A térképek a biztos lefedettséget ábrázolják, de a rádióhullámoknak nem lehet határt húzni.

Próbálkoztam előfeszítenni régebben, valahogy nem sikerült sem nagyobb érzékenységet, sem nagyobb hangerőt kicsikarni, de elég hamar feladtam a kísérletezést, lehet hOGY folytatni kellett volna. A fellelhető Ge-diódákból (ideértve a nagy szovjet D-2-est ) kiválogattam azt amelyik a legnagyobb feszültséget adja. Egyben ennek a legnagyobb a záróirányú ellenállása is. A hídegyenirányítóban azért nem látok nagy fantáziát, mert jóval nagyobbak a veszteségei. Kösz a tippeket, sávszűrőset használok, eddig ez vált be a legjobban, mégpedig olyan változatban, hogy az első tekercs párhuzamos kapacitása - amennyire csak lehet - az antenna maga legyen. A legfontosabb tapasztalatom: minél nagyobb körjóság és minél nagyobb impedanciák. Esténként így hallgatom a BBC-t hosszúhullámon

Tényleg olyan nehéz azt a három betűt odabiggyeszteni?!

Egyszer már feltöltöttem ezt de sosem csináltam meg.

Úgy tudom hOGY ezek az "önmagukat ellátó" rádiók csak erős adónál erősítenek igazán. Még én sem próbálkoztam vele.

Tényleg annyira nehéz ezt a három betűt leírni?!

Az ábra tetején lévő írás szerint az antenna által sszeszedett hálózati brumm, meg a légköri elektromosság biztosítja a tápfeszültséget. Lehet benne valami, mert az egyenirányító híd váltóáramú kapcsai 1 nF-dal rádiófrekvenciás szempontból gyakorlatilag rövidre vannak zárva.

Sziasztok!

Kipróbáltam -a betett kapcsolás , táprészét.
Schottky val még jobban működött , mint Germaniummal.
Az 500 Khz környékén Uo= 2v 1100kHz felett Uo = 1-1,4V
terhelve leddel is működött itt már csak az 1mA szerette .

Az antenna kör rezonanciájára érzékeny --ha az 1nF helyett ; 470pF és 2,2nF között mindenütt volt kiugró feszültség , bár nem tudom mitől.?

Nem semmi. Bár amin most dolgozok az sem nicsn kész de ez lehet a közevtkező projektem.