Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » JLH erősítő
Lapozás: OK   157 / 216
(#) Orbán József hozzászólása Aug 6, 2017 / 1
 
Maradva a JLH-nál és az alkatrészek sebességénél, erősítők megépítése etc. ...
Teljes cikk RTÉK 2008.61.oldal
(#) goreny válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 4 /
 
RT, mint HiFi szaklap...
(#) Orbán József válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 4
 
Jaaaa...Igen, ez a Sipos Gyula úr egy pancser, nagyon jól látod... haha.
Azért próbáld meg elolvasni a cikket, jó pap holtig tanul, rádfér.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) goreny válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 4 /
 
Ezt a vikipédia okosságot, mennyiszer linkeled még be? Szokásos körmagyar, ez ezt mondja, az azt mondja, mindenki elolvas mindent, és okosnak érzi magát, és feljogosítva, hogy másokat kioktasson, mi fér még rá.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) Orbán József válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 4
 
Sajnos arat a diszlexia...mert a cikket - hosszú, teli nehéz szavakkal - azóta se olvastad el és láthatnád, könnyűnek találtattál.
Akiket valóban érdekel és értékeli a tudást, ajánlom a Sipos cikket.
Nem az Ez kontra Az, amit kiemelnék, hanem az az ismeretterjesztés, tudományos munka, amit megismerhetünk.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) Ge Lee válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 2
 
És ha elmész és meghallgatod néhány ilyen "próféta" produktumát, hangláncát, akkor jössz rá igazán, hogy nem akarsz olyat építeni, nem drágán, de olcsón se. Hogy is van a mondás? Ha el akarsz adni valamit, építs olyan mítoszt köré, hogy mindenképpen meg akarják venni.
(#) goreny válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 2 /
 
De hogy szakmaiság is legyen, mielött belinkeled a troll szócikket: az erösítőkben is néha használt ECC85 nem volt soha használatos URH fokozatban? 100 MHz. Hogy is van ez a 3 MHz-es tranzisztorral? Melyik is a "lassabb"? Ejnye, Sipos úr.
Ez nem diszlexia, gondolkodásnak hívják. Felénk. S igen, vannak akik elolvasnak valamit és prófétává válnak. Gondolkodás nélkül.
(#) Orbán József válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 5
 
Azt a kérdést - nem is emlékszem hirtelen - ki is tette fel, miért jobb egy lassú végtranzisztor?
Nincs több kérdésem.
Hol találhatók görény úr tudományos munkái, amit elmulasztottam? Tanulni szeretnék...
Aki így le tudja (szerinte) söpörni egy több évtizedes múltú szakember, mérnök, szakíró életművét, az valahol már bizonyított, csak elnyomhatták szegényt.
(#) mikldesign válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 1 / 5
 
Én bár tényleg diszlexsziás vagyok, attól még minden szakcikket elolvasok a témában, s mert fennhangon kell olvassam hogy meg is értsem ezért értem is. Szóval ezzel kérlek benneteket ne cikiződjetek. Amit most megpróbálok megfogalmazni, az az egyéni véleményem a vitát kiváltó okokra. Szóval csöves verza tranyós cucc. Nekem az a véleményem, "ez a sajátom, és nem sértődök meg, ha valaki szakmailag megcáfol" hogy az alapvető különbség a két rendszer között, hogy számomra feltűnő módon a csöves erősítők meglehetősen kevés alkatrészből épülnek fel, és eléggé egyszerűnek tűnő kapcsolásokból építkeznek. "Legalábbis én ilyneket láttam" A NET-en fellelhető fotókon még az igen drága Brandek készülékei is pár csövet villogtatnak a külvilág felé. Nomármost, azt hiszem abban egyet érthetünk, hogy legyen bár aktív, vagy passzív egy alkatelem, annak mindnek van valamilyen saját hangja. Ez a saját hang pedig a jel nagyon finom komponenseire rárakódik. Az aktív alkatrészeknek szintén van saját zaja, azt hiszem ezen nem vitatkozunk, ez ismert. Minél több aktív elem áll a jel útjában, annál több saját zaj rakódik rá. Ráadásul az aktív eszközök szépen rápakolják, és felerősítik a jelben az eddig összeszedett passzív alkatrészek hatásait is. A tranzisztoros végfokok esetében nagyon sok aktív és passzív alkatrész van a jel útjában, ezek mind valamit változtatnak a jel paraméterében, illetve rámodulálják a saját névjegyüket a hasznos jelre, ami torzul. Ilyen hatás a csöves erősítőknél is jelentkezik ugyan, de mivel a jel effektíve kevés aktív passzív alkatrésen jut keresztül, ezért a rámodulálódó zaj is effektíve kisebbnek kell lennie. A fórumon, illetve a JLE topikban bemutatásra és megépítésre kerülő kiemelkedően szép hangú erősítőkben szembetűnően kevés alkatrész található. Kapcsolásuk is szinte primitíven egyszerűnek tűnik "legalábbis számomra". Egy JLH ban 4 tranyó szerintem nem sok. Van olyan erősítő, itt a H.E.-ban amiben 0 kondenzátor van! Ezek az erősítők közelítenek egyszerűségükben a csövesekhez! A bevitt jeltorzulás is következésképpen kicsinek kell lennie.
Miért áldásos ha egy tranzisztor "lassú"? Uram bocsá régi kivitel? Nos elhangzott egy olyan kifejezés, hogy gyors erősítő. Itt a kifejezést eredetileg használó szakember nem azt értette, hogy építsünk olyan erősítőt, amivel infraágyút tudunk működtetni, és mellette még szonárfegyverként is használható a cucc. Az én gondolatmenetemben a gyors erősítő azt jelenti, hogy az áramkör mennyire gyorsan képes felépíteni egy jelet, mennyire gyorsan képes a rendelkezésre bocsájtani a hozzá szükséges energiákat, és mennyire gyorssan képes azokat elvonni. Szerintem pedig ennek semmi köze nincsen a meg-gigahertzekhez. Egy gyors tranyó amikor felépít e jelgörbét, mivel gyors, túllőhet a célon, ezért azt vissza kell kompenzálni. Egy négyszögjel esetén a felépülő él oldalon ez egy tüskeként jelentkezik, a kilépő élen pedig letörésként. Egy lassú tranyó vagy cső esetén is megfigyelhető ez a jelenség, de léptékkében jóval kisebb. Vagyis egy lassú cső és egy lassú tranyó az alacsony frekvenciás jelalakokat alakhűbben képesek lekövetni, mint egy gyors félvezető. Következésképpen a torzítás is kisebb lesz, nem beszélve az illesztőtrafóról csövek esetében, ami igaz csak szerintem, az egész rendszerben a leglassabb láncszem. Lehet, nincs igazam.
A gyors félvezetők esetében bizony gondot jelenthet az oszcilláció, vagy gerjedés. Minél gyorsabb egy félvezető, annál inkább hajlamos arra, hogy belengjen. Vagy gerjedjen "egy kutya". Még a J.L.H -t is sikerült Reloop mesternek gerjedésre bírnia, ha jól olvastam. A gerjedéseket pedig kompenzálni kell, ami az én olvasatomban, azt jelenti, hogy bizonyos frekvenciatartomány felett az eszközt rövidre zárom. De ez a rövidzár jelleggörbében az egész frekvenciatartományban kimutatható. Vagyis beépítünk egy gyors tranyót, amit x Mhz felett rövidre zárok, és ezzel el k...om az egész jelleggörbéjét. A lassúbb tranyók esetében ez a gerjedés, sokkal kisebb valószínűséggel fog jelentkezni. A csöves kapcsolások esetében is jelentkezhet ilyen oszcilláció, de meg ne kérdezzétek hol, de azt olvastam, hogy ha jelentkezik is, akkor jellemzően a hangfrekvenciás tartományban, és sokkal egyszerűbb ezt orvosolni. Ismétlem, ezt olvastam, nem saját kútfő. A számomra mindebből az jön le, ha jó erősítőt akarok építeni, akkor: törekedjek minél kevesebb alkatrészből megépíteni, azok legyenek minőségi alkatelemek, ha NYÁK technológiát alkalmazok, akkor törekedjek a szellős kivitelre, hogy az alkatrészek egymásra hatását csökkentsem, az alkalmazott aktív elemek esetében a kiszajú példány választása áldásos, de ugyanígy fontos a lehető legalacsonyabb működési frekvenciályú félvezetők alkalmazása is. Fontos a megfelelő és megfelelően szűrt tápegység biztosítása, optimális pufferháttérrel, hogy tudja biztosítani a szükséges energiákat a gyors jelalak felépüléséhez. Hiraga Úr pl. ezért tartotta szükségesnek az akkumulátor beépítését a tápegységbe, és akik ezt megtették, azok a méélyátvitel drasztikus javulásáról számoltak be.
Lehet, hogy hülyeségeket írtam le, és nincs igazam semmiben. Nem vagy elektroműszerész, de én ezeket tanultam Tőletek, és az általatok megosztott szakirodalmakból, no meg saját kutatásból.
(#) Orbán József válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
Lényeglátó írás, végre.
Részemről is köszönet.
(#) mikldesign válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
Én tartozom köszönettel.
(#) Cinema válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
Félreértésben vagytok, nem a cső a lassú, hanem az egész kapcsolás, az áramkör, az elejétől a végéig.
Ugyanez érvényes a félvezetős erősítőkre is, lehet benne 30MHz-es végtranzisztor, úgysem fog 20-30kHz-nél magasabbra menni, mert a kapcsolás lelassítja, vagy legalábbis erősen korlátozza a (felső) sávhatárt. A különféle kompenzálások, Miller-kapacitások, alkatrészek egyéb anomáliái is lassítanak, de nem ez a lényeg, hanem hogyan szól?

Üdv!
(#) Alkotó hozzászólása Aug 6, 2017 / 7
 
ELÉG MÉR EBBŐL A HASZTALAN SZÓCSÉPLÉSBŐL. Keressetek neki egy témát, és ne a JLH-t romboljátok szét.
(#) goreny válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 4 / 1
 
Nos, ha valaki állít valamit, egy szakmai fórumon, akkor elvárható, hogy az esetleges kérdésekre tud is válaszolni és nem nagysokára előáll mindenféle linkekkel.
A 100 MHz-es cső kontra 3 MHz tranzisztor kérdésre sem kaptam választ. Nekem sincs több kérdésem, feléd biztos nem, mert hiábavaló, nincs tudás a háttérben. Netet túrni, szolgaian másolni bárki tud. Felszines tudás ez, hangzatosan, más háta mögé bújva. Az említett úr irt könyvet is. Tudsz mutatni benne egy saját kapcsolását? Hagyjuk már ezeknek a dolgoknak a majmolását.
Azért jó a cső mert lassabb mint a tranzisztor... Az említett előfokcső, de a végcsöveknek néha használt (eredetileg rádió adócsövek) is sokkal gyorsabbak. Ennyit a szakember, mérnök, szakirodalmár mondatához.

Én pedig szakmai diszlexiának hívom, mikor valaki képtelen elolvasni egy kérdést, válaszolni rá, inkább kitérő válaszokat ad, természetesen a másik tudásának kétségbe vonásával.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) CHZ válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 1
 
Kedves goreny vitátok nem idevaló, De van rá megfelelő hely, szerintem ott folytassátok!
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) mikldesign válasza CHZ hozzászólására (») Aug 6, 2017 1 / 2
 
Tisztelt goreny Úr! Azt állítani valakiről hogy nincs tudása, nagy gorombaság, azt hiszem a fentnevezett Úr ezt nem érdemli meg. Azért, mert Ön valamit nem tud, az nem bűn. Az sem bűn, ha segítséget kér. Az viszont komoly jellembeli hiányosságra világít rá, ha valaki megkapja a választ, de azt képtelen értelmezni, felfogni és ezért egy tisztességes hobbistát tudatlansággal vádolni, nos szerintem kimeríti a nem szalonképes viselkedés fogalmát. Szerintem ha Önben van egy szikrája a jólneveltségnek, nyilvánosan kér itt bocsánatot az Úrtól. Elnézést mindenkitől, tényleg befogom a billentyűzetem.
(#) CHZ válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
Szerintem nagyon mellélőtted válaszod, nem jó helyre címezted!
Kérlek jobban figyelj!
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
(#) ibizefrenki hozzászólása Aug 19, 2017 /
 
Sziasztok!

Én is szemezgetek ezzel az erősítővel és a fórum 80%-át végig olvasva találtam is megfelelő rajzokat hozzá. Azonban a tápról "semmi" sincs. Én egy sima tápban gondolkodtam. Trafó, 24V AC kimeneti feszültség és olyan 150-200W körüli teljesítménnyel. A tápról a greatz hídra, majd onnét a pufferekre, amelyek mérete oldalanként 4x4700uF. Milyen fontos elemet tartalmazzon még a táp?
Van esetleg jó kapcs. rajzotok?
Köszönöm a segítséget!
A hozzászólás módosítva: Aug 19, 2017
(#) Naszrai válasza ibizefrenki hozzászólására (») Aug 19, 2017 /
 
(#) mikldesign válasza ibizefrenki hozzászólására (») Aug 20, 2017 / 1
 
Nekem a tapom egy 24 voltos 160 wattos, 6Amper terhelhető toroidon alapul. 50Amperey graetz egyenirányító, amit 30000µF szűr. Mindegyik puffer kapcsán 100nF hidegít. A terheletlen feszültség 35V egyen. Terhelve ez 30volt. A trafo ugzan meleg, kb. 50 C de ey nem omoz gondot. A tap ugyan egyszeru de tökéletes. Nem búg kicsit sem. Van itt fenn foto, nézd meg
(#) reloop válasza ibizefrenki hozzászólására (») Aug 20, 2017 / 1
 
Szia! A téma címétől jobbra, az "Új hozzászólás" gomb alatt van egy legördülő lista, mely az egérmutató ráhúzásától megnyílik. Ott találod a téma keresőjét. Példa a keresésre.
(#) ibizefrenki válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 20, 2017 /
 
Köszönöm!
(#) ibizefrenki válasza reloop hozzászólására (») Aug 20, 2017 /
 
Köszi
(#) ibizefrenki válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 20, 2017 /
 
Köszi az infót!
(#) Naszrai hozzászólása Aug 24, 2017 / 1
 
Az elmúlt napokban sikerült elvégeznem néhány mérést a kis JLH-n.
Érzem, pár embernél megint ki fogja verni ez a hozzászólás a biztosítékot...Elnézést.
Először az erősítőnek, a leadott teljesítmény függvényében a torzításról(mérőjel 1kHz).
Nagyjából 3-4W-ig(feszültségből számoltam, volt a végfokokon műterhelés, 2db párhuzamos 15ohm/5W, így kb 7.5Ohm az eredő) sikerült minden várakozást felülmúlni (vagyis alulmulni) a THD tekintetében:
Hood, 1969-ben(jó, vegyem figyelembe, hogy vélhetően sokkal kissebb torzítást meg sem tudott volna mérni az akkori technikájával), a tranzisztorok válogatásával 0.060%-ot ért el.
3-4W-ig én ezt 0.020 alattinak, tipikusan 0.016 és 0.019% közöttinek mértem.
Ezután a következő lépcső, nagyjából 9.4W környékén éri el az erősítő az 1% torzítást, majd fokozatosan növekszik, és 4% az utolsó amit mértem, ekkor 12..12,5W nyerhető ki.
Az IMD(60Hz, 7kHz) jellemzően kicsivel 1% alatti.
Esetemben az egyenirányított, majd kapacitássokszorozón keresztül átengedett, erősítőre jutó tápfeszültség: 38V, a nyugalmi áram mindkét csatornán 1,51A
A jel/Zaj viszonyt nehezen tudom mérni, 2 hangkártyával dolgozok hol egymás után, hol külön külön, hol egymáshoz vezetékelve, 80,1dB-nek mértem úgy, hogy a Loop-back mérés 85-88dB.
A végtranzisztorok érdekesen alakultak: a föld és a kimenet közötti tranzisztor BD 249C(160 környéki béta), a táp és a kimenet közötti tranzisztor pedig BD 245C(100 körüli béta).
A kábelezés a már ismertetett (és -jogosan- sokat kritizált, de kiválóan működő) nagyon csillagpontos, egyelőre nem érzem hátrányát, max annyit, hogy használhattam volna jobb minőségűt is.
A tranzisztorok bőven 100fok felett mennek, mintahogy szerintem sok más ilyen építésben, maximum erről nincs tudomása az embernek; ezt javaslom majd egyszer mindenki mérje meg, a hűtőborda közel sem annyira melegszik fel, mint maga a tranzisztor tok felülete)
Az alkatrészek a jobb és bal csatornára vonatkozóan minden tekintetben válogatva vannak(ellenállás pontos értéke, kondenzátorok kapacitása, tranzisztorok bétája), jelenleg az gondolom, hogy az eredeti 69-es kapcsolásból nem vagyok képes többet kihozni.
De talán elég ez is.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2017
(#) mikldesign válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 24, 2017 1 /
 
Igazából nem lepődtem meg az eredményen. Ez két dolgot mindeképp bizonyít. 1. Remek és egészen kiváló munkát végeztél. ☺ 2. Ez az erősítő is hozza azokat a paramétereket, mint nagyobb társai. Azok is a teljesítményük alsó negyedében alig torzítanak. Aztán ahogy nyomod neki a jelet, ezek az értékek is szépen nőnek. Az utolsó wattoknál mint állat, torzítanak. Mivel azok azonban combos jószágok, a legtöbben soha nem vezérlik ki csutakra a cuccot.De hallottam olyant, hogy a 100wattos Quad max. Hangerőn kritikán alul szól, és képes megdögleni. A JLH kicsi erősítő, simán el tudom képzelni, hogy maxra kihajtják, tettem ilyet én is, két dolgot tapasztaltam: 1. Nem akart elpusztulni. 2. Hallgatható maradt. Nem volt vészes na! Mondom, te egy klassz cuccot raktál össze, és ha valamit rogyásig hajtasz, a plafon közelében, ahol már alig van tartaléka, erőlködni fog.
(#) Alkotó válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 24, 2017 /
 
Mit értesz tartalékon egy "A" osztályú erősítőnél? A tápegység és a végtranyók azt se tudják mekkora jellel van vezérelve a készülék. A meghajtásnak meg nagyjából megint csak mindegy.
(#) Naszrai válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 24, 2017 /
 
Szerintem a tapfeszultseg novelesevel nohetne a kivezerles. A jlh class-A viszonylag kevesbe vezerelheto ki, sok tapfesz esik az alkatreszeken.
(#) reloop válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 24, 2017 /
 
Szia! A tápfeszültség növelése, csak akkor hatásos, ha növeled ezzel együtt a végtranzisztorok nyugalmi áramát. A kimenő áram csúcsa csak ideális tranzisztor esetén éri el a nyugalmi áram kétszeresét, a valóságban kevesebb nála. Szerkesztettem erre képletet, lentebb megtalálod.
A torzítás csökkentése érdekében válassz minél nagyobb linearitású tranzisztorokat, nem megfeledkezve Q2-ről sem, annak is bejárja a kollektor-emitter feszültsége a teljes tápot és a kollektor árama nulla és a nyugalmi kétszerese között változik.
(#) Naszrai válasza reloop hozzászólására (») Aug 24, 2017 /
 
Igy van, a tapfesszel emelni kellene az aramot is. Erre jelenleg az altalam hasznalt bordak alkalmatlanok es a haznak is jobb szellozes kene.
Következő: »»   157 / 216
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem