Ha berakom a JP3-as jumpert akkor működik... Nem értem, hogy miért jó a 328-hoz jumper nélkül is, a 8-hoz meg csak jumperrel, de a lényeg, hogy működik

Üdv!
Az lenne a kérdésem, hogy a TI TPS6107x chipjei jók-e AVR táplálásához (1.5V-os elemről)? 2DB lenne, mert a mikrovezérlő mellett egy LCD és egy bluetooth modul is lenne. Ha jó a négy variáns közül melyik lenne a legjobb?
A válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok!
Az atmel ice programozó programozáskor target vcc hibát dob. A cél hardvernek kell adnom külön tápot programozáshoz?

Jonak jo. De szerintem nem egeszseges kettot tenni, ha a terheles tul sok. Akkor inkabb olyan IC kellene bele, ami elbirja a teljes terhelest. Vagy nem ezert akarsz kettot?
A variansok kozul az egyik csak 600kHz-cen mukodik, a tobbi 1.2MHz-cen. A magasabb frekishez kisebb induktivitas es kisebb kimeno kondenzator kell. En a 71-et valasztanam. 1200kHz, nincs power-save mode.

Esetleg tudsz ajánlani egy olyan chipet ami tud 150-200mA-t?

Mondjuk ez ?

Esetleg L6920?

Köszönöm, az adatlap alapján jónak tűnik. Hány mA-t tud leadni?

Ez függ attól, hogy bemenő és a kimenő feszültségnek mi a viszonya. A leírásban csak a kapcsoló elem max. áramát adják meg, az 1 A. Én használok ilyen eszközöket, de általában Liion akkuról, ilyenkor 5V kimenettel 600-700mA-t le tud adni, még 3V-ról is. 1,5V-os bemenő feszültség esetére nincs mérésem, de az biztos, hogy 0,8V-ól is elindul.
Most gyorsan mértem egyet, 1,1V-os bemenetről (1 db NiMh) 150mA kimeneti áramot tudott 3,3V-os kimenő feszültség esetén. (ekkor kb. 500mA volt az akku terhelése)

Köszönöm!

Sziasztok!
Egy Atmega1280 AVR-t hogyan kell ISP-n keresztül programozni, ha teljesen szűz AVR-ről van szó, mert a programozó nem ismeri fel. A programozó tuti jó, mivel lepróbáltam egy Arduino Leonárdóval is, azzal tökéletesen működött.

A programozón(Bővebben: Link) kiválasztottam a 6 pines csatlakozót, amit úgy kötöttem be, hogy:
Programozó -> AVR
MISO -> PB3 - 22 láb
SCK -> PB1 - 20 láb
RESET -> 30-as láb
MOSI -> PB2 - 21 láb
VCC -> 10 láb
GND -> 11 láb

A port E - n keresd a PDI - PDO lábakat, az adatlapja írja, hogy az a programing interface...
Az órajel maradt a PB1 - SCK ... adatlap 301 oldala, bár ez lehet adatlapfüggő.

Izé, ezt lehet hogy elnéztem. Mert nem láttam a típus végén a 0-t. Így én a 128 típusra igaz amit írtam. ( 1280-adatlapja 350 oldal. szerint nem mindegy tqfp100 vagy tqfp64 a tokozás, mert e szerint módosul a programozó lábak helye)

Nekem is lenne kérdésem a simple switcher-ekről.

19.5V bemenetről szeretnék 1A-ig terhelhető 5V-ot csinálni. Az LM2575-es kapcsoló üzemű feszültségstabilizátor jó is lenne erre a célra. A kérdésem az, hogy szoktatok-e valami védelmet berakni a feszültségstabilizátor után?

Mármint, ha a feedback vezeték történetesen elszakadna és felpumpálná a tápot 16-17V-ra, azzal minden IC-t kinyírna, ami elég fájdalmas lenne.

Ez mit jelent pontosan?

Valahogy el lehet érni, hogy az eeprom csak readonly módban működjön?

MC34063 is megteszi, kevés alkatrész kell hozzá és nem is melegszik(kapcsolóüzemű).
Hát az FB szálnak NEM SZABADNA elszakadnia ahogy semelyik másik szálnak sem.
Ha ennyire nem lehet megbízni az alkatrészekben hogy a védelemnek is védelem kell (hátha valami elszakad), akkor az egész elektronikának nem lenne semmi értelme. Talán az űrtechnikában alkalmaznak sokszorozott rendszereket, ha valami elromlik akkor egy másik átveszi.

Egyébként zener dióda, biztosíték, varisztor, vagy ezek kombója...

Szerintem a legegyszerűbb módja a védelemnek, az áramkörrel párhuzamos Z-dióda pl. ZY5.6, vagy lehet bonyolítani, hogy kapcsoló fet-el túlfeszültség esetén bontod, vagy tirisztorral rövidrezárod a tápágat... Ez esetben valamilyen olvadóbiztosíték dukál. De lehet találni talán erre speciális alkatrészt áramkört.

Hát, a trafó egy notebook táp, ami 4.5 A-t képes leadni. Ha ez az áram keresztülfolyik a Z diódán, egy villanás lesz látható és utána ugyanúgy megjelenik a 16-17V a tápvonalon.

Amire én gondolok, hogy felnyomom a feszültséget 7V-ra és mögé rakok egy 7805-öset. Amennyiben a feszültség megugrana, remélhetőleg lekapcsolna a 7805 a hatalmas hő miatt, ami esni fog rajta.

Nézd, ha 5 mikrokontroller egyszerre válik köddé egy érintkezési hiba miatt, az meglehetősen bosszantó lenne. Cserélhetek minden egyes IC-t, ami a kapcsolásban van.

Nem kell semminek elszakadni, de ha elszakad, akkor tömegesen ne nullázzon le mindent.

Értékes elektronikát (pl. többszázezer Ft-os rádiókészülék) házi gyártású táptól egyszerűen lehet védeni egy biztosítékkal, tirisztorral meg pár alkatrésszel. A biztosíték után a kimenetre párhuzamosan egy tirisztort kell rakni, amit egy zeneren, elenálláson keresztül a túlfeszültség gyújt be. A tirisztor rövidrezárja a kimenetet, a biztosíték kiolvad, utána már nem lesz kimeneti feszültség. A tirisztornak akkora áramot kell kibírnia, hogy biztonságosan ki tudja olvasztani a biztosítékot. A tápegység feedback vezetékét a biztosíték után kell tenni, hogy annak soros ellenállása ne növelje a táp belső ellenállását.
Ugyanezt az elvet kihasználva a tirisztor helyett megfelelő feszültségű, áramú szupresszort is lehet alkalmazni, vagy ha nincs olyan feszültségű, sorba kapcsolt diódákból is össze lehet rakni.

Igen, ez nagyon jó ötlet. Kipróbálom.

Termeszetesen bizti kell, de a tap ele szokas betenni es az 5V kimenetre rakod a crowbar-t (kendere256 fele tirisztoros megoldas) vagy a zenert. A zenerek valamiert olyanok, hogy tulterhelesre zarlatba mennek, nem szakadasba. Persze 1000A elegeti a labat, de itt nem errol van szo.

A flash es az eeprom tovabbi programozasa es ellenorzese letiltva parhuzamos es SPI/JTAG soros programozasi modban. A Fuse bitek sem modosithatoak egyik programozasi modban sem.

Ez igaz lehet, de általában simán elmennek ilyenkor drótba, és vígan vezetnek akár tíz ampert is.
Azt már nem tudom, hogy a ZY vagy a ZX sorozat. Persze az ilyen megoldások igénylik a biztosíték használatát.

A zener igenis tud szakadni, nem kell hozzá 1000A! Amit írsz az a VARISZTOR. Na az biztosan nem szakad el, ezért találkozhatsz a PC tápegységekben velük. (már amelyikbe beépítik ugye) A varisztor egyetlen hátránya hogy nem pontos. Egy jónagy zener és bizti kombó a legjobb ár/érték arányban.

Szia!
Igen a tokozás szerint változik a lábkiosztás és ezt az infót elfelejtettem leírni. Az én AVR-em TQFP100-as tokozású.

Lényeg, hogy ha van PDI és PDO akkor a MOSI és MISO programozóérintkezőket oda kell kötni...

Én, hogy őszinte legyek nem látok ilyen lábakat.

Helló. Ez esetben (TQFP100) akkor a rendelkezésemre álló adatlap szerint a PORT B -n található, és a nevük a hagyományos: MISO - MOSI - SCK egymás mellet. De emlékeim szerint ezekre mondtad, hogy nem megy onnan a programozás. Feljebb betett képed a tokozásról ezért nem írja, írhatja mert akkor becsapna. Az adatlap a mérvadó: doc2549 350.oldala. De az általad betett szövegrészletből is kiderül a lényeg, csak tokozástól függően máshol és más néven kell keresni.

Már nem bírtam szerkeszteni:
Most látom, hogy az általad használt adatlap 2014 -es, az enyém 2012. Így nem biztos, hogy az oldalszám ez esetben stimmelni fog. De a lényegen ez nem változtat, ott ahol írják PDI -PDO-t ott az a programozó lábak, mert ez a nevük. Ahol nem, ott vissza van mappel-ve MOSI -MISO-ra. (kár hogy így megkeverték, biztos van rá nyomós okuk, de ez van)
A most meglévő infók alapján (ATmega1280 tqfp100) nálad a PB1 - PB2 - PB3 a szükséges lábak, hagyományos nevekkel. (más típus és tok esetén már máshol van).