Igen, most magamnak fogok válaszolni. De bizony hogy a Dankó is ott van, méghozzá napszak függvényében egész jól is szól. Szóval 3 magyar adás ez. Aztán a távolabbi dolgok a Rado Romania Actualite (1152Khz szintén valami román 909Khz-en is), illetve az RRInternacionale (1593Khz) néha beugrik. Illetve az oszták Museums Radio 1476Khz.-en, ez se mindig. Éjjelente a sáv tetején hallok angol beszédet, meg a kínai CRI-t, mind ugrál, hullámzik Illetve amire nem jöttem rá, de sokszor hallottam már bemondva azt is hogy valami FM, és oroszul beszél. FM AM.-en.. oké. Sokkal lassabban, de az is ugrál.. hullámzik. Ez a Vesti FM! (1413Khz) orosz hírcsatorna Grigoriopol mellől. A Voice of Türkey szintén középhullámon is jön, ahogy Robi is írta. A sáv tetején hallom azt is, 1539Khz-en, szintén változó, de nem stabil. Ami érdekes hogy itt fenn sok a zanzásított fading vétel, nem sok zajjal, angol duma, meg miegymás. A skála alján igen zajosan, és halkan, de stabilan hallom a 2100km! távolságban lévő Észak-Afrikai Algéria 1.-es csatornát, 531Khz.-en, (a Kossuth környéke ez napközben) a Shazam felismeri ezeket a zenéket is. Antennám egy már nem használat Koax kábeltévé antenna.

Szia!

Ez igy remek!Akkor jó sokat foglalkozol vele ! A hullám terjedésről sokat lehet megtudni......

Azt a kábel TV antenna vezetéket --nem tudod rezgökörnek kihangolni?(+ tekercs+forgókondi, fix kondival?)

Ezek az 1MHz környéki/feletti adók --nem lehet harmonikus vétel RHról?
Egy GDOval -(de akár sima oszcillátorral --szupervevővel is ) szoktam "megfütyültetni "a kérdéses helyet . Ezt utána frekvincia mérővel tudom megmérni.....Ha már 0,1uV-s bemenetű frekimérőt nem árulnak a kinaiak se!

Mert a Kossuth-t még a 1620----2700kHz nél is hallani.A hullámzás azért a Fading jellemzője-

Amúgy 1600Khz felett már kb vége van a rádióadóknak, itt viszont "állítólag" kalózadásokat is el lehet csípni, holland, de görög emberek is szórakoznak ilyenekkel hogy "házi stúdióval bejátszanak az éterbe"... Nem... sajnos szinte semmit nem tudok foglalkozni vele, egy pár éjszaka szórakoztam még csak vele.. tapasztaltam, de tervben van hogy kiviszem szabad ég alá is. 12 órában dolgozom, egy tetű gyárban, fáradt vagyok, mint a dög, ha épp szabad vagyok, csak akkor tudok ilyesmivel szórakozni. :/ A Shazam sokat segít. Meg ha beírom, az AI kidobja hogy pl maga a zenész kicsoda akit éppen azonosítottam, hallottam az imént. Ezt úgy kell elképzelni hogy pl. felismeri hogy Abdel Halim Hafez énekel, és rákeresek, rákérdek. Majd kiírja hogy ő „Egyiptom bülbülje”, a 20. század egyik legnagyobb arab énekese. Ha őt hallja éjjel a Kossuth helyén, környékén, akkor Ön biztos hogy éppen egy több mint 2100 kilométeres rádiós hidat épített Debrecen és Észak-Afrika között. Adatok. Algéria 1 (Sidi Hamadouche adóállomás 600kW) nagyon messze van, a jelnek többször is vissza kell pattannia az égről, hogy elérjen Debrecenig.
Jah, és mindezzel meg kell várni a 22:30-at, mert a Kossuth földelés nélkül is leüvölt mindent az égvilágon.

Valószínűleg tükörfrekvenciás vétel. A Voice of Türkey nyomtalanul eltűnt a sáv tetejéről, átléptek valami más frekvenciára, szezonális a sugárzás, a (B25) szezonnak március 31.-el vége. S valóban eltűnt. Ez mégis RH tükörfrekvencia volt a KH tetején. Ahogy a CRI is az lehet.

A nemzetiségi adót hallgattam az előbb, 873Khz-en, azt meg lelövik 20:00-kor, legalább is középhullámon.

Megpróbálom majd rezgőkörnek kihangolni a kábeltévé antennát. Bár sajnos ugye a koax lényege pont az árnyékolás, az is a neve a külsőnek hogy árnyékoló harisnya. Ide valami régi réz telefonvezeték kéne, az lenne a "komoly" antenna.

Szia!
Gondolat ébresztésnek,

https://ha5mrc.bme.hu/library/nvis/NVISUJ2.pdf

Nálam aA) lefelé lejtéssel ( egy faághoz kikötve )kimenő régi szimmetrikus tv vezeték van kihangolva.A hossza rövidzárakkal változtatható..
B)a másik a 30m magas fűtéscső előnytelen VII emeleti kivitelben.

Mivel jobbat nem tudok.....

Szia!
Eza másik;

http://www.radiovilag.hu/images/413-414o13.pdf

Ebben a topikban a vevőantennák az érdekesek, amikből sokszor teljesen más kialakításúakat érdemes készíteni az adó(vevő-)antennákhoz képest, másfajták lesznek optimálisak méretben is, bonyolultságban is. A kettő közt persze lehet átfedés.

A problémákat adóoldalon könnyebb nyomon követni, de a fizika a másik irányban is ugyanaz, csak a veszteségek és azok jelentősége különbözik. Egy antenna mindenképpen egy nyitott kondenzátor, amin áram folyik, és aminek a fegyverzeteiről leszakadnak a rádióhullámok. Dipólnál ez az egyik ág és a másik ág, csak ki vannak terítve síkba. (A betáplálási pont egyébként aszimmetrikusan is elhelyezkedhet.) Minden, ami ettől különbözik, annak szüksége van RF földelésre, különben kompromisszumos lesz az antenna. Hogy mennyire, az változó. Amikor azt írják, hogy ehhez és ehhez az antennához _nem kell_ földelés, akkor abba a mondatba beleértik az adott korlátokat is, legfeljebb azt már nem árulják el ugyanott. Nem kell földelés, csak egy jó megoldáshoz képest ilyen és ilyen gyengeségei vannak... : -)

Például sok antenna (titokban vagy kimondva) azon alapul, hogy földelés ugyan nincs, de a koax tápvonal köpenyén levő áramok nincsenek elfojtva vagy csak részben, így máris van egy másik oldal, egy támpont a sugárzóhoz képest. Ezek az áramok aztán fel-le szaladgálnak, zavart okoznak stb. De sok apró gyakorlati trükköt lehet alkalmazni, hogy például magasabb impedancián kisebb áramok folynak, és ettől kisebb a veszteség is egy eszközben, antennán stb.

A Fuchs antenna egy másik kor terméke, amiben igaz, hogy ott egy rezgőkör, amit sávonként hangolni kell, de csak jól jött, mert az adó amúgy is szeretett felharmonikusokat sugározni, drágák volt az alkatrészek a szűrőkbe, ha voltak egyáltalán. És a csöves eszközökhöz könnyebb is volt áramköröket hozzábarkácsolni. Bár láttam, hogy azt írják, hogy a tranzisztoros korszakban is használták, sőt gyártják is még. Hát... sok mindent gyártanak. De valamelyest talán vétel oldalon is jól jön a zavarok szempontjából ez a plusz szelektivitás, ezt viszont csak (értő) gyakorlati összehasonlításokból lehetne megtudni, hogy csökkenti-e azokat érzékelhetően.

Ennek az antennának a mai megfelelője szerintem az EFHW. Az abból indul ki, hogy a szokásos 50 ohmos rendszerhez kell illeszteni az antennát, amit pl. 1:49-es áttételű impedancia-transzformátorral valósítanak meg. Ez szélessávú megoldás. Ami nem jelenti, hogy az alaphoz képest túl magas frekvencián használhatjuk is, mivel még az is probléma, hogy még ha az SWR jó is és sugároz is az antenna, azt nem egyenletesen teszi: a sugárzási karakterisztika körben tele lesz lyukkal és maximummal vízszintesen és függőlegesen is, romlik a gyakorlati értéke. (Ez eléggé hatással van a vételre is.)

https://n7tar.org/wp-content/uploads/2023/06/The-End-Fed-Half-Wave-...na.pdf

Még mindig adóantennáknál tartunk, de az EFHW-ról is régóta vitatkoznak, hogy szükséges-e hozzá földelés vagy sem. Egy kb. 1/20 lambda hosszúságú vezetéket, ellensúlyt javasolnak neki. Az igazi persze itt is a jó RF földelés, csak ez is egy trükk, hogy magas impedancia esetén kisebb a probléma a földeletlenséggel, és beleértendő a veszteség. Akár egy GP antennát is el lehet fektetni többé-kevésbé, annak a sugárzóját is ki lehet húzni a szemközti fához, csak annak ideális esetben kb. 36 ohm a talpponti impedanciája, és az egy egészen más tartomány.

Szia!
Ez még jobb !
A vételre szánt antenna ha ugyanolyan felépitésű --De nem kell akkora ferritmag--mert a teljesitmény inkább uW tartományú.