Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műveleti erősítő
 
Témaindító: petrik, idő: Júl 31, 2005
Lapozás: OK   100 / 100
(#) HiMen válasza sdrlab hozzászólására (») Jan 11, 2022 /
 
Szuper! OPA333

40mV x 120 = 4,8 V ezt 5 V -os tápellátással is tudja vajon?
A bemenetére kell tennem egy 5K ellenállást? (overload 10mA max)
(#) sdrlab hozzászólása Jan 11, 2022 /
 
Ha az OPA bemenetére gondolsz, az FET-es, nagyimpedanciás, így max feszültségben érdemes védeni, áram ott nem folyik gyakorlatilag!
A kimenete is FET-es, és mivel kicsi a terhelése, így a 4,8V-ot még 5V-ról is tudni fogja...
(#) majkimester hozzászólása Márc 24, 2022 /
 
A mellékelt ábrán az OP227 műveleti erősítő látható. Ezzel kapcsolatban lenének kérdéseim.

1.
A bemenetnél van egy Q6 három kollektoros tranzisztor. Jól gondolom, hogy ez valójában egy áramtükör lenne, ami a bázis+3. kollektor áramát tükrözi a másik két kollektorra? Ennek mi a szerepe az adott kapcsolásban, és hogyan is működik a dolog?

2.
Az első differenciál erősítő fokozat Q1 és Q2 tranzisztora két-két párhuzamos tranzisztorból van kialakítva. Ennek mi a célja? Zajcsökkentés?

3.
A kimeneti meghajtó Q19 és Q20 bázisai szinteltolás nélkül össze vannak kötve, ez nem okoz itt crossover torzítást? Az is érdekes, hogy a visszacsatolás ennek a fokozatnak a bemenetéről történik és nem a tényleges kimenetről.

op227.PNG
    
(#) Skori válasza majkimester hozzászólására (») Márc 24, 2022 /
 
Csak tippelek:
1, az áramtükör a bemeneti tranzisztorok bázisáramát kompenzálja
2, valószínűleg zajcsökkentés, vagy így adta ki a félvezetőlapka.
3, Q19 és Q20 a szinteltoló a végfok számára (áramgenerátoros fel/le húzó van hozzá)), így a végfok A osztályban mehet. Továbbá a rajz címe egyszerűsített kapcsolási rajz.
A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2022
(#) sdrlab válasza majkimester hozzászólására (») Márc 24, 2022 / 1
 
Egy IC pontos belső kapcsolási rajzát sem fogod megtudni a végfelhasználó számára készített kivonatos dokumentációból! A benne szerepelő kapcsolási rajzokból jobb nem kiindulni, mert az inkább az ellenség megtévesztésére alkalmas, semmint valós elemzésekre ad lehetőséget!
(#) majkimester válasza sdrlab hozzászólására (») Márc 24, 2022 / 1
 
Köszi mindkettőtöknek a válasz.

Az egész onnan indult, hogy felfrissítettem a tudásom, hogy tankönyv szerint mi van egy műveleti erősítőben, majd kerestem néhány klasszikus példát az őskorból (uA702, uA741) és megnéztem, ott mi is van nagyjából a tokban. Az iskolapélda és a valóság elég messze áll egymástól. A sok sok furcsaságnak persze mindig megvan a logikus magyarázata, csak legfeljebb nem kötik az orromra.

Tudom, hogy ez csak egy egyszerűsített kapcsolás, nincs rajta a kimenet védelme, nincsenek kirajzolva a áram generátorok, ami azért persze segíti a megértést, és még ki tudja mi nincs rajta. És az is világos, hogy ez alapján nem lehet utánaépíteni, mert nem csak az fontos, hogy van x és y tranzisztor hogyan van bekötve, de ezen a szinten a tranzisztor (emitterének?) fizikai mérete is meghatározó, mert például ezzel lehet olyan áramtükröt csinálni, aminek az aránya nem 1:1, hanem bármekkora, és ezt ki is használják. Csinálnak 1db jobb áramgenerátort és gyakorlatilag áramtükrökkel abból állítanak elő bármekkora másik áramgenerátort csak a áramtükrökben lévő félvezetők fizikai méretével játszva.

Az 1-es csak furcsa volt, mert diszkrét alkatrészekben ilyet nem látni. Több emitteres tranzisztorok vannak a TTL kapuk bemenetében, de itt meg több kollektoros tranzisztor van ami magában elsőre semmire sem tűnik jónak, de mégis, ha tényleg áramtükör akkor arra jó lehet. A hőfokfüggése bizonyára kicsi.

A 3-assal kapcsolatban meg végül arra jutottam, hogy jó ez így hiszen nem ez a teljes kapcsolás, kívül teszünk még egy negatív visszacsatolást a kimenetről, és az majd kompenzálja a torzítást. Ugyanaz azt eset mint amikor egy sima push-pull tranzisztorpárt tesznek a műveleti erősítő kimenetére, majd a visszacsatolás annak a kimenetéről történik. Műveleti erősítőnél mindig cél a kis fogyasztás, ezért az A osztályú végfok pazarló lenne. Talán AB. Másik adatlap szerint az áramgenerátor 260uA/340uA (Valószínűleg a NPN és PNP tranzisztor különböző Hfe-je miatt.)
(#) Karesz 50 válasza majkimester hozzászólására (») Márc 25, 2022 /
 
A 3.-al kapcsolatban még > Google: Diamond Buffer Circuit
A három RC tag az opamp belsejében nem negatív visszacsatolás, hanem nagyfrekvenciás kompenzáció.
(#) majkimester válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 25, 2022 /
 
Köszi a nevet. Így név alapján azért sokkal több infót meg lehet erről tudni. Próbáltam különböző neveken rákeresni,de úgy nem sok hasznosat találtam. Valószínű itt is a tranzisztorok aktív mérete különböző a Q19-Q20 illetve a Q45-Q46 között, ami a kapcsoláson nem látszik, de befolyásolja a működést.

Közben arra is találtam válasz, miért van Q1 és Q2 duplázva. A 4 tranzisztort négyzet alakban helyezik el átlóba a párhuzamosan lévőket. Így a lapka hőmérséklet átmenetének hatása kiegyenlítődik a tranzisztorokon. Ez például egy olyan dolog amit diszkrét alkatrészekből felépített differenciál erősítőnél nem csinál senki. Diszkrét tranzisztoroknál eleve a két tok miatt még közel sem biztos, hogy hasonló hőmérsékleten vannak, itt meg a alig méretű lapkán a közvetlen egymás mellett lévő tranzisztoroknál is ilyen trükkök vannak.
Ugyanezt lehet alkalmazni a sok áramtükörnél, ott is meg lehet duplázni a tranzisztorokat és keresztbe rakni a szilícium lapkán. Diszkrét alkatrészeknél ez szintén problémás.
(#) Karesz 50 válasza majkimester hozzászólására (») Márc 25, 2022 /
 
És a nagy kedvencem - az LT1223 - amit teljesen érthetetlen okból már nem gyártanak.
De nekem még van egy fél marékkal belőle.
(#) majkimester válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 25, 2022 /
 
Oh, ez egy áram-visszacsatolásos darab, szép szimmetrikus belső kapcsolással. Itt már a bemenet is meg a kimenet is diamond. Ezt is nézegethetném, egy darabig hogy pontosan értsem mi miért is van, és lehet akkor sem menne. Valószínűleg azért nem gyártják már, mert a fő alkalmazási területe az analóg videójel átvitel szintén megszűnt létezni. Hasonló még az AD811, az még gyártásban van.
(#) Junkie hozzászólása Jún 8, 2022 /
 
Sziasztok, lenne egy kérdésem , napok óta probálkozom egy müveleti erősítő építéssel de mind bogra futok vele, eddig nem nagyon használtam őket, nagy vonalakban felvázolom mit is szeretnék.
Szóval van egy kút az udvarunkon, ennek a színtjét szeretném monitorizálni valamilyen módon, találtam Aliexpressen erre a célra használatos nyomásérzékeny szenzort ami a víz oszlopnyomása következtébe 4-20 mA áramot vesz fel, ezt szeretném valahogy kivetíteni 0-5 v os tartományba egy pic számára, és itt jön a képbe a müveleti erősítő, eddig az van ha külön táppal probálkozom , úgy , hogy szimetrikus tápot kapjon az OPAMP minden ok, de szeretném ha nem kéne két küllön táp neki hanem egy 24 voltos tápból levenni +12 -12 voltot, ezt probáltam már feszültségosztó ellenállás módszerrel , 7812 + 7912 stabilizátor IC vel, de minden esetben az történik hogy az OPAMP kimete nem megy 1.5 V alá, mondjuk eddig csak proteus szimulációban propálgattam , de gondolom a valóságban is ugyanez történik, valkinek valami ötlete lenne , mit rontok el ?
(#) Bakman válasza Junkie hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
Miért keversz bele műveleti erősítőt? A 4-20 mA-es kimenetre rákötsz egy 200 Ω-os ellenállást és méred az azon eső feszültséget (0.8 - 4 V).
(#) Junkie válasza Bakman hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
3 ohmos ellenálással gondoltam , hogy ne zavarjon bele az áramfelvételbe, és azért akartam felerősiteni egy müveletivel..de igazad van amúgy, a pic programjába majd ezt az 0.8-4 V ablakot nézem , vizont úgy kisebb lessz a felbontásom ADC n ugye ?
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2022
(#) Bakman válasza Junkie hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
Mihez képest lesz kisebb? Ha 4.096 V-os referenciát választasz, ki tudod használni a kontrollerben lévő ADC felbontását és még egy kevés tartalék is marad. Innentől kezdve a felbontást az ADC felbontása határozza meg.

Nem értem, hogyan zavar bele az áramfelvételbe a 200 Ω-os ellenállás. Az viszont könnyen lehet, hogy a 3 Ω-os ellenállást már zárlatnak érzékelné a szenzor és egyszerűen kikapcsolna vagy letiltaná a kimenetét. Mondom ezt úgy, hogy nem tudom, milyen szenzor jelét akarod figyelni. De ezt mindenféle kontroller nélkül is ki tudod próbálni, csak egy 200 Ohm-os ellenállás kell és egy feszültségmérő, amivel méred az ellenálláson eső feszültséget.
(#) Junkie válasza Bakman hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
Bővebben: Link

Egy ilyen szenzor lenne, igazábol van belöle direkt 0-5 v kimenettel is, az 3 szálas , viszont picivel drágább, a másik meg szerintem csak simán rákötendő egy 24v tápra és a felvett áram változik a nyomás mértékében..
(#) Bakman válasza Junkie hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
Itt találsz egy kapcsolási rajzot Arduino-ra. Utóbbit kicseréled a használni kívánt kontrollerrel és készen is vagy: Bővebben: Link.

250 Ω-os ellenállást is lehet használni, de ekkor 5 V-os a kimeneti feszültség maximuma, nincs a rendszerben tartalék és 5 V-os referencia feszültséget kell beállítani ami jellemzően a tápfeszültség, ez viszont többnyire nem olyan stabil, mint egy referencia feszültség (belső, ha van, illetve külső).
(#) Junkie válasza Bakman hozzászólására (») Jún 8, 2022 /
 
Ez szuper, köszönöm szépen a segétséged és a rám fordított időd.. , így már sokkal egyszerübb a helyzet
(#) Suba53 válasza Junkie hozzászólására (») Jún 8, 2022 / 1
 
Szia!
A 4-20mA az nem a távadó áramfelvétele, hanem az a szabványos távadó áram jel, amit az ipari távadók nagyon nagy része használ. Azért áramjel, mert az viszonylag nagy távolságokra is elvezethető, és az átfolyó áramot nem befolyásolja a vezetékek ellenállása.
Vagyis a 4mA a mérendő jel alsó határa, a 20mA pedig a felső határa, és egy precíziós áramgenerátor szolgáltatja a távadó áramát. Ami azért nem nulláról indul, mert valamiből a távadó elektronikájának is élnie kell.

Ahogy Bakman írja, egy darab ellenállás a vevő oldalon elég a mérendő jel feszültségre alakításához.
Azt pedig, hogy a feldolgozó egység bemeneti tartományához illeszd, azt az ellenállás értékével lehet beállítani. A tápfeszültség meg lehet simán az ipari 24V.
(#) sdrlab válasza Suba53 hozzászólására (») Jún 9, 2022 / 2
 
Idézet:
„Ami azért nem nulláról indul, mert valamiből a távadó elektronikájának is élnie kell.”

Valamint, hogy detektálni lehessen a szakadást is...
(#) Junkie válasza Suba53 hozzászólására (») Jún 9, 2022 /
 
Köszi , nem tudtam hogy ez szabványosított , fura volt ,hogy gyakran belefutok küllönbüző szenzoroknál ezekbe az értékekbe, mostmár erthető , hogy miért
(#) Marty McFly hozzászólása Pé, 10:29 /
 
Sziasztok!
Megépítettem régebben ezt a kapcsolást lm324 el ahol ezekkel az értékekkel hibátlanul működött is a mérés 1V/1A osztással. Most ugyanezt akartam elkövetni tl072 vel, viszont bármit csinálok alapból 10,2V van a kimeneten és megáll a tudomány. Lehetséges hogy a tl072 nem alkalmas erre a feladatra?
(#) Karesz 50 válasza Marty McFly hozzászólására (») Pé, 10:35 /
 
Az LM324 egyszeres tápú opamp, 0 V-ig lemegy a kimeneti feszültsége. A TL072 két Volt körül határolódik.
(#) Suba53 válasza Marty McFly hozzászólására (») Pé, 10:35 /
 
Jól látod. Cseréld ki LM358-ra.
(#) Skori válasza Marty McFly hozzászólására (») Pé, 13:09 /
 
A TL072-nek ehhez a feladathoz kellene negatív oldali táp is, anélkül nem fog menni vele. Az LM324 viszont szimpla táppal is tud működni ebben a kapcsolásban.
(#) Suba53 válasza Skori hozzászólására (») Pé, 13:32 /
 
Azért javasoltam neki az LM358-at, mert az láb kompatibilis a TL072-vel, és azonos erősítők vannak benne 2db, mint az LM324-ben.
(#) Marty McFly hozzászólása Hé, 9:02 /
 
Köszönöm a tippet! Így már működik
Következő: »»   100 / 100
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem