Én az általad rajzoltra gondoltam. Logikusnak véltem, hogy erről beszégettél AI-val. Ezért kérdeztem, hogy hol van ott visszacsatolás. Ha te az eredeti rajzról beszéltél, akkor ezt kellett volna feltenned, nem pedig utólag magyarázni.

Visszarajzoltam egyszerűsített és emészthetőbb formában ezt a Krell 300FBP-t, majd újra elbeszélgettem AI-val Daniel D'Agustino munkásságáról.
Ezt a szériát a '90-es évek végén tervezte és no-nfb-ként reklámozta - ami részben igaz, mert nem a bemenetre van visszacsatolva a végfok.
Ezt követte még a Krell-nél a Master Reference Amplifier (MRA), majd az Evolution széria.
Ezt a Current Mode elvet alkalmazta a továbbfejlesztett változatokban is.
A CAST (Current Audio Signal Transmission) technológia a "hagyományos" XLR kábelek torzításait igyekszik kiküszöbölni.

Miután megalapította a Dan D'Agostino-t visszatért az XLR csatlakozókra. A Current Mode technológiát tovább finomította és "Current Domain Gain"-nak keresztelte át. Azt írja AI, hogy 30dB-lel csökkentette az áramgenerátorok torzítását az Agostino erősítőkben.
Legújabb zászlóshajó a Momentum M400 MxV (Mass x Velocity, azaz tömeg x sebesség) : )
Számos újítás: Reletness-féle belső áramköri topológia, Current Domain meghajtó áramkör, réz hűtőbordák, tízszer gyorsabb végtranzisztorok.
Marketing duma... marketing duma... marketing duma. Persze másként nem megy, ha nem akar éhen halni az ember gyereke. Ilyen ez a bicikli.

Valamivel mindig csalogatni kell a vásárlót, régen ez a marketing maszlag a THD volt, aztán voltak egy időben ilyenek mint a Hyper X Balanced meg hasonlók, most meg már nem is tudom mik vannak.

A tízszer gyorsabb végtranzisztorok meg gondolom úgy lettek, hogy ilyen kőkorszaki 4MHz-es tranyókat használhattak előtte. Csak mert a mai, legkorszerűbb végfoktranyók is csak 30MHz-et tudnak. A Sanken LAPT-i voltak a kivételek a maguk elavult gyártástechnológiájával mert azok némelyike tudott 50-60MHz-et, ráadásul úgy, hogy ez kevésbé függött az áram értékétől.
Léteznek olyan D-Pak tokos tranyók már amik tudnak ilyen 120-150MHz-eket, meg feszültségre 160V-ot, de csak 1-2A áramot ami kevés egy 8 ohmos terheléshez.

......

Ez is azt mutatja amiről olvastam. A Sanken mondjuk egy 8A-es áramcsúcsnál még tud 30-35-ös bétát míg az NJW feleannyit se (4-17), attól függ melyik grafikont nézzük. Illetve, a Sanken tranyóból ez az alap ha jól emlékszem, nekem Y van belőle, ezeknek 150-170-es bétájuk van multiméterrel mérve.
Egy biztos, a legutolsó fejlesztésű Sansui-kba semmi mást nem lehet betenni, kipróbáltam, mert vége annak a csöves hangzásnak amit a gyártó összehozott.

Sajnos a képen a tranzitfrekvencia értékek vannak, nem pedig az erősítés-kollektoráram összefüggés.

Igen. Reggel volt még...

Nézzük a "sima" (egyszerű) áramtükröt.
Jól kivezéreljük a kapcsolást +/-3mA-rel, azaz 2- és 8mA között változik a csúcsáram.
Egy földelt emitteres fokozat THD-ja ilyenkor 10-20% körüli, de itt a két BJT nemlinearitása "kioltja" egymást. Ha a tranzisztorok tökéletesen egyformák lennének, végtelen lenne a bétájuk és nem erősítenének feszültséget, a THD nulla lenne.
Így 0.05%, ami ~ 46 dB-lel kisebb mint a földelt emitteres fokozaté. És ez szinte ingyen van.

Ha csökkentjük a bázisáram-változás által keletkezett torzítást, pl. Wilson tükörrel, a THD 0.01%-ra csökken.

Ha beiktatunk egy kaszkód fokozatot is, a THD 0.015% lesz, de valamivel kedvezőbben alakul a felharmonikus tartalom. Ízlés és kapcsolástechnika kérdése, hogy kell ez nekünk, vagy sem.

Most jön a Current Mode. Kiegészül az áramtükör egy bemeneti fokozattal. Ez már egy "komplett" feszültségerősítő fokozat. Nincs negatív visszacsatolás. Az áramtükör nem csak a saját torzítását oltja ki, hanem a bemeneti fokozat áramát is előtorzítja.
A THD alig nő, 0.025%. Ez az alapja az egésznek. Ezt aztán lehet finomítgatni, módosítgatni, bonyolítani, túllihegni, hangzatos jelszavakat/elméleteket kitalálni hozzá... a lényeg nem változik.

Tehát 300 kHz-től fog esni az áramerősítés, ha a béta 150. Szupi.

Jók ezek a szimulációk!

Köszönöm!

És még lehetne sorolni...

Vannak manapság SMD-ben egy tokban elhelyezett tranzisztorok.
Nem hifi kategória, de vizsgálta-e valaki, hogy mennyire is egyformák ?

Korábban vizsgáltam, de csak az Ube értéküket néztem. Az elég jó egyforma, 1-2mV-on belül, és a hőcsatolásuk is elég jó. Ahogy én használtam, gyakorlatilag együtt futott a használt hőfoktartományban. De ez nem hifi volt, hanem más ipari analóg áramkör.

Akkor játszadozzunk el a gondolattal, mert megtehetjük és mert miért ne...
A ma ismert "hájend" gyártók túlnyomórésze valaha egyszemélyes cégként kezdte a "szakmát". Például a Gryphon, Krell, Mark Levinson, DartZeel... és még lehetne sorolni...
Mi kell ahhoz, hogy valakinek a fejéből kipattanjon az Isteni szikra és arra szánja el magát, hogy erősítőt gyártson? Nyilván először is fiatalnak kell lennie. Nagyon szeretnie kell ezt a szakmát. Hinnie kell abban, hogy ő most valami annyira jót talált ki, hogy ezt majd el is fogja tudni adni és majd ebből fog megélni.

Most játsszuk azt, hogy fiatal vagy és már fiatalon is annyira értesz az erősítő építéshez mint most. Már fiatalon is van akkora önbizalmad mint most. Megalkotod az NRZVCS1 fantázianevű fejhallgató erősítődet, aminek a csodájára jár mindenki. Egy gyenge pillanatodban úgy döntesz, hogy fő állásban gyártani fogod. Mondjuk egyelőre csak "fusiban" a lakótelepi konyhában, mert nem vagy gazdag és nincs szponzorod sem.
Egy ilyen gyártás azzal szokott kezdődni, hogy az ember számolgat. Kiszámolja mennyit szeretne keresni mondjuk egy darabon. Ez annak a függvénye, hogy mennyit tud legyártani belőle... mondjuk havonta. Ha havi egyet tudsz a konyhában "előállítani" és annyit szeretnél keresni rajta mint amennyi most a nyugdíjad, már tudjuk is mennyiért szeretnéd eladni. A nyugdíjad összege plusz alkatrész ár.
Tegyük fel, kezd beindulni az üzlet. Viszik az NRZVCS1-et, mint a cukrot. Mi lesz a következő lépés? Először az asszony fog kirúgni a konyhából, mert megunja, hogy állandóan útban vagy, szemetelsz és nem lehet mozogni a lakásban a szanaszét heverő szerszámoktól, alkatrészektől, stb... A szomszédokat is zavarja a zaj, a fúrás-faragás és kezdenek ferde szemmel nézni rád. Irigykedni is fognak mert neked hajnalban felkelned, átbuszozni a fél városon, nincs főnököd, azt hiszik rengeteget keresel... és még sorolhatnám.

Kénytelen leszel bérelni valahol egy műhelyt, kénytelen leszel hivatalos formát adni az eddigi tevékenységednek. Megalapítod a mek-elek Highend Audio-t. Újra számolgatnod kell.
Bérleti díj, rezsi költség, jövedelemadó, TB, telephely adó... és még sorolhatnám...
Most mennyiért fogod árulni az NRZVCS1-et? Minimum a 3-4-szereséért, tehát legalább 1,5-2 millióért... és még mindig akkora hasznod van rajta, mint a jelenlegi nyugdíjad. Napi 16 órát dolgozol és elkezdesz gondolkodni azon, meddig mehet ez még így.
Akkor fogja megérni a mek-elek Audio-nak az erősítőgyártás ha:
- vagy kevesebbet dolgozik
- vagy sokkal többet keres.
Mindkét feltételnek úgy tudsz eleget tenni ha alkalmazottakat veszel fel és növeled a darabszámot. Az alkalmazottak fizetése, adója, szociális juttatásai tovább növelik a gyártási költséget. Nagyon pontos piackutatást kell végeznek, hogy ez meg fogja-e érni, így is tudod-e majd gazdaságosan gyártani az NRZVCS1-et. Terjeszkedni kell, marketing tevékenységet kell végezni, szlogeneket kell kitalálni, reklám szakembereket (is) kell alkalmazni. Gépeket kell venni. Közben ki kell fejlesztened az NRZVCS2-t, 3-at, stb...

Mondjuk mindez összejön neked. Hifi Show-kra jársz, büszkén mutogatod a portékádat fűnek-fának, annak aki éppen betéved oda. És akkor belép az ajtón egy nagyon kicsi, iciripiciri kis mek-elek is. Elkezdi szapulni a portékádat. Azt, aminek a gyártására rá ment a fél életed. Mert már nem vagy ám fiatal. 60-70 éves vagy. Nem vagy milliárdos sem, csak mondjuk viszonylag jól megélsz abból amit alkottál. Amibe rengeteg időd, munkád és verítéked van.

Most tedd a szívedre a kezed... mit fogsz gondolni erről az iciripiciri kis mek-elekről? Azt amit én?

Ennél van sokkal rosszabb helyzet, mint amikor a társfórumon valaki hivatkozik egy kapcsolásra - erre ezt írják válaszul:

Ki az a Nelson Pass?

Ha a D'Agostinonak jó....

Sok nagy és ismert márkanevet leromboltak, azzal, hogy eladták / megvásárolták kínai tömeggyártók(nak) a névhasználati jogot. Aztán ezek elkezdtek gagyi hulladékokat árulni Sony és egyéb márkanevek alatt.
A mostani generáció semmilyen márkanévben nem bízik meg. Nem létezik olyan hogy márkahűség, (vagy éppen Nelson Pass). Erről nem a vásárlók tehetnek, hanem azok a gyártók akik aprópénzre váltották a nevüket, a pillanatnyi még nagyobb haszon érdekében, majd a többiek szándékosan vagy káényszerből, de követték ezt a trendet.
A dologhoz hozzá kell tenni azt is, hogy megjelentek a Kínai gyártók, olyan készülékekkel is a piacon amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni, jó anyagokból, profi felépítéssel, szép külsővel, nagyon jó mért paraméterekkel (amelyek mérhetők, reprodukálhatók). Persze lehet egy ideig mondogatni, hogy de nem szól úgy, mint.... de a vásárlók nézik az árcédulát is, és azt mondják, hogy adjunk neki egy esélyt - és egyre többen mondják azt, hogy jó döntés volt....

Itt, ebben a témában sokan hobbiból foglalkoznak a dologgal, és ahogy Karesz is leírta, még egy jó készülékből sem biztos, hogy lesz termék, egy kevésbé jóból meg még kisebb az esélye, kivéve, ha a marketing nagyon jó (olyan, hogy a sivatagban is eladják a homokot).

Pedig, veszik az arabok a homokot, ezer tonna szám. A sivatagi homok nem jó az építkezésekhez, mert gömbölyítettek az élek. ( Futóhomokra nem lehet házat építeni.) És marketing sem kell hozzá.

Részben úgy van ahogy írod, Sony, Marantz stb. manapság gyártott termékeinek semmi köze sincs már a cég múltjában készült dolgaihoz.

Másrészről egy mai fiatalnak nincs semmiféle hifi emléke (azt sem tudja mi az), hiszen nem élt még a 80-as 90-es években. De akik éltek, azok közül is sok megmaradt a táskarádiónál. Nem is vágyik többre, illetve, neki egy Videoton magnóhoz képest már egy mai telefon hangja egy bluetooth hangszóróval is óriási előrelépés minőségben. Őket nem fogja megérinteni sem Nelson Pass sem a Mark Levinson.

Sok dologból tevődik össze ez az egész, azt is hozzá kell tenni, hogy megélhetés ide, munkabér oda, azért a mai highend gyártók árai elég rendesen el vannak szállva. Nyilván oka is van, mert nem a tranzisztort kell neki megfizetni amit töredéke áron vesz meg hozzánk képest hanem a kétkezi munkát meg az ahhoz szükséges időt. Mi nem számoljuk azt az időt amit az erősítő építésére fordítunk, de ha azt munkabérbe ki kellene valakinek fizetni, akkor nem épülne semmi, olyan sokba kerülne.

Valahol olvastam, hogy egy erősítőről az is sokat mond, hogy hogyan változik az ára az idő függvényében. Mivel műszaki cikk, nyilván csökken. De amikor megvesz valaki több millióért egy erősítőt, majd 2 év múlva harmadáron sem tudja eladni akkor az azt jelenti, hogy az a valami közel sem ért annyit mint az új ára.
Nemrég olvastam, hogy a Japánoknál állítólag akkoriban nem volt infláció, sőt némi defláció volt. De nekem az is beszédes, hogy egy jó használt Sansui piaci ára az pont annyi ma is, mint amennyibe új korába került, azaz semmit nem romlott az értéke az évtizedek alatt. Akkor vagy annyival jobb, vagy egyáltalán nem volt túlárazva új korában sem.

Mondjuk engem az is érdekelne, hogy amikor még nem volt PC meg rá szimulátor, hogyan fejlesztettek a mérnökök? Mi alapján? Talán hangzásra? Mert egy idő után az már kevés volt, hogy tankönyvi kapcsolás, meg hogy egymás kapcsolásait ellopkodják.
Nemrég írta tunerman, hogy fejleszteni kell. De pár hónapja (éve) meg azt írta a régi gyártókról (pl. Marantz), hogy ahogy ment előre az időben úgy lettek egyre rosszabb hangúak a készülékei. Akkor most kell fejleszteni vagy sem? Vagy merre? Visszafele?

Lemaradt. A HQ-ban vannak Exicon ECX fetek. Azok vajon eredetiek lehetnek vagy hamisak?

Például az autóknál ez, hogyan alakul? Mennyiért tudsz eladni egy 2 éves autót?
Ugyanakkor az 1978-ban gyártott Lamborgininek most fél milliárd forint a piaci értéke.
Van a piaci érték és van az eszmei érték. Egy használati tárgy piaci értéke egy ideig csökken, majd elkezd nőni... amikor már nagyon kevés működő példány maradt belőle. Ezen nincs mit csodálkozni.

A HQ-féle Exiconok eredetiek.

Nemrég írta tunerman, hogy fejleszteni kell. De pár hónapja (éve) meg azt írta a régi gyártókról (pl. Marantz), hogy ahogy ment előre az időben úgy lettek egyre rosszabb hangúak a készülékei. Akkor most kell fejleszteni vagy sem? Vagy merre? Visszafele?

https://audio-database.com/MARANTZ/amp/model500-e.html


Az íránya nagyon nem mindegy
(Mire gondolok? Hát az nagyon nem jó írány, hogy a kényelmi szolgàltatások óriási fejlődésen mentek át, de ennek az ára a hangzásminőség, megbízhatóság és az élettartam csökkenés volt. )
TJ.

A kereslet kínálat határozza meg az árakat. Szerintem ez alapján nem lehet minősíteni egy erősítőt. Kevés van a piacon akkor felmegy az ára.

Visszakanyarodok az eredeti témához. Most nem is tudom, hogy Krell kapcsolási rajzát nézegettem és erről jutott eszembe ez a régi előerősítőm (amit akkoriban építettem amikor még nem voltam annyira lusta mint most)... vagy a HFM1 jutott eszembe és arról az összes többi. Mindegy is. Aztán beleástam magam ebbe a Current Mode elvbe. Aztán elkezdtem kivesézni a régi kapcsolásomat... ha ma építeném meg, mit csinálnék másképp. Oszt most még a kivesézésnél tartok. Tulajdonképpen nem volt olyan rossz ez a kapcsolás és maga a kész előerősítő sem szól rosszul. A Reed-relés osztót csinálnám másképpen a mai fejemmel. Brahiból eljátszadozom a szimulációkkal, vajon mennyit lehetne még javítani ezen a nem is annyira régi kapcsoláson. De ezt sem fogom újra megépíteni, mert minek.

Nézzük az eredeti kapcsolási rajzot. Nincsenek benne felesleges dolgok.
Q13, Q14, Q1, Q2 egy ma már hagyományosnak nevezhető diamond fokozat. A bementi emitterkövető pár nincs benne a visszacsatoló hurokban. Ami torzítás itt keletkezik azt már nem csökkenti semmi, viszont felerősíti maga az előerősítő (12 dB-lel).

Q16-Q18 egy feszültség-utánhúzó áramkör. Q15 (Q16) a 680R és a 2k ellenállással egy sima feszültség generátor. Pontosan olyan, amilyennel (általában) a nyugalmi áramot állítják be a komplementer emitterkövetős végfokokban. Q17 (Q18) emitterkövető a kimeneti impedanciát csökkenti. Ez a 4 tranzisztor kivezérléstől függetlenül állandó Uce feszültségen (3.2 V-on) tartja a bementi tranzisztorokat (Q13, Q14). A torzítás így ppm-es nagyságrendű.

Q1- Q6 a Current Mode fokozat, tehát maga az előerősítő. R24 (24k) és a 150R egy belső hurok 160-szoros erősítéssel. A többit az áramgenerátoroknál már megbeszéltük, hogy mi is az a Current Mode.

Q9-Q12 a kimeneti diamond fokozat, 620R terhelésre dolgozik. A kapcsolás egyébként egy szintén "sima" CFA, négyszeres erősítéssel, 31 dB-es hurokerősítéssel. Az egységerősítési frekvencia 25 MHz körüli, tehát elég fürge kis kapcsolás. A visszacsatolási tényező ~ 300 kHz-ig állandó. A Bode diagramot mutatom.

Az IMD a kivezérléssel arányosan változik. 1 Vpp kimeneti feszültségnél 0.5 ppm, 20 Vpp-nél 10 ppm.
A Fourier analízis sem rossz. 10 Vpp kimeneti fesznél az 1 kHz 2. harmonikusa -106 dB (5 ppm) és monoton csökken. Az 5. harmonikus -160 dB-en van.
A különbségi torzítás 20 kHz-en 0.001%, a THD 1 MHz-en 0.02% (Uki = 8 Vpp).

Nagyon érdekes ez a Current Mode. Egyelőre annyi biztos, hogy a Wilson tükröt igényli és meghálálja. Hatalmas a sávszélessége és nagyon kicsi a torzítása. Mintha arra lenne "teremtve", hogy visszacsatolatlan legyen. Kezdem megérteni Agostinot... ezzel remekül el lehet szórakozni akár egy fél életen keresztül mire kiismeri az ember. De nekem már nincs fél életem, tehát lehet hamar át fogok lépni ezen a kapcsoláson.

A problémák a szokásosak. Érzékeny a generátor impedanciára, nem szabad terhelni a kimenetét és nagy kivezérlésnél már torzít. De előerősítőnek szupi.
750-szeres erősítés mellett 0.001% a THD-ja 0.5 Veff kivezérlésnél és 5 Veff-nél még mindig csak 0.016%. Szándékosan mutatom ekkora erősítéssel, mert ez egészen döbbenetes.

Megint Károly nap van, egyszer csak eltalálom az igazit. Boldog Névnapot. Tetszik ez a kapcsolás, valahogy ott lebegett az ösidők óta, mégis másfelé kalandozott a mérnökök hada.

Nem lebegett a semmiben. Van gyártó, aki használta és használja ma is, ráadásul nem is high end erősítőben.

Köszönöm szépen! (amúgy jan.28 : ) de senkit sem érdekel már manapság a névnap.

Én is csak a HFM1-ben és az Agostinoban találkoztam vele, de remélhetőleg mcc mindjárt felhomályosít minket, Ő hol látta. A V4-ben is ki lehetne próbálni, kíváncsi lennék rá merre viszi el a hangképet.

Tovább szórakoztam a kapcsolással. Belerajzoltam a Wilson tükröt (ez 17 dB-lel csökkentette az IMD-t)... és kicsit módosítottam a kimeneti diamond fokozaton is.

Újabb 2.5 dB javulást hoz ha a bemeneti emitterkövető munka-ellenállását áramgenerátorra cserélem. Ez a fokozat önmagában is megér egy misét... majd kitérek még rá, elég sokat nyomkodom a szimulátort az utóbbi néhány napban.