Minden technikai részlettöl függetlenül hogy kell elképzelni ezt a folyamatot.
Megrajzolsz valamit, legyártatod, modositod, legyártatod és ez ciklikusan folytatódik ?

Megtervezek valami, megcsinálom a gerber-t, ellenőrzöm. Találok benne még valamit (ezek általában csak apróságok, fordított felirat, vagy valamire rálóg a felirat, vagy itt jut eszembe hogy a rendelési szám helyét jelző szöveget rá akartam rakni, de lemaradt). Módosítom az eredeti tervet, csinálok belőle újra gerber-t. Ezt esetleg ismétlem, ha még mindig találok valami változtatni valót. Legyártatom.

Később esetleg továbbfejlesztem, mert kell még plusz egy dolog, vagy csak simán lemaradt valami, elkötöttem valamit, más footprint kell egy alkatrésznek mert most olyant lehet kapni, valahova nagyobb furat kell, fordítva szeretném a kapcsolót vagy a potmétert, stb. Ez teljesen mindennapos dolog, a legalaposabb tervezés mellett is maradhat valami változtatási igény az első verzió után. Módosítom az eredeti tervet, csinálok egy új verziót. Erre újra megy a fenti folyamat, csinálok gerber-t, ellenőrzőm javítom ha kell.

Ha itt bárhol a gerber-be kell nyúlnom, akkor azt minden egyes iterációnál meg kell tennem, amikor úgy gondolom ez már a végleges. A gerber az a tervezés kimenete, azt én már nem módosítom. Amit lehet azt az eredeti tervben kell megtenni.

Szerintem sem érdemes a gerbert szerkeszteni, mert a nyáktervező munkafájljainak szinkronban kell lennie a legyártott panelekkel - a későbbi korrekt továbbfejleszthetőség érdekében (is).

Eltorzulni látom a lényeget.
Nyilvánvalóan amit lehet azt a paneltervezőben kell megoldani. De vannak (lehetnek) olyan specialitások, amik megkívánnak egyéb manipulációkat. Ilyenkor nagyon is jól jön egy hatékony külső eszköz.
Az pedig vitán felül kellene álljon, hogy ha valaki meg is mutatja hogyan lehet egy konkrét problémát megoldani, akkor azt inkább megköszönni érdemes, nem pedig vitatni az alapvevetést.

Ha nincs más megoldás, akkor marad a gerber szerkesztése, és természetesen minden építő jellegű ötletet támogatni kell, de fentebb írtam egy másfajta megoldást, amit az eredeti tervben lehet kivitelezni. Talán elkerülte a figyelmedet.

Ha a specialitások nem lépik át a gyártási lehetőségeket..., de ezt majd jelzik, ha számukra nehézséget okoz.

Olyannyira nem kerülte el a figyelmem, hogy ki is próbáltam, és valóban jól működik. Köszönöm az ötletet. Mellékeltem két térbeli képet egy kis tesztpanel két oldaláról a demonstráláshoz.
A javaslatod szerinti megoldást annyiban változtattam meg, hogy itt nincs marás, hanem sima "HOLE"-t tettem a furatok helyére, így automatikusan megvan a jó rézréteg, a jó maszkréteg, és a furatok is a helyükön. Természetesen alkatrészszinten hoztam létre a TO-3 tokozásnak az "egyoldalas" verzióját, majd ezeket raktam fel a panelre.
Egyedüli eltérés az utólagos gerberpiszkáláshoz képest, hogy itt a furat fala nincs rezezve, de erre nincs is semmi szükség.
Mivel felületes a programismeretem, így fejtörést okozott az SMD-PAD "körösítése", de aztán ezt is megtaláltam.

Szuper. Abból indultam ki, hogy én hogyan tudnám megcsinálni protelben. De most megnéztem és a protel támogatja a pad stack-et, (Külön megadható, melyik réz rétegen milyen legyen a Pad méret és alakja)
Illetve ott az is megadható, hogy a furat fémezett vagy nem, ehhez a fúró file-ban másik azonos mérettű tool-t használ. De gondolom ezt külön kellene jelezni a NYÁK gyártónak, hogy az xy tool az fémezetlen furat és ez plusz technológiai lépés lenne.

Hogy lehet azt megcsinálni, hogy ha nyák panelt legyártatom akkor a vezetősávon ne legyen forrasztásgátló lakk.
Ebben szeretném a segítségeteket kérni.

Nemes egyszerűséggel nem kell elküldeni a forrmaszk gerbert a gyártónak ... Elküldöd a top a botom és a drl gerbereket ...

Pontosítani kellene az elvárásodat.
Pl. csak bizonyos vezetősávokon ne legyen védőlakk, vagy egyik vezetősávon se.
Vagy egyáltalán ne legyen védőlakk (ezt kár lenne kihagyni, mert nem jelent többlet költséget).
Vagy olyat is lehet, hogy a panel egy bizonyos részletén (valamilyen alakzatban) ne legyen védőlakk. És még további opciók sokaságát lehetne felsorolni.
(Előzetesen, mindkét oldalhoz létezik külön védőlakk réteg, és ami azon van, az nem lesz lakkozva.)

Igazából nekem az kellene, hogy adott vezetősávon ne legyen lakk.

Jellemzően nekem is ilyen igényem szokott lenni, mert így utólagos rápatkolással lehet a terhelhetőséget fokozni.
A feladat nem oldható meg egyetlen gombnyomással mint pl. a SrintLayoutban, de azért nem is bonyolult. Ha pl. az alsó oldal rézrétegén lévő vezetősávot akarsz tisztán hagyni, akkor az ehhez tartozó BStop rétegen "lerajzolod" a vezetősávot. Biztosan észrevetted, hogy a védőlakk széle az nem pontosan a rézrétegnél van, hanem attól eltolva kb. 0,05-0.1 mm-el (az érték beállítható). Ezért célszerű a kitakaráskor is hasonló távolságot hagyni. Ha mondjuk 2 mm a rézrétegen lévő vezetősáv szélessége, és 0,05 mm az elkerülő távolság, akkor 2,1 mm vonalvastagságot kell beállítani, és a BStop rétegen ezzel felülhúzni a tisztán maradó vezetősáv vonalát (a vonal tengelyén kell rajzolni értelem szerűen). Fogod látni, hogy ez nem egy tömör vonal lesz, hanem vonalkázott, ami csak jelölés, a gerberben már tömör lesz.
Nem szükségszerű, de egyszerűsíti a munkát, ha kikapcsolsz minden réteget, csak a 16-ost, és a BStop-ot kapcsolod be, meg ha indokolt akkor a PAD-eket.