pontosan hajnali 5kor fog megállni az óra.


Az RTChez kapcsolódó kód csak ennyi:
  1. #define DS1302_RST     16  //D0
  2. #define DS1302_DAT     0   //D3
  3. #define DS1302_CLK     2   //D4
  4. DS1302 rtc(DS1302_RST, DS1302_DAT, DS1302_CLK);


setup részben:
  1. rtc.halt(false);
  2. rtc.writeProtect(false);


a loopban:
  1. Time cTime = rtc.time();


és ez alatt már csak a cTime értéke van átadva függvényeknek amely kiírja a kijelzőre, és vizsgálja hogy milyen állapotba kell kapcsolni a relét.

Előtte volt még bent egy rész, ami setupba megpróbált wifire csatlakozni, ha sikerült, internetről leszedte az időt és beírta az RTCbe. Ha nem sikerült tovább ment, és loopban ellenőrizte, hogy ha nincs kapcsolat akkor megint próbáljon csatlakozni. De ezek ki lettek kommentelve egyelőre, mert random megállt az egész NodeMCU, a kék LED se világított. Ezek a részek nélkül csak az óra áll meg 5kor.
(#) sargarigo válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Nem láttam hogy a bemenetre rakott-e valamit, de ha nem, akkor nagyon vigyázz vele, hogy ne nyírd ki a bemeneteit! Valami védelmet kellene rá applilálni, legalább egy diódás megfogót.
(#) Peter65 válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Három félhídból álló inverterrel csak kompromisszumokkal/leértékelésekkel lehetséges a segédfázisú asszinkron motorhoz frekvenciaváltó készítése, ha a közbenső köri DC feszültség sima egyenirányított 230Vac. Ha kettő H híddal külön tápláljuk a fő és segédfázist, akkor már nem okoz problémát a 90°-os fázishelyzetű feszültségek előállítása a teljes tartományban.
Ha a pwm jeleket egyszerű RC alul-áteresztő szűrőre teszed, a kondenzátorokon már ott lesz arányos amplitúdó és fázis helyesen a feszültség, amit már az arduinos vagy hangkártyás szkóppal is ki lehet értékelni.
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2019
(#) D_Zsolt válasza sargarigo hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Köszönöm, erre figyelek! A saját kimenetét mértem vele eddig a példa szerint, a VFD-hez kell még pár induktivitás, hogy a PWM jelei ne látszódjanak, illetve a későbbiekben az hajtaná meg a teljesítményrészt. Nézegettem az ajánlott kapcsolásokat a mérésekhez, egyenlőre megfelel amíg nem lesz szükségem rendes szkópra Jellemzően másik arduino-t fogok vele „mérni”!
(#) D_Zsolt válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Erről írhatnál bővebben ebben a stílusban Találtam sok leírást a VFD-kről magyarul, de vagy nagyon száraz (első olvasatra) vagy semmitmondó vagy a 3 fázisút tárgyalja. Jelenleg ott tartok, hogy a 90 fokos eltolás feszültségviszonyait a frekvencia függvényében nem igazán értem illetve van ahol a segédkondenzátorral együtt, van ahol nélküle említik. Találtam ezt az oldalt, itt kifejezetten a kondenzátor helyettesítését említi. Erről a 2 H hídról esetleg volna egy linked?
(#) proba válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Lehet az RTC-ben beállítottál valami ébresztést, az kergeti el pihenésbe. Esetleg valami feltételvizsgálatnál a dupla egyenlőség helyett csak egyet raktál. ( nem tudom az 5 órát vizsgálja-e valahol a programod.)
(#) Norbi779 válasza proba hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Az utolsó relé kikapcsolása van 5 órára állítva. a vizsgálat így néz ki:
  1. if (t.hr >= _startHour && t.hr < _endHour) {
  2.     setRelay(true);
  3. }


Ciklussal megy végig a tömbön ahol az idők el vannak tárolva és ott hívja meg a függvényt ahol ez vizsgálja.
(#) Bakman válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Mit kapcsol a relé? Lehet, hogy a kapcsolási zavar miatt fagy le a kontroller.
(#) Norbi779 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Konnektorok vannak rákötve. Azon jelenleg világítás, szűrők az akváriumhoz.
(#) Bakman válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Próbáld ki úgy az egészet, hogy a konnektorok nincsenek rákötve, csak a relé.
(#) Norbi779 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Megpróbálom, aztán holnap szólok hogy mi történt. Az hogy a 230V nincs rákötve a relékre, az hogyan tudja befolyásolni az óra, vagy az egész nodemcu működését?
(#) proba válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Lehet nem maga a hasonlítás, hanem a hasonlítás után következő rész a ludas. Azt írtad ez az utolsó, lehet ha kiveszed, akkor az utolsó előtti időpontra fagy ki. Az szinte biztos, hogy a környéken van a hiba, már csak az a kérdés hálózati zavar, vagy programhiba okozza. ( esetleg az 5 órára beállított kapcsolást helyettesítsd "ártalmatlan" utasítással akkor is lefagy? Más időpontokban is kapcsolgat a jelfogó, és arra nem dermed le?
(#) Norbi779 válasza proba hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Mindent jól kapcsolt csak az óra megállt.
Próbálgattam, de össze vissza megy, nem jutottam előbbre. 4 féle képpen próbáltam

1. Lehúztam a relét róla. beállítottam az órát rajta 4:59re. Számolt szépen 5 után is tovább.
2. Visszaszúrtam a relét. megint próbáltam, 5 óránál megállt.
3. Most minden maradt ugyan az csak a relékről lehúztam a 230V-t. Sima hosszabbítóról van rákötve, kihúztam. Itt megint működött, számolt 5 órá után is.
4.Visszaszúrtam a 230V -t, bekapcsoltam, most ugyan az mint a második eset, anyi különbséggel hogy most ment megint jól 5 után is.

Egyébként a NodeMCU-n a kék lednek folyamatosan kell világítania? Mert itt villódzik különböző fényerőséggel.
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2019
(#) Bakman válasza Norbi779 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Idézet:
„1. Lehúztam a relét róla. beállítottam az órát rajta 4:59re. Számolt szépen 5 után is tovább.
2. Visszaszúrtam a relét. megint próbáltam, 5 óránál megállt.”
Itt olvasgass, csak 11 oldal: Mikrokontrollerek zavarszűrése.
(#) Peter65 válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Az egyfázisú aszinkron motorokra nagyon sokféle megoldás létezik. Szerintem az a legkorrektebb, ami kettő fázisúként kezeli. Ekkor nem kell kondenzátor. Ez nagyon hasonló a léptető motorokhoz; ott is kettő fázis van, amiket egymáshoz képest 90°-os eltolással vezérelünk (nézz meg egy mikrolépéses áramokat kirajzoló ábrát pl. ezt ) A kettő fázist akkor tudjuk korrekten előállítani az egyenirányított 230Vac-ból, ami kb. 320V, ha a főfázist és a segédfázist szétválasztjuk, és külön egy-egy teljes hídra (vagy full bridge, H-bridge stb.) kötjük. Úgy mint a linken lévő első ábrán. Bővebben: Link
A frekvencia változtatása során mind a kettő fázis frekvenciáját együtt változtatjuk úgy, hogy a 90°-os fáziseltolás végig megmaradjon. A feszültség amplitúdóját meg legegyszerűbb esetben a frekvenciával arányosan változtatjuk. Kis frekvenciák esetében azonban a 3 fázisú vezérléshez hasonlóan a feszültséget kissé emelni célszerű az ohmos rész kompenzálására (kis frekin az induktív impedancia nagyon lecsökken az ohmos részhez képest). Félek nem voltam teljesen érthető.
(#) D_Zsolt válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Részben érthető volt Köszönöm! A léptetőmotoros példa sokat segített, eszembe nem jutott volna párhuzamot állítani a kettő között!!! A többi kérdéssel majd a maga idejében...
Szóval alakul ez, már van 2 PWM-em ilyen szép félszinusszal, 10kohm/100nF szűréssel. (Az OpenVFD ennél jóval durvább, nem tudom mennyire számít majd.) A motor amit hajtani szeretnék majd ha egyáltalán eljut addig, 50Hz-en 2,8e fordulatú, ami elegendő is lesz. Most 2-2 azonos PWM-em van (illetve most építgetem át a dugaszpanelt, hogy 2-2 lehessen, mert eddig csak 3 volt összesen), ezeknél a 90 fokos eltérésre van szükség csak? A segédtekercs nem alacsonyabb feszültségű üzemszerűen? Ha igen, akkor az eltérés állandó a teljes fordulatszám tartományban? Ezt programból kellene szabályozni vagy hardverből? (Az tiszta, hogy a frekvencia csökkenésével a feszültséget is csökkenteni kell) Az alacsonyabb frekin (fordulatszámon) hogyan lehet meghatározni azt a feszültséget, amennyit emelni kell megint? Erre van valami ökölszabály vagy menet közben mérhető, hogy mikortól mennyivel kell emelni? Ja, még egy kérdés: vannak „összetartozó” PWM kimenetek vagy tetszőlegesen választhatok? Csak azért kérdem, mert ami programokat találtam, leginkább az 5-6 és a 9-10 kimeneteket használják párban. Van bajom elég
(#) D_Zsolt válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 3, 2019 /
 
Rátaláltam, a timerek miatt vannak így használva...hmm...
(#) Peter65 válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 4, 2019 /
 
Az egyfázisú motorok is sokfélék. Vannak indító kondenzátoros motorok, van ahol a fő- és segédfázis adott, van ahol felcserélhetőek, és még hosszasan lehetne sorolni. A kétfázisú meghajtás azokhoz a motorokhoz illeszkedik legjobban, ahol a fő és segédfázis egyforma, felcserélhető. Ezeknél a motoroknál azonos feszültségű lehet a kettő fázis táplálása. Ha a te motorod nem ilyen (már az ohmos ellenállása és induktivitása is eltér a kettő tekercsnek), akkor a segédfázisra csak akkora feszültség engedhető, ami még nem terheli túl. Az 50Hz-es munkapontban kondenzátorral célszerű lemérni a feszültség és áram viszonyokat, és abból már látszani fog, hogy milyenek az arányok. Az arányokat a teljes tartományban fenn kell tartani, hogy az áram arányok is megmaradjanak. Ha én csinálnék ilyet, akkor paraméterből állítható lenne (esetleg olyan okosra készíteném, hogy saját magát állítsa be).
Azoknál a motoroknál, amikkel én összefutottam, általában a névleges érték 5%-a körüli értékkel kellett 0Hz-nél indulni/emelni. Le is mérhető; 1-2Hzel járatva méred a kialakuló áramot. Ha jól van beállítva akkor kb. a névleges áramnak kell kialakulnia.
(#) D_Zsolt válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 4, 2019 /
 
Van az adott motorom, 370W, 2880 fordulat 50Hz/230V-on. Ezt hogyan tudom megmérni? Szét kell bontsam és a tekercsei áramát külön-külön? Ha igen, akkor kell söntöt szereznem Hálózati feszültségű dolgokban nem vagyok igazán otthon, annak ellenére, hogy 3 házat építettem és szereltem a villanyát teljesen egyedül. Az azért más... Amúgy lassan azt érzem, hogy kevés lesz a nano hozzá. Most épp egy táblázatot keresek, amiben összehasonlítják részletesen, de csak a főbb dolgokat találom.
(#) Peter65 válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 4, 2019 /
 
Hát igen, kellene az áramokat is mérni, külön a fő és külön a segédfázis áramát. Nem muszáj egyszerre mérni, lehet egymás után, így elég egy árammérő eszköz (lakatfogó, áramváltó, sönt, hallelemes áramváltó, ami van). A feszültségeket is le kellene mérni, a fő és segédfázis feszültségét, illetve a köztük lévő feszültséget is, ami a kondin lévő feszültség.
Szerintem is ehhez kevés lesz a nano. Ha a hardverhez ragaszkodsz, akkor lehet assembly-ben is az Atmegára fejleszteni, úgy esélyes hogy beleférsz a nagyobb processzorral (328), de az már nem arduino.
(#) D_Zsolt válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 4, 2019 /
 
Lakatfogóm innen 1000km-re van, szóval bontani kell! Valami ACS712 modult nézek, ami itt gyorsabban van, akár maradhat is a körben, csak az a kérdés marad, hogy bár AC/DC, mit csinál alacsony frekvencián vajon?!
...hát assembly... Rég volt, Z80-al. (Primo, HT1080Z, stb...) Azután ismerkedtem kicsit az MCS51-el, de kizárólag elméleti síkon, így semmi tapasztalat vele.

Örülök, hogy az Arduinoban ennyi minden „készen” van és nem kell feltalálnom a melegvizet. Egyenlőre maradok ezen a vonalon, más processzorral, hogy legalább 4 timer legyen, mert a többféle DDS kipróbálása után ez utóbbin szép szinusznak látszó jelet kapok, de ez elvisz 2 timert és a 2 tekercshez kellene 4, bár a 3 fázisúhoz is megoldják kicsit durvább szinusszal a 6 PWM kimenettel valahogyan. Keresgélek tovább és kipróbálok mindent, mert nagyon vizuális tipus vagyok. Majd ha már láthatóan meg tud(na) hajtani akár fix 50Hz-en egy motort, akkor jöhet a többi okoskodás, hogy mire kell még felkészíteni, hogyan épüljön fel az analóg rész, stb.
Jelenleg így néz ki a játszós összeállítás:
(#) Peter65 válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 4, 2019 /
 
Alacsony-frekvenciás áram mérésére kifejezetten alkalmasak a Hall elvű áramváltók. Az ACS712-vel az egyik probléma, hogy 2,1kV-os a szigetelés próbafeszültsége, ami elvileg nem teszi alkalmassá a 230Vac hálózaton való biztonságos mérésre (legalább 2,5kV, de inkább 4-5kV-os kellene). Egy mérésre jó lehet, de ne ezzel tervezd a frekvenciaváltódat. Egy mérés kedvéért meg nem biztos hogy megvenném, inkább keresnék egy pár tized ohmos teljesítmény ellenállást, és azt tenném be mérősöntnek. Ha az sincsen, akkor 1,5mm2 drótból 10m-ert, és az lenne a sönt. Itt egy számoló program hozzá.
(#) D_Zsolt válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 5, 2019 /
 
...hát ezt megrendeltem pedig. Jó lesz kimérni, utána pedig valami másikat kerítek ami megfelelő ide. Most nincs lehetőségem milliohm mérésére, elvben van otthon még régről valami hidam az egyik RT-ből megépítve, direkt söntök készítéséhez építettem, meg ellenállások válogatásához műszerbe, így a huzalos technikát egyenlőre elvetem. Egyenlőre, mert a legolcsóbb megoldás lenne. Esetleg ferritgyűrűs áramváltó, bár olyat még sosem készítettem erre a frekvenciára. RH-ra, SWR indikálásra csináltam ferrites „trafót”, ez is olyasmi, de megint felvetődik az alacsony frekis kérdés.
Egy lengyel 3 fázisú arduino-s VFD megoldásnál olvastam a kódban, hogy az alacsonyabb frekvenciákon 10V-ra állítja be a feszültséget fixen. Most keresem az oldalt, ahol találtam, de nem könyvjelzőztem, csak a kódot mentettem le és a google-val fordítgatom épp. Szép nyelv a lengyel, de azért a szlovák fagylalt a legszebb szó a földön

A kérdés, hogy arduino vonalon jobb megoldás-e a számításos fázistolás vagy inkább a tömbbe helyezett sinus táblával érdemesebb dolgozni.
  1. ocr0a = round(blad*(U_o_param*(sin(sin_in)+1)*254/2)+1);//pin 6
  2. ocr0b = ocr0a - 1;
  3. ocr1a = round(blad*(U_o_param*(sin(sin_in-2.09)+1)*254/2)+1);//pin 9
  4. ocr1b = ocr1a - 1;
  5. ocr2a = round(blad*(U_o_param*(sin(sin_in+2.09)+1)*254/2)+1);//pin 11
  6. ocr2b = ocr2a - 1;

Ez a kód is lefordul, de a jelalakokhoz át kell építenem a steckboardom, amit lassan kinövök. Az oszcilloszkópot szerintem beforrasztom fixre egy másik panelre, hogy egyszerűbben „mérhessek”.
A tömbből olvasott szinusz 6biten már szép hullámformát generál és a legtöbb frekiváltó kódja ilyenre épül. Miért? Szól valami a szinusz számítások ellen? Lassabb a kód végrehajtása vagy van valami ami miatt kevesebben használják a processzor matematikai megoldását?
(#) _BiG_ válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 5, 2019 /
 
Azért a Csorba-tó szlovák neve se utolsó... (Strbské pleso)
Valaki úgy jellemezte a lengyel nyelvet, hogy sikeresen csináltak egy nyelvet az ábécé utolsó öt betűjéből
(#) D_Zsolt válasza _BiG_ hozzászólására (») Máj 5, 2019 /
 
zabronienie na obsloge przerwan na wypadek gdyby
vészhelyzet esetén a megszakítások tiltása. Egyértelmű, nem?!
Az egész logikáját nem értem a nyelvnek. Egy assembly kód logikája hamarabb felfogható Beszélek németül (mivel német nyelvterületen élek), írok/olvasok valamicskét angolul, 12 évig oroszul tanultam, még egy része megy, de a lengyelt ki sem tudom logikázni, pedig elvben egy nyelvcsalád az orosszal. Mindig bámulok, amikor az oroszok, lengyelek, szlovákok, szerbek beszélgetnek együtt. Mind mondja a saját nyelvén többnyire és a többi érti :O Azért szerencsések, hogy van a sajátjukhoz hasonló nyelv európában és nem vagy alig vannak rászorulva egy új megtanulására!
(#) D_Zsolt válasza D_Zsolt hozzászólására (») Máj 5, 2019 /
 
Számítási sebességre ezt találtam arduino-hoz:
  1. function    max error   cycles   time
  2. -----------------------------------------
  3. cos_fix()   9.53e-5     108.25    6.77 µs
  4. sin_fix()   9.53e-5     110.25    6.89 µs
  5. cos()       2.98e-8     1720.8   107.5 µs
  6. sin()       2.98e-8     1725.1   107.8 µs


Ez túl lassú lenne egy maximum 50-60Hz-es kimenet generálásához? Nincs mese, ki kell próbálnom, muszáj leszek átrendezni a próbapanelt
(#) tomat5 hozzászólása Máj 5, 2019 /
 
Sziasztok,
HC-12 vezeték nélküli modult használt már valaki? Arra lennék kíváncsi, hogy az RX TX pinek hivatalosan tolerálják-e az 5V -os jelszintet. Találtam olyan dokumentációt, amiben 3,3V -ot adtak meg, olyat is amiben nincs meghatározva, de van egy csomó arduinós példa amiben szintillesztés nélkül használják. Egyértelmű választ nem adott a google.
Köszönöm.
Következő: »»   529 / 839
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem