Átrajzoltam inkább a kapcsolást, ahelyett, hogy az eredetibe belejavítottam, mert így jobban átlátom. Javítottam az R1 R2 és a R3 R4 csatlakozásokat. R10 R11 R12 ágakat párhuzamosítottam.
Még mindig hibás a VCC értékem, valahol "visszaugat" a kapcsolás, és csak oda jutok hogy a relé lábainál van a gond. De a PCB-n végigkövettem az áramutakat és oda van kötve, ahol a kapcs rajzon is. Nem látom, hogy hol lenne a hiba...

Szerintem az lenne a relémeghajtó és a vf2 re nincs rákötve a vdc , ha a diódák áramiránya helyes akkor majd az attiny kapcsolgatja a relét a programja szerint .

"A nyák lap huzalozása biztosan jó"

Legfeljebb a Vasedényhez képest. Miért tekinted ezt a NYÁK-ot kritika nélkül működőképes etalonnak?

Ez egy régi NYÁK-od, amihez elvesztetted a rajzot és most akartad befejezni/feléleszteni? Megpróbáltad megérteni, minek hogyan kellene működnie rajta? Szerinted mi kapcsolja a relét? Képes lenne behúzni a relé? Mit csinál a tranzisztor? (És mitől világítana a relére kötött két LED?) Odafigyeltél a válaszra, amit kaptál?

A lényeg, hogy a D2, a tranzisztor kollektora, a relé meghúzótekercse és a D3+R6 kombó totálisan el van kötve a NYÁK-on, így működésképtelen, ill. a már említettek.

Amúgy fel lehet rajzolni ezeket az alkatrészeket úgy, hogy látsszon is valami belőlük, pl. az osztót is könnyebb így megérteni (már ha nem lennének fixen párhuzamosan kötve), ill. ezt akarhattad a tranzisztorral:

Hello! Értem és köszönöm, igaz, hogy nem kérdőjeleztem meg a nyák helyességét, de ezt helytelenül gondoltam. Nemsoká teszek fel egy javított verziót is. Az Ut az a VDC (12V-D1 nyitó) vagy a VCC lenne?

XPM52C USB-PD

Üdv!
Áttekintenétek a mellékelt EasyEDA-ban (6.5.22) készült USB-PD Adaptert ami az alinexpresszen is megtalálható.
Az alapja az XMP52C IC.

Kérdéses rész:
Az IC NC lábai mehetnek a földre?

Miért 4 réteg?
- A rajz 2 réteggel is megoldható (van is ilyen verzióm), de ismerkednék a több réteggel.

A JLCPCB-n jelenleg legyártása+összeszerelése 5db 61,70USD... 10db 68,08USD szóval nem gazdaságos kis tételben... alin olcsóbb...

Miért ezt másolom?
- Nagyon egyszerű a kapcsolás, másolni könnyű, tervezés gyakorlásnak szerintem ideális.

SB

Moduláris DIN PCB

Üdv!

DIN-sínes műszerdobozba építhető PCB-t tervezgetek.
Első gyors kérdés:
Első sorban 24VAC-re szánnám, de mivel a tervezett SSR (AQHxxx széria) alkalmas nagyobb feszültségekhez is, így felmerült a kérdés benne, hogy:
az adott rajz alkalmas-e 230VAC-re vagy túl közel vannak a sávok? (Max 1A terhelés/SSR pl lámpa)

Első körben (elkapkodtam) egy D5MG-öst vettem alapul, de a tervezett felhasználásokhoz, hol sok, hol meg kevés.
A D3MG viszont elgondolkodtatott. Pontosabban a nagyobb testvérei a D6MG, D9MG, D12MG.
A fizikai méreteket a pcb-hez innen szereztem be. Az értékek mm-ről inch-be !!!megközelítőleg!!! átváltottam:
szélesség:
D3MG - 50mm - 1,95in
D6MG - 102,8mm - 4,05in
D9MG - 156,2mm - 6,15in

A méretekkel stimmelnek? Elfogadható a hibahatár/tolerancia?
A koncepció hogy csak a D3MG-hoz készíttetnék NYÁK-ot, így egy 5db-os rendelés esetén is építhetnék egy D6MG és egy D9MG-est.
Szükséges kiegészítés a D3MG moduljához a "szárnyak". Ezek nélkül jó a méret D3MG-hoz, de ha egymás mellé rakok 2-t, akkor már kevés a D6MG-hoz. A "szárnyakkal" viszont D6MG-hoz már sok... lenne. Ezért vannak a V-Cut/Milling-ek berakva.
Mérettől függően a szélsőket letörve (elvileg) megkapjuk a szükséges méretet.
Kérdés:
Így szimmetrikusan a jobb a V-Cut vagy legyen aszimmetrikus, csak az egyik oldalon?
A rajzon a furatok csak irányadásra szolgának, beleértve a gyári furatokat és az általam "preferált" pozíciókat.

Az SSR-ek ki- és bekapcsolását eredetileg egy MCP23X17-el oldottam volna meg. (Mint egy most is üzemelő megoldásnál.)
Probléma ezzel, hogy az eredetileg tervezett D5MG-be épp bepréselhető lett volna, de a D3MG-asba már nem és persze felesleges is. Áttérhettem volna a MCP23X08-ra, de azzal is lenne egy kisebb "baj". A max kimeneti teljesítmény nem biztos, hogy elég lenne mind a 8 kimenetet meghajtani egyidejűleg. A serial adatbevitelt és így a bővíthetőséget is meg akartam tartani ezért egy pufferelt D-FF tárolón kezdtem agyalni.
Így jutottam el a mostani megoldásig a 74HC74-as fip flop-ig. 20mA kimenetével bőven képes meghajtani az SSR-t és még akár egy ketős szinű LED-et (ON/OFF indikátor) is behelyezhető, opcionálisan.

Szóval ez a kapcsolás, NYÁK terv mennyire elvetemült egy ötlet?
SB

Szia!

Nem javaslom. Emlékeim szerint a 230V-hoz az előírt távolság 7,5 mm, nálad ennek a harmada van, ha jól látom.

Szerintem a 7,5 mm a hálózati feszültség, és az érinthető kisfeszültségű részek között elvárt távolság (és én még nem láttam azt a szabványt sem amiben ez le van írva).
Az egyébként hálózati feszültségen lévő részek között elvárt minimális távolság attól függ külső, vagy belső rétegen van-e a vezetősáv, 3050 m-es tengerszint feletti magasságtól alacsonyabban, vagy magasabban történik-e a használat (számomra ez egy igencsak szokatlan feltétel), és van-e bevonat a vezetősávon, vagy nincs, és még az is meg van adva, hogy az alkatrészek vezető részeitől milyen távolságot kell tartani.
Például a B4 (külső rétegen lévő bevont vezetők, bármilyen tengerszint feletti magasságon) besoroláshoz rendelt szigetelési távolság AC/DC 171-250 V tartományban min. 0,4 mm

Üdv!
A vezető sávok távolságának meghatározása szerintem sem egyszerű. Régi magyar szabvány is elég sok paramétert vett figyelembe (pl.: a szigetelő felületének minősége, a porosodás kategóriája), de ma még bonyolultabb a helyzet, mert elég sok szabvány kapcsolódik ehhez. Egy oldal, ahol megkísérlik ezt áttekinteni: Bővebben: Link
A hobbi gyakorlatban szerintem ilyen esetekben elfogadható kiindulási alap lehet azaz ökölszabály, hogy az igénybevétel szerint 100V-onként legalább 1mm-es kúszóutat kialakítasz. Azaz 250Vac-hoz 2,5mm-t. Természetesen javítja a helyzetet, ha szigetelő lakkal bevonod a NYÁK-ot szerelés után, és/vagy bedobozolod, hogy ne tudjon porosodni, ne tudjon pára lecsapódni.

Az a gond a 100 V-onkénti 1 mm-el, hogy a csatlakozók egy jelentős része ezt nem teljesíti (természetesen olyan csatlakozókról van szó, amik egyébként az adott feszültségre készültek).
Szerintem az általánosan használt, vezetősávokra érvényes B1-4 és az alkatrészekre vonatkozó A5-7 besorolás jól lefedi ezt a témakört. Természetesen a nagyobb távolság -ha elfér- nem okoz gondot.
De, nagyon fontos, hogy ez csak az elektromos átvezetés szempontjából ad ajánlást, ami mellett az áramkör működési sajátosságai (pl frekvencia, zavarérzékenység, ráhatás) is olyan sajátosságok, amiket mérlegelni érdemes.

Az ide vonatkozó magyar szabvány az MSZ EN 61010-1 (Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai), ami a IEC 61010-1-en alapul. Ez definiálja légközöket és a nyomtatott áramköri lapokon alkalmazandó kúszóáramutak távolságát. Szabadon nem hozzáférhető. 201x-es az utolsó verzió, én csak régebbit láttam, az már nem hatályos.

Az angol változatot itt találtam meg: Bővebben: Link

6.7-es fejezet illetve részletesen a K függelékben.
Szép táblázatok a túlfeszültségi kategória, feszültségszint, szennyezettség mértéke és anyagcsoport alapján. Ember legyen a talpán aki a megfelelő értéket ebből kinézi. Mellesleg PCB esetén a 7,5 mm sehol sem szerepel, csak az egyéb szigetelő anyagoknál.

Az én olvasatomban Sick-Bastard áramkörére:

230V fázis és nulla között illetve. 230V és a relé kimenetek között:
Túlfeszültségi kategória II, és max. 300V AC feszültség esetén 1.5 mm a megadott kúszóút PCB esetén. (Ez például nincs meg a sorkapocs forrasztási pontok és a legfelső vízszintes vezeték között.)

230V-os részek és kisfeszültségű, leválasztott részek:
Az általatok emlegetett 7,5 mm erre vonatkozna, de ezt így én nem találtam meg.
Itt a megerősített vagy kettős szigetelésre vonatkozó értékekkel kellene számolni, ami a táblázatban szereplő érték kétszeresét kell figyelembe venni, 300 V-ig ez 3 mm, 600 V-ig 6 mm, 1000 V-ig 11 mm lenne. az 1994-es magyarban még 300 V-ig ez 3,3 mm, 600 V-ig 6,5 mm, 1000 V-ig 11,5 mm szerepelt Akkor honnan jön a 7,5 mm?

Üdv!
Köszönöm a hozzászólásokat!

230VAC-t tervezgetve PCB-n, laikusként!!!, netet böngészgetve, nekem is ez a 2,5mm-es távolság szűrődött le, amolyan ökölszabály/távpontként.
Mivel ha a sorkapocs közti táv 2,54mm (100mills) padd-el együtt és a kapocs 250/300V-ra van hitelesítve, akkor ennek a távnak jónak kell lennie (megfelelő felületkezeléssel és környezetben).

kép: D(3x)MG-PCB-A SSR ST AC_CON changes with comms.png
A képen a fehér "sávok" 100mills-esek éppen elférve a forrasztási pontok között.

Kérdés:
Az AQH SSR-nek csak gyári 7 lába van. A NYÁK tervemben benne van mind a 8, de ha komolyan fontolgatom a 230VAC-t akkor a 7-es lábnak mennie kell, stimmel? (kép sárga/narancs eltávolít jelzés)

Az AC N vezetéket, mivel kevés a hely a NYÁK felső és alsó rétegére is felhelyezetm 2x50mills-es sávot kapok. Így akkor elvileg megvan a szükséges max Amper.

Ez még akkor nem igen felel meg a minimum 2,5mm-nek.
kép: D(3x)MG-PCB-A SSR ST AC_CON 4lyr changes with comms.png

Ha 4 rétegre váltok, akkor a VAC kimeneteket (narancs szin) a belső rétegekben elviszem, igy helyet kapok az AC L sávnak a NYÁK alján és az AC N mehet felül.
Kérdés:
230VAC esetén használható megközelítés ez a "szendvics" megoldás? L egyik N másik oldalon egymás felett?

A rajzon még így is szűkös a dolog, de ha 4 réteget választok, akkor a flip-flop és az ellenállásokat átrendezve az SSR lentebb kerülhet és így már ki tudok hozni a 100-as sávot felette alatta s 100-100as távokkal...

SB

És akkor ilyen lenne 4 réteges NYÁK-on, miután az SSR-t sikerült lentebb csúsztatnom. Mindenhol megvan a 100mills (2,54mm).

Amikor fejlesztőként dolgoztam, az alábbiak voltak a tervezési elvárások:

- AC 230V-os (hálózati fesz.) vezetősávjai között minimum 5mm, ha ennél kisebb a táv akkor 1mm szélességű marással megszakítjuk ill. meghosszabbítjuk a kúszóutat.

- Primer/szekunder oldal (érinthető részek) között 7,5mm és/vagy marással hosszabbítva a kúszóút.

A 230V-os hálózaton előfordulhatnak 2kV-os impulzusok, erre kell méretezni, ill. ekkora feszültségen sem alakulhat ki számottevő kúszóáram, vagy átütés. Ezért nem célszerű kisebb távolságokkal dolgozni.

Nem 2,5 hanem 1,5 mm-ert írtam, de ha nagyobb az nem baj. 4 rétegre emiatt szerintem nem kell váltani mert a belső fólia keresztmentszete csak 0,5 oz = 18um, a külső meg általában 1 oz = 35 um. Inkább a Skori által is irt bemarásokkal lehet operálni. Megjegyzem a clearance-ra is 1,5 mm van megadva, azaz a bemarás esetén is meg kell lenni az 1,5 mm távolságnak légvonalban.

Az SSR hiányzó lábánál én leszedném a pad-et.

Ha túlteljesítitek ezekkel az ökölszabályokkal az nem baj, de minimum azt kell megtenni ami a szabványban van, én ebből próbálnék kiindulni. Az 1,5 mm a normál szigetelési távolság, ennek a duplája, 3 mm a megerősített vagy kettős szigetelés 2000 m tengerszint feletti magasságig. Efelett szorzók vannak, ha abból is vesszük a legnagyobbat, az 1,48x, ezzel együtt 4,44 mm a 300V DC vagy AC üzemi feszültségre megerősített szigetelésre megadott kúszóút értéke. (Erre a max 300V AC-re 3 kV 1 perc átütés vizsgálati feszültség van a szabványban.)

Nekem is ez a 7,5 mm van a fejemben, de ha megnézel egy DIP tokos optót, annak a lábtávolsága 7,62 mm, pad-el együtt már nem lesz meg a 7,5 mm, és simán alkalmazzák SMPS-ekben bemarás nélkül. Lásd például EZT a MeanWell tápot, a kép alján 2 db DIP4 opto, még egy vezetősávot is elhúztak a lábak között. Maradt kb. 5 mm, és nincs bemarás.
Az Adatlap szerint megfelel mindenféle safety és EMC szabványoknak. Konkrétan nem az általam említettet, hanem ezeket irja: UL60950-1, TUV EN60950-1 approved

Van olyan opto, amiből egyes verzióknak szélesebbre hajtott lábai vannak. Sok készülékben azt látom, hogy a sima 7.62mm-es lábtávolság esetén még van bemarás az opto alatt (és az Y kondi is az opto mellett van). Ahol a kimeneti oldalt összekötik a PE-vel, ott lehetnek kisebb távolságok.

Itt van egy online kalkulátor: https://tracewidthcalculator.com/clearance-creepage-calculator

Itt pedig ugyanaz található, mint a szabványban, csak kicsit tömörítve, innen lehet kinézni az osztályokat és összefüggéseket: https://www.minmaxpower.com/en/resource/clearance-creepage-pcb-design Elég sok minden érthető belőle, ha az oldal végi konkrét példát megnézem (dugaljba dugható készülékeknél max. 2500 V-ra kell számítani, 5 mm lesz a minimális távolság, amire a magasság nincs hatással stb.)

Két dolgot nem láttam eddig konkrétan: mikor kell basic helyett reinforced, megerősített szigetelés, ill. hogy azt írják, hogy a tanúsítványokhoz még rá szoktak hagyni a távolságokra... A végén csak kijön az a 6-8 mm. : -)

A boltban/kínaiaknál kapható 2-4-8 relés-optocsatolós moduloknál, bár még bemarásokat is szoktak alkalmazni, nekem annyira zsúfoltnak tűnik (a csatlakozók sorkapcsainál olyan közel vannak a kábelek), hogy nem mertem 230 V-ra használni, csak ahol szem előtt van és nincs magára hagyva...

és Majkimester és Tki!
Túl sok itt a szabvány, az elvárás, és túl kevés a biztos ajánlás. Amit Skori említ, az akár racionális is lehet(ne), de a csatlakozók, és az alkatrészek több esetben is szembe mennek ezekkel az elvárásokkal. Nem is beszélve a gyakorlati ellenpéldák garmadájáról. Persze mondhatjuk, hogy azok mind rossz példák, csak ennek meg a hosszú, hibátlan és biztonságos működés mond ellent.
Nem kerülte el a figyelmem Skori apró megjegyzése, mi szerint a 230V-os hálózati feszültséget nem annak csúcsértékére kell méretezni, hanem 2000 V-ra. Ha ez komoly, akkor a beépített összes alkatrészt is mind erre a feszültségre kellene méretezni, olyan távol kellene tenni a paneltől, hogy a lábak alatt/között húzódó vezetősávok fölött is meglegyen az elvárt távolság, és persze a csatlakozók egyike sem lenne alkalmas a 2kV-os feszültségtűrésnek. És ha itt akár csak részben is elfogadható a felvetésem, akkor mindjárt adódik a kérdés, hogy miért várjuk el azt a paneltől, amit a rajta lévő alkatrészek eleve nem teljesítenek?
Én régóta megelégedéssel használom a mellékelt előírást (IPC-2221A), ami szerintem precízen értelmezhető, és egyértelmű ajánlást ad a minimális távolságra. Jellemzően a B4-es oszlop jellemző a mai panelek gyártástechnológiájára, és természetesen az adott feszültséghez tartozó sor A-s oszlopait is mellé kell rendelni. A leírás a Nyákáruház tudásbázisából lett kiemelve, csak az ott lévő ronda táblázatot cseréltem ki egy "csinosabbra".
Van arról információ, melyik előírást kell-lehet-érdemes hivatalosként kezelni?

Itt is 6,4 mm van bevonat nélküli külső vezetők közt, akárhogy is jutottak el ide, és a "nagy" szabványban még a szennyezettségtől, annak osztályától is függ a pontos érték stb. Viszont nem tudtam, hogy a lakk ilyen óriási különbséget jelent, az sokat árnyal a helyzeten.

HA beütöd a keresőbe a IPC-2221A -t, akkor ott a teljes szabványt megtalálod (ha ez szabvány egyáltalán), amiben a képleteket is részletezi (44. oldalon).

Igazad van, ez széles opto lesz, akkor meg lehet a 7 mm körüli érték.


Nem értek egyet. Az EN61010-1 szabvány egyértelműen üzemi feszültségre adja meg a megkövetelt kúszóutakat:

Egyetértek, túl sok ezért a frissebb európai illetve nemzetközi szabványokat nézném, a régi IPC-t hanyagolnám.

Felmerült az EN61010-1, majd a tápegységnél a EN60950-1, ennek utódja a EN 62368-1. Illetve tki kalkulatorában az IEC60664-1. Ebből már azt is nehéz megállapítani melyiknek kell megfelelni.

EN 61010-1 mérő és ipari vezérlő berendezésekre fokuszál
EN 60950-1 elavult
EN 62368-1 fogyasztói IT és audio/video eszközök
IEC 60664-1 általános

Értem, hogy ez van a szabványban. De ha a berendezésed olyan helyen üzemel, ahol a hálózaton időnként nagy teljesítményű berendezéseket kapcsolnak ki/be, és pl. csak 230V+10% RMS-re méretezel, akkor előbb-utóbb átütés lesz belőle (a kapcsoláskor lehetnek nagy tranziensek a hálózat vezetőinek induktivitása miatt) - de a gari időt azért lehet, hogy kibírja Persze lehet mindenféle túlfeszvédőt is tervezni a panelre, ami egyébként határozottan javítja az esélyeket - de érdemes megnézni, hogy pl. egy 230/400V-os hálózatra tervezett túlfeszvédő mekkora feszültség esetén nyel el komolyabb energiát.

A fent említett szabvány a üzemi feszültséghez rendelt kúszóút értékeket ad értékeket, de azok az adott túlfeszültségi kategóriara vontkozóan vannak megállapítva.

Belenéztem a EN 62368-1 -be is, és ez clearance esetén az általad felvetett tranziens feszültségre méretez két lépésben.

Először egy táblázatból a üzemi feszültség és túlfeszültségi kategória alapján ki kell választani a tranziens feszültséget. A fenti példának megfelelően 300V ACrms és II túlfeszültségi kategóriára a 15. táblázat alapján ez 2500Vpeak. Majd a 17-es táblázat alapján basic 1,5 mm, reinforced pedig 3 mm clearance adódik 2000 tengerszint feletti magasságig. Ugyanaz mint a EN61010-1-nél közvetlen az üzemi feszültségből megadott értékek.

A crepeage distance (kúszóút) esetén viszont nem így, hanem közvetlen az üzemi feszültségből ad értéket. Itt a táblázat adatai 30 KHz-ig érvényesek. A legmeglepőbb mondat a szabványban, amit olvastam, hogy 30 kHz felett ajánlott távolságok megfontolás alatt vannak, addig is használd oda is a 30 kHz-ig megadott értékeket. Hmm.

Ez egyébként függ a panel anyagától, tehát, hogy a kúszóáram milyen felületen jön létre?
(pl. üvegszálas műgyanta / bakelit / teflon)
Levegő páratartalom, stb.. is van definiálva?

Konkrétan az anyagok nincsenek megnevezve, de 3 csoportba sorolják őket egy CTI szám (Comparative Tracking Index) alapján, és ettől az anyag csoporttól függően más más az érték. Ha CTI nem ismert akkor a III csoport adatait kell venni.

A szennyezettség fokától függően 3 csoport van. 1 - nem szennyezett, 2 - csak nem vezető szennyeződés, 3 - vezető szennyeződés. A levegő páratartalmát a kúszóút meghatározásnál nem említi, csak a tesztelés körülményeinél.

Példa a mellékletben. Megerősített vagy kettős szigetelés esetén a táblázatban szereplő érték dupláját kell venni.