Köszönöm a korrekt magyarázatot.
Viszont az eredeti felvetés valótlanságában megerősít. Azok a képek a szétégett tekercsekről nem 100 fok alatt keletkeztek.
Találtam egyébként mérési eredményt. 60 W-al terheltek egy hangszórót, 1 óra után 95 fok volt a tekercs. Tönkre nem ment... A dc ellenállása értelemszerűen jelentősen megnőtt.

Egy kis érdekesség: Bővebben: Link

Persze. Ha beáll arra a hőfokra, és nem emelkedik tovább, akkor nem megy tönkre. Bááár van olyan csévetest, amit veszélyben éreznék 95°C-on.

De az a helyzet, hogy a hangszóróból, PA felhasználás mellett, pl. nem konstans hőfokot, hanem hangnyomást szeretnénk kapni. És ahhoz, a melegedéssel együtt, folyamatosan emelni kellene a bemenőteljesítményt, attól meg csak tovább melegszik a lengőcséve, ettől egyre kevesebb lesz az érzékenység, amit már nem lehet nagyobb bemenőteljesítménnyel kompenzálni, mert megég a lengőcséve.

Ezért kell inkább egy biztonságos tartományban üzemeltetni a hangszórót.

Tisztelt Valamennyien!
Az elsőként megköszönöm P_László hozzászólását. Valamennyien olvassátok el, mert igaza van!
A hangszóró csévéjének erős húzó-nyomó erőt kell a kónuszra átadnia, mert ettől keletkezik a hangrezgés és hang. NEM melegedés a feladata! A húzó-nyomó erőnek le kell küzdenie a pille és perem rugalmassági erejét a lég ellenállással. A csévének, bármilyen anyagból készül, és sokféle anyagból készülnek, ezeket az erőhatásokat ki kell bírnia a névleges terhelhetőségi teljesítmény határáig. E felett történnek a különböző károsodások. (A korábban írt hólyagosodás, tekercs huzal égés, pille nyúlás, kónusz rogyás, ... stb.) Az általam említett hólyagosodás úgy keletkezik, hogy a túlterhelt hangszóró névleges teljesítmény feletti része felmelegíti a tekercshuzalt és cséve testet. Az alú. cséve nagyobb mértékben tágul mint a réz tekercs, ezért a megnyúlott alú. lemez vagy össze ér a légrésben, vagy begyűrődik(hólyagosodik) és így hozzáér a mágnes pólushoz. NEM anyagában hólyagosodik! A rézhuzal mint bandázs nem engedi nagyobb átmérőre tágulni az alú. lemezt. Az alú csévénél alú. huzalt kellene a gyártóknak alkalmazni. De az alú. huzal hátrányait már hónapokkal korábban tárgyaltuk.
A hangszóró impedanciája és egyenáramú ellenállása jelentősen eltér. Például a 4 ohmos impedanciájú hangszórók ohmikus ellenállása 3,2-3,3 ohm(DC), a 8 ohm imp. 6,8-7,2 ohm (DC), a 16 ohmos imp. 12 körüliek, de a nagy teljesítményű hangszórók 5-7 ohmosak a hosszabb huzal ellenére, mert a vastagabb huzalból tekercseltek. Az említett értékek jelentős szórásúak!
Említettem a névleges teljesítményt. A hangszórók a nulla wattól a névlegesig, bármekkora teljesítménnyel folyamatosan üzemeltethetők. Nem keletkezik károsodás. E feletti teljesítménnyel üzemeltetve, rövid ideig ki bírják, de gyakran vagy folyamatosan járatva a legkülönbözőbb károsodások lépnek fel.
A gyártóknak a névleges teljesítmény értéket kellene közölniük, mint ahogy tették a hetvenes évekig. Nem volt PMPO,normál, ilyen-olyan, wats, crest, IEC... , ... stb mese. Ma kiismerhetetlen teljesítményeket írnak a hangszórókra, ha írnak egyáltalán.
A névlegesnél nagyobb teljesítménnyel keletkezett leégéseket mutatok a csatolt képen.
Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek. Tisztelettel: H.F.

Üdv!
Fery45 fórumtársat kérdezném: tud arra a kijelentésére valamilyen forrást mutatni hogy egy hangszóró a rávezetett villamos teljesítmény 95%-át hővé alakítja? Merthogy sok hozzászólásában hivatkozik erre.

Erre nem is lehet. A B*l áttétel alapból veszteségmentes. És az egész a doboztól-sugárzásjavító foglalattól, adott frekvenciától függ. A hatásfok egy elektrodinamikus hangszórónál nem releváns, kezelhetetlen fogalom, nem is használjuk. Az érzékenységgel, vagy egységnyi bemenőteljesítményhez tartozó feszültségre adott hangnyomás-frekvencia válasszal írjuk le, sokkal pontosabban ezt.

Köszönöm, azért is kérdeztem mert laikus szemmel nézve is hihetetlen hogy pl. egy 40 centis hangszóró a saját lengő tömegét plusz a doboz miatt mozgatni és komprimálni szükséges levegő tömeget tudja olyan nagy sebességgel, pár W felhasználással mozgatni, sűríteni. (Már ha elfogadnám hogy a többit elfűti). De nem akarok ebből semmi vitát generálni csak mondom hátha valami irodalom leírta ezt, de jobban belegondolva nem is lehet, pl. pont azért mert kb. minden jellemző változás más eredményt adna.

És ha már hangszóró javítás.. tanácsot szeretnék kérni. Van egy basszusgitár hangfalam, benne 4db Celestion BN12-300S hangszóróval. Egyik cimborám egy hajnalon az egyik hangszórót kilyukasztotta a hangszerállványa lábával. Lett rajta kb. 3X3cm-es területen egy szétágazódó szakadás, anyaghiány nélkül. Próbáljam-e a papírt a szakadások mentén ragasztani, esetleg egy 3x3-as selyempapír darabot ráragasztani? Gondolom a kónuszcsere nem a legfrappánsabb megoldás mivel 4 dolgozik 1 dobozra. Esetleg vigyem szakemberhez, tud valami olyat amit én itthon biztosan nem.. Az új pedig 50 ezer körül lenne.

Sziasztok, ismertek valakit aki vállalkozna egy aktív hangfalpár (KRK Rokit 6) felmérésére/javítására?

Budapesten őt keresd meg : Bővebben: Link

Budapest nagy város. Vannak ott tisztességes szakmájához értő szakik is...

Ez nem a vicc topik.

Szeretem az építő jellegű hozzászólásokat.

Hibajelenséget írhatnál, hangszóró javításra nem tudok senkit, de ha pattog, búg, időnként zajos, akkor a nyákon lévő ragasztó vált vezetővé (ennél a modellnél típushiba volt egy jó darabig), néha alkatrész lábakat is megmar.

Ebben a videójában bal oldalt a fehér, mintha az lenne nála javításon.
Bővebben: Link
Nem viccnek szántam de ha valakinek kell egy gyors segítség jól jöhet.

Nézd meg a legnézettebb videóit, mielőtt ajánlasz valakit. Vagy a google értékeléseit. Még ha mindig az ügyfél a barom, akkor sem tudja megfelelően kezelni a helyzetet... De a kész termékei sem túl esztétikusak.
Először jó lenne tudni, tényleg hangszórót akar-e javíttatni, vagy a beépített erősítővel van gondja, de én a helyében biztosan nem vinném hozzá.

Kedves szgabor999!
Igen! Nézz utána a szakirodalomnak. A RÁDIÓTECHNIKA folyóiratban átlagosan tíz évenként elég jó terjedelmes cikksorozatban írnak hangszórókról is. De több szakkönyv is foglalkozik a témával. Egy városi vagy/és megyei könyvtárból lehet szakkönyveket kölcsönözni elolvasás/tanulás célból. Az utóbbira több évnyi olvasás kell, de áldozzál rá az életedből ennyi időt. Nagyon rossz elképzelésnek tartom, hogy itt az interneten majd valaki felvilágosít egy-két mondatnyi válasszal.
Tisztelettel:H.F.

Kedves P_László!
A B*I pontatlan, sőt tudatlanság! A képlet: F=B*I*l. Ha a hangszóró tekercse részben ki jön a légrésből, akkor a kint lévő tekercs menetek nincsenek a légréssel kölcsönhatással. Az "l" értéke csökken, sőt nagy teljesítménynél, a teljes kimozdulásnál megszűnik a mozgás. A kint lévő menetek nem fejtenek ki a szerelvényre nyomó-húzó erőt, minek következtében a szerelvény amplitúdója kisebb lesz. Készen van a kisebb hatásfok ugyan akkora hangáram hatására. Minél nagyobb teljesítménnyel üzemeltetjük a hangszórót, nemcsak nagyobb hangerőt kapunk, hanem a teljesítménnyel nem nő egyenes arányban a hangerő. Ilyenkor beszélnek a szakirodalomban nonlineáris torzításról. Kis hangerőn, kis teljesítménnyel üzemeltetve ilyen jelenségek nincsenek.
Nem véletlen, hogy a régi világvevő rádiókban a végfokozat teljesítményéhez viszonyítva sokkal nagyobb teljesítményű hangszórót/-kat szereltek. Lásd: TERTA 328, 528, ORION AR 612, ... stb.

Nem. Ez így konyhafizika, saját elképzelésekkel, félreértésekkel. Nem a jelenleg elfogadott álláspont a témáról.

Ha már méregetés: "nem a jelenleg elfogadott álláspont", aztán kiderült, hogy nem lapos a föld, és nem körülötte kering a nap.

Tisztelt P_László!
Nevezheted a fizikai méréseket "konyhafizikának", akkor is fizika. A "jelenleg elfogadott álláspont" alatt mit értesz? Ez így egy meghatározatlan, félre magyarázható, sokféleképpen értelmezhető fogalom. Ilyen kifejezésre hivatkozás hozzá nemértést takar. Kérlek fejtsd ki részletesen a használt kifejezésedet.
Tisztelettel:H.F.

Tisztelt P_László!
Tizenegy napja, hogy kérésem ellenére a "jelenlegi elfogadott álláspont" kifejezésedet nem magyaráztad meg, pedig ez sokunkat érdekel. A fogalom értelme úgy is értelmezhető, hogy nem törődve a fizikai jelenségekkel és törvényekkel valótlan, spekulatív kitalációk szerinti álláspontot képviselsz. Nem ismered a fizikai jelenségeket, ... stb. Ismételten kérlek a magyarázatra.
Előre is köszönettel: H.F.

Azért nem stimmel a megjegyzésed, mert az elektroakusztikának ez a része, ami az elektrodinamikus hangszórókkal foglalkozik, nem egy bonyolult dolog. Itt már mindent kitaláltak, leírtak, és az összes jelenleg használt modell bizonyított, könnyen, pillanatok alatt igazolható. Nincsenek nagy kérdések.

Itt, most, kb. egy 60 éves lemaradás miatt szóltam. Azóta megvannak a T-S modell alapjai. És azóta túlhaladott, amit annyiszor leírt a fórumozó, akinek válaszoltam. Illetve, néha az alapfogalmak sem stimmelnek.. de abba már bele sem kezdek.

Az alapok azelőtt is megvoltak, csak nem hívták azokat T/S modellnek. Speciel én sem tudtam arról, hogy az általam is ismert (tanult) paraméterek a T/S modell részei.
Egyébként Thiele munkássága iis arra az időszakra esik, amikor nekünk a középiskolában, egyetemen az akusztika tantárgyat tanították. Tehát abban az időben, és helyzetben a tanárainknak sem lehetett információjuk a Thiele munkásságáról.
Ettől függetlenül is ismertek voltak a hangsugárzó paraméterek már akkor is igen régen, amiket ma T/S paraméterekként emlegetsz.

Dehogy voltak. Nem csak mechanikai paraméterekről van szó (azok, szigorúan véve, nem is feltétlenül tartoznak a T-S paraméterek közé), hanem a helyettesítő képletekről, a jósági tényezők háromfelé bontásáról, paraméterek összefüggéseiről, T-S arányról, ami aztán elvezet a mélytartomány tervezhetőségéhez. Az viszont az 50-es években még sehol nem járt, olyan dobozokat készítettek, ami épp eszükbe jutott, vagy ami (valamennyire) minden hangszóróhoz jó lehetett.
1950-ben még az akusztikus felfüggesztésű hangszóró sincs készen..

Tévedésben vagy. Bizony, már azok akkor is léteztek, Thiele is azokból az információkból állította a saját rendszerét. Sok új dolog nincs is benne, az erénye, hogy egy helyen összefoglalta az addig is ismert, kutatott dolgokat.

Üdv mindenkinek! Kérdésem volna, szövet membránszélt hol lehet kapni? Lehet kis országunkban találni? 250 mm-es mélynyomóra kellene (RCF)! Habszivacs membránszélt már kétszer kapott, de azok szétporladtak! Előre is köszönet! mlj = azulynegro1@gmail.com

Ne írj ki E-mail címet, ha nem akarsz sok spamot.