Kedves Fórumozók! Folyamatban van egy hőszivattyús (split) rendszer kiépítése az ingatlanban, de a szakemberrel abban maradtunk, hogy megmaradna a gázfűtés (SD Isotwin F-24-E) is párhuzamosan az esetleges nagyobb hidegekkor valamint a melegvíz ellátására. Egy kisebb 50 literes puffertartály kerülne beépítésre a hőszivattyúhoz és amennyiben szükséges a gázkazánnak fűtenie akkor az is a pufferen keresztül történne. Jól gondolom, hogy gázkazán esetében puffer tartály bekötése nem szükséges, de azon ritka eseteknél amikor bekapcsolódik a fűtésbe nem fog problémát okozni?

A gázkazán fűtött vize miért nem kerüli ki a puffert?

Ha a hőszivattyú nem tud elég meleggel szolgálni, akkor lép a képbe a gázkazán. A hőszivattyú a pufferre dolgozik de ha a gázkazán is oda nyomja a meleget, akkor a hőszivattyú úgy fogja "gondolni", nem kell csinálnia semmit, mert a pufferben van elég meleg víz.

Habár én csak szemlélődő voltam, de talán így lenne az egyszerűbb mert lesz mennyezet fűtés-hűtés, magasoldalfali fan-coil fűtés-hűtés valamint padlófűtés és radiátoros fűtés. A legutolsó idővel talán ki lesz zárva mert a mennyezet fűtő panelek a szigetelést követően már elegendőek lesznek.

Itt nem az egyszerűségről van szó, de ha egyszer bekapcsol a gázkazán, akkor a puffert is felfűti és melegen is fogja tartani nagy valószínűséggel, a hőszivattyú meg csak örül, hogy tele van a puffer, nem kell dolgoznia a következő őszig.

A gázkazánnak ki kell kerülnie a puffert, a hőszivattyú fűti azt. Ha a pufferben van elég meleg, akkor a gázkazán pihen.

Sokat befolyásol a működtetés módja. Ha azért van szükség a gázkazánra, mert levegő-víz hőszivattyú és a kinti túl hideg idő miatt letilt a hőszivattyú, akkor a két eszköz egyidejű működése nem üzemszerű, tehát nem okoz problémát hogy mindegyik a puffertartályra dolgozik elsődlegesen.

Ha együttes üzemről van szó, akkor a Bakman által említett probléma is fennálhat, mivel semmiképpen nem jó, ha a két eszköz "hallja" egymást.
A jelenségen lehet változtatni akkor, ha a kondenzációs gázkazán alacsonyabb teljesítményre van állítva, és hidraulikailag is tandem üzem kerül megvalósításra.
Ha gázkazán teljesítménye visszafogható, akkor kiegészítő fűtést fog megvalósítani, ezáltal a hőszivattyúból kisebb hőteljesítmény kerül majd kivételre, ezáltal a kültéri (levegő-víz hőszivattyúnál) nem fog annyira eljegesedni.
Fontos azonban, hogy ilyenkor a kazánt kvázi slave módba kell üzemeltetni, tehát a hőszivattyúból ki kell szedni olyan jelet (zárókontaktot például), hogy amikor az elindul, akkor indítja a gázkazánt. A gázkazán rásegít ilyenkor, ezáltal a hőszivattyúból kivett hőteljesítmény kevesebb lesz.

Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy hidraulikailag helyes legyen a kivitelezés, ne jöjjön létre torló áramlás, visszafolyások, vagy ne jöjjön létre olyan állapot, amikor az egyik keringető szivattyúnak nincs meg a kellő hozzáfolyási nyomása azért, mert megy a másik, és szívó oldalon nyomásesés fog történni. Szabályzó szelepekkel sok mindent meglehet oldani, de a legegyszerűbb, ha az áramlási sebességek és hőtermelő egységek dT-jéhez van igazítva a csőkeresztmetszet (általában magasabb a dT-je a gázkazánnak).

Együttes üzem alatt, de nem tandem működés (hanem soros kötés esetén, azaz a két hőtermelő egység egymás után van kötve hidraulikailag) nem javasolt, mert egyrészt mindkét eszköz könnyen hibaállapotra fog futni, ezt csak azzal lehet mérsékelni, hogy azonos dT körülre van mindenki állítva, de akkor is meg kell küzdeni azzal, hogy az eredő csőkeresztmetszetek a két eszközben mindenképp eltérőek, ez a hőcserélő felülete miatt van így, illetve a gáz magasabb hőmérséklete miatt.

Bár nem írtad hogy levegő-víz a hőszivattyú, de feltételeztem, most abból van több.
Víz-víz (geotermikus) esetben ez az egész problémakör máshogy történik, egyrészt nem történik meg egy könnyen a kültéri rész (kollektor / szonda oldal) jegesedése a glikol miatt, másrészt egy jó kivitelezést nem igen befolyásol az, hogy kinnt milyen az idő, a nagy hidegben a ház nagyobb hővesztesége egyértelműen több hőmennyiséget vesz ki a talajból, de mivel a legtöbb esetben bőven -10 fok alá keverjük a glikolt, így csak elbaltázott kivitelezés esetén lehet szükség gázkazánra, mert még a fagypont alatti glikol esetén is jobb a hatásfok mint gázkazán esetben, szóval akkor is a hőszivit kell üzemeltetni.

Ha a ház maga jól szigetelt, akkor gyakorlati tapasztalat, hogy fűtésre padlót, hűtésre mennyezetet érdemes használni. Ez a meleg/hideg levegő fizikájából adódik, ha fűtesz padlóval akkor mivel a meleg levegő felfelé száll, fennt a mennyezet körül mindenkép melegebb lesz. Hűtés üzemben értelemszerűen lábat nem hűtünk, viszont a mennyezetről süllyedő hideg elvégzi a dolgát.

Többször megpróbáltam hideg időben, több mérést is végezve, hogy kvázi rásegítésként engedélyezem a mennyezet köröket, a tényleges energiafelhasználás érdemben nem változott, maximum akkor segít a mennyezettel fűtés, ha gyorsabban akarsz meleget létrehozni, mert még vakolt esetben is kisebb a hőtömege a mennyezetnek mint a padlónak, tehát gyorsabban melegszik át. De mennyezetfűtés feletti hőszigetelés ide vagy oda, a fizika tudja a dolgát, és attól még felfelé száll / fennt reked a meleg.
Persze változtat ezen ha egy adott helységben nincs padlófűtési kör, akkor érthető hogy mennyezettel akarsz fűteni... De természetesen itt is igaz, hogy felületfűtési/hűtési megoldásokat nem kapcsolgatjuk napszaknak megfelelően ki-be, csak napokban mérhető távollét esetén érdemes csak padlófűtést lejjebb szabályozni. A hőszivattyú sokkal kevesebbet fogyaszt ha csak szintentartást kell megvalósítania, pótolva az épület hőveszteségeit.

Sziasztok. Itthon egy kondenz kazán fűti az egész házban a padlót, + 4 radiátor van. Vagy 6 éve működik. Tegnap megállt a padló elosztójában a keringető szivattyú
Kicsavartam a közepét, retkes büdös víz jött belőle, és a tengely meg volt szorulva.
Kell időközönként cserélni a vizet a rendszerbe?

Érdemes időnként adalékokkal megölni a baktériumokat és a gombákat amik elszaporodnak a vízben.

Pl. ezzel: https://fernox.hu/product/biocide-af10-500ml/

Nemsokára fogok bekötni a meglevő fűtéshez egy gázosító kazánt 1000L pufferrel, tehát keveredni fog majd a régi az új vízzel, majd akkor teszek bele adalékot. Ami ujkorában is zavart, nem sokkal üzembe helyezés után, hogy az elosztónál az átfolyásmérők feketék-barnák lettek, alig lehet látni, hol van a mutatója az átfolyásnak..

Azt nem tudom mi a fenét esznek ott.
Bár állítólag az atomerőben is küszködnek az algákkal...

Szia! Ez akkor fordul elő ha nem megelelően van kialakítva a fűtési rendszer a radiátor és a padlókör között. Ez pesze függ a felhasznált anyagú gépészeti elemektől is, hogy pl. a radiátorok anyaga és csövei vasból vannak. Ez ugye korrodál ha vízzel érintkezik és a rendszer fel tud venni valahonnan oxigént ami lehet a padlófűtési csőrendszer felől ami nem oxigéndiffúzió mentes "műanyagból" készült. Az ilyen rendszereket időnként át kell mosatni (ami nem kis munka és hozzáértést igényel) ill. ha van rá lehetőség (az inhibítor betöltési helye adott) be kell tölteni ezt az adalékot. A víz az büdös lesz de a hordalék nem fog kialakulni olyan mennyiségben, hogy az le tudjon rakodni a padlófűtési csövek lassan áramló részeiben. Nem részletezném, hogy ez mit okoz, hiszen kézenfekvő. Ha ez a víz még a kazán kényesebb részeiben is áramlik .... hát az időzített bomba a készülékre nézve.

Ha elfogadsz egy "tanácsot" akkor leválasztod a padlókört a rendszerről egy hőcserélővel így abban mindig elkülönítve fog keringeni a víz.

Nekem is ilyen lett, sajnos ahol fényt kap a víz ott beindul az algásodás/gombásodás. Én is gondolkodom, hogy kicserélem ezeket, de valójában be van állítva így nemigen szoktam nézegetni.

Viszont ha hőcserélőzöl akkor nagyon jól kell méretezni a hőcserélőt mert nem mindegy a tömegáram/hőlépcső....sok szaki így szoktuk alapon méretez ami itt visszaüthet!

Ezen a tűzkeresztségen már átestem. Az bosszantott, hogy magam kellett utánajárjak minden ezzel kapcsolatos részletkérdésnek és a megoldás mindig a részletekben rejtőzik. Nem untatnék senkit sem a részletekkel, hiszen mindenkinek más-más a rendszere és az ahhoz felhasznált anyagok, gépészeti elemek és azok minősége.

Hol kaphat fényt egy fűtési rendszer? Milyen "gyári" puffertartály lehet az amelyik "akvárium" kinézetű és még nyomásálló is?

Nekem ahol rendesen bealgásodott az az átlátszó áramlásmérő, illetve a használt padlófűtéscső is 3 rétegű nem 5 rétegű ahol kijön a betonból ott éri fény, mondjuk betekerhetném...az adalék amióta használom rendet tart nincs dugulás.