Szia .
Igen sztereó . Az interferencia milyen zajt eredményez ? Ez sistergés , olyan fehér zaj szerű .

Egyszer valaki írta itt hogy lehet ezt szinkronizálni . Jó lenne erről egy kicsit bővebb leírás ..Köszönjük szépen.

Üdv.
Megépítettem a Cikkben szereplő D osztályú erősítőt. Egyenlőre öszedrótozva élesztgetem az asztalon. Lenne pár kérdésem,mert teljesen új a számomra ez a D osztály. +- 56 voltról táplálkozik,a +15 voltot külön tápról kapja. A kimeneti szűrőt bontott pc táp magjára tekertem. 14 menet + 0,8mm légrés adta ki nagyjából a 30uH-et. Nos ez így nem klappol. Ha nincs jel,leáll az oszcilláció. Meg nem tiszta a hangja,grízes. Ha kiveszem a légrést,akkor már van oszcilláció,nagyjából 130-140kHz körüli a kapcsoló freki. Kimeneti szűrő után ilyen képet kaptam (fotó). Merre meg mit mérjek,korigáljak hogy jó legyen.? Miért állhat le az oszcilláció? Előre is köszönöm.
Szűrő előtti kép 50V-2uS/DIV
Szűrő utáni kép 1V-1uS/DIV

Szerintem linkeld be hogy melyik erősítőről van szó. Addig nehéz bármit is mondani, amíg nem tudni miről van szó. Ha lehet, készíts képet mind a két oldaláról a nyáklemeznek. Ha lehet, szereld le a hűtőbordát, mert szinte biztosan eltakarja a lényeget.

A link ott van az elején aláhúzva Cikkben.
De itt van Bővebben: Link

Tessék a képek.

Szia. Légrés a te tekercsedbe KELL!! A tekercset nagyon szépen és tökéletesen kell megcsinálni, különben semmibe vész az eddig belefektetett fáradozásod. Az a drót amit összesodortál vastag is és ettől sokkal pontosabban kell megcsinálni a 30uH-t. bonts valahonnan 0.22-es max. 0,3-as huzalt (pl. rossz mikrósütőből kibányászott ventilátor motorjának tekercse, azon kb. 0,2-es huzal van) Fogj össze Vagy 20-25 szálat kicsit sodord össze egy akkus fúró tokmányába befogatva. Az így kapott házi litzével tekerd meg.Én még teflon szalaggal is bebandázsoltam, hogy tekerés közben ne csússzanak szét a menetek. Nekem PC táp EI33-as magján úgy emlékszem 14 menet kerűlt fel. légrésnek pedig egy lemart nyákdarabból vágtam betéteket. Valamint, ha gyűrűmagot akarsz akkor a TME-n találsz ide illő T106-2 tipusú Micrometals gyártmányú porvas magot. Más ide nem lesz jó. Be kell még forrasztani két kis legalább 47-10u/63V-os elkót a helyükre szűrésnek, a felső fet (+ág) drainje és az alsó fet (-ág) source lábára egy 220n-1u/min.200V-os szűrőkondit közvetlen a fetek lábaihoz a legjobb forrasztani pl.alúl. Tantál kondikat hajigáld onnan ki, mert nem ide valók. Tegyél be oda alúl X7R tipusú 1u-s SMD kondikat, az IR-alá meg főképp. A 102J100 névre hallgató kis kék kondit is vedd ki, tegyél inkább kis kerámia kondit oda. Így most hirtelen ennyi jutott eszembe. Pont a napokban vettem elő az enyémeket mert bedobozolom őket. Elsőre rögtön nem kell csodát várj, de alakúl ez szépen.
Ha elakadsz írj, megpróbálok napközben reagálni, de dolgozok és nem mindíg érek rá. Olvasd el Ge Lee cikkeit is, le van írva az is mit változtass a visszacsatolásban ha növelni-csökkenteni kívánod a frekit kissé.
Üdv.

Köszönöm a gyors segítséget!
Hát igen gondoltan h valami nem kóser így már kicsit tisztább a kép. Van itthon 0,2-0,3-as huzal(tekercselő havertól) megcsinálom szépen ahogy illik. Csak már annyit variáltam több-kevesebb menet,légrés ki-be hogy már bele fáradtam.

Amikor majd megy szépen, a véglegesítéshez új nyákot kell majd csinálj. Ezt még szana szét fogod forrasztgatni. Ja! Majd kiment az agyamból. Ha bekapcsolás után csendben van és csak a bemenet újjal való megérintésére, vagy kevéske zenei jel beadására indúl meg, az sem jelentős probléma még. Ha beindúlt, üresen meg kell figyeljed hogy a magod melegszik e idő múltán. Ha elég meleg, keresni kell másikat oda. El fogsz ezzel játszadozni még sokat. A tekercsnek rendesen lesz mágneses szórása, erre is figyelj mejd, meg fogod látni-hallani, nem mindegy hogyan és hová helyezed. Ezek a fetek jók amiket használsz, nekem is ez van még a nemrég ide feltett diszkrét bemenetűmben is. Ezeknek +-50V-on jelentéktelen a melegedésük, a BD fog melegedni, valamint a négy kis 2N közűl az amelyik srégen van. Nagyobb tápnál erre figyelni kell. Próbára mindíg tegyél a tápokba sorba egy-egy 100-s izzót, hogy ez világítson mint a fetjeid repkedjenek.

Igen a magnak van szórása szépen zizegett mikor megindult. Már hallgattam is persze ellenállatokkal a tápágban meg mindenfelől lekorlátozva. Melegedés nem igen jelentkezett. Láttam a Te erősítődet is szép munka. A nyák meg nem gond,lesz belőle az a legkevesebb. Mitől van az hogy jelre indul vagy ha megérintem a bemenetet ujjal.?

Valamelyik cikkben van is róla pár szó, amikor az oszcilláció nem indúl meg. Én példáúl az LM negatív bemeneti lábánál lévő 820 ohmos ellenállás test felőli végét kiemeltem és közbeiktattam egy 100u/35v-os elkót és így RC tagként van ott. Erről találsz írást. Minden elkó LOW ESR és 105C fokos legyen, de még így is melegedhetnek az impulzus terhelés miatt. Táp vezetékeket csavard össze, még a próbánál is ügyelj a csillagpontos teste.

Nálad sem indult az oszcilláció üresjáratban?

Köszönöm, de Mócsing-hoz címeztem a kérdést.

Észrevettem Remélem nincs harag.?

Bővebben: Link Szia .
Nem tudom sikerül e a linket normálisan csatolni .Mind a két oldalról van kép , viszont a hűtőborda szerintem ragasztva van .

A link átjött. A módosításhoz mindenképpen le kell venni a hűtőt, de egy kis smd forrasztási tapasztalat nem nélkülözhető. Cserélni kell ugyanis két smd ellenállást legalább.
A szinkronizációhoz nagyobb felkészültség kell, de van egy elméleti alternatíva. Azért elméleti, mert még nem csináltam. Az AM 0 lábat (azt hiszem) fel kell emelni a gnd-ről, és 2V-tól nagyobb feszültségre kell kötni. Így 400 helyett 500kHz-re emelkedik a kapcsolójel. Természetesen csak az egyiket, hogy a különbség meglegyen.

Köszönöm !
Alaposan megnéztem ,és arra a következtetésre jutottam , ha én ehhez hozzányúlok abból semmi jó nem származik . Igaz hogy csak 999,5 Ft-ot fizettem érte , de sajnálom tönkretenni olyan jó a hangja . Lehet rendelek még egyet és azon kísérletezek .

Sziasztok , jó estét ! Találtam a neten egy kapcsolás és feltételezhetőn hozzá egy nyákfélét . Ez utóbbit egy orosz oldalon . Nézzetek már bele ! Lehet ez életképes ?Köszönöm

Hali. Működhet a kis nyák, de őrületes teljesítményekre ne nagyon számíts. Nnekem van egy hasonló elrendezésű kicsit nagyobb panelem, de érzékeny a tápra. (mármint az enyém) hogy ez mit tud, ahoz meg kell csinálni, kipróbálni. Tán ez még kicsit jobb is mint az enyém. Ha rám hallgatsz, tegyél bele inkább IRFI4020-at, az többet tud, kicsit feljebb mehetsz a tápfesszel, de ne többel mint 60V. A 4019-et inkább +-50V-ig használnám. Már gyári készülékekben is pakolásszák ezeket a feteket de a 4019-hez max.50V amiket méregetek, ill. látok javítás során. De át tervezheted két IRFB-hez is mert ezek a fetek Még A tme-n is elég drágák ám. Bár ki lehet fogni olcsóbb akciót is hébe hóba.
Üdv.

Egy bluetooth tornyot vettem. Úgy néz ki, hogy a hangvégfok rázavar a rádióra. Fütyöl sípol az egész rádióvétel. Külön 5v-ról meghajtva végfoktáp nélkül jó a rádió. Bt módban is minden ok. Arra gondolok, hogy gerjed a PWM végfok de ez létezik vagy tudatlanságom mondja ? Alap helyzetben is langyos az IC-je és a kimeneti ferrit tekercsek melegek.

Megoldottam.

Sziasztok!

Diplomamunkának egy remek feladatot választottam magamnak: Szeretnék építeni egy D osztályú erősítőt, 20-20kHz sávszélességgel ~70W körüli teljesítménnyel. Táp később kerül megépítésre. A témában való kutakodás során elég gyorsan arra jutottam, hogy Bruno mester tanításait kellene követni, amilyen írásait olvastam a témában azok eléggé meggyőzőek.
Tekintettel arra, hogy nem csak úgy magamnak barkácsolok, meg amúgy is, szeretném megérteni a dolgot és nem csak úgy heurisztikusan "tervezni", fontos lenne, hogy tudjak szimulálni. Be kell valljam már elkezdtem beleolvasni a topikba és hát láttam ez a rész nem olyan egyszerű. Mégis amilyen problémába én beleütköztem az valószínűleg csak abból fakad, hogy rosszul használom a szimulátor elemeit, úgyhogy talán ez gyorsan megoldható.
TINA-val szeretnék szimulálni, mert ezzel van igazából tapasztalatom, így az alábbi képeket is innen csatolom.
Bruno egyik leírásában szerepeltetett kapcsolást szeretném reprodukálni és szimulátorban lehetőleg minél inkább megérteni. A problémám a késleltetés hozzáadásával jön be. TINA-ban van egy Lossless transmission line komponens, aminek az impedanciáját és a késleltetését lehet beállítani. Gondoltam ennél tökéletesebb nem is kell, az impedanciát a lehető legkisebbre állítom, hogy a kimeneti szűrőm adott frekvenciánál való fesz.osztását ne zavarja és kb. tényleg egy vezetékként legyen jelen, csak éppen késleltetővel.
Az második képen látható az eredmény. Egyébként kiszámolva az átviteli függvényt sem éppen olyan alakot kapok amit várnék. (A forrás 10kHz 1Vpp szinusz)
Gondoltam hát akkor emeljünk az impedancián, hátha valamit nagyon félreértek. Erre meg bár oszcillációt kapok, de közel nem négyszögjelet, viszont a Bode pont olyan amit vártam...
Az első képen látható az eredmény. (A forrás 1kHz 1Vpp szinusz)
Ezzel kapcsolatban kérhetem a segítségeteket? Hogy lehet normálisan delay-t hozzáadni a körhöz TINA-ban?
Egyébként nem adtam fel, mondom megnézem nem valós elemekkel, mondjuk a műv. erősítőt kicserélem egy komparátor komponensre. Láss csodát megy (harmadik kép), viszont csak hiszterézissel megtoldva tudja követni a lassabb (pl. 1kHz-es) szinusz jelet. Hiszterézis nélkül néztem, akkor 10kHz 1Vpp szinusz-t tudott követni.
A kérdés itt az, hogy ugye a hiszterézis növeléssel csökken az oszcilláció, de akkor így el is felejthetem, hogy én majd a szimuláció által adott fázisdiagram alapján majd megmondom, hogy hány kHz-en pörög majd az erősítő? Ennek mi a módja? A Bode alapján a képeken látható kapcsolásnak ~127kHz-en van -180 fokos fázistolása (negyedik kép) mégis a hiszterézis nélküli változatban 1MHz-en oszcillál, 600mV esetén meg 166kHz-en.

Válaszotokat előre is köszönöm!

Ez Bruno "magasabbrendű"-nek elnevezett visszacsatolási elrendezése, amelynek az lenne a lényege, hogy a vivőmaradék nagyobb amplitúdóval jelenik meg a komparátor bemenetén és van egy másik kör amelynél az a cél, hogy itt a vivőmaradékmentes alapjel jelenik meg a bemeneti összegzőponton. Ezen kapcsolás működésének alapfeltétele, hogy csak hiszterézises komparátorral működik, úgy ahogy a Tina is mutatja.

Szerintem első körben az alap UcD-t kellene tanulmányoznod, az is éppen eléggé bonyolult. Abból indulj ki, hogy a vivőfrekvenciát elsősorban az áramköri elemek késleltetésének összege határozza meg. Ha a késleltetés nulla, a vivő frekvenciája végtelen.

Sajnos a szimulátorok nem tudják megcsinálni a kapcsolóüzemű erősítők AC analízisét. Valamit mutatnak, de ezt nem kell komolyan venni. A tranziens analízis azonban meglehetősen pontos. A visszacsatoló elemek feszültség- és áramviszonyaiból lehet kikövetkeztetni a fázishelyzeteket, ami nem egyszerű, de annál érdekesebb.

Először is sok sikert! Jó kis téma!
Én is a TINA-t preferálom. Magam részéről az "ideal time delay" komponenst használtam a késleltetés belövésére. Itt is bemeneti ellenállást és késleltetést állítasz be. Alapvetően mennie kell mindkettővel.

Egyéb téren teljesen egyet értek Karesz fenti javaslataival.

Sok sikert és kitartást!

Az, hogy ez miért magasabbrendű az nem világos. Hiszen ahogy látom nincs több pólus a rendszerben, a visszacsatoló ágban levő kondi meg mindenképp kell.
Vivőmaradék alatt mit értesz? Ezt a kifejezést még nem hallottam.


Ez világos, a Barkhausen stab. kritériumból indul ki.

UcD alatt mit értesz? Mármint azt tudom, hogy ez is Bruno-hoz kapcsolódik és próbáltam már keresni róla leírást, de az összes link amit találtam az a Hypex oldalára vezet és egy 404-es hibával fogad. Így nem tudom, hogy melyik topológia UcD. Bár azt már kikövetkeztettem, hogy önrezgő áramkörről van szó ott is. Mindenesetre remélem az is a kimeneti szűrő után kapcsol vissza, jó lenne ha a terhelőimpedanciától nem igazán függne az átvitel.

Az, hogy a szimulátorok nem tudják megcsinálni a kapcsolóüzemű erősítők AC analízisét az a nem-linearitásukból fakad? Csakis azért kérdezem, mert szeretném azt is a dolgozatomban kifejteni akkor, hogy miért nem a szimulált Bode-diagrammok-ra hajaztam. Egyébként mennyire nem megy ez nekik? Csak azért kérdezem, mert szimuláltam egy másik áramkört is (annyi volt a különbség, hogy nem volt ott az a 680 Ohm, meg 270pF kondi volt a visszacsatolásban, illetve op. amp. volt komparátor komponens helyett) és a kézzel számolt DC erősítés megegyezett a szimulált gain-nel. Persze ne érts félre, nem megkérdőjelezni akarlak, szimplán arra vagyok kíváncsi, hogy teljesen kuka-e a szimulált Bode, ha nem akkor meg milyen részei az amik használhatóak (pl jellegre, ha ugyanakkora az erősítés 20Hz és 20kHz között, akkor a valóságban sem lesznek kiemelések ebben a frekvenciatartományban?). Mindenesetre lehet összeszedem magamat és utánajárok hogyan lehet linearizálni ezt. Bár van egy érzésem, hogy mi lesz a vége... :/

Az általad csatolt 2 típusú körből akkor NE a magasabbrendűt nézzem? Vagy mindegyik UcD? Bocsi, ez nem világos. A fázishelyzet kikövetkeztetésére adott hint-ed tetszik, ha valóban sikerül ez alapján következtetnem az nagyon király lenne!

Mindenesetre köszönöm segítségedet és a válaszodat!

Köszönöm szépen, tudtam hogy sok meló lesz vele, de csak mostanában hogy kezdem megérteni a működést döbbenek rá, hogy mennyi munka lesz vele igazából Kelleni fog a kitartás...
Próbáltam az ideal time delay komponenst is, de ott is különféle anomáliákkal találkoztam, főként a Bode-diagramm ment szét, a várt 13.1dB DC gain helyett lett 300dB és hasonlók...
De lehet, hogy mégis megpróbálkozok azzal :/.

Az UcD kimenetről visszacsatolt önrezgőt jelent, de, hogy minek is a rövidítése azt már elfelejtettem. Küldök egy kis szakirodalmat hátha hasznát tudod venni...

Valamelyik cikkében Bruno nevezte magasabbrendű visszacsatolásnak ezt az elrendezést (ha jól tévedek). És ez lenne a lényege amit itt mellékelek. (Figyeld a jelalakok fázishelyzetét is.)

Vivőmaradék: a PWM jel a vivőfrekvencia amelyet az alapjel modulál... és van a szűrő kimenetén egy szinuszhoz, vagy teljes modulációs mélységnél fűrészhez hasonló "maradék" amelynek ideális esetben ott sem kellene lennie, de önrezgőnél a működéshez alapvetően szükséges.

Először is köszönöm az irodalmat, kettőt belőlük már én is lementettem korábban, hogy majd a finomításnál fel tudjam használni őket .
Egyébként most újraolvastam az eredeti 2005-ös írását Bruno-nak és hát jól tettem... Gyakorlatilag benne van a szimulációs problémám megoldása ezzel a "képzeletbeli" háromszögjel behozatalával és tud adni egy linearizált modelt a rendszerről, így már a szimulátorok is tudnak vele mit kezdeni. Bár van benne egy dolog ami nem világos, miszerint az átlag D osztályú erősítőben ugye van egy háromszögjeled, azt összehasonlítod a bementő jellel, az eredmény egy négyszögjel lesz a kimeneten. Na most ugye ennek a képzett négyszögjelnek meg a bemenő háromszögjelnek az amplitúdó hányadosa lesz az erősítés. Itt viszont a háromszögjel a visszacsatolt jelből képzett háromszögjel (ami egyébként ebben az esetben a komparátor bemenetén mért szinusz meredekségéből számolódik a nullátmeneteknél <-- ezt értem), ami korábban a bemenő jel az itt most a föld (?!) és a keletkezett jel mind a két esetben négyszögjel. Na, hogy ez miért jó még érlelődnie kell bennem. Illetve az sem világos, hogy mit nevez G(s)-nek meg H(s)-nek. Meg, hogy mi számít small-signal-nak...
Jól gondolom egyébként, hogy ebben a cikkben levő (és egyébként csatolt képen szereplő) áramkör az UcD topológiája?
És megfejtődött egyébként, hogy miért nem értettem a magasabbrendű kifejezésedet. Amit én küldtem képet ott nincs plusz kondi a bemenet környékén, míg amit küldtél utoljára szimulációt, ott van. Jól értem, hogy az a fáziskülönbség amire felhívtad a figyelmemet a visszacsatoló ág okozta fázistolással egyenlő? (zöld és kék)
A zöld és sárga meg 180 ami meg az inverteren kívül minden komponens okozta fázistolás?
Bár az nem világos, hogy a tied miért hiszterézises. Mármint ha jól értem azért van a nem-invertáló bemenetre visszacsatolás, hogy azzá váljon, de a csatolt képen, meg a cikkben is pont arról van szó, hogy ne kelljen hiszterézist alkalmazni. Persze simán lehet félreértek valamit.
Azért csatoltam a cikket is ami alapján próbálok dolgozni.