Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műveleti erősítő
 
Témaindító: petrik, idő: Júl 31, 2005
Lapozás: OK   94 / 94
(#) compozit válasza Skori hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Én egyszer kipróbáltam, 5 db 6N137 volt a fiókban, mind az 5 kibírta a 32V-ot. Fairchild gyártmányúak voltak, talán nem mindegy a típus.
(#) sdrlab válasza compozit hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Az elég hihetetlennek tűnik!
Na és mennyi ideig bírná ki azt? 1 másodperc? 1 perc? Az abszolúte maximumnál 7V van megadva, amit 1 percig biztosan kibír. Nyilván bizonytalan ideig ennél valamivel többet is ki fog bírni, na de 32V az sokszorosa a megengedett maximumnak!
(#) compozit válasza sdrlab hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Nem baj. Hogy te mit hiszel és én mit mértem, az két különböző dolog. Esetleg ha te is kipróbálnád?
(#) sdrlab válasza compozit hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Nem érted még mindig.... Nem az a lényeg, te mit "mértél", hanem az, amit a gyártó megad! Max viccnek jó, amit leírtál....
(#) compozit válasza sdrlab hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
De értem! Akkor nevess rajta!

Nekem van olyan kapcsitápom, amibe ezt tettem bele, 12 V-ról megy évek óta.
(#) Ge Lee hozzászólása Dec 19, 2020 /
 
Ezeket az értékeket én soha nem értettem. Elkónál még értem, mert ott azt adják meg (legalábbis ezt tapasztaltam), hogy mondjuk az 50V-os nem fog tönkremenni 53V-tól, de a következő ráírható lépcsőfokot ami a 63V lenne azt már nem viselné el tartósan.
De hogy van ez egy OPA-nál? Ha túllépem az adatlapi +/-18V-ot és adok neki +/-20-at akkor szétnyílik vagy mi? Szerencsére jó ideje nem érdekelnek már a műveleti erősítők, de emlékszem hogy még a békebeli időkben az egyik hangszínszabályozó fokozatom hónapokon keresztül +/-24V-ról járt a 18 helyett és semmi baja nem lett. Persze, azóta mint minden egyéb területen, mások lettek a gyártási prioritások.
(#) Bakman válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Addig vállalnak a gyártók garanciát. Van benne némi ráhagyás de nem sok. Régebben a biztonsági tartalék volt több, de túl magas feszültségtől azok is kinyíltak.

Valószínűnek tartom, hogy régebben nem tudtak olyan pontosan reprodukálható alkatrészeket gyártani, a nagyobb szórás miatt alkalmazták a nagyobb biztonsági tartalékot.
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 19, 2020 /
 
Van ugye az a tartomány, amit a gyártó megad, amin belül garantálja, hogy hosszú időn keresztül megtartja a paramétereit, a teljes hőmérsékleti tartományban! Ezen belül célszerű maradni...
Van az abszolút maximum, amit általában még korlátlan ideig elvisel, elvileg romló paraméterek nélkül. Itt figyelni kell, mik a gyártó által megadott peremfeltételek, mert mint pl ennél az optónál, lehet csak 1 percre garantálja ezeket. Ezt figyelembe véve, ez az az érték, amire még ha nagyon nincs más, lehet építeni, tervezni. De nem ajánlatos, ha van választás...
Az ezeken túli értékek már a csillagok együttállása kategória, amire nem lehet építeni, tervezni..., de egyedi esetekben akár hosszabb ideig is működhet, látható/mérhető elváltozásoktól mentesen. De ezt nem lehet tudni előre, és ezért senki sem vállal felelősséget....
(#) Skori válasza compozit hozzászólására (») Dec 20, 2020 /
 
Ezt jó tudni! Egy open colletor kimenet esetében a belső tranzisztor letörési feszültsége a meghatározó, és ezek szerint van benne tartalék bőven. Egy fejlesztésbe mondjuk nem merném beletenni állandó 7V feletti feszültségre, de a fentiek ismeretében, kísérleti célból simán.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 20, 2020 /
 
Szerintem (de csak tippelek) sok olyan eset van amikor egy határértéket kissé túllépve még nincs komoly gond, ha mondjuk egy másik értéket nem használsz ki.
Opamp esetében egy példa: mondjuk adatlap szerint korlátlan ideig kibírja a kimeneti rövidzárlatot, amikor használod túlléped a max tápfeszt, de soha nem zárod rövidre a kimenetét (sőt, mondjuk a max kimenő áramot sem közelíted meg soha). Lehet, hogy az első zárlattól elpukkanna, de így semmi gond. (persze ha pl. eléred a benne levő félvezetők letörési feszültségét, akkor egyből pukkan)
Az elkók esetében van némi rugalmasság a dologban. A feszültség növelésével növekszik a szivárgó áram a kondin. Ha tartósan így üzemel, de az átütési határon belül, akkor a folyamatos áram miatt pl. megvastagodhat benne az oxidréteg az alumínium felületén - ami tulajdonképpen a kondi szigetelése és egyben a dielektrikuma. Ettől növekszik a feszültségtűrése de közben csökken a kapacitása (formálódik a kondi). Nyilván ennek is megvannak a határai, de láttam olyan ipari berendezést (ill. dolgoztam is vele), amiben a tápban levő 15mF/50V-os elkók (4db) folyamatosan kb. 65V körüli feszültségen voltak, és az alatt a kb. 10 év alatt, amíg ezek üzemeltek, egy sem hibásodott meg.
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2020
(#) berez hozzászólása Jan 16, 2021 /
 
Üdv a fórumozóknak!Azt kérdezném, hogy az L272M helyett jó e az LM358?
Nézegettem az adatlapokat és úgy néz ki hogy jó.
LM358: htLM358
L272ML272M
Ha jó,a lábak megnevezése más:
LM358:1- outputA L272M: 1-output1
2-inverting inputA 2-supply voltage
3-non inverting inputA 3-output2
4-GND 4-GND
5-non inverting inputB 5-input -2
6-inverting inputB 6-input +2
7-outputB 7-input +1
8-V+ 8-input -1
ezekből 2 db egyértelmű a GND és a V+(supply voltage)
az output1 gondolom ua. mint outputA
output2 ua.mint outputB
viszont a többit nem értem sajna...
köszi ha felvilágosítotok mi az az inverting meg non invertin meg a 272-nél +1 -1 +2 -2 input
(#) Bakman válasza berez hozzászólására (») Jan 16, 2021 / 1
 
A két IC lábkiosztása egészen más.

Egy műveleti erősítőnek alapesetben van invertáló (-) és nem invertáló (+) bemenete, valamint kimenete.

-1 és +1: az 1-es sorszámű műveleti erősítő bemenetei.
+2 és -2: a 2-es számű műveleti erősítő bemenetei.

Az, hogy az adatlap A és B, vagy 1 és 2 jelölést használ a kettő (vagy több) megkülönböztetésére, lényegtelen.
(#) Epu2 válasza berez hozzászólására (») Jan 16, 2021 / 1
 
Nem éppen kompatibilisek. Az egyik normál, a másik csökkentett teljesítményű. Persze új tervezésnél a paraméterek figyelembe vételével ...
(#) rectamas válasza berez hozzászólására (») Jan 16, 2021 / 1
 
Csaknem biztos, hogy nem helyettesíthető lábátkötésekkel sem.
Az L272M 1A kimeneti áramot tud adni, az LM358 max. 50mA-t.
Nem hiszem, hogy ilyen nagyáramú műveleti erősítőt raktak volna olyan helyre, ahol nincs kihasználva a magas kimeneti árama.
(#) berez hozzászólása Jan 16, 2021 /
 
Köszönöm a gyors válaszokat ,akkor ez felejtős...
(#) Hp41C válasza berez hozzászólására (») Jan 16, 2021 /
 
Miért kellene helyettesíteni más típussal, amikor (legalábbis a honlap szerint) kapható:
HR Elektronika
HQ Elektronika
FHD
Kontel
stb boltokban?
(#) berez hozzászólása Jan 16, 2021 /
 
Tökéletesen igaz,már rendeltem is hétfőre (HR -nél ,ott a legolcsóbb,és közel van)
Azért variáltam mert ma kedvem volt összerakni ezt a mozdonydekódert,és LM358 -am volt csak.
Viszont találtam egy kisebb DC motort ,ami üresben csak 30 mA-t vesz fel,próbára jó lesz.
Köszi a tanácsot ezt a HR Elektronikát eddig nem ismertem.
(#) elyelibator hozzászólása Feb 23, 2021 /
 
Sziasztok. A kérdésem az, hogy 2-3 Pl:LM 1875 opamp-ot párhuzamosítok a kimenetén, mi szerint érdemes ellenállás értéket számolni? Illetve megoldható e úgy, hogy az összes negatív visszacsatolás csak a meghajtó opamp-hoz csatlakozik, ami látja a kimenetet?
Köszi a segítséget.
(#) Epu2 válasza elyelibator hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Szerintem a kimenet párhuzamosítása nem szerencsés. Nem egyformák az erősítők és összegerjedhetnek, illetve két kimenet egymást terhelheti.
(#) tbarath válasza elyelibator hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Ha nagyobb áramot akarsz "kinyerni" az opampból, akkor köss utána egy FET-et, és annak a kimenetéről vedd a visszacsatolást.
(#) elyelibator válasza tbarath hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Azért gondoltam a párhuzamosítást nagyobb teljesítményre, mert az előerősítőm, is párhuzamosan kapcsolt kis opamp-ok ból áll. Persze ezeknek a végén is ott van egy-egy 10 Ohm-os ellenállás. Persze ez csak 60mA biztosít a kimeneten, de ide igen csak elég ez az áram. Hely szűke miatt gondoltam, hogy ha van rá mód, nem telepíteném be mindegyik mögé az ellenállásokat
(#) reloop válasza elyelibator hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Szia! Készíts erről egy vázlatot! Mi a terved az LM1875 invertáló és nem-invertáló bemeneteivel?
Linkeld be azt a műveleti erősítős kapcsolást aminek a felépítését követni szeretnéd!
(#) elyelibator válasza reloop hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Erre gondoltam.

1.JPG
    
(#) reloop válasza elyelibator hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Így már világos. Az LM1875 nem képes egységnyi erősítésre mint a műveleti erősítők többsége, mert túl szoros visszacsatolás esetén gerjed. Az "LM1875 parallel" keresés eredményén láthatod próbálkoztak már vele, de a találatok száma azt mutatja kevés sikerrel.
Ha az Erősítő mindig-ben leírod mit szeretnél, megpróbálok rá megoldást keresni.
(#) majkimester válasza elyelibator hozzászólására (») Feb 23, 2021 /
 
Műveleti erősítőket párhuzamosítani két ok miatt szoktak:

1. Jel-Zaj viszony javítása
2. vagy Kimeneti áram növelése

Gondolom ez utóbbi lenne a cél, különösen, hogy az LM1875 nem műveleti erősítő, hanem teljesítmény erősítő. Ha ebből kettőt szeretnél párhuzamosan, akkor helyette a híd kapcsolás javasolt. Ott nem kell ellenállás a párhuzamosításhoz a kimeneten, nem lesz plusz veszteséged. Párhuzamosításnál viszont mindenképpen kell. Méretezést nem igazán tudok, de én a terhelő impedancia 10%-át tenném oda.
(#) elyelibator válasza reloop hozzászólására (») Sze, 0:14 /
 
Átvittem az Erősítő mindig-be
Következő: »»   94 / 94
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem