Nagyjából igen, de valóságosan sok egyéb tényező.

hobbiforg: attól függ, hogy mit szeretnél erősíteni és mi a végcél.

A célom a lehető legnagyobb sávszélesség. Semmi "extra".
És hogy a jel torzítatlanul kerüljön az eltérítőlemezekre.
Nekem értelmetlennek tűnik a szimmetrikus erősítő, mikor az első dolgunk, hogy az egyik bemenetet azonnal leföldeljük.

Csak okára lennék kíváncsi, nem vitatni akarom, mert nem értek hozzá. Kíváncsiság a részemről.

Asztigmatikus torzítás.

Az eltérítő lemezpárok szimmetrikus vezérléssel adják a legjobb eredményt jelalak, sávszélesség, érzékenység tekintetében. Alacsonyabb frekire, indikációs célra láttam már aszimmetrikus kialakítást is, de ettől nem lehet csodát várni.

Pimi9 Sebi!

Azt értem, hogy az újabb csövek szimmetrikusak.
Biztosan rosszul fogalmaztam.
A kérdésem az lett volna, hogy miért nem elég egy egyetlen fokozatból álló szimmetrikus erősítő a csőnek akár a jól illeszkedés végett. Ennek persze az érzékenysége nagyon kicsi lenne azt értem. De hogy ez előtt a fokozat előtt miért nem lehet aszimmetrikus erősítő. Hiszen a jel amit meg akarunk figyelni, az legtöbbször egy aszimmetrikus "erősítő", vagy eszköz terméke.

Szia!
Ez így van, tehát az aszimmetrikus bemeneti fokozat kimenete szimmetrizálva van és így, szimmetrikusan történik a további erősítés.

Nagyjából értem, de mégsem.
Ami rajzot találtam eddig, ott végig szimmetrikus volt az erősítő és ennek nem értem az okát.

Ha javul az idő, nekirugaszkodnék egy "szkóp" építésnek. Ehhez gyűjteném most az infókat.
Olyan téma nincsen itt ugye, hogy oszcilloszkóp építés? (elejétől a végéig)

Mutatok egy tipikus szimmetrikus kimenetű erősítőt: Bővebben: Link. Másik: Bővebben: Link

Nagyon köszönöm!
Azt hiszem, hogy az első link tökéletes válasz is a kérdésemre.

A google csodákra képes...

Szia,
régi Rádiótechnika számokban volt egy sorozat "Voltmérőtől a katódsugár oszcilloszkópig". Ott elolvashatod az alapokat és hogy mi miért van úgy ahogy. Vannak komplett cikkek is. Ha nagy az érdeklődés, keresgélek neked.

(Szerintem sok kapcsolás van, aminél csak "sima" erősítő van és a végén egy differenciál erősítővel vezérlik a lemezpárokat. Elsőre szerintem elégedj meg azzal, hogy keresel egy viszonylag egyszerű kapcsolást és működésre bírod. Két tranzisztorral is lehet szkópot építeni, de az nem lesz MHz vadász

Én is a "Guglival" kezdtem, csak biztosan rosszul kérdeztem.

Ok! Köszi. Ha minden jól megy, holnapra meglesznek meglesznek az említett lapok. (RT)

Keresés az építéshez: Bővebben: Link

Köszi!

Link
Annak idején én ezt kipróbáltam, egyszerű és elég jól muzsikált. Persze csodát ne várj.

Köszi!

Ezek között tényleg vannak szó szerint deszka modellek.

Szia, amit előtted mutattam, azzal mi a baj?? Ha ügyes vagy, az 10MHz. (Neked is mondom: ez itt off!)

Nincs énnekem semmi bajom vele. Csak nem értettem, hogy mért kell bele kétszer annyi tranzisztor, hiszen az egyik bemenet semmit nem csinál. Mint írtam is, puszta kíváncsiság a részemről.

Ha off, akkor részemről az ügy lezárva.
Bocsi.

Olvasd el a vastagon szedett résztől.

TV- oszcilloszkóp illetve inkább csak jelvizsgáló engem is érdekel. Van egy Vienna satr 540 fekete fehér TV amin kísérletezek. Mindkét eltérítő tekercset kipróbáltam (első képen) függőleges eltérítőbe ment a jel, (második képen) a vízszintes eltérítőbe küldtem a jelet. Méghozzá a TV saját hangszórójának "zaját". Aminek az erősségét a bekapcsoló potméterrel tudtam is szabályozni.(hangerő szabályzó) Eddig rendben is van. De,ha külső jelet kötöttem a tekercsre még 25W-os gitár erősítőn keresztül maximumon is csak igen minimális kis jelet lehetett látni.(harmadik kép) (gitár , mp3 lejátszó , mikrofon, minden volt már beviteli ezköz)
Azt tudom,ha a bemenő jelet valahogy rá tudnám kötni a TV erősítőjére ahol a hangszóró van akkor már sokkal nagyobb kitérések mutatkoznának, vagy lehet a nyákon lehetne variálni a potikkal. Sajnos ennyire nem értek hozzá. Lehet egy jel erősítőt kell építeni külön, ezért szeretnék itt segítséget kérni. A TV-ről sajnos áramköri leírást nem találtam. Láttam a triggerelés is kivitelezhető, amúgy csak futkározó hullámokat látnék.

Szia, lehet, hogy a gitárerősítő kimenete nem illeszkedett a tekercshez, én egy TDA2030-cal faltól falig ki tudtam vezérelni egy 100cm-es orosz csövet (VL100) Tanulságos a dolog, amint látod, mert a TV hangvégfoka szerintem nem lehet több 5W-nál, mégis nagyobb amplitúdót produkált, mint a 25W-os. Bizonyára a terhelés impedanciája az oka.

Nagyon szépen köszönöm a gyors válasz, utána járok a dolognak megépítem és beszámolok az eredményekről. Valamit megnézem a monitorokat is mert vannak régiek,újak mindenféle, hátha azzal több siker lenne.
- "Bizonyára a terhelés impedanciája az oka. " illesztéshez nem értek. Biztos csökkenteni kéne a tekercs menetszámot az eltérítőn. Bár logikusabb,ha ezt hanyagolom és a megoldás inkább a hangvégfok felé húz .

Mindenképp! Esetleg mérhetnél rajta eltérítési érzékenységet: Hány Voltra kapsz 1cm-t avagy egy képernyőnyi elmozdulást? Fontos adat lesz!

Rendben , köszönöm ez tényleg nagyon jó ötlet!

Egy másik TV-vel úgy tűnik sokkal jobb eredményeket érek el, valahogy érzékenyebb .Készítettem egy táblázatot pár méréssel.

Csak úgy eszembe jutott: (profi a táblázatod amúgy, szinte mérési jegyzőkönyv!) , hogy a gépedet később felhasználhatod egy digitális szkóp megjelenítő egységeként. Úgy, hogy a gyors mintavétel megtölt ugye a jelalak adataival egy memóriát, és utána azt lassan kiolvasva, lassú DA-val analóg jellé alakítva egy ilyen monitoron már megjeleníthető. Az X-tengely a cimléptető számláló kimenete lehet, analóg, fűrészjellé alakítva. Persze, ha kisebb a PC-d, mint a TV, akkor inkább azzal célszerű.
Igen, szilíciumtemető lenne, de az a projekt, és topik inkább a tapasztalatszerzésről szól...
S még valami: milyen volna az elektronsugarat kívülről(!!) lemezekkel, elektrosztatikusan eltéríteni? Biztos lenne némi asztigmasztikája!

"Milyen volna az elektronsugarat kívülről lemezekkel, elektrosztatikusan eltéríteni?"
Ezen már én is gondolkoztam, de szerintem kivitelezhetetlen. A "normál" szkópcsőben a lemezpárok közt kb. 1-2 cm a távolság és vákuum van, a mágneses elkeserítésűnél pedig hozzájön két üvegréteg. Ráadásul nem túl hosszú nyakúak a csövek, tehát még a hosszú lemezzel sem lehet operálni. Jó nagy eltérítőfeszültség kellene. De lehet, hogy egy próbát megér, de ez már tényleg a hobbi műfaja

Nem véletlenül kényszerültek a mágneses eltérítés használatára... Kívülről lemezekkel nem fog észszerű határokon belül eredményt hozni. Gondoljunk bele: Egy szkópcső - ami mondjuk 10cm átmérőjű - "gyenge" elektronsugarat alkalmazva kivezérelhető 1W körüli teljesítménnyel, úgy hogy a megfelelő fényerőt utángyorsító - pár kV - nagyfesszel érik el. (Azért utángyorsítás, mert az eltérítés UTÁN alkalmazzák, hogy kis teljesítménnyel lehessen eltéríteni a még gyenge elektronsugarat. Az eltérítés szöge 15.. 25 fok az ernyőnyi képhez - csőhossztól függően.
A nagyon régi TV-k 75..90fok eltérítést alkalmaztak (már ebből is gondolható mennyivel nagyobb teljesítmény kell), de a csövek elég hosszúak voltak. A törekvés a gépek mélységének csökkentése felé irányult (álom volt a lapos, falra akasztható kivitel!), ami csak az eltérítési szög növelésével érhető el - jelentős teljesítménynövekedéssel.
Amit szeretnél, azt sok helyen alkalmazták, pl wobbler megjelenítő, EKG, stb. Mindegyik kivitelnél a térítő tekercspárt 90fokkal elfordították a nyakon (fekete-fehér csőnél megtehető), így az 50Hz körüli átvitelre méretezett szekció adja a vízszintes eltérítést.
A másik tekercsrész akár 100kHz-en is működhet - bár 25-30kHz körül biztosan kompenzálni kell az amplitúdó-átvitelt. Szóval - ahogy fentebb elhangzott - egy 15...30W-os hangvégfok IC megfelelne a meghajtásra.