A tranzisztor k0llektorán mit mérsz mikor a bázison,a rossznak vélt kondin 0,7 V van?
Üdvv.M.9⁹

Ma volt egy kis időm,így méricskéltem. A Power On bemenetre adtam 5,2v-ot. Mértem a VCB pontot, de csak 150mV körüli értékeket mértem. A Pow. On bemeneten van egy 1Kohm-os ellenállás ( R215 ), annak egyik felén mértem 5,2v-ot, a másik felén meg 0,7v-ot. Van ott egy 0,1µF-os kondi is ( C211 ), de azt 65nF-nak mérem. Egyenlőre idáig jutottam.

DC csatolás sok hátránnyal jár, egyik a DC szervó ami szükséges lehet. Tapasztalatom szerint ez is többet ront a hangzáson mint egy jó minőségű kicsatoló kondi és még ehhez társul a relé.

Idézet:
„Hosszú távon viszont a kondenzátor öregszik, a szivárgási áram idővel növekedhet, és esetleg előfordul hogy meghibásodik.”

Relé sokkal hamarabb meghibásodik mint egy kondenzátor, ezt gyakorlatból is tudom...

Az "1969"-es nevű végfoknál volt szerencsém ilyen kicsatoló kondis megoldást látni, de végül nem építettem meg azt a kapcsolást, csak tanulmányoztam. Ha minőségi kondi van használva, akkor biztos hallgatható lehet, és még a DC védelem is adott. Hosszú távon viszont a kondenzátor öregszik, a szivárgási áram idővel növekedhet, és esetleg előfordul hogy meghibásodik. Persze a jól megválasztott darab szerintem évekig gond nélkül működne napi használat mellett is.

Idézet:
„A félvezetős erősítők DC problémája ellen a Mcintosh megtalálta a megoldást. Kimenő trafót használ”

Kicsatoló kondi is megoldja a DC védelmet és jól kiválasztva kevesebb káros hatása van mint egy gyenge relének. Totál DC csatolt erősítők hangzásra nekem nem igazán jöttek be (1-2kivétellel), többségük kemény, fárasztó hang. Nagyon kevés amit hosszabb távon is tudtam hallhatni.

Le fogom szimulálni kíváncsiságból, mert kíváncsi vagyok egy dologra. Jelenleg a jel a bemenettől a VAS fokozat kimenetéig 4 tranzisztoron keresztül megy. A Q1 csak DC szinten vezérli a Q4-et, mert annak bázisa a pozitív táphoz van hidegítve. Az AC jel szempontjából a Q1 csak source követő. Ez vezérli a Q2-t, aminek a Source a bemenete, a visszacsatolás történik ennek a gate lábára. Ez a Q2 vezérli a Q3 emitter követőt, ami emitterből vezérli a Q4-et, ami földelt bázisú kapcsolás.

Ha a 470µF-os kondi nem a Q4, hanem Q3 bázisát hidegítené, mennyit változna a működés? Talán lassabb lenne az erősítő? Gondolok most a Q4 Miller kapacitására. Tudatos volt ez a döntés a gyártó részéről, vagy véletlen. Ez azért kérdéses részemről, mert mivel a nyákon fel vannak tüntetve az alkatrészek értékei, de valójában van néhány eltérő érték beültetve, szerintem gyengébb mérnökök dolgoznak a cégnél, mint itt a fórumon jónéhány amatőr. Említettem a bemeneti 100k ellenállást, ami eredetileg 220k lenne. Vagy a laterális fetek gate soros ellenállása, ami a komplementer pár mindkét tagjánál eredetileg 220 Ohm. Az "N" csatornás fet él ezt a beültetéskor 470 Ohmra változtatták, mert kiderült, vagy hallották valakitől, hogy a pár belső kapacitásai eltérőek.

A javításnál nem elegendő a duál jfetek drain körébe tenni soros ellenállást, mert 20V-ra eső tápfesznél a kimenet ki fog ülni a negatív tápra. De lesz megoldás a nyák roncsolása nélkül is.

A felső kapcsolásnál furcsának találtam, hogy a kondi a dióda helyett szerepel. Gondolom elrajzolták.

Nagyot tud pukkanni meg krátereket hagy és a kondinak sem tesz jót állítólag, mondjuk az említett vaku kondi az ami pont hogy jobban bírja. Én izzóval szoktam mostanság de azért durrogtattam én is eleget, olyankor általában a körülöttem lévők kicsit meglepődtek

Nemtudom hogy az orosz U csöves vaku kondiját kibírja e ez a 4 dióda meg azok a szép kis klipszek ... De ne vitatkozzunk nincs értelme .... (ja és ha hiszed ha nem nem ijedek meg egy szikrától)

Ugyan az, a C32 helyen volt a kondi. Ezen nincs, mert a szétstedéskor a szilikonban ragadt. De ez durvábban elégett panel.
El nem tudom képzelni mi történt. Ugye ki van öntve szilikonnal az egész, de abban nem találtam meg a kondi maradványait, csak kormot. Amúgy ment kb fél percet, megállt, és ennyi. Nekem nagyon úgy tűnik valamiért a kondi lesz öngyilkos, ami fura, mert a táp közt van, így nem igen értem.

Akár lehet, de ha annak az égésnek a közvetlen kiváltóját meg tudod határozni, akkor lehet hogy okosabb lehetsz. Ha a C16 és C30 elrendezéséhez hasonló volt az égés helyén lévő áramkör kialakítása, akkor nem értem, hogyan okozhatott egy kondi egy ilyen jellegű kimelegedést. Ha a másik oldalt sincs ennek magyarázata, akkor lehet, hogy egy kisebb kimelegedés vezetővé vált, és saját magát égette ki ilyen nagyra. Ez esetben nem feltétlen a nagyobb fet volt a probléma.

Helo.
Fujitsu laptop, U6 EG feliratú smd kondi elfüstölt. Miféle értékű lehet, mivel lehetne helyettesíteni?

Elindult, megy rendesen az indítóvezetékre adott fázissal. Viszont a vezérjelet elvéve még >4 percig ment. (nem vártam meg míg leáll) Mennyi a szokásos időzítés ezeknél? Ha a kondi nyekk, akkor nem áll le?

Kell neki állandó fázis és állandó nulla. A harmadik szál a kapcsolt fázis. Ha utóbbi aktív, akkor elindul a ventilátor és addig megy, amíg a kapcsolt fázis jelen van. Ha eltűnik a kapcsolt fázis, akkor az beállított ideig még tovább pörög a venti.

A betekert ZS lesz a vezérlő, kapcsolt fázis.

Ha áram alá teszed, a vezérlőjel nélkül is el kell indulnia az időzítés idejére. A 220 µF-os kondi szokott időnként tönkremenni ezekben.

Hello! (Én az említett Schematic-ot nem ismerem.)
- Az áramkör funkciója, astabil multi, de nevezheted funkciógenerátornak is. Az 555 3-as kimenetén négyszögjel, míg a "V" ponton háromszögjel mérhető.
- Ha tranziens módba vizsgálsz valamit és kezdeti időpontnak a 0sec-et adod meg akkor a bekapcsolási tranziens is látható lesz.
- Az 555 kimenete két áramgenerátort kapcsolgat, ezek töltik és sütik ki a 100nF-os kondit. Ha a töltőáramot áramgenerátor szolgáltatja, akkor a kondi feszültség változása lineáris lesz. Az így létrejött háromszög feszültség amplitúdóját az 555 komparálási szintjei határozzák meg. Mivel annak referenciája a tápfeszből van belül leosztva a küszöbszint, a táp 1/3 és 2/3-ad része. Tehát ez a két érték között fog változni a háromszögjel csúcsai.
- 10V táp 1/3-ad része 3,33V, míg a 2/3-ad része 6,66V. Tehát a háromszögjel csúcsfeszültsége 3,33V lesz. Ezt megváltoztatni nem tudod, kivét ha az 5-ös láb feszültségét változtatod, mert ott a táp 2/3-ad része mérhető. De ezzel az 1/3 feszültsége is változni fog és a frekvencia is.
- Tehát a 100nF feszültsége üzem közben 3,33V és 6,66V között fog lineárisan fel-le változni. Ez alól kivétel a bekapcsolási pillanat, mert akkor a kondinak nem a 3,33V-ról kell 6,66V-ra töltődni, hanem 0V-ról 6,66V-ra. Vagy is az első felfutási idő kétszer annyi ideig tart. Ez után már szimmetrikus lesz.
- A működési frekvenciát a töltés és kisütési idő összegének reciproka adja. f=1/t Ha a frekvenciát változtatnád, akkor a töltő és kisütő áramokat kellene változtatni.
- A kondi töltési idejét a feszültségváltozás (3,33V), a kapacitás és a töltőáram határozza meg, Tehát azt megváltoztatni itt az egyszerű áramgenerátor áramával lehetséges. A töltő áramot pld az R1 befolyásolja. A kisütést az R2. Az áram pedig It=(Uz-Ube)/R1 lesz. Mivel az R1 nem egyenló R2-vel, a fel és lefutási idő nem lesz egyenlő. A felfutás tovább fog tartani. Ergo a háromszögjel nem lesz szimmetrikus.
- A kondenzátorban tárolt töltés mennyiség, Q=C*U határozza meg. A töltésmennyiség pedig a töltőáram és az idő szorzata. Q=I*t. Így a töltési idő, t=C/U/I lesz.

Ez alapján már ki tudod számolni a frekvenciát. Megváltoztatni pedig a két töltőáram, vagy is az R1 és R2 értékének megváltoztatásával lehetséges..
De gyanítom, ez valami iskolai feladat, amit annak topikjában illett volna feltenni.

Egyébként pedig az áramkör nem korrekt, mert a tranzisztorok kollektor feszültségének el kellene érni a 6,66V és 3,33V értéket. A tranzisztorok emitter feszültsége nem haladhatja meg ezt az értéket. Mivel a választott zéner feszültség 4,7V, így az R1 és R2 ellenállásokra 4,7V-0,6V=4,1V, ami magasabb mint a 3,3V. Tehát vagy a zéner, vagy a táp feszültségének megválasztása helytelen.

Fogsz egy ellenállást (potit) és párhuzamosan kötsz vele egy nagyobb elkót (pl 470uF).
Ezt sorbakötöd a relé tápjával... Bekapcsoláskor mikor a kondi kisülve, lórugást ad a relének, ha feltöltődött a kondi akkor a soros ellenállás határozza meg a relé áramát.
Egy baja van, a túl gyors egymásután ki/be kapcsolást nem tudja, a kondinak ki kell sülni...

Szaisztok!
Építettem egy egyszerű 2.1-es erősítőt TEA2025B IC-kel. Ehhez elkészítettem a reloop féle kopp3 védelmet. Balga módon, amikor bekötöttem a védelmet, az erősítőre véletlenül fordítva kötöttem rá a tápot. Aminek következtében sikerült megtudnom, hogy az IC-kben is füsttel működik minden. Ki is jött belőle.
Azóta már kicseréltem az IC-ket újakra. Működne is az erősítő, ha a védelem a bekapcsoláskor nem tiltana le. (világít a piros LED)
Kb. 30-60 sec után a tiltás megszűnik és megszólal a zene. Arra gyanakszom, hogy valamelyik kondi lehet a ludas, bár végig mértem a kondikat (nem kiforrasztva) és az értékeik jónak tűnnek. Az is lehet, hogy nem tökéletes az alkatrészteszterem.
A C4-en megvan a ~12V. C3-t kiforrasztottam, megmértem, 10µF az értéke. A biztonság kedvéért tettem be helyette egy másikat.
Mivel nem tudom, hogy valójában ennek mennyi lenne a megfelelő késleltetési idő, ezért nem tudom biztosan, hogy ez hiba-e vagy az elvárható működés.
Szóval a kérdésem, hogy ez a késleltetési idő a normál működés vagy ez inkább hiba?
ha ez a normál működés, akkor az R6 értékének csökkentésével csökkenhetem ezt az időt is?

Sehogy sem tudom neked megmutatni. Nem változtatható a jelforrásod kimenete, illetve 4 ohmosak a dobozaid. Az nvcs-t most forrasztottam vissza vagy negyedszer mire rájöttem, hogy végleg leforrasztva marad, mert így sokkal nagyobb tere van, meg élettel telibb a zene. És most ki akarom még próbálni azt is, hogy az elejéből is kiveszek mindent, mert van ott egy ellenállás osztó meg egy csatoló kondi a bemenetén. Ezzel csak annyi a baj, hogy iszonyat erősítése lesz így, egy mezei CD játékosról nem lehet meghajtani. Meg 4 ohmos dobozokra se, 8 ohmra illesztenek a kimenők.
Ja, és ez a csöves egyáltalán nem úgy szól mint egy csöves, de erről már írtam párszor. A darcilom az majdnem úgy szól mint egy csöves, na de a mai napig fogalmam sincs, hogy egy félvezetős erősítőnél hogy lehet azt elérni (ha el lehet egyáltalán) hogy ne a dobozokban szóljanak a hangszerek hanem jöjjenek ki onnan a térbe, elém. Állításod szerint ehhez kell valami jó előfok, amiket én eddig próbáltam vagy egyik sem volt jó, vagy nem tudom, de azok sem csalták ki. Meg nem is értem, maga a forrás (hangkártya) az tulajdonképpen egy jó előfok, vagy ki tudja...

Ebben van csatolókondi is, DC szervó is. Meghallgattam szervóval és szervó nélkül is. Nem hallok különbséget a két megoldás között. Szkóp fotót is tettem ki mindkét állapotról.
Most az, hogy a szervóban lévő kondin fellépő esetleges feszültségváltozás elhúzza a kimeneti driftet mondjuk 1 mV-tal, számít?

A DC szervóban is van kondi, ami ugyanazt csinál(hat)ja mint a többi... Nem tudom, csak feltételezem, hogy DC szervóval kb. ugyanott lehetünk hangzásban mint a csatolókondikkal, viszont a DC csatolt átvitelnek nem csak előnyei, hanem hátrányai is vannak...
Azonban mindezek csak találgatások mindaddig, amíg a végére nem jár valaki.

Ha nem mérünk semmit, akkor marad a próbálgatás, veszel egy marék kondit, aztán valamelyikkel csak jól szól... Majd csinálsz egy másik erősítőt, amiben egy másik kondi fog jól szólni. Ez az ETS elmélet - Ez Talán Sikerül...
Még az sem derülne ki, hogy IMD torzításból ered a rossz hang, mert a hang megítélése már megint a szubjektivitásba vezet. De ha nem csinálunk semmit, akkor marad a próbálgatás.

Teljesen jó a gondolatmeneted, sőt valószínűleg így is van ahogy írod. Bizonyos kondenzátorok esetén a dielektrikum töltéstároló képessége erősen limitált, és nem lineáris. Azaz a kondiban tárolt töltésmennyiség nem egyenesen arányos a feszültséggel - másképp fogalmazva növekvő feszültség esetén a kapacitás csökken... Ez kerámia kondik esetén látványos, de a többi i csinálja csak nem ilyen drasztikusan. Pl.: 1µF-os SMD kondi mérése Bővebben: Link

Némelyik frekvenciafüggő is, ennek pl. már alacsony frekvencián is eléggé változott a kapacitása.
Bővebben: Link De nem mindegyik ennyire rossz.

Ezeket végig lehet mérni a kondikon. De a kapott eredményekből nem fog kiderülni, hogy a hangja milyen. Beteszed a mérési eredmények alapján a legjobb kondit, aztán mégsem annak a hangja lesz a legszebb. Valójában semmit nem tudsz meg arról, hogy melyik kondi, miért jó, legalábbis a hangra gyakorolt hatása.
Ezért gondoltam a különböző kondikkal az IMD mérést, mert talán lehet valamit látni, hogy mi a különbség. Nem százalékosan kell értelmezni, hanem a spectrumot végignézve talán lehetne látni a különbséget. Így talán lehetne a szubjektivitást és a műszeres valóságot közelíteni egymáshoz.
Valami szoftverrel kellene generálni 19 és 20kHz-es jeleket, mondjuk kiírva egy cd-re, vagy pendrivera. Karesz gépe lejátszaná és a Spectralabon rögtön lehet nézegetni is. Lehetne kapcsolatot találni a kapott hang és a spectrum alapján.

Hozzám került egy villanypásztor javításra(családtagtól), de sajnos nem nagyon boldogulok vele. A mellékletben egy kép róla.
Igazából a vezérlése biztosan működik, mert bekapcsoláskor egy zöld LED villanik, majd egy piros LED is, ekkor ad egy szkrát. Ezt 2-3 alkalommal megismétli, aszerint, hogy előtte mikor volt bekapcsolva, ha hosszabb ideje "pihen" akkor 3 szikra van, kb másodpercenént, ha kevesebb időt állt-mondju-kegy-kétpercet akkor csak 1-2 szikrát ad. A zöld és piros LED ugyanúgy villognak ütemesen, sőt hallani is szétszerelt állapotban halk kattanásokat, de a kimeneten semmi sem történik.
Javításról: A tirisztort cseréltem benne, a nagy 10u-s kondit is, sőt a kimeneti trafót is cseréltem, de nem változott semmi. Mérve a nagy 10u-s kondit az elején 260-300V-ra tölti fel, de utána már csak 100-150V-ot mérek rajta, de ugyanúgy kisül a kattogások alatt is, de a kimenetre nem megy semmisem, mert 1-2mm-es szikraközt sem üti át. Van benne még egy 1,5u/400V-os kondi azt is ugyanúgy az elején 250V-ra majd később 100-120V-ra tölti fel.
Olyan mintha az inverteres átalakító kisebb jelet adna le. AA vezérlés, egy PIC12F5xx olvahatatlan a felirata. Úgy gondolom, hogy azzal nem nagyon lehet baj , a LED-ek működéséből kiindulva.
Bocsi, ez elég hosszú lett. Ismeri valaki ezt a villanypásztort?

Erre nem tudok határozott választ adni, legfeljebb egy határozott: talán.
Viszont kondi mérés ügyben azért lennének ötleteim.

Pl. az ESR linearitásának mérése:
- ESR mérése a frekvencia függvényében
- ESR mérése a kondenzátoron átfolyó áram függvényében
- ESR mérése a kondenzátoron jelen levő DC feszültség függvényében
- ESR mérése a hőmérséklet függvényében

Hasonlóképpen a kapacitás linearitása is mérhető:
- Kapacitás mérése a frekvencia függvényében
- Kapacitás mérése a kondenzátoron átfolyó áram függvényében
- Kapacitás mérése a kondenzátoron jelen levő DC feszültség függvényében
- Kapacitás mérése a hőmérséklet függvényében

Memória effektus mérése
- Feltöltjük a kondenzátort adott feszültségre.
- Lassan kisütjük (ellenállásal)
- Magára hagyjuk és figyeljük rajta a feszültséget (nagy impedanciás műszerrel)

Önkisülés vizsgálata:
- Feltöltjük a kondenzátort adott feszültségre.
- Magára hagyjuk és figyeljük rajta a feszültséget (nagy impedanciás műszerrel)

Továbbiak:
- Önkisülés és mamória effektus a hőmérséklet függvényében.
- Külső hatásokra adott feszültség válasz, pl.: rezgés, hőáramlás
- Elkó esetében: formázás után, a fenti paraméterek változása

A vezeték végén lévő csatlakozót is nézd át, volt már olyan esetem hogy kontakt hibássá vált egy pin. De persze az alaplapon is lehet a kontakt hiba. Az ólommentes forrasztások hajlamosak berepedezni, főleg ha van ott valami melegedő alkatrész is, ami hőmozgást okoz.
Amúgy a hibajelenség nem csak tápon lévő kondi hiba lehet, az alaplapon is érdemes lehet cserélni a kondikat, de ott tényleg sokrétegű a NYÁK.

Kedves Ódenka fórumtársunk nyomán, a JLH témából.
Valóban érdekes dolgok merülnek fel az bizonyos építések kapcsán, ami elgondolkodtató…
Az audiofil készülék építése sok gondolatot ébreszt az emberben. Persze a körülmények is modulálják a szándékot, de a dolgok ezer irány mutatnak. Kérdés a legjobb kiválasztása. No meg, ahogy Ódenka is írta, a véleményezések… Az adott rendszer létrehozása alapvető feladat az építő számára. A tájékozódás viszont nem könnyű. Az erősítő esetében, hadd legyen füles, mert akkor
nem kell teremakusztikával foglalkozni. Rögtön a tápok milyensége meghatározó.
Én nem tartom duál-monónak a közös földcsillagpontos kivitelezést. Nálam a két csatorna a táp tekintetében is független. És jöhetne a sok pufferkondi története. Valahol olvastam régebben hogy mért szerencsés a nagy kapacitású puffer több darabos megépítése. Kipróbáltam, és igaznak találtam azt az írást. Jobban szólnak a rezek, és az énekhang. Ez van. Nem kell elhinni,
pláne annak, akit ez nem érdekel. A dekadikus kapacitáscsökkentés kondenzátorai pedig a linearitást javítják, ha a rendszer képes ezt érzékeltetni. De hallottam már olyat, hogy valaki a tápban a pufferra párhuzamosan kötött 2,2µF híve volt. Én általában 22.000µF-os puffereket építek, így annak a ötödik értéke pont ennyi. Az említett pufferértékhez hozzátartozik a hangzásra gyakorolt hatása. A tapasztalataim szerint a pufferkapacitás nagysága velejárója a jobb térhatás, és dinamikanövekedés. KT fejhallgató erősítő kapcsolásainál a visszacsatolás kondenzátorának rövidzárja is dinamikanövekedést jelenthet, ha ekkora a pufferkapacitás, mert bizonyos felvételek esetén túlvezérlést okoz. Tapasztalataim szerint az ilyen felvételekből lényegesen kevesebbet hallottam. Természetesen, a közösítés a kijelölt földcsillagpontban történik. Lehet vitatni a légszerelés hozadékát, a paneltől elszigetelt építés előnyeit, de inkább ki kellene próbálni a kételkedőknek. Nekem bejött. A 230volt kivételével a „csokikat” terhelésmentesítőnek szoktam használni. Eddig nem volt bajom a két csillagpont kialakítással.
Azaz a bemenetre a kis áramú csillagpontot külön kezelem az odatartozó áramköri elemekkel.
De elég belőlem, nézzünk egy „gyári” építést.
A mellékletben a részletek. Ami elgondolkodtató az az információk keszekuszasága. Ebben a kategóriában (550 ezer) többet várna az ember. Itt már mindennek komoly ára van. Ugyan van egy 150ohmos kimeneti ellenállás definiálva, de például nincs tájékoztatás arról, hogy milyen hatású egy hasonló kategóriájú mondjuk 30ohmos fülessel. No meg ha klasszikust akar valaki vele hallgatni, akkor milyen benyomásai lesznek. De önmagában az is elgondolkodtató, hogy csövek, és a borda társaságában mennyire szerencsés az a sok elektrolit kondi a látható szellőzési lehetőségekkel, az ajánlott hosszabb hallgatások mellett.
Az sem derül ki, hogy a potira hogy kerül a bemenet. Azt nem tudom, hogy a szalagkábelek mifélék, de szépen van belőlük. De az is igaz, hogy még nem hallottam a hangját. A tesztszámokat mindenesetre felírtam, bár nem írták, hogy pontosan mi volt a jelzett zenei anyagok elérési helye, mert amit én hirtelen találtam, attól nem jártam a fellegekbe, pedig nekem sem gagyi a DAC-om. A zenei anyagok várják a hibridemet, de most nem telik 50E USB kábelre.

Nagy valószínűséggel a magnetroncsatlakozóban lévő kondi(k) mentek zárlatba. Pár mikor már megfordult nálam ilyen hibával. A csaticsere jóval olcsóbb.

Köszönöm a tippet, bejött. Volt 3 db púpos kondi a szekunder oldalon, cserélve minden OK lett!

Az Y kondinak tudtommal (specifikált ideig) ki kell bírnia 2...2,5kV-ot is. Azért ennyi a mérőfeszültség, mert a hálózatban (elméletileg) ekkora maximális feszültségtüskék fordulhatnak elő üzemszerűen (nyilván egy villámcsapás pl. nem üzemszerű...de az meg bármit átüt).

Tehát ha az Y kondi nem bírja ki a mérést, akkor nem volt megfelelő, és így gyakorlatilag a táp sem megfelelő biztonsági szempontból sem...

Ezen kívül (mint írtam) nem csak a sárga szigetelő van a normálisabb trafókban, hanem a szekunder huzal megerősített szigetelésű, olyan, ami önmagában is kV-okat bír el. Tehát nem csak a zománc van rajta, hanem egy további bevonat is. Így oldják meg a kettős szigetelést.