Személyes véleményem, hogy ha zárlat van, akkor bizony szerencsésebb letiltani, mint korlátozni.
Attól, hogy csak korlátozod a zárlati áramot, a zárlatos vezeték/félvezető/motortekercs/alkatrész vagy bármi ami zárlatos, előbb utóbb tönkremegy. Nyilván azzal kellene először tisztában lenni, hogy mikortól is beszélünk zárlatról, mert ugyebár minimum két, de inkább három áramerősségi szintet kellene elkülöníteni. Az első az üzemi áram, a második az impulzusszerű túlterhelési áram, a harmadik meg ugyebár a zárlati áram. Hogy ezeket hogyan különbözteti meg az adott vezérlő, nyilván gyártóspecifikus, de ezt már előzőleg leírtam. Az első áramértéknél ugyebár elég csak a folyamatos áramértéket figyelni. A másodiknál már figyelembe kell venni a túláram időparaméterét is.
Ha pl egy 50A -es vezérlő folyamatos üzemben 50A -t vesz fel, akkor még csak üzemi terhelés van.
Ha mondjuk 70-100A -t de ezt kb 5-10mp -ig (mondjuk gyorsítás közben) az még elfogadható. Ha ez az áramérték már mondjuk fél perce fennáll, és a sebesség még csak nem is nő, akkor az bizony már tetemes túlterhelés, amiből arra lehet következtetni, hogy valami nem kóser. Na ez eddig mind rendben van, de mi van, ha épp hegyre megy felfelé, ráadásul maxigázon és még szembeszél is van. Akkor szintén van egy elég nagy túlterhelési érték és hiheti az elektronika, hogy itt bizony már zárlat van, holott nincs, csak huzamosabb ideig tartó túlterhelésről van szó. Ez ellen meg úgy lehetne védekezni, hogy vagy visszavesz a teljesítményből, vagy mondjuk manuálisan kapcsolható egy hegymeneti fokozat, így alapból csak az üzemi áramértéket tartja a vezérlő az által, hogy a sebességből visszavesz.

Arra vigyázni kell hogy a töltőáram ne lépje át a maximális 1/10 C-t ólomakkunál , mert azt nem szereti , ezért építenek ilyen helyre superkap-okat .
Ráadásul ez gyorsítást is segíti .

Tudja esetleg valaki hogy BLDC avagy szinkron motoroknál mekkora az a maximális fáziskésés aminél még nem esik ki a motor a szinkron állapotból? pl ha a tekercselés 120°.

Nem tudom mire gondolsz fáziskésés alatt. De elviekben + vagy - 90 fokos terhelési szögnél dobja el magát a szinkron gép (előjel a motoros és a generátoros üzem miatt kell).
(tehelési szög a forgórész mező vektora és a forgómező vektora között mérhető szögérték.)

Igen erre gondoltam. BLDC vezérlőn agyalok, hogy miként szabályozzam gyorsulásnál a motort sztátor feszültségét. Arra gondoltam hogy a hall szenzorok jele alapján képzett elméleti forgó teret elcsúsztatom max +/-90 fokkal már amennyit az áramkorlát enged.

Már nem igazán emlékszem Kelemen hogyan magyarázta de a felszippantott áram / visszatáplálási áram a terhelési szöggel egyre nő. Jól logikázom?

Mi a cél? Maximálni a gyorsulást, vagy adott nyomaték tartásával indulni, vagy nyomatékot futtatni valamilyen rámpán, vagy mi?
De ja, lényegében a terhelési szög arányos az állórész áramával (is).
A forgatott forgórészmező feszültséget indukál az állórésztekercsben, az állórész külsőleg megkapja a tápfeszét, a kettő különbsége áramot hajt az állórészimpedancián.
A különbség természetesen függ a vektorok közötti szögtől (is), tehát függ az állórész áram is.

A BLDC vezérlőket általában a +/-90-on működtetik, de nem feszültség, hanem áramgenerátorosan. Nem az áram fázishelyzetét, hanem az amplitúdóját szokás változtatni, mint egy DC motoros hajtás (fordulatszám szabályzó alárendelt áramszabályzóval) esetében szokás. +/-90°-on tartozik a legnagyobb nyomaték ugyanazon áramhoz.

Logikus az áramszabályozás ha már az áramot csökkentik azzal a fázisszög is csökken. Rendben ez alapján összehozok valamit amivel lehet kísérletezgetni. köszönöm mindkettőtöknek.

Ha meguntad a kisérletezgetést, esetleg kipróbálhatnál már létező vezérlést is MC33035 -el. Rendeltem belőle már én is, de még nem jutottam odáig, hogy összerakjam, bár a szabályozási módját nem ismerem ennek az áramkörnek...

Egységnyi állórészáramhoz, akkor kapod a legnagyobb nyomatékot, ha az állórész mező éppen 90 fokra van a forgórészmezőtől. Az állórész mező irányát vezérlésből adod ki, ha ismered (méred, számolod valamiből) a terhelési szöget, akkor azt akár tarhatod is fix 90 fokon.
De 3 fázisnál négyszög vezérléssel csak meghatározott állórész mező irányokat tudsz kapcsolni (ide-oda-kettő közé, mindezt úgy, hogy minnél többet legyen 90fokos tergelési helyzet közelében a rendszer ...).
A diszkrét állómező irányok miatt folyton változó lesz a terhelési szög, ahogy odafordul a rotor. Ha az áram állandó, akkor lüktetni fog a nyomaték, mert változik a terehlési szög, és konstansok a mágneses terek abszolút értékei, (Ha az áram értékét majd a terhelési szög függvényévé teszed, akkor lehet simítani a nyomaték lüktetésén, mert akkor már bármilyen szöghelyzetbe állíthatod az állórész mezejét). Persze, ha szükséges, mert a lüktetést a mechanikai időállandó elöbb utóbb elsimítja.

Sziasztok!
A motor timing beállításában tudna valaki segíteni?
Van egy outrunner A2212 motorom Ebayeről, kb. 4$ érték, 6T, 2200KV. Hozzá van egy TSKY 120A szabályzóm, amihez van programkártyám, tehát a timinget tudom állítani. A motor 1/10 buggyba van beépítve teszt miatt.
Az a problémám, hogy mikor az autóval tolatok, majd hirtelen előre szeretnék menni, a motor mintha nem tudná kezelni a helyzete, az autó lassul, majd dinamikusan megindul előre, közben nem áll meg az autó, hanem azonnal vált. Mintha a szabályzó túl hamar szeretné a motort előre forgatni, de az autó még gurul hátra. A szabályzó gondolom adná a motornak a megfelelő vezérlést, de azt a motor nem tudja lekövetni, így nagyon melegszik. Jelenleg 26fok-ra van állítva (gyári beállítás). Olvastam olyat, hogy ha a timing túl alacsony, le tudja égetni a szabályzót is. Igaz ez?