A githubon vannak komplett projectek a vezérlő átprogramozására.

Szerintem egy vezérlőn két motor nem fog rendesen működni. Nem épp ilyen motorok, de a cégnél egy régi cnc gépen van két motor, alulemezt vág, körkésekkel, ezeket forgatják a motorok( a két kés együtt vág, azonos sebességgel forog). Egyiken tönkrement a Yaskawa servo. Próbára átkötöttük a jóra ezt a motort is, teljesítményben elbírta.(természetesen az enkóderét nem kötöttük sehová) Üresen lemez nélkül látszólag ment, lemezzel is, de ha nagyobb terhelés volt, kis ívben kellett vágni, vagy erősebb lemezt, akkor ez a motor egyszerűen megállt(!!!), holott a vezérlést megkapta, hisz a másik motor ment tovább.
Szerintem ha nincs visszacsatolás a jeladókról, akkor nem lesz egyforma a két motor fordulata.

Szevasztok,
"egyszerűen megált" - elvesztette a lépést...
A jól méretezett vezérlő több mocit is
hajthat, ha nem kerülnek túlterhelés zónába.
A lépésvesztésen csak az újraindítás segít...
Egy szabályozó - egy motor rendszerben - akármilyen
brutális túlterhelés, fordulatvesztés után visszaál a
fordulatszám, nem kell nuláról indulni...

"A jól méretezett vezérlő több mocit is
hajthat" - nem igaz. Minden vezérlő a motor tekercse által meghatározott pozíció, vagy a hall szenzorok alapján hajtja a tekercseket. Több motornál csak nagyon ritka esetben garantálható, hogy a tengely állása minden időpillanatban ugyanott található. A stepper motornál lehetséges, hogy lépésvesztés esetén is korrigálva lesz a pozíció több, párhuzamos motor esetén, de brushless motornál pár lépés után egyszerűen fékeződik a forgórész.
Brushless motorokat sosem kötünk egy vezérlőre, esetleg csak akkor, ha a tengelyeik össze vannak közvetlenül heggesztve, a megfelelő pozícióban! Minden más esetben a holtjáték, akármilyen kicsi is, gondot fog okozni, a hajtás hatásfoka rosszabb lesz.

Egyébként ne keverjük már a stepper motort a brushless motorral, teljesen különbözően működnek.

Ezek nem stepper motorok. (de gondolom szikorapéteré sem az) Csatoltam a képet a servo adatlapjáról. Na erre kötöttünk két motort, persze az egyik encoderét nem kötöttük sehová. Én persze nem jó. Terhelés nélkül forog, de ha a pluszban rákötött nagyobb terhelést kap, mint a másik, akkor megáll. Hibajelzés nincs, mert a bekötött encoderű megy tovább, sőt a terhelés megszűntével elindul ez is. De így nem használható nekünk a gépben. ( mikor megáll a pluszban rákötött, akkor nem (mindig) vágja el az alulemezt a gép és összegyűri( 0,6mm-es lemez), mert a két forgó kés együtt vág, egyik a lemez alatt, a másik felette van.

A vezérlő az amelynél nincs helyzetvisszacsatolás, nincs hall érzékelő, a modelkészítők használják, pl. kétmotoros repülőgépben...

Kefés motornál lehet a motorokat egy vezérlőről járatni, mindent más motort nem.
Attól, hogy egy brushless motoron nincs hall szenzor, a vezérlő a tekercsekben indukált feszültség alapján állapítja meg a forgórész helyzetét, és ez alapján adja a feszültséget a következő tekercsre.

Így igaz. Van ilyen motorom (repülőgép), próbáltam is egy kontrollerrel két egyforma motort, természetesen nem megy. Sőt a hall jeladó nélküliek nem nagyon tudnak terhelés alatt indulni, mert induláskor megrángatja kicsit a kontroller a forgórészt, majd az indukált feszültségekből értelmezi a tekercsek és mágnesek helyzetét. A légcsavar induláskor nem jelent terhelést, ezért tipikusan ilyen célra megfelel a szenzor nélküli motor.
Kivételes esetben lehet egy kontrollerrel két egyforma motort üzemeltetni, de akkor fizikailag együtt kell futniuk. Ez azt jelenti, hogy össze van fogatva a két motor tengelye, természetesen szigorúan fázishelyesen. Ezt is próbáltam a tolóerő növelése céljából, de a forgórészek mágneseinek kis mértékű eltérése miatt nem célszerű párhuzamosan kapcsolni a két motor tekercseit. Csak soros kapcsolás esetén hajlandó normálisan üzemelni. Persze ehhez meg kell bontani a kivezetéseket.
Két légcsavar egymástól függetlenül egy kontrollerrel nem képes működni. Egy motor egy kontroller. Hat motor hat kontroller.

Az asszinkron motorokat is szokás egy frekvenciaváltóról járatni.
A BLDC, a léptetőmotor, szervomotor nem teljesen különbözően működnek, mindegyik a szinkron motorok családjába tartozik. A vezérlési módjuk is többször átfedi egymást; a szenzormentes BLDC-t léptetőmotorosan indítják, amíg nem lesz elég nagy a belső feszültsége a forgórész pozíció meghatározásához, és a léptető motoroknak is van szenzormentes fordulatszám szabályozása Bővebben: Link Bővebben: Link, bár ez az utóbbi a gyakorlatban még nem elterjedt.

Az utolso mondatod nem stimmel egészen. A nyomtatokkban, kisebb CNC stb gépekben a léptetömotorok szinte kivétel nélkül szenzormentesen müködnek.

A különbség abban van, hogy általában nincs fordulatszám szabályozás, hanem csak adott árammal vezérlik a léptető motorokat. Az általam hivatkozott megoldások, a BLDC szabályzókhoz hasonlóan, forgórész pozícióját, fordulatszámát meghatározzák, és annak figyelembevételével növelik vagy csökkentik a motor nyomatékát. Tehát nem vezérlés van, hanem szenzormentes fordulatszám szabályozás.

Dehogy is nincs. Még olyan is van, hogy lassan indul (ramp) hogy ne vesszen lépést ha nehezebb szerkezetet kell mozgatni. A CNC gépeken meg a sebességet az munkadarabhoz és a szerszámhoz kell igazitani.
A BLDC motorokban is szinte folyamatos a sebesség változás (pl a quadrokopterek, elektromos jármüvek stb). Nem mindenhol kell a visszacsatolás még a vezérléshez sem, illetve a visszacsatolás nem mindig a motorbol jön, hanem más elektronika biztositja más alapokon a motorok forgását.

A különbség az, hogy az egyik vezérlés, a másik szabályozás. A szokásos megoldások nem érzékelik közvetetten sem, hogy valójában mennyivel forog a motor, hol van a forgórész pozíciója.

Ez sem stimmel teljesen mert pl a CNC gépen, a nyomtaton stb elengedhetetlen a motor pozicioja és ezt tartani kell minden mozgás esetén. Pl a vágo/nyomtato sebesség más, mint amikor csak a következö pontra mozdul a motor.
Ezért vannak zárt és nyilthurku vezérlések.