Nekem sem ment egyből:
A mérnöki és gyártási szlengben a „jellybean component” olyan alkatrészeket jelöl, amelyek rendkívül olcsók, óriási mennyiségben állítják elő őket, és nincs különösebb egyedi értékük.

Ahogy egy zacskó zselécukorból is tökmindegy, melyik szemet veszed ki, mert mind ugyanolyan, úgy ezek az alkatrészek (pl. egy egyszerű ellenállás vagy tranzisztor) is könnyen és fillérekért helyettesíthetők mással.
A válasz AI segítségével készült

A Hestorból még év elején rendeltem 12db. Texas 5532-őt. 1db. külön volt csomagolva. Az még a régi gyártású jobb paraméterekkel rendelkező. Az új gyártásúak tokján van egy G4 jelzés.

Azt hiszem egyre nagyobb becsülete lesz a régi/bontott alkatrészeknek.

Ezt gondoltam én is, pl. próbálj nem hamisítvány BD245 és hasonló tranzisztort venni. Ugyanakkor pl. Texas és MEV gyártmányú tranzisztorok amiket meghirdettem, kb. senkit sem érdekelt.

Amik nekem voltak a fiókomban Mev-es és Tungsram tranyóim azokat sok évvel ezelőtt néhány óra alatt elkapokodták. Csak azóta szerintem mindenki rájött, hogy ezek nem sok mindenre jók. Mérd meg pl. a határfrekijüket, siralmas. Tápegységbe is sokkal jobb és erősebb félvezetők vannak ma már egy akkora tokban.

Tungsram tranyóm nincs, de a MEV-essel jók voltak a tapasztalataim, mondjuk zömében TO249 tokozásuakat használtam.

Lehet, (biztos) hogy vannak korszerűbb félvezetők, de a hamisítás olyan méreteket ölt, amelyben egyre nehezebb "igazi" alkatrészt kapni. (kis tételben) Itt gondolok a passzív és egyéb alkatrészekre is.

Sziasztok!
A hamis alkatrészek is jók valamire, csak a szükséges teljesítmény dupláját kell venni.
5-6 éve javítottam egy erősítőt, már nem emlékszem milyen végtranzisztorokat kellett helyettesítenem valami 2SA-2SC 60W-os pár volt. Gondoltam jó lesz helyette a BD 245-46 80W-os pár... Hááát nem. 2/3 hangerőnél már elfüstöltek. Tettem bele BD249-250 (elvileg 125W) párt azok már bírták. Azóta is vettem már "kedvező árú" tranzisztorokat, de mindig a szükséges feladathoz túlméretezetten.

Lehet igazit kapni, csak ugye csábító az ali-s 10db-ot 1db áráért IC, és ilyenkor nem kell csodálkozni azon, ha nem úgy működik mint az eredeti. Nekem is vannak ilyen TL494-eim amik még működnek is valahogy, de nem tudnak 100kHz-nél nagyobb frekit, meg ha lecsökken a kitöltési tényező egy érték alá, akkor az egyik kimenete kiakad tápfeszre, és viszi magával a végfokot ami rá van kötve.
Nem hiszem, hogy a Farnell-nél vagy a Mouser-nél bárki bármikor is kapott volna hamis alkatrészt. Az árak is beszédesek, még az Onsemi-Cdil különbség ellenére is.
Nekem eszembe se jutna manapság BD tranyót venni, akkor se ha eredeti és csak 50Ft/db. Viszont mondjuk egy Toshiba végtranyó az akkor is kiváló ha 40 éve gyártották meg akkor is ha a múlt héten.

Az, hogy egy tranzisztor hány W disszipációra képes, még nem elegendő adat egy kapcsolásban való helyettesítésre. Régebben nem értettem miben tér el egy kapcsolótranzisztor a lineáris üzemre gyártottól. Az egyiknél az alacsony szaturációs feszültség a prioritás, a másiknál a széles müködési tartomány. Ott van az adatlapban például a "SOA". A biztonságos működési tartomány. Ha azt megnézzük, látható, hogy egy 20V-on 125W disszipációra képes tranzisztor 100V-on már csak 10W-ra képes, vagy még annyira se. Egy erősítő esetén gyakran kap a tranzisztor magasabb feszültséget, és bár nem lépjük át a megengedett határt, mégis tönkremehet.

Természetesen a hamis tranzisztorok továbbra is kényesek, de lehetnek használhatók. Pontosabban azok is jó tranzisztorok, mert lapkát nem gyárthatnak sufniban, de vélhetően eredetileg más lett volna a tipusa. Vagy átcimkézték.

Teljesítmény eszköznél a lapkaméret sok mindent elárul, fel kell áldozni egyet.

Szia Béla!
Igazad van!
Anno, ha tranzisztort kellett helyettesítenem katalógus adatokból néztem a C-E feszt és akkorát vagy nagyobbat választottam. Néztem a kollektor áramot és a Bétát és akkorát, vagy nagyobbat választottam. Most az olcsóbb kategóriánál már mindent minimum duplázok. Minőségi alkatrészek számomra megfizethetetlenek.