A ketutasnal a problema hogy a melynyomo felso hatarfrekvenciaja legyen a magas sugarzo also hatarfrekvenciaja felett hogy kb. A "dupla" tolcseres szelessavuak kedvezoek ,ezek 8Khz-ig is szepen mukodnek igy egy csipogoval megoldottad a savkiterjesztest.

Ha a magassugarzo lejebb kell mukodjon az mar problemasabb .

Bolgar hangszoroim vannak ,szelessavu 25Hz Fs 8Khz -ig Ok meg feljebb is elegg jol sugaroz ugy 12KHz-ig.

A haromutas hanszoromhoz kepest a mely kozep es a magas kozep resz gyonyoruen szol .
A basszust is viszi de joval a terhelhetosegi hatar alatt.
Azt irja az ujabbakon hogy 40 VA ugyanolyan regebbi kiadason ,meg 12,5W .Tehat tulajdonkeppen ugy 7W-on jol lesugaroz mindenfele zenei anyagot.

A direktsugarzo szelessavu hangszorok iranykarakterisztikaja eleg jol kihegyesedik a 2-3 KHz feletti frekiken, Igy a sztereo kep nagyon szuk savban marad meg .

Most eltekintve a szuper sztereo cucctol ,rengeteg hangfal tipus van ami eppen arra terveztek hogy "szorja' a hangot a terbe.Mindenfele dorditoot kozepsugarzok es magassugarzokat tartalmaznak .A hangkep biztos nem az amit a studioban felvettek de ha a halgatonak egy hiheto kellemes hangkepet adnak akkor szerintem OK.
Szuper HiFi perfekt sztereo hangkeppel nehez dolog .A lakoszoba nem egy "anechoic" szoba , mindenfele viszsaverodes es alohullam,combfilter effect stb lep fel ami mind szinezi a hangkepet es jol elter a kivant perfekt hangkeptol.Szub de meg a normal basszus is egy nagyon egyenetlen hangteret produkal egy kismeretu szobaba.

A hangcucc tervezeset a szobaval kezdjuk( meretek , visszhang/reflexiok stb...) ,majd a zenei stilustol fuggoen ( dinamika, headrom ) is megvizsgalando hogy mi is szukseges.Igy 2x 10W-tol 2X500W -ig mindenfele berendezes lehet a vegeredmeny es ezeken belul is kulombozo minosegu .

nem ertettem mi van a 20cm es 22cm . Altalaban a hangszoromeretek 5", 8",10",12",15",18" .A hangszoro perem atmeroje es a membran aktiv atmeroje kozott van kulombseg. talan errol gondoltad

Erdekes szelessavu hangszoro a Lowther Itt Link-ek 10"-os , dupla tolcser plusz faziskorekcio ,hangsav 20-22000Hz , Xmax 1mm .99dB SPL 22000 Gauss a legresben. Ehez epitenek jo tolcsereket hoy az Xmax -on belul maradjanak a melyhangok eseteben is...

Az hogy nagyon szeretem,evek ota ilyen felepitesu cuccot hallgatok.A hangvaltoval vannak gondok egyedul ,mivel nem sajat kezuleg keszitettem,es hianyolok par hangot ugyanis ez igy nem lett kiszamolva.Cserelek kondenzatorokat es meglatjuk.Ha ugy se lesz az igazi,akkor jon a szamolas eddig a magason alakitottam.Jol szol,tisztan csak nem nyugszom amig nem gyozodok meg rajta szamolassal hogy azt hallom amit akarokMeg persze lehetne cserelni is egyszer magas -kozep hangszorot ha lesz ra keretHangvalto :yes:
http://www.nanovill.hu/nanovill.asp?id=368Ring[/urlebbol 2db

A lenyeg lemaradt Kozeprol nem talaltam kepeket de majd teszek fel otthon a kesz cuccrol.Szoval ez reflex csovel van ha ilyen hangszoroval tervezed,megadom a mereteket,melyhiany nincs,tokeletes.A szekreny ki akar tancolni a szobabol.JBL 2db

Ezzel egyet ertek.Nem vagyok mernok,nem is szoktam szamolgatni,de tapasztaltam mar amit irsz,meg logikus is.
Volt ilyenem:Jbl gt5 30cm
Es most van ilyenem:Jbl 38cm A kulonbseget szerintem nem kell leirni.

Ezert egyesek a szelessavu hangszorora szavaznak .Nincs hangvalto es nincs a keresztezesi frekvencian a sok problema .De ezek az audiofil-ek igazi HiFi -re torekednek ,jominosegu felvetelekrol jominosegu lejatszo cuccal halgatjak a szep sztereo akusztikus zenet , szimfonikus zenekart ... a szolo hegedu hangjara a ziongora hangjara figyelnek a terhatasra a hangter melysegere, tisztasagara ( attetszo hangter) stb..
Felvetelek melyek lejatszasat / elethu visszaadasat sokminden ronthatja.

Persze ertheto !Nekem amim van house,rap,stb zekekre all a szor a kezemen.Es meg nem tokeletes

Kissé nehéz megérteni amit írsz, mert sem ékezetet nem használsz, ráadásul sok az elírás.

Közelebb pedig nem jutottam a problémám világosabb látásához.

Tehát akkor két utasban kis esély van arra, hogy szép és egyenletes hangátvitelt lehessen elérni minden tartományban?
Lehet, hogy jobb lenne 3 utasban gondolkoznom?
Kezdek elbizonytalanodni.

A pénz már megvan 2 hangfal megépítésére.
El kéne kezdeni konkrét terveket készíteni, de sajnos még az sem tiszta, hogy 2 vagy 3 utas lenne a jobb megoldás.

Amit írok, csak a valós helyzet. Semmi "furcsa" nincs benne, maximum annyi, hogy a "fizikai tények" ezt támasztják alá.

Ahogy korábban írtam, az általad vázolt általánosítás csak egyetlen eshetőség, a valóság egy szelete, nem kötelező érvényű. Ebben az adott esetben például nem igaz.
Azokat a részeket, amiket csak a leütések számának növelése miatt írsz, de valójában nem értesz ("reflexiok, reverberaciok,,stb"), már nem is számolom.

Emellett nagyon sok tárgyi tévedésed van, hibás információkra alapozva vonsz le következtetéseket. Csak az utóbbi néhányat javítom, nincs mindegyikre energiám, és úgy hiszem, a fórum nem is erről szól.

Figyelembe venni lehet, mint minden, a témával kapcsolatos információt, de túl nagy jelentőséget szentelni nem szabad neki, ugyanis ez csak egy általánosítás, nem érvényes mindenkire, és a hallásod minden helyzetben állandó, ugyanúgy viselkedik a koncertteremben, mint otthon a karosszékben, konzervzenét hallgatva. Egy sok dB-es mély- és magastartománybeli kompenzálás maximum ronthat a helyzeten, minden szempontból. Számos kiemelkedően jó hangsugárzó létezett a történelem folyamán ami már akár 60-100Hz alatt eső átvitelt produkált. Nem ettől függ, hogy jó lesz-e vagy sem. Mivel főképp agyi folyamatról van szó, sokkal fontosabb az egyéni igény, az, hogy kinek min szocializálódott a hallása, mit szokott meg az évek során.

Ez is ugyanúgy tévedés, attól, mert egy hangsugárzó b-reflex, ha megfelelően tervezik, lehet ugyanolyan pontos mélytartományban, mint egy zárt doboz, ez is a megfelelő T-S arányon, és a lehallgató helyiség mélytartománybeli hatásain áll vagy bukik. Mikor- és makrodinamikai szinteken pedig a lengőrendszer képességei határozzák meg leginkább a végeredményt.


A terhelhetőség nem hasznos felület-függő. Ha számít, hogy mit hallasz, akkor sokkal inkább a mágneskör-lengőcséve és a mozgórészek lineáris tartományán múlik, ha csak a max. kitérés a lényeg, akkor újra a T-S paraméterek + a doboz lesznek meghatározók, adott esetben könnyen elképzelhető, hogy a kisebb hangszóró egy másféle dobozban másféle T-S aránnyal, jobban terhelhető, mint egy nagyobb, de T-S és lineráis tartományában korlátozott példány. Jó példák lehetnek erre pl. a Dynaudio által követett tervezési rögeszmerendszer szülte mélyközéphangszórók.


Adott egy 300mm-es hangszóró neki megfelelő zárt dobozban 45Hz-es alsó határfrekvenciával, és emellett egy 220mm-es mélyközép, szintén neki megfelelő b-reflex dobozban, 35Hz körüli alsó határral. Ahogy látható a csatolt modellezésen, a membránkitérés hasznos tartományban nem több, és mivel a kisebb hangszórónál több mint kétszer nagyobb a lineáris tartomány (7,0mm a 3-hoz képest), szinte egyértelmű, hogy ezzel jár jobban a felhasználó.


Pont ezért nem szabad "durvan ertekelni" a "dogokat", mert a valóságban akár 160mm-es hangszóróval is elérhető a 35Hz-es alsó határ. Hogy ki meddig "mehet le" az szerintem más kérdés.

Közel sem biztos, ez is sokkal inkább a hangszóró nagyjelű paraméterein, és a lengőrendszeren múlik.

Láthatjuk ezt is, de amint a példa mutatja, az ellenkezőjét is.

Csak halkan jegyzem meg, hogy az "elektromos erot"
nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne hangszóróra kapcsolni, mivel ezt a sztatikus elektromossággal kapcsolatban szokás értelmezni, F=E*Q alapon.

A hangszóró magastartománya, vagy az imp. válasz nem függenek az együttmozgó tömegtől, 0,2, 2, 12 és 22g esetén is megvalósítható akár a 20kHz-es felső határ is, ez csak a rezonáns rendszer függvénye.

A hangváltótervezés nem így működik!! "melynyomoval" pedig nem készíthető kétutas hangsugárzó, ahhoz mélyközép kell. A hangszórók kiválasztása bonyolult folyamat, nem a határfrekvenciákon múlik, hogy mi és hogyan kerülhet egymás mellé. Ehhez meg kell vizsgálni, ismerni kell az igényeket, a hangszórók minden lényeges tulajdonságát (természetesen már a végleges dobozban), harmonikus torzítástól a dinamikus viselkedésen át, és csak ezután lehet döntést hozni.

Ez egyáltalán nem igaz. Főleg az általánosítás miatt nem. A ma forgalomban lévő szélessávú hangszórók képeségei középtartományban messze elmaradnak egy valódi mélyközéphangszórótól, a tervezetlenség, és a váltási frekvencia körüli hibák miatt. Ezt megtoldani egy magashangszóróval nem valami jó ötlet, mert így a szélessávú egyetlen megmaradt előnye, az elvileg pontszerű hangforrás is elveszik.

Ez megint nem jelenthető ki, rengeteg olyan hangsugárzó készül manapság, ahol pl. a fém membrnos mélyközép miatt 2k környékére kerül a váltási frekvencia. Sok ennek megfelelő dóm magashangszóró is született az utóbbi időben.

A hangszóró mélyátvitele nem feltétlenül az fs-től (rezonancia ponttól) függ, attól mert az elvileg, vagy a gyártó szerint 25Hz-en van, egyáltalán nem valószínű, hogy tényleg onnan indul az átvitel. Egy ekkora hangszórónál a 8 vagy 12kHz-en sajnos iszonyatosan beszükűl már az iránykarakter, és a bolgárok produktumait ismerve, a hangszóró magas, vagy középtartománya összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint bármelyik alsó-középkategóriás dóm magasé.

Erre szokta azt mondani Bukovics Ferenc a BEAG egyik volt munkatársa, hogy annak való a szélessáv, aki nem tud hangváltót készíteni.

Magyarul nyakmerevítő is kell mellé. Egyébként nem egészen igaz, amit írsz. A helyzet a következő: Nagy méretű, jelen esetben 300mm-es "szélessávú" hangszórót feltételezve az iránykarakter 1000Hz fölött beszűkül, majd a váltási frekvencia környékén ~3000Hz újra kiszélesedik, majd a felső oktáv előtt, ~8k-nál újra beszűkül. Ezt ronthatod tovább egy kiegészítő magashangszóróval, amitől 10 fölött újra kiszélesedik.

Ez általánosságban egyáltalán nem probléma egy normál bebútorozott lakószobában, Persze erre is van megoldás, szokás az iránykaraktert félhengerszerűre formázni és ez akár mélytartományban is megoldható.

Ez megint nem probléma, csak a szoba-lehallgató helyiség tulajdonságaihoz kell alakítani a hangsugárzó mélytartományát. Ezerféle módszer létezik erre is, az akusztikus felüláteresztő szűrőktől kezdve a szintén akusztikus RC fázistolókig.

Érdekesnek érdekes, de kifejezetten nem jó. A hangszórót kritikán aluli kínainak látszó habszélekkel szerelik, amik középtartományban hatalmas hibákat hoznak a képbe, ezen felül 10-13-15dB-s esést produkálnak mélytartományban, szóval a nagy indukció és a magas érzékenység ebben az esetben szinte semmit nem ér, mert utólag külső kompenzációval kell helyreállítani az átvitel egyensúlyát.
A "tölcsérek", amiket legtöbbször építenek az ehhez hasonló hangszórókhoz, valójában nem tölcsérek, táguló TL-ként működnek, tele rezonanciával, és emiatt fésűszűrő-szerű átvitellel mélytartományban, tehát jónéhány olyan pont található, ahol a membránkitérés elszabadul, mintha a hangszórómembránja szabadon sugározna. Így pont az eredetileg kitűzött cél veszik el.
A 20-20000Hz csak egy rossz álom, a valósághoz semmi köze. A hangszóró rezonancia pontja 40Hz körüli a gyártó is csak 30-tól adja meg az átviteli tartományt, de még ez is messze áll a valóságtól, mert egyrészt nem számol a 10dB fölötti hibákkal terhelt középtartománnyal, másrészt nem veszi figyelembe a hangszóró és a lengőrendszer korlátait, azok szerint pedig a 30Hz-es alsó határ inkább 50 körül keresendő.

Ez az a hangváltó ami, mivel univerzális, mindenhez jó, de valójában kb. semmire sem.
A DP35-ös idézőjeles kínai "magashangszóróval" nem is csoda, ha nem azt hallod, amit szeretnél. A számolás ebben az esetben sajnos nem sokat, vagy inkább semmit nem segít, mindig a hangszórók+doboz akusztikus tulajdonságait figyelembe véve kell a szűrőket méretezni a hangváltóban. De egy háromutas hangsugárzónál ez már olyan bonyolultságú, hogy a megfelelő eszközök, és ismeretek birtokában is hónapok kellenek ahhoz, hogy egy elfogadható szintet elérhess.

Nincs hangváltó ugyan, de keresztezési frekvencia ennek ellénre ugyanúgy van, mivel ezek a is többutas hangszórók. És a mechanikai váltás, illetve annak tervezetlensége miatt miatt általában sokkal több probléma jelentkezik, mint egy megfelelően tervezett többutas rendszerben. Másrészt szélessávúnál ez a mech. váltás beépített, előre a hangszóró készítői által meghatározott, utólag legfeljebb a hangszóró szétszedésével tudsz módosítani rajta, semmiféle mozgástered, változtatási lehetőséged nincs.

Hogyan készítsek mélyládát a mélynyomómnak ha csak a Pe/Fs-t és az átmérőjét ismerem?
Előre köszönöm a válaszokat.

A különbség itt pl. nem is olyan nagy, ezek a GT-5-ök autós hangszórók, alacsony érzékenységgel, kis méretű zárt dobozhoz alakított T-S paraméterekkel. A nagyobb kb. 1,5dB-vel érzékenyebb, 3-4Hz-el mélyebbről indulóátvitellel, és ~15%-kal magasabb terhelhetőséggel.
Persze ha a mostani GTO 1502, ahogy a kép mutatja (és már nem a GT-5), akkor már lényeges különbség van a két hangszóró között, ezek kissé más felfogásban készültek.

Kell néhány kép a hangszóróról, az alapján nagyjából ki tudom találni a szükséges/legnagyobb doboztérfogatot/hangolást.

De hogyan számolod ki....én erre vagyok kiváncsi....én szeretném elkészíteni

A hangszóró lengőrendszere alapján nagyjából meghatározható, hogy mekkora térfogatot tud kezelni, és az eddig tapasztalatok, az ezer fölötti megmért és nem kevés megtervezett hangszóró után egészenjól be tudom határolni a doboz szempontjából lényeges paramétereket. Persze ehhez kell a megfelelő felkészültség, és előismeret.
Innen jön a számolás, vagyis inkább a modellezés része, ami nagyjából annyit jelent, hogy a mélyátvitelt a helyiséghez/autóhoz, és az igényeidhez próbálom alakítani. Ebben segítenek a T-S model szerint helyettünk számoló programok, amik kiszámolják, és felrajzolják a hangszóró+doboz párosra vonatkozó lényeges tulajdonságokat (várható átvitel féltérben, max. membránkitérés, imp. válaszra, terhlehetőségre utaló információk).
Alapvető információkat a témával kapcs. itt találsz: Bővebben: Link

Igen,eg es fold a ketto JBL kozotti kulonbseg.A gt5-osok mar el lettek adva,nem tetszett a hangjuk. Lenne munka magas hangszoro teren,meg hangvaltoval is de az a helyzet hogy mar igy is tetszik,habar mindig van jobb,egyelore tetszik.(Alakitottam en egy kicsit azon a hangvalton )

Akkor az új GTO? Annak a 380mm-es változatával én is dolgoztam, bejáratás után elég pontosan beállnak az adatlapon megadott T-S paraméterek is. Viszonylag jók a tapasztalatok ezekkel a JBL mélyhszekkel.

Tehát akkor 2 utasban nem az a legfőbb összeférhetetlenségi pont, hogy nem lehet jól keresztezni őket?

Az eddig említett 2 hangszóró szerinted jó párosítás lenne számomra?
Ha22-599 + DX 25

Általában a váltásnál lehet a doboz után másodjára elrontani, de a rossz váltásnak csak extrém esetekben kereshető ott az oka, hogy valamelyik hangszóró nem szól a keresztezési tartományban.

Akár a HA17 akár a 220-as nagycsapos mélyközéppel működőképes a hangsugárzó, ahogy korábban említettem, a 170-es valamivel jobb mélyben, a 220-as pedig érzékenyebb.

Ok. Tegyük fel, hogy megveszem őket. Mi a következő lépés?
Mielőtt belekezdenék igazából az építésnek, jobb lepörgetni a dolgokat elméletben, szerintem, nehogy közben derüljön ki valami, amire az elején nem gondoltunk.

Nem ertem miert ne szamitana a membran+tekercs tomege a dinamikai impulzus atvitelre .

Van egy inga , egy szalon log egy kis lakat ezt ha megbokod jol kileng erofeszites nelkul "rogton " reagal.

Van egy masodik ingank egy "szalon" log egy 15 tonnas traktor .Ezt megbokod meg se mozdul , elkezded lokni/tolni alig mozdul, nekiszaladsz es talpal jol nekiugrasz tegyuk fel hogy mozdul,,,ez az impulzusra valo reagalas azert mas mint a kis lakat esetebe.

Egy galvanometer mutatoja a tekercshez van rogzitve merunk valtoaramot 1Hz ,,,es noveljuk a frekvenciat a kiteres mind kisebb lessz majd egy alkig lathato rezges lesz mig meg fog alni a mutato ,ez a rendzser tehetetlensege miatt ( tomeg ) ,
Oszciloszkop sugarat vezereljuk aminek tomege modjuk nulla tehetetlensege is nulla igy az 1Hz et es a 100000MHz-et is kovetni tudja ,Itt mar az elektronikus alkatreszek kapcsolasok frekvencia hatarai azok amik foleg befolyasoljak a kiterest az adott frekvenciasavban.

Mind arra utal hogy a tomeg a tehetetlenseg befolyasolja az impulzusvalaszt vagyis a dinamikat .

A Munson Fletcher dolgot igencsak figyelembe kell venni .Ez az emberi hangerzekeles igy hat nem lehet kikerulni.


Nagy membran felulet kisebb X kiteres =kisebb torzitas a membranban ( mindenfele ) + meg van "hely" nagyobb kitereshez a melyebb hangot lesugarozni.

Ugyanezt erik el tob hangszorot osszekotve .Ugyanavval az erositovel a Z-t megtartva ( mondjuk 8 Ohm) minden plusz hangszoroval +3dB -el no az SPL.
Tehat 4 hangszoroval kb. +6dB nyereseg lessz.

De a kiteres kisebb lessz ha az eredeti egy hangszoros SPL-t megtartjuk => hogy it is lejebb mehetunk a frekvenciaval mert a membran nincs meg az Xmax-on .

Holl van it a teves logika ? Nem terunk ki finomsagokra csak a terhelhetoseg meg a dinamika szempontjabol nezve a dolgot.

Szerintem Shalafi is valahogy úgy érti mint te, mert ő is érzékenységnövekedésről beszél a nagy hangszóró javára.

Értelmetlen a példa, mert a traktor lökdösése maximum egyenáramú viselkedésnek feleltethető meg, semmi köze ahhoz, ami 20-50-200 Hz-en, vagy magasabb frekvenciákon történik.

A teljes képet kell nézni egészében, nem lehet egy-egy paraméterre önmagában ráfogni semmit, mert az csak konyhafizikai okoskodásnak-tudálékosságnak jó, a valósághoz kevés köze lesz.


Az imp. válasz nem dinamika. A kettő teljesen mást jelent.

Nem. A hangsugárzótervezésnél csak kevéssé, vagyis inkább alig lényegeges, mert ahogy korábban is említettem a hallásod jellegzetességei ugyanazok maradnak, akármilyen jelet hallasz is, és az őrületes mélytartománybeli emelés nem tartozik egy jó hangsugárzó ismérvei közé. Ahogy korábban említettem, még akár lineárisnak sem kell lennie, lásd: HB1, VT Preludium, VT Minimax, AN-E, stb. Számtalan ehhez hasonló hangszóró (pl. SEAS A21, VIFA M21, ER18, stb. ), és hangsugárzóterv létezik, és bizony ezek mind nagyságrendekkel a bolgár szélessávú fölött állnak (még mielőtt véletlenül összehasonlítanád).

Nem. Nem törvényszerű. Ahogy a korábbi példa is mutatja, ennek az ellenkezője is könnyedén elérhető, a nagyobb felület önmagában semmit nem jelent.

Ez teljesen más eset, és csak akkor érvényes, ha a hangszórók közötti távolság nem összemérhető a lesugárzott hang hullámhosszával. Ebben az esetben két azonos fázisú, azonos frekvenciájú, azonos hangnyomású jelről van szó, ezek a műszaki akusztika vonatkozó ismeretei szerint simán összegződnek, ellenben az eltérő frekvenciájú jelek négyzetes összegzésével. Ez is a T-S modelben, a hangszóró helyettesítő képe szerint követhető legjobban, ha két hangszórót használunk egymás mellett a fentebb leírt feltételek szerint, akkor a két hszt egy új rendszerben kezelve a térfogategyenérték duplájára nő, ezáltal az érzékenység is, így lesz 3dB-vel több az 1W-on mérhető hangnomás.

Egyrészt a mondat értelmetlen, másrészt ez sem törtvényszerű. Ezeket általánosságban nem lehet előre megmondani, mindig a konkrét esetet kell nézni, mert nem feltétlenül érvényes amit írtál, csak egyetlen lehetőség a végtelen számú változat közül.

Ebben az adott esetben a nagyobb érzékenyebb, de nemcsak azért, mert a hasznos felület több, hanem inkább azért, mert maga a hangszóróterv ilyen felfogásban készült, egy gyengébb mélyátvitelű, de érzékenyebb, alacsony együttmozgó tömegű mélyközéphangszóró volt a cél annakidején.

Következő lépés a dobozterv, megtalálni a megfelelő oldalarányt belső állóhullámok, rezonanciasorozatok szempontjából, aztán a hangszóróelhelyezés az előlapon, utána a doboz elkészítése, és hangváltókészítés.

Elég nehéz eldönteni, hogy melyik mélyközép hangszóró legyen. Fontos lenne a szép, telt mély hang, de ha sok macera van a nagyobb hangszóró beállításával, akkor inkább a kisebb kéne. amelyiket nehezebb elrontani

Szoval nagyob felulet ( sugarzasi ellenallas ).a tobb hangszoroval valo hasznis felulet noveles majdnem ugyanaz mint ha egy nagy membran lenne egy hangszoron .Megent ne koss bele a vesztesegekbe tekintsuk idealisnak a dolgot .Termeszetessen tobb hangszoro kulon bizonyos szempontbol megfelelobb ,a kozotuk levo fizikai tavolsag az problema ezert nem lehet vegtelen sokhangszorot tenni.DE,azert ott van a Line Array ( hang oszlop) amit mar hazi cuccokhoz is ajanlanak de lehet hogy csak "divat" fogas .

A traktor -os egy jo extrem pelda , a meromuszeres peldat kilehet probalni .
Impulzus valasz ugy tiudom arra vonatkozik milyen hamar reagal egy hangszoro egy impulzusra es mulyen hamar tre vissza a nyugalmi alap helyzetebe hogy ujbb impulzust tudjon megfeleloen leadni .
Ez igencsak dinamika.
Vegyuk a nagydob basszus peldat , nagyereju melyhangok gyorsan egymas utan ,,csak az elso utes lessz "elehtu" dinamikaval lesugarozva a masodik mar a nem teljessen visszatero membrent kapja el es megent kiloki ,Es ott tartja "felig" kinyomva a membrant es csak kis kiteresekkel reagalja a tobbi ugyanolyan uteseket .Ez dinamika kompreszio.Es rossz ismetlodo impulzus valasz .Egyetlen impulzust mernek meg ebbol kiszamithato milyen idonkemt kepes fogadni egy masik impulzust amit ugyanugy maximalis hatasfokkal vagy minosegileg ugyanugy lesugarozhat.

Nagyjából egyformák az esélyek az elrontásra szerintem, viszont a kisebb hangszórónak jobb a mélyátvitele. Csatolom a modellezést. A 220mm-esre inkább egy 80Hz körüli kiemelés jellemző.

Ezen kívül a 634-es hangszóróval egy-két hónapon belül valószínűleg készül egy hangsugárzó nálam, így a váltóban többet tudok segíteni, mint a másiknál.

Nem ugyanaz. A valóságban nincs kisebb-nagyobb, konkrét számok, adatok vannak, konkrét létező hangszórók, és azokat nem lehet ilyen alapon kezelni.

Ki lehetne majd akkor, ha tudnád 40Hz-en mozgatni a mutatót, de akkor sem volna sok köze ahhoz, amit egy hangszóró lengőrendszere tesz adott frekvencián. Ezeket a hullámterjedésre vonatkozó szabályok és végeselem módszer segítségével lehet úgy-ahogy modellezni.


Nem dinamika. Ez dinamikus viselkedés. Nagy különbség. Nem mindegy, hogy Gizike megy szántani, vagy a gőzeke.

Ez az, amit Móricka elképzel. Egyébként teljesen jó, csak nem ér egy forintot sem.